Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
1964. február 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 7 Nagyváros a föld alatt Korunk nagyvárosai rohamosan túlnépesednek. Mind nehezebbé válik a forgalom. Elavultak és szűkek az utcák. A „modernizálások” pedig annyira költségesek, hogy kifizetőbbnek látszik új megoldások keresése. Ez a probléma foglalkoztatta James E. Kelly amerikai mérnököt is, aki a sajátos „jenki gondolkodás” törvényei szerint tervezett egy új várost a — föld alá. „ ^ Bármennyire meglepő is. de tény, hogy . az IJSA .épületeinek túlnyomóan nagy része földszintes, vagy 1—2 emeletes. A felhőkarcolók száma viszonylag elenyészően csekély. A meglevő telekárak és az esetleges kisajátítási költségek pedig oly nagyok, Négy és fél méteres nyomtávú vasút tervei a Szovjetunióban A moszkvai metro vonalain 1,5—2 percenként követik egymást a szerelvények, de a távolsági közlekedésben ilyen szerelvény-sűrűség nem tartható fenn. Ugyancsak nem lehet biztosítani a növekvő árumennyiség szállítását a tehervagonok hosszméreteinek növelésével sem. Jurij Moralevics szovjet mérnök érdekes javaslatot vetett fel: változtassuk meg a vasúti nyomtávot! A Szovjetunióban jelenleg a vasútvonalakon a két sínszál távolsága 1524 mm, kereken 1,5 méter. Moralevics elgondolása értelmében az új nagyforgalmú vasútvonalat 4,5 méteres nyomtávval építenék és ez lehetőséget nyújtana arra, hogy — aránytalanságok fellépése nélkül — a jelenleg használatos tehervagonok fontosabb méreteit — tehát szélességüket, hosszukat és magasságukat is háromszorosra lehetne növelni. Ez térfogatban 27- szeres befogadóképességhez vezet! Mit jelent ez az elgondolás a gyakorlat számára? Jelenleg 60 tonnás termény szállító vagonok gördülnek a szovjet vasútvonalakon — az újtípusú, óriásnyomtávú vasutakon haladó és arányosan megnövelt vagonok mindegyikébe 1600 tonna termény férne! Természetesen az áttérés az új nyomtávra nem megy egyik napról a másikra és azonkívül nem is mindenütt kifizetődő az óriásnyomtáv létesítése. Érdekes megemlítenünk, hogy az óriás-nyomtáv gondolata összefüggésben van az atomhajtású mozdonyok megteremtésének tervével. Atomreaktor alkalmazása mozdonyokon, a szokásos gőzgép, vagy Diesel- és villamos meghajtású helyett technikailag különleges feladat. Az atomreaktort övező, nagy súlyú és komoly térfogatú szigetelés, valamint a vezérlő és irányító berendezések ma még oly nagy helyet foglalnak el, hogy közönséges — 1435 és 1524 mm-es nyomtávú — mozdonyokra nem is építhetők' Az új. óriásnyomtávú szerelvények mozdonyába viszont köny- nyen beépíthető lesz az atom- hajtómű. Moralevics véleménye szerint nem elképzelhetetlen a 4,5 nyomtávú vonalakon a 190—200 km/óra sebesség. Ez azt jelenti, hogy a Moszkva—Leningrád közti távolságot az. óriásnyomtávú szerelvény a jelenlegi 9—10 óra helyett 3—4 óra alatt teszi meg. Moralevics elgondolását számos szovjet mérnök helyesléssel fogadta. s várható, hogy már a közeljövőben hallunk az első, egyelőre még kísérleti jellegű pályaszakasz megépítéséről. (Ligeti) •EEQiaaGigsan hogy — Kelly számításai szerint ■ —olcsóbb a metropolisok terje&z kedése a föld alatt Kelly 100—150 ezer ember befogadására alkalmas lakótelepeket szeretne építeni a föld alatt, főleg az USA területén föllelhető óriásbarlangokban. Kelly tervei szerint a barlangok falát és ha- sadékait műanyag borítaná. A karszt- és talajvizek elszigetelése "a legnagyobb gondja. Ezeket szivattyúberendezések távolftanák el. Az amerikai tervező földalatti városának centruma az erőmű. Ez szolgáltatná a világítást, fűtést, a friss levegőt és a víztelenítést.! Kelly úgy véli, hogy minden tech-J nikai probléma megoldására már megvannak az adottságok. Nehezebb viszont a leendő földalatti emberek pszichológiai! gátlásait leküzdeni. Kelly az':| szeretné elérni, hogy az emberek egy percig se érezzék, hogy nem a föld felszínén élnek. Ezért szerepel tervében a nappal és az éjszaka szabályos váltakozása. Sőt, az évszakok egymásutánja. Mű-Nap kelne fel a földalatti vá-/ ros égboltján, lenne Hold és len-J nének csillagok. Es esőcsináló gé-) pék is működnének. A Kelly-féle földalatti városban épp úgy dolgoznának az emberek, mint a földszínén. Létesülnének üzemek, hivatalok, iskolák, mezőgazdasági üzemek. Ez utóbbiak „talajszükségtetéről” futószalagok gondoskodnának. Szabályosan vetnének és aratnának a földalatti parasztok s még állat-' tenyésztéssel is foglalkoznának. Milyen lenne az „élet” ezekben a városokban? Valódi emberi szükséglet-e ilyenek létrehozatav la? A napi hírek krónikása nem' tud megszabadulni attól a gyanújától, hogy ezt a földalatti várost, tulajdonképpen a nukleáris háborútól való félelem hozná létre. Bármilyen tetszetősök is a tervek,! bármilyen csodákra képes is a technika — az igazi humanizmus elborzad az efféle földalatti katakomba-világtól. j Jobb szabadon és biztonságban! a föld felett élni ..; i- t. p. — Mi a tularémia ? „Kedves Négyszemközt!” Legyen szíves a tularémia-beteg- séget ismertetni. Mi okozza? Vírus? Hogyan lehet megkapni, és védekezni ellene? A tularémia a vadon élő rágcsáló állatok fertőző betegsége, amely azonban az emberre, a madarakra, és a háziállatokra is ráterjed. Kórokozója egy pálcika alakú, igen apró baktérium (a pasteurella tula- rensis). Hővel szemben kevéssé ellenálló, mert 56 C fokon 30 perc alatt, 60 fokon már 5—10 perc alatt elpusztul. Vízben harminc napig is életben marad, és a kiszáradással szemben is igen ellenálló. Fertőzött állatok bőrében kedvező feltételek között 40 napig is életképes marad. A kórokozó a szervezetbe a szájon, a bőrön, és a nyálkahártyákon keresztül juthat be. A bubós formában, a behatolás helyének megfelelő nyirokcsomók és nyirokutak duzzadnak meg, és fekélyesednek ki. Ha a kórokozó a kézről a szem kötőhártyájára jut, akkor heveny kötőhártyagyulladás keletkezik és a környező nyirokcsomók is megduzzadnak. A szájon behatolva a mandulák is gyulladásba jöhetnek, s ezen gyulladáshoz, az áll alatti és a nyaki nyirokcsomók duzzadása is társulhat. Ha a behatolási kapu a belekben van, úgy a hastífuszhoz hasonló forma alakul ki. A légzőszervekbe jutott kórokozó a tüdőgyulladás kórképét utánozhatja, s ilyenkor a légzőszervek nyálkahártyája, a légcső és a hörgők körüli nyirokcsomók duzzadnak meg. Valamennyi forma hirtelen magas lázzal, fájdalommal és általános rosz- szuíléttel kezdődik. A betegség rendszerint három—négy hét alatt gyógyul. Antibiotikumok (penicillin-készítmények) adásával a gyógyulás lényegesen gyorsabban megy végbe. A betegség kiállása hosszú időre szóló immunitást (védettséget) ad. A megbetegedettek nem egészen egy százaléka hal meg. Hazánkban eddig csak szórványosan fordultak elő megbetegedések és ezek mindegyike vadnyulakról rendszerint ezek elejtése és meg- nyúzása alkalmával kerül át a kórokozó az emberre. Fertőződhet azonban az ember rovarok útján is. Az erdei kullancs és a vérszívó legyek szúrása útján, de a bögölyfélék és a szúró legyek is tovavi- hetik a kórokozót. Közvetett fertőzés létrejöhet élelmiszerekkel, ivóvízzel és lenyelt fürdővízzel is. Az egerek és más, vadon élő mezei és erdei állatok ürüléke fertőzheti a kutak vizét, vagy az apró nyílt vizeket, amelyek útján az ember könnyen fertőződhet. A fertőzött kullancs egész életén át, körülbelül két évig fertőzőképes marad. A lappangási idő 1—10 nap. Leggyakrabban 3 nap. A fertőzőképesség tartama: A váladékokban a kórokozók a klinikai tünetek fennállásáig kimutathatók. Emberről emberre ritkán terjed. A beteget kórházba kell szállítani, és az ágy melletti folyamatos fertőtlenítést az összes váladékaira ki kell terjeszteni. Megelőzés tekintetében fontos a járványos terület lakosságának felvilágosítása. Vigyázni kell a nyúl megnyúzása és feldarabolása alkalmával, mert a kórokozó az állat minden részében jelen van. A feldolgozáskor célszerű gumikesztyűt viselni. A vadhúst jól ki kell sütni, vagy jól megfőzni. Fertőzött területeken az elhullott vadnyulak felszedését és feldolgozását feltétlenül kerülni kell. Az ilyen területeken a mezei nyulak zsigereinek vizsgálatát ajánlatos állatorvossal elvégeztetni, és csak ennek véleménye alapján szabad elfogyasztani az állat húsát. Járványos vidéken a rágcsálók, mindenekelőtt a patkányok és egerek irtásán kívül fontos a légy és kullancs elleni védekezés. Az élelmiszereket és az ivóvizet a rágcsálóktól és azok ürülékeitől gondosan védeni kell. A csecsemő megkaphatja-e az influenzát? „Az újszülött, illetve a csecsemő megkaphatja-e az influenzát? Nincsen vele született védettsége e betegséggel szemben? Felvilágosításukat hálásan köszöni egy édesanya”. A hűléses betegségek gyakran életveszélyt jelentenek a csecsemők számára! Ezek a betegségek (influenza, nátha... stb) cseppfertőzéssel terjednek az ember orrából, szájából, torkából kilélegzett, tüsz- szentett és kiköhögött nyálkacsep- pekkel. Az apró, gyakran láthatatlan nyálkacseppek a bennük lévő kórokozókkal könnyen megfertőzik a babát, mert a csecsemő szervezete még nem rendelkezik megfelelő ellenálló erővel és védekezőképességgel. Ezekkel a betegségekkel szemben vele született védettség alig van. Gyermekünk fokozott védelme érdekében távol kell tartani tőle a kórokozókat, növelnünk kell ellenálló erejét. A legnagyobb veszélyben az újszülöttek vannak! Újszülöttnek tekintjük a csecsemőt kéthónapos koráig. Ezek közül is különösen veszélyeztetettek a koraszülöttek. Ebben az időszakban a légúti fertőzések nagyon súlyos következményekkel járhatnak, mert a csecsemő szervezete még nem tud kellően védekezni a külvilág ártalmai ellen. Ezért az újszülött közvetlen közelében lehetőleg csak az anya tartózkodjék. A csecsemő nem játékszer! Ne látogassák, ne érintsék meg, ne csókolgassák! A család beteg tagjai az újszülöttől tartsák magukat távol. Az édesanya fokozott gonddal ügyeljen a tisztaságra, a szoba egyenletes hőmérsékletére, a környezethez alkalmazkodó öltöztetésre, a közvetlen léghuzatok elhárítására. Fontos szabály: influenzás, náthás anyának, vagy gyermekgondozónak kötelező . a gyakori kézmosás és orr-száj kendő viselése. Csecsemőjével foglalkozó édesanya fokozott gonddal ügyeljen saját tisztaságára. Mindig mossa meg a kezét, mielőtt hozzányúl. Jó, ha orra-szája előtt kendőt visel. Nemcsak az újszülött, de a csecsemő szobájában is minél kevesebben tartózkodjanak. Tartsuk távol a látogatókat. A símogatás, csókolgatás, utcai ruha egyenesen „házhoz” szállítja a kórokozókat. A szoba kórokozómentes levegőjéről gondoskodjunk naponta többszöri szellőztetéssel is, rövid időre az összes ablakok, ajtók teljes kitárásával. Ilyenkor a csecsemőt lehetőleg vigyük más szobába, vagy takarjuk be. A csecsemőt ágyának állandó elhelyezésekor is védeni kell a közvetlen légáramtól, A helyes szobahőmérséklet 19—20 fok. Fürdésnél, tisztábatevésnél 23—24 fok. Koraszülöttnél 1—2 fokkal magasabb legyen. A csecsemő ellenálló erejét növeli a korának és fejlődési fokának megfelelő, helyes táplálás. Főként a D és C-vitamin hiányá- gan szenvedő szervezet a fertőzések könnyű áldozata Napos időben a rendszeres napozta- tással is hozzájárulhatunk az egészséges fejlődés és a jó ellenállóképesség biztosításához. Télen ezt különösen bölcsődékben, kvarc-kúrával kell kiegészíteni. Másik módja az ellenállóképesség fokozásának a védőoltások adása, amelyek vagy a szervezet ellenanyag-képzésének serkentésével, vagy készen bevitt ellenanyagokkal fokozzák a szervezet erejét. Mi a teendő, ha a csecsemő mégis megbetegszik, náthás, köhög, lázas? Forduljunk orvoshoz. Ne fűtsük túl a szobát, ne takarjuk be túlzottan a csecsemőt. A jól szellőzött szoba könnyít a beteg állapotán. A beteg csecsemő étkezését ne erőltessük. Tejét hígítsuk a szokottnál jobban, és kínáljuk többször citromos, cukros, csipetnyi sót tartalmazó teával. Gondoljunk mások gyermekére, beteg csecsemőnket ne vigyük egészséges közösségbe. *
