Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics elvtárs (5. o.) Rádiómelléklet (4. o.) A téli olimpia hírei (8. O.) 1 Az 1964. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, • az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kállai Gyula beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása' ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk ilapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitaliz- nusban. Következetesen harco- unk e cél eléréséért. Nem értünk jgyet azokkal, akik a szocialista ársadalmi rendszerben élő né- >ek életszínvonalának emelkedéstől a forradalom távjatait félik, sem azokkal, akik attól a for- ■adalmi tudat elhomályosodását árják. Nem, éppen ellenkezőleg, ni azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő dapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folya- natosan emelkedjék népünk élet- zíhvonala. 1956. november 4-e >ta következetesen érvényesítjük •zt az elvet. Újra tisztává tettük ■z 1947—1948-as évek forradalmi elszavát: „Tiéd az ország, maiadnak építed”. Változatlanul és következete- en kell dolgoznunk azért, hogy párunk és mezőgazdaságunk- ter- nelése, a termelés szervezettsé- iének és rendjének színvonala, iazdaságossága rendszeresen és munkások és alkalmazottak reál- jövedelme 7 százalékkal emelkedett, és érezhetően nőtt a mező- gazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy- g-endszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid életköfolyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvaSzövetkezetí parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, — hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a talósítani, mégis az elmúlt évben a vaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg, kell kezdeni. Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Együttműködés a szocialista országokkal Gazdasági életünkben egyre nö... . , , x vekvő a jelentősége a Kölcsönös I színvonalán. E Gazdasági Segítág Tanácsába tödik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGSi-oiszágok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a KGST-országok közös vasúti tehervagon-parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben' fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk .velük az ipari és mező- gazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST- ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy •több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is. hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — még pedig a legfejlettebb országok amilyen becsülettel dolgozik to- mörült áUamok’között egyre jobé-L-^ y J olyan,ban elmélyülő nemzetközi munmertekben javul. kamegosztásnak. Tavaly megkezdHazankban sem a munkásnak, ^ működését a Barátság-kőolaj- sem a parasztnak, sem az értél- ^ vezeték. a rajta keresztül hazánk- miseginek nem kell aggódva ku- áramló kőolaj országunk ener- tatnia a jövőt, mint a kapitalista gjamérlegének egyik legfontosabb országok dolgozóinak, hogy va- tényezője. Eredményesen műkőjén jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Kállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására, és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a taA szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírhar- sonák is rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. 27 milliárd egészségügyi, kulturális, és szociális célokra Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészvalyinál is hidegebb, az ország és söSügyi, szociális és kulturális ki adásokra. Ez a koltsegvetesnek csaknem 29 százaléka. a főváros ellátása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Kállai Gyula ezután így folytatta beszédét: II tudomány és technika széles fronton tör elére a mezőgazdaságban is — Az idén a mezőgazdasági széles fronton tör előre a mező- srmelés a terv szerint 5 száza- gazdaságban is, megkönnyíti és skkal növekedik. Ez reális cél- megváltoztatja a paraszti mun- itűzés, amely mezőgazdaságunk j kát, — de természetesen nem te- elenlegi anyagi-technikai színvo- szí azt nélkülözhetővé! alával, munkaerő-helyzetével, s I Bár a földeket még hó lepi, a •izonyos fokig az időjárás esetle- munka a mezőgazdaságban sem ességével is számol. | szünetel, és nem is szünetelhet. Mezőgazdaságunk ez évben is • Elő kell készíteni, és ki kell ja- öbb gépet és vegyianyagot kap (vítani a gépeket, amelyeket saj- s a belterjesség irányában fej- 1 nos még nagyon sok helyen a sza- klik. Tovább növeljük az öntő- bad ég alatt tárolnak. ött területeket, folytatjuk a ta- i íjjavításokat, a szőlő- és gyü- rölcstelepítést. A tudomány és technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit . időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New. York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészség- ügyi és szociális kiadásokra» ,v New York Herald Tribune című amerikai lapban jellemző karika túrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt,-hátán felirat: orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „erről az ülésszakról önt kitiltották; dr. Kongresszus önt csak jövőre- fo- , gadja’’. De nagyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai kongresszus a betegeket, a munkanélkülieket, az iskolásgyermekeket. Amíg a költségvetés na gyobb részét fegyverek gyártására fordítják, — aligha. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgál ja.' hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon . és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfoki iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer á nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. ) Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztatlan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szak- középiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk VIII. kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy társadalmunk osztály viszonyai gyökeresen, megváltoztak, az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük? Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. Szakemberek képzésében! elértük a világszínvonalat Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegit építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a győri építőipari műszaki egyetem tervezését. A szakemberek képzésébeii már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában. Folytatás a 2. ol difién l
