Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
í * ixiuM tffiärm NfiPüJSAe ÍÖÖ4. február iS. Szakmunkásvizsga a műszergyár tanműhelyében A szekszárdi mórőműszergyár építésével csaknem egyidőben kezdődött meg a gyár leendő szakmunkás-gárdájának 'kiképzése. A gyár építését — a város északi részén — 1962 tavaszának végén kezdték meg, de ekkor már majdnem készen állt a déli Kertváros szomszédságában épült tanüzem. ahol szeptember elején százhúsz fiatal kezdte meg a lakatos, esztergályos. szerszámkészítő.' műszerész szakma elsajátításai. Bár az ipari tanulók zöme csak 1*965 júniusában végez — az általános iskolát végzettek tanulóideje három esztendő —. azok. akik érettségi után jelentkeztek ipari tanulónak, másfél, illetve két esztendei tanulóidő után tehetnek szakmunkás-vizsgát. A tanműhely fennállása óta elsőízben ezekben a napokban tartanak szakmunkás-vizsgát. Tizenhármán — tizenegy fiú és két lány —, akik az esztergályos szakmát tanulták, most vizsgáznak. Tegnap délelőtt tartották meg az írásbeli vizsgát, ma délelőtt és délután gyakorlati munkából vizsgáznák, a szóbelire pedig holnap kerül sor. A most vizsgázók lesznek az épülő — és az idén már a termelő üzemek sorába lépő — műszergyár első szakmunkásai. A másik tizennégy / érettségizett ipari tanuló — ők a szerszgmkészítést tanulják, és ebben a szakmában az érettségizettek számára két év a tanulóidő —. majd júniusban teszi le a szakmunkásvizsgái. PINTÉR ISTVÁN: Fejezetek a termonukleáris bombák történetéből Jó vetőmag—jobb termés Egész évben szorgalmas munka folyik Szekszárdon, a Tolna megyei Állami Vetőmagfelügyelőségen. Ilyenkor a tavaszi vetések előtt különösen sok a munkájuk. A nemesitett vetőmagok csak az előírásoknak megfelelően, fémzárolva kerülhetnek forgalomba. Ezt a munkát az Állami Vetőmagfelügyelőség végei. A megye ■minden részéből érkeznek vetőmagok, amit ott gondos vizsgálat alá vesznek, és ügy állapítják meg. hogy alkalmas-e « to vábbtermesz tésr e. Lukács Edit magvizsgáié az Ireg szemesei Kísérleti Intézetből érkezett napraforgó tisztaságát vizsgái ja. — Elképzelhető, hogy ilyen folyamatot a földön végre lehet hajtani, de bizonyosan csak any- Ryit mondhatok: nem tudom, hogyan. Nem hiszem, nogy a megoldás közvetlen közelében lennénk. de az a véleményem, hogy j az ilyen távlat igen kellemetlen, i Tehát ha az egész kérdést kel! I megválaszolnom. csak annyit ! mondhatok: Nem! i Teller érzi, hogy üt az ő órája. [ Oppenheimer, aki letagadta a sZuperbomba technikai megoldásának lehetőségét, legjobb munkatársaival együtt elhagyja Los Alamost, hogy az egyetemeken szabadon, a tudomány békés haladásának szentelhesse magát. A hadi-kovácsműhelyben, a rendőrügynökök társaságában szinte egyedül marad a volt áruló. Teller vállalja, hogy elkészíti a hidrogénbombát. De ehhez pénz kell, sok pénz. Vajon rá lehet-e bízni erre az emberre, aki a háború idején sokkal kisebb beosztásban is csődöt mondott? Strauss, volt bankár megszokta a merész tranzakciókat. Teller hóna alá nyúl és jó szövetséges Me Mahon, a kongresszus atom- erő-bizottságának elnöke is. Megijed, hogy az oroszok már esetleg dolgoznak a szuperbombán és izgatottan rákiált a vonakodó bizottsági tagokra: — Képzeljék csak el, mi történik, ha az oroszoknak előbb lesz szuperbombájuk, mint nekünk! Gondolkodott a következményeken? Mi lenne, ha ezentúl a hidrogénbombát tekintenénk növidlejáratú tervnek. Alkalmahatása mérhetetlenül nagy és egyetlen civilizált országnak sem szabadna használnia. Mc Mahon kétségbeesetten hívja fel telefonon Téliért: — Edward, éppen most kaptam meg a legfőbb tanács rettenetes jelentését! Mc Mahonnak az a „rettenetes’’, hogy a tudósok nem hajlandók tudományukat a pusztítás szolgálatába állítani. Teller azonnal Washingtonba indul, hogy ott Mc Mahonnal együtt együttesen támadják meg Oppenheimerék irányzatát és elérjék a szuperbomba megteremtését. A kongresszusi atomenergiai bizottság elnöke Teller érveire támaszkodva személyes levelet ír Truman elnöknek. És tervük — hiszen egyezik a háború apostolainak terveivel — sikert arat. 1950. január 31-én Truman elnök nyilatkozatot olvas fel, amely szerint „Amerika békéjének sorsát a szuperbombára bízzák.. De mi lesz, ha a közvélemény rádöbben: a szuperbomba sem lehet monopólium, s azok. akik a „vörösök” elpusztításán munkálkodnak az új bombával, Amerika felett is felidézik az addiginál nagyobb pusztítás rémét? Be kell bizonyítani, hogy az oroszok képtelenek lettek volna az atombomba megteremtésére, s csak úgy juthattak hozzá, hogy az atomkémek Los Alamosból ellopták az atomtitkot. Az FBI ördögi apparátusa munkához lát 1950. június 15-én letartóztatták David Greenglasst. A házkutatás során egy skatulyában régi papírok között egy papírlapot tálalnak, amelyre matematikai problémák képletei vannak felírva. Megállapítják, hogy ez Julius Rosenberg régi egyetemi tanulmányi jegyzeteiből való. Másnap az FBI kihallgatja Ro- senberget David Greenglass ügyében, aki állítólag bevallotta, hogy ellopta az atombomba titkait a Szovjetunió számára és ezt sógora felbújtására tette; Rosenberget kihallgatása után szabadon bocsátják, de július 17-én letartóztatják. Augusztus 11-én feleségét, Ethel Rosenberget is letartóztatják, mert az amerikai törvények értelmében megtagadja a vallomástételt politikai meggyőződésére vonatkozólag. Dolgozik az FBI és az FBI védelme és ellenőrzése alatt Los Alamosban Teller. A béke hősi halottjai, híveik és ellenségeik Az FBI emberei egyre nagyobb ütemben dolgoznák a Rosenberg házaspár elleni vád összetákólá- sán. Céljuk nemcsak az, hogy bebizonyítsák: „atomkémek nélkül gáttá, hogy a kommunista párt tagja. Ezt az állást meg is kapta. 12 órai vallatás után nyilatkozatot ír alá, amelyben azt állítja, hogy Julius Rosenberg két ízben megsint *»ár_ Íőggőí hozzá l^eUgne a Szovjetunió soha nem robbant- látogatta őt washingtoni házában fogni! Más választásunk nincsen! Ki mint él, úgy ítél. Az atomzsarolók most attól reszketnek, hogy a Szovjetunió, ha előnyt szerez a szuperbombában, ugyanúgy használja azt fel, mint az Egyesült Államok azt atombombájával tette; Teller elképzelése tetszik a hadügyminisztériumban is. Az atombizottság legfőbb tanácsa Oppenheimer elnökletével meg- bélyegzi a hidrogénprogramot, de Mc Mahon élénk tevékenységet , ,, fejt ki a képviselők és a kormány SMssrol mindjárt kihallgatása so- körében. Küszöbön áll a kong- fan Mderult, hogy katonai szolga- resszusi bizottság rendkívüli ülé- ^a^a Matt üzemanyagot lopott a sének összehívása, s a jelek azt katonai raktárból és azt felesége mutatják, hogy ez a döntés a utjan, értékesítette. Greenglass hidrogénbomba hívei számára me®remu’ aiTllkor azzal lenyege- lesz kedvező. tlk mc£> h°hy ra is, felesegere is Oppenheimer és tudóstársai halálbüntetés jár és csak .azzal még egy kísérletet tesznek, hogy menthetik meg a borukét, ha min hatott volna atombombát”, har- nem az is, hogy Rosebergék elítélésével csapást mérjenek az amerikai békemozgalomra, azokra az egyszerű emberekre, akik az atomőrület ellen harcolnak. A Rosenberg-ügy kulcsa David Greenglass, aki Los Alamosban dolgozott. Greenglass rossz viszonyban van sógorával, mert a közös üzlet rosszul ment, a társas viszony megszűnt, s elszámolási viták vannak közöttük. Greenútját állják az őrülteknek. 1949. október 29-én Oppenheimer elnökletével összeül az atombizottság legfőbb tanácsa, amelynek hét tagja van jelen, köztük Enrico Fermi. Egésznapos tanácskozás után döntő határozatot hoznak, amely szerint nem ajánlják a hidrogénbomba programját. Indokaik között azt is megemlítik, hogy a hidrogén bomba romboló dent Rosenbergékre kennek és úgy tüntetik fel magukat, mintha csak eszközök lettek volna a Rosenberg házaspár kezében. Akadt másik hamis tanú is. Max Elitchert, Julius Rosenberg egykori iskolatársa. Elitchert ellen annak idején büntető eljárás indult: azzal vádolták, hogy hamisan esküdött, mert egy állami tisztségben benyújtott pályázatban elhallAz NDK-ból érkezett klima-szekrény megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat biztosít a csírázó növények számára. Képünkön Tilth Sándorné, a laboratórium dolgozója a csírázó magot tartalmazó tégelyeket rakja be a kliraa-szekfénybe. ÉM. Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat felvesz művezetőket MÉRNÖKI vagy IPARI (gépvillamos-, vagy építőipari) TECHNIKUMI VÉGZETT SEGGEI, az alábbi téglagyárakhoz: Dunaszekeső, Alsómocsolád. Szigetvár, Villánykövesd. Hogy ész. Kötesd. Szekszárd, Jelentkezés a vállalat központjában. Pécs, Rákóczi u. 11. Bérezés a gyakorlati idő figyelembevételével megegyezés szerint. Alkalmazás esetén útiköltséget térítünk. (111) és arra kérte, vállaljon kémszolgálatot a Szovjetunió számára. Elitchert ellen soha nem indult eljárás régi hamis esküje miatt. Rosenbergéket azonban más fából faragták. Ök nem hajlandók teljesíteni az FBI kívánságát, nem hajlandók beismerni olyasmit, amit soha nem követtek — sőt, nem is követhettek el — csak azért, mert egyesek politikai céljait ez szolgálná. Két gyermekük, az akkor hét-, illetve hároméves Michael és Robert sorsáért aggódnak, de mégsem adják be a derekukat. Nemcsak az életükért harcolnak, hanem az ártatlanságukért, az igazságért is. 1951. március 6-án kezdődik a tárgyalás Kaufmann bíró és az esküdtszék előtt, A vádhatóság 112 beidézendő tanú nevét sorolja fel. ezek között az atom kérdés olyan szakértőit, mint Leslie Groves tábornok, Robert Oppenheimer és az akkor már Nobel-díjas dr. Harold C. Urey. A 112 közül azonban végül a bíróság előtt csak 23 tanú jelenik meg. Oppenheimert a vádhatóság mégsem tartja tanácsosnak, kihallgattatni, mert a tudós már előzőleg kijelenti, hogy os tobaság az egész: olyan felkészüli - ségű ember, mint David Green- glass, olyan bonyolult problémáról, mint az atombomba, soha semmit nem tudhatott meg és következésképpen nem is továbbíthatott Rosenbergéknek. C. Urey is lehetetlennek tartja a vádat. A tanúk egymásnak ellentmondó val lomásokat tesznek, mindenki előtt világos, hogy a Rosenberg házaspár ártatlan, s a többi vádlott sem bűnös kémkedésben, legfeljebb abban a hazugságban, amelyet az FBI rájuk kényszerített. A gondosan összeválogatott esküdtszék azonban ennek ellenére bűnösnek mondja ki a Rosenberg házaspárt kémkedés bűntettében és ezért Kaufmann bíró április 5-én a Rosenberg házaspárt halálra ítéli. Másnap David Greenglasst 15 évi fegyházzal sújtja azzal, hogy néhány esztendő múlva feltételesen szabadlábra helyezhető. (Folytatjuk)
