Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
IS64. január i€< *OLWÄ lEEGfif SfiPÜfSAg 5 Kosos tehervagonpark - Kölcsönös előnyök Beszélgetés a MÁV vezérigazgató-helyettesétől A napokban az európai szocialista országok gazdasági együttműködésének a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlődésének újabb jeléről, sikeréről adott hírt a sajtó. A kormány — a KGST végrehajtó bizottságának egyezménye alapján — jóváhagyta, és az Elnöki Tanács elé terjesztette a KGST országok közös teherkocsi-parkjának megteremtésére vonatkozó csatlakozásunkat. A magyar vasúti forgalom jelentős eseményével kapcsolatban felkerestük Lindner József MÁV vezérigazgató-helyettest és Berki Béla MÁV forgalmi és kereskedelmi szakosztályvezetőt. akik kérdéseinkre az alábbi felvilágosítást adták: — Milyen szükségesség indokolta, és mi a lényege a közös teherkocsi-parkra vonatkozó megállapodásnak? A KGST-kocsiközösség létrehozásának terve néhány éve a magyar kormány javaslataként került a KGST végrehajtó bizottsága elé. A vb. 1962-ben megvizsgálta, kimunkáltatta, s tavaly decemberben a tagországok képviselőinek, útján azt egyezményben rögzítette. Eszerint Bulgária. Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió vasutat — az egyes országok forgalmának nagysága szerint — 1964-ben létrehoznak egy 100 ezer kocsiból álló közös vagonparkot. Sok alapos indok szól a közös park kialakítása mellett. Az érvényes egyezmények szerint a nemzetközi forgalomba a tehervagonokat, kiürítésük után azonnal vissza kell küldeni a tulajdonos országba. A késedelem jelentős kocsihasználati díj fizetésével jár. s ígv a vasutak — hogy csökkentsék a népgazdaság valutafizetési kötelezettségeit — rendszerűit üresen küldik vissza n teheráBonokat. Bizonyos esetekben belföldi forgalomban sem vehetik igénybe azokat a szocialista országok vasutak Ez a rendszer végeredményben igen költséges, hiszen a MÁV vonalán a szomszédos országokba visszatérő kocsiknak alig 25—30 százaléka szállít rakományt, s a hazatérő vagonoknál is hasonló ae arány. A magyar viszonyok között évente futnak üresen a nemzetközi kocsik. A meddő fuvardíjaik összege a szocialista országok viszonylatában több száz millió forintot tesz ki. Az egyezmény aláírásával ezt a költséges rendszert változtatták meg a baráti országok vasút ain ál. — Milyen kölcsönös előnyökkel jár a kocsi-közösség létrehozása? Az áruszállítások minden szocialista országban állandóan emelkednek. A jó együttműködés révén a vasutak forgalmának nehézségeit ilyen módon is enyhíthetjük. A közös kocsipark létrehozásának fő célja, a vagonok üres futásának csökkentése, s ezzel a vasúti forgalom gyorsítása, olcsóbbítása. A megoldás módja és az együttműködés lényege abban van, hogy a részt v evő országok a nemzetközi for galomban részt vevő teherkocsijaik egy részét — megfeleli arányban — a közösség rendelkezésére bocsátják. A kocsik tulajdonjoga ugyan fennmarad, de az egyes országok az OPV-jellel ellátott valamennyi vagont saját, kocsijukként, korlátozás nélkül használhatják. Rendelkezhetnek azokkal saját belföldi forgalmukban. rakományaikkal elküldhetik más, az egyezményben részt vevő országok vonalaira, sőt a nyugati államokba is. Egy ország a kocsiparkból annyi vagont használhat naponta, díjmentesen, amennyivel belépett a közösségbe. Bizonyos számítások és tapasztalatok alapján az üresen visszatérő vagonok száma ilymódon 25 ---28 százalékra csökkenthető, S A megyei tanács végrehajtó bizottsága legközelebb pénteken tart ülést. A szokásos munkarendnek megfelelően Szabópál Antal vb- elnök jelentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-ihatáro- zatok teljesítéséről. Ezt követően kerül sor ..A tanácsi vállalatok gazdálkodás alá vont anyagokkal való ellátottságáról és a készlet- gazdálkodás helyzetéről" című napirendi anyag megvitatására, amelyet Bertha Kálmán, a tervosztály vezetője terjeszt elő. A következő napirendi pontban a tekintettel arra, hogy a lOti ezer vagon évente 20—30 esetben is felhasználható, nagy megtakarítások jelentkezhetnek. Csökkennek a felesleges vontatások, hiszen a kocsipark a kiürítés után bárhol megrakható. Optimális becslések szerint az üres futások 20 százalékos csökkenése egy év alatt több száz millió forint megtakarítást eredményezhet a szocialista országokban. Mikor lép életbe az egyezmény s milyen lesz a kocsi- | park irányításának szervezeti felépítése? Miután a kormányok minden országban jóváhagyták, Prágában, a szervezet székhelyén összeül az elvi irányító szerv, a Közös Kocsipark Tanácsa. Megtárgyalja és jóváhagyja 3 működési szabályzatot, az ügyrendet, s kijelöli a végrehajtó szerv, a közös kocsipark üzemi irodája feladatait. Az iroda a közös vagonok napi kiegyenlítését, és a pénzügyi elszámolásokat végzi. Folynak-e tárgyalások a KGST-ben a vasutat érintő más kérdésekben? Természetesen. A megbeszélések a személyforgalom megjavításáról. meggyorsításáról, a közös határállomások létesítéséről. jó mederben haladnak. A tagországok közös erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi áruforgalom további gyorsításával, és á nemzetközi gyors-tehervobatok hálózatának szélesítésével kapcsolatban is. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi szocialista j munkamegosztás a vasút vona- ! Ián további sikereket eredmé- j nyez. Csákvári János megye 1964. évi tanácsi tervével kapcsolatos előterjesztés szerepel, majd a tez-ek egységes iratnyilvántartásával kapcsolatos anyag kerül megvitatásra. Ez utóbbit dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető terjeszti elő. Külön napirendi pontban foglalkoznak Szek- szárd város kommunális helyzetével, gondjaival. Ezt a napirendi anyagot Kalmár József, a városi tanács vb-elnöke terjeszti elő. A falun végzett kulturális tevékenységről Mándi Gyula művelődési osztályvezető terjeszt elő napirendi anyagot Ülést tart a megyei tanács vb 80 millió kilométert Az Újváros utcái elcsendesültek már. Sötétség telepszik az alvó házakra. Csak Ibolya albérleti szobájának ablaka világos még. A szobában a rádióban halkan szól a tánczene. Egy kis hangu- latlámpa bágyadt fényt szór szét. — Csak öt percig maradj még — suttogja a lány. — És ha elkésem? Mind ágyban vannak már. Hát megjöttél végre? — kérdezik majd szemrehányóan. — Nem engedett el az Ibolykád, ugye? S gondolatban tovább szövi a várható következményeket. — Holnap a század felsorakozik, s mindenki előtt közlik: Virág Marcell honvédtől a kimenő időpontjának be nem tartása miatt három hétre megvonom a kimenői engedélyt. — Akkor csak két percet maradj még — szól a lány. és szorosan húzza magához a fiút. — Nem! Első a kötelesség — de az ölelés sokáig tart. nehéz az elválás. A percmutató ismét körüljárt az óra világító számlapján. A fiú hirtelen föleszmél: — Hű. de elrohant az idő! Mennem kell! — Sapkájáért nyúl, és búcsú nélkül rohan el. Csípős, hideg a téli éjszaka. Virág honvéd rohan. Patkós csizmájának csattogása messze hangzik az üres főutcán. Az első kirakat fényénél az órájára pillant. — Hej, a mindenségit! Most kellene jelentkeznem a laktanyában. Egyre növeli a futás tempóját. Fut, rohan, ahogy csak tud. Sűrű cseppekben cikázik arcán az izzadtság. Virág honvéd megáll, fújtatva liheg. S ekkor tizenegyet üt a templom toronyórája. — Mindennek vége — gondolja dühösen. Még csak messziről látni a laktanya fényeit. Aztán ismét fut. Már a hosszú kőkerítés mellett rohan, aztán dermedted áll meg a kapunál. De szerencséje van. Lassan kanyarodik be a kapun egy teherautó. Mellette óvatosan beoson. Sikerült, nem vették észre. Talán sikerül bejutÍTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTt AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ nia a mosdó felől a hálókörletbe. Ha a napos nem látja meg. minden el van simítva. Csizma nélkül. lábujjhegyen oson végig az emeleti folyosón. Itt a mosdó! Félve nyúl a kilincshez, lenyomja — s az ajtó nyitva van. Nesztelenül húzza be maga után a hálószoba ajtaját, Az ágya felé tapogatózik. Körülötte már mindenki alszik. Lassan vetkőzni kezd. Amikor csizmáját letette már. hirtelen nyílik az ajtó, és a napos éles, parancsoló hangja harsan: Riadó! Mielőtt Virág legyőzhetné rémületét. mellette már lábdobogás, sze kré nycsikorgás megszokot t hangja olvad eggyé. Csizmájába bújik, s néhány gyors, begyakorolt kézmozdulat a szerelésért, és elsőnek rohan ki a folyosóra. A századpara n csnok jegyzetfüzettel a kezében figyeli a riadó végrehajtását. Marcell pár lépést szalad még. aztán megáll. Parancsnoka, és a napos összenéz. Marcell látja ámulatukat, és örömmel állapítja meg: neve elsőnek kerül a pepita füzetbe. A körletből zaj hallatszik, hangzavar. Rohanva érkeznek a töb- \ biek, néhányon még rendetlen öltözékben. Néhány perc után beáll az utolsó katona is a sorba. A parancsnok végigtekint katonáin és így szól: — Virág honvéd, kilépné! Marcell agya hevesen kalimpál, szédül, s amikor megáll a sor előtt, a parancsnok folytatja: — Virág Marcell honvédet meg- 1 dicsérem. Neki kellett a legkeve- j sebb idő a felkészüléshez. Virág honvéd holnap éjfélig kimaradási engedélyt kap jutalmul. * * • A vezetékes rádióból halkan szól a tánczene. Egy kis hangú | latlámpa bágyadt fényt szór szél. \ — Csak öt ^percig maradj még — suttogja Ibolya. — Nem. egy felet sem! Idejé- : ben vissza kell érnem a lakta-, nyába. — feleli Marcell és sapka- j jóért nyúl... FEKETE LÁSZLÓ 1 Színek és minták Treszka Kicsi, fehérfalú ház. A nagy bátai domb oldalába építették, tán évszázada. A kapu, mely az utcára nyílik, csikorogva akadozik, nehezen engedi be a vendégek Pedig bent, a jó meleg konyhában Treszka néni, a híres bátai író-asszony szívesen fogad. Az idő ugyan nem való vendéglátásra, mert a konyha teli van munnéninét együtt is. Itt, ebben a kis íestő- műhely-lkonyhábun különösképpen. A tojásrekeszekben pompázik Dér Józsefné, Treszka néni remeke. Olyan, mint a virágcsokor. Mert a virág sem egyforma. Minden szál virág külön él, külön szépség, és különlegesség. így ezek a tojások is. Sokan jártak már a kicsi bátai A mester és tanítványa. kával. Talán ezer • tojás vár fesA szövőszék mellett, két 'konyhaasztalon készül a híres, világlátásra induló bátai himes tojás. Színes, mintás hímes tojás, ami külföldön olyan kuriózum, hogy csak azok tudják megvásárolni, akiknek van pénze arra, hogy a drága népművészeti remekkel díszítsék otthonukat. Mert dísz minden tojás külön-tkülön. és házban 1958 óta, mikor elhatározta Treszka néni. hogy ismét —- jó néhány évi szünet után — elkezdi a tojásírást. Jártak Itt népművészettel foglalkozó emberek, fotóriporterek, újságírók, mind vitte a hírt Bétáról: dolgozik ismét Treszka néni. S ha a hír nem járt volna a hivatalos emberek nyomón, akkor is eljutnak a bátai hímes tojások messze országokba is. Brüsszelben. Becsben már várják a bátai filmeseket, itt pedig szorgos kezek — Treszka néni és még négy tanítvány — mintázzák, festik, színesítik a tojásokat. Az idén ötezer darabot küldenek a háziipari vállalatnak. Jut belőle a hazad különlegességet kedvelők* nek, meg külföldre is. Nem jut azonban mindenkinek. Báláról huszonötezer hímest kértek... De nincs aki odaálljon az asztal mellé, és éjszakákon át mintázza a fehér tojást — mert a most szorgalmasan dolgozó öt asszony nem bírja erővel, de még ötlettel, színekkel, mintákkal sem a tömegtermelést. Munkájuk művészet. Ezért is kapott kormány kitüntetést. ezért lett' a népművészet mestere Dér Józsefné. S amint láttuk, mester lesz a tanítványaiból is. Látogatásunkkor éppen Parkas Lászlóné jött segíteni, mert amikor a mintázást — a tanítványok is maguk készítik a mintát —, a tulajdonképpeni írást befejezték, ide jönnek Treszka nénihez az alapszint felvinni a tojásra, és pacai innal kitölteni a hímeseket... Messze még a húsvét. De nagyon közel is. Mert készen áll már néhány ezer tojás, — e héten ezerötszázat elküldenek az asszonyok —, de naponta csak öt — hat tojásra tudják ráírni csodálatos mintáikat, Ezért rövid az idő. Mert nem lehet elsietni a munkát. Siók idő leéli annak, míg új minták kerülnek a tojásíró asszonyok rajztömbjeibe,. Csodálatosak e népművészeti remekek, és a színek, minták sokáig, megmaradnak az ember emlékezetében, felejthetetlen egy ilyen húsvétra készülés előtti látogatás a bátai hímes tojásokat; író asszony ofcná 1. Farfsasné tojást ír, P. i. Foto: Erb.
