Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

1964. február 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 7 Nagyváros a föld alatt Korunk nagyvárosai rohamosan túlnépesednek. Mind nehezebbé válik a forgalom. Elavultak és szűkek az utcák. A „modernizá­lások” pedig annyira költségesek, hogy kifizetőbbnek látszik új megoldások keresése. Ez a prob­léma foglalkoztatta James E. Kelly amerikai mérnököt is, aki a sajátos „jenki gondolkodás” törvényei szerint tervezett egy új várost a — föld alá. „ ^ Bármennyire meglepő is. de tény, hogy . az IJSA .épületeinek túlnyomóan nagy része földszin­tes, vagy 1—2 emeletes. A felhő­karcolók száma viszonylag ele­nyészően csekély. A meglevő telekárak és az esetleges kisajá­títási költségek pedig oly nagyok, Négy és fél méteres nyomtávú vasút tervei a Szovjetunióban A moszkvai metro vonalain 1,5—2 percenként követik egy­mást a szerelvények, de a távol­sági közlekedésben ilyen szerel­vény-sűrűség nem tartható fenn. Ugyancsak nem lehet biztosítani a növekvő árumennyiség szállí­tását a tehervagonok hosszmére­teinek növelésével sem. Jurij Moralevics szovjet mérnök érde­kes javaslatot vetett fel: változ­tassuk meg a vasúti nyomtávot! A Szovjetunióban jelenleg a vasútvonalakon a két sínszál tá­volsága 1524 mm, kereken 1,5 méter. Moralevics elgondolása értelmében az új nagyforgalmú vasútvonalat 4,5 méteres nyom­távval építenék és ez lehetősé­get nyújtana arra, hogy — arány­talanságok fellépése nélkül — a jelenleg használatos tehervago­nok fontosabb méreteit — tehát szélességüket, hosszukat és ma­gasságukat is háromszorosra le­hetne növelni. Ez térfogatban 27- szeres befogadóképességhez ve­zet! Mit jelent ez az elgondolás a gyakorlat számára? Jelenleg 60 tonnás termény szállító vagonok gördülnek a szovjet vasútvona­lakon — az újtípusú, óriásnyom­távú vasutakon haladó és ará­nyosan megnövelt vagonok mind­egyikébe 1600 tonna termény férne! Természetesen az áttérés az új nyomtávra nem megy egyik napról a másikra és azon­kívül nem is mindenütt kifizető­dő az óriásnyomtáv létesítése. Érdekes megemlítenünk, hogy az óriás-nyomtáv gondolata össze­függésben van az atomhajtású mozdonyok megteremtésének ter­vével. Atomreaktor alkalmazása mozdonyokon, a szokásos gőzgép, vagy Diesel- és villamos meg­hajtású helyett technikailag kü­lönleges feladat. Az atomreaktort övező, nagy súlyú és komoly térfogatú szigetelés, valamint a vezérlő és irányító berendezések ma még oly nagy helyet foglal­nak el, hogy közönséges — 1435 és 1524 mm-es nyomtávú — mozdonyokra nem is építhetők' Az új. óriásnyomtávú szerelvé­nyek mozdonyába viszont köny- nyen beépíthető lesz az atom- hajtómű. Moralevics véleménye szerint nem elképzelhetetlen a 4,5 nyom­távú vonalakon a 190—200 km/óra sebesség. Ez azt jelenti, hogy a Moszkva—Leningrád köz­ti távolságot az. óriásnyomtávú szerelvény a jelenlegi 9—10 óra helyett 3—4 óra alatt teszi meg. Moralevics elgondolását számos szovjet mérnök helyesléssel fo­gadta. s várható, hogy már a közeljövőben hallunk az első, egyelőre még kísérleti jellegű pályaszakasz megépítéséről. (Ligeti) •EEQiaaGigsan hogy — Kelly számításai szerint ■ —olcsóbb a metropolisok terje&z kedése a föld alatt Kelly 100—150 ezer ember be­fogadására alkalmas lakótelepe­ket szeretne építeni a föld alatt, főleg az USA területén föllelhető óriásbarlangokban. Kelly tervei szerint a barlangok falát és ha- sadékait műanyag borítaná. A karszt- és talajvizek elszigetelése "a legnagyobb gondja. Ezeket szi­vattyúberendezések távolftanák el. Az amerikai tervező földalatti városának centruma az erőmű. Ez szolgáltatná a világítást, fűtést, a friss levegőt és a víztelenítést.! Kelly úgy véli, hogy minden tech-J nikai probléma megoldására már megvannak az adottságok. Nehezebb viszont a leendő földalatti emberek pszichológiai! gátlásait leküzdeni. Kelly az':| szeretné elérni, hogy az emberek egy percig se érezzék, hogy nem a föld felszínén élnek. Ezért sze­repel tervében a nappal és az éjszaka szabályos váltakozása. Sőt, az évszakok egymásutánja. Mű-Nap kelne fel a földalatti vá-/ ros égboltján, lenne Hold és len-J nének csillagok. Es esőcsináló gé-) pék is működnének. A Kelly-féle földalatti város­ban épp úgy dolgoznának az em­berek, mint a földszínén. Léte­sülnének üzemek, hivatalok, isko­lák, mezőgazdasági üzemek. Ez utóbbiak „talajszükségtetéről” fu­tószalagok gondoskodnának. Sza­bályosan vetnének és aratnának a földalatti parasztok s még állat-' tenyésztéssel is foglalkoznának. Milyen lenne az „élet” ezekben a városokban? Valódi emberi szükséglet-e ilyenek létrehozatav la? A napi hírek krónikása nem' tud megszabadulni attól a gyanú­jától, hogy ezt a földalatti várost, tulajdonképpen a nukleáris hábo­rútól való félelem hozná létre. Bármilyen tetszetősök is a tervek,! bármilyen csodákra képes is a technika — az igazi humanizmus elborzad az efféle földalatti kata­komba-világtól. j Jobb szabadon és biztonságban! a föld felett élni ..; i- t. p. — Mi a tularémia ? „Kedves Négyszemközt!” Le­gyen szíves a tularémia-beteg- séget ismertetni. Mi okozza? Vírus? Hogyan lehet megkapni, és védekezni ellene? A tularémia a vadon élő rágcsá­ló állatok fertőző betegsége, amely azonban az emberre, a madarakra, és a háziállatokra is ráterjed. Kór­okozója egy pálcika alakú, igen ap­ró baktérium (a pasteurella tula- rensis). Hővel szemben kevéssé el­lenálló, mert 56 C fokon 30 perc alatt, 60 fokon már 5—10 perc alatt el­pusztul. Vízben harminc napig is életben marad, és a kiszáradással szemben is igen ellenálló. Fertőzött állatok bőrében kedvező feltételek között 40 napig is életképes marad. A kórokozó a szervezetbe a szá­jon, a bőrön, és a nyálkahártyákon keresztül juthat be. A bubós for­mában, a behatolás helyének meg­felelő nyirokcsomók és nyirokutak duzzadnak meg, és fekélyesednek ki. Ha a kórokozó a kézről a szem kötőhártyájára jut, akkor heveny kötőhártyagyulladás keletkezik és a környező nyirokcsomók is megduz­zadnak. A szájon behatolva a man­dulák is gyulladásba jöhetnek, s ezen gyulladáshoz, az áll alatti és a nyaki nyirokcsomók duzzadása is társulhat. Ha a behatolási kapu a belekben van, úgy a hastífuszhoz hasonló forma alakul ki. A légző­szervekbe jutott kórokozó a tüdő­gyulladás kórképét utánozhatja, s ilyenkor a légzőszervek nyálkahár­tyája, a légcső és a hörgők körüli nyirokcsomók duzzadnak meg. Va­lamennyi forma hirtelen magas láz­zal, fájdalommal és általános rosz- szuíléttel kezdődik. A betegség rendszerint három—négy hét alatt gyógyul. Antibiotikumok (peni­cillin-készítmények) adásával a gyó­gyulás lényegesen gyorsabban megy végbe. A betegség kiállása hosszú időre szóló immunitást (vé­dettséget) ad. A megbetegedettek nem egészen egy százaléka hal meg. Hazánkban eddig csak szórványo­san fordultak elő megbetegedések és ezek mindegyike vadnyulakról rendszerint ezek elejtése és meg- nyúzása alkalmával kerül át a kór­okozó az emberre. Fertőződhet azonban az ember rovarok útján is. Az erdei kullancs és a vérszívó le­gyek szúrása útján, de a bögöly­félék és a szúró legyek is tovavi- hetik a kórokozót. Közvetett fertő­zés létrejöhet élelmiszerekkel, ivó­vízzel és lenyelt fürdővízzel is. Az egerek és más, vadon élő mezei és erdei állatok ürüléke fertőzheti a kutak vizét, vagy az apró nyílt vi­zeket, amelyek útján az ember könnyen fertőződhet. A fertőzött kullancs egész életén át, körülbelül két évig fertőzőképes marad. A lappangási idő 1—10 nap. Leggyak­rabban 3 nap. A fertőzőképesség tartama: A váladékokban a kóroko­zók a klinikai tünetek fennállásáig kimutathatók. Emberről emberre ritkán terjed. A beteget kórházba kell szállítani, és az ágy melletti folyamatos fertőtlenítést az összes váladékaira ki kell terjeszteni. Megelőzés tekintetében fontos a jár­ványos terület lakosságának felvi­lágosítása. Vigyázni kell a nyúl megnyúzása és feldarabolása alkal­mával, mert a kórokozó az állat minden részében jelen van. A fel­dolgozáskor célszerű gumikesztyűt viselni. A vadhúst jól ki kell sütni, vagy jól megfőzni. Fertőzött terü­leteken az elhullott vadnyulak fel­szedését és feldolgozását feltétlenül kerülni kell. Az ilyen területeken a mezei nyulak zsigereinek vizsgá­latát ajánlatos állatorvossal elvé­geztetni, és csak ennek véleménye alapján szabad elfogyasztani az ál­lat húsát. Járványos vidéken a rág­csálók, mindenekelőtt a patká­nyok és egerek irtásán kívül fontos a légy és kullancs elleni védekezés. Az élelmiszereket és az ivóvizet a rágcsálóktól és azok ürülékeitől gondosan védeni kell. A csecsemő megkaphatja-e az influenzát? „Az újszülött, illetve a cse­csemő megkaphatja-e az inf­luenzát? Nincsen vele született védettsége e betegséggel szem­ben? Felvilágosításukat hálásan köszöni egy édesanya”. A hűléses betegségek gyakran életveszélyt jelentenek a csecse­mők számára! Ezek a betegségek (influenza, nátha... stb) cseppfertő­zéssel terjednek az ember orrából, szájából, torkából kilélegzett, tüsz- szentett és kiköhögött nyálkacsep- pekkel. Az apró, gyakran láthatat­lan nyálkacseppek a bennük lévő kórokozókkal könnyen megfertőzik a babát, mert a csecsemő szerveze­te még nem rendelkezik megfelelő ellenálló erővel és védekezőképes­séggel. Ezekkel a betegségekkel szemben vele született védettség alig van. Gyermekünk fokozott vé­delme érdekében távol kell tartani tőle a kórokozókat, növelnünk kell ellenálló erejét. A legnagyobb ve­szélyben az újszülöttek vannak! Újszülöttnek tekintjük a csecsemőt kéthónapos koráig. Ezek közül is különösen veszélyeztetettek a kora­szülöttek. Ebben az időszakban a légúti fertőzések nagyon súlyos következményekkel járhatnak, mert a csecsemő szervezete még nem tud kellően védekezni a külvilág ártalmai ellen. Ezért az újszülött közvetlen közelében lehetőleg csak az anya tartózkodjék. A csecsemő nem játékszer! Ne látogassák, ne érintsék meg, ne csókolgassák! A család beteg tagjai az újszülöttől tartsák magukat távol. Az édesanya fokozott gonddal ügyeljen a tiszta­ságra, a szoba egyenletes hőmér­sékletére, a környezethez alkal­mazkodó öltöztetésre, a közvetlen léghuzatok elhárítására. Fontos sza­bály: influenzás, náthás anyának, vagy gyermekgondozónak kötelező . a gyakori kézmosás és orr-száj ken­dő viselése. Csecsemőjével foglal­kozó édesanya fokozott gonddal ügyeljen saját tisztaságára. Mindig mossa meg a kezét, mielőtt hozzá­nyúl. Jó, ha orra-szája előtt kendőt visel. Nemcsak az újszülött, de a csecsemő szobájában is minél ke­vesebben tartózkodjanak. Tartsuk távol a látogatókat. A símogatás, csókolgatás, utcai ruha egyenesen „házhoz” szállítja a kórokozókat. A szoba kórokozómentes levegőjéről gondoskodjunk naponta többszöri szellőztetéssel is, rövid időre az összes ablakok, ajtók teljes kitárá­sával. Ilyenkor a csecsemőt lehető­leg vigyük más szobába, vagy ta­karjuk be. A csecsemőt ágyának állandó elhelyezésekor is védeni kell a közvetlen légáramtól, A he­lyes szobahőmérséklet 19—20 fok. Fürdésnél, tisztábatevésnél 23—24 fok. Koraszülöttnél 1—2 fokkal ma­gasabb legyen. A csecsemő ellenálló erejét növeli a korának és fejlődési fokának megfelelő, helyes táplálás. Főként a D és C-vitamin hiányá- gan szenvedő szervezet a fertőzések könnyű áldozata Napos időben a rendszeres napozta- tással is hozzájárulhatunk az egész­séges fejlődés és a jó ellenállóké­pesség biztosításához. Télen ezt kü­lönösen bölcsődékben, kvarc-kúrá­val kell kiegészíteni. Másik módja az ellenállóképesség fokozásának a védőoltások adása, amelyek vagy a szervezet ellenanyag-képzésének serkentésével, vagy készen bevitt ellenanyagokkal fokozzák a szerve­zet erejét. Mi a teendő, ha a cse­csemő mégis megbetegszik, náthás, köhög, lázas? Forduljunk orvoshoz. Ne fűtsük túl a szobát, ne takar­juk be túlzottan a csecsemőt. A jól szellőzött szoba könnyít a beteg ál­lapotán. A beteg csecsemő étkezését ne erőltessük. Tejét hígítsuk a szo­kottnál jobban, és kínáljuk több­ször citromos, cukros, csipetnyi sót tartalmazó teával. Gondoljunk má­sok gyermekére, beteg csecsemőn­ket ne vigyük egészséges közösség­be. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom