Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
T964. január la. IWUIIÄ IfiGtH SEPÜJSfi! 5 Az építőipari szövetkezetek és a lakosság igényei Harminchétmillió forint értékű lakossági építési munkát kellett végezniük az évközben megemelt terv szerint tavaly a megye kisipari szövetkezeteinek. Ezt — bár még pontos adatok nincsenek — teljesítették a ktsz- ek. Az 1962-es esztendőben har- mincmillió, 1961-ben 23 millió forintot tett ki ez a tevékenység. Az idei program szerint — a tavalyi 37 millióval szemben — ötven kétmillió a lakossági építési terv, jövőre minden bizonnyal még tovább tart az emelkedés. Nincs még egy területe a szövetkezeti iparnak, ahol az utóbbi óvekben ilyen mértékű növekedés ment volna végbe, hiszen három év alatt csaknem két- és félszereséi-e emelkedett a ktsz-ek lakossági építőipari termelése. 'Néhány evvel ezelőtt az építőipari, illetve építő részleggel rendelkező következetek túlnyomórészt közületi munkákat végeztek. Ma az össztermelésnek közel felét — egyes szövetkezetekben 60—70 százalékot — teszi ki a lakossági építkezés. Az arányeltolódás valószínűleg tovább tart majd. Hogyan sikerült elérni az eddigi eredményeket? — melyek a lakossági építő tevékenység további növelésében, javításában a szövetkezetek előtt, álló feladatok, — e kérdések megbeszélésére hívtuk össze a szerkesztőségbe az építőipari szövetkezetek vezetőit. Részt vették az .ankétom a megyei tanács ipari, illetve építési—közlekedési osztályának képviselői és a KISZÖV elnöke is. Az utóbbi években elért fejlődés igen jelentős — ebben az ankét valamennyi részvevője egyetértett. Ez azonban nem tant lépést a növekvő szükségletekkel és a ktsz-ek főleg az építőipari javítási — a kisebb, legfeljebb pár ezer forintot kitevő aláfalazás, átalakítás stb. — munkák iránti igényeket nem elégítik ki. Gyors intézkedéseik szükségesek ahhoz is, hogy az idei megnövekedett feladatai knak — atz új családi házak, sőt több emeletes társasházak építése — eleget tud. janak tenni. Kifizetédik-e ? Elmondták a szövetkezeti vezetők, hogy 1961-ben, amikor először került napirendre a lakossági tevékenység fokozása, az építőipar helyzetével foglalkozó 1980-as párthatározat nyomán kiadott kormányrendelet végrehajtása, amely szerint az építőipari szövetkezetek elsődleges feladata a lakossági építkezések lebonyolítása, a legtöbben kételkedtek ennek lehetőségében. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy ez nem lehetetlen. Csak jó munkát kell végezni — a jó minőség maga agitál — a lehetőség szerint csökkenteni az árakat, jó kapcsolatot kialakítani a kölcsönt nyújtó OTP-fiókkal, a ház- h el vek kijelölésében, közművesítésében érdekelt tanácsi szervekkel és széles körű felvilágosító munkát végezni. Míg negy-öt évvel ezelőtt még a legnagyobb építőipari szövetkezetek is csak ti vétve kaptak rendelést, egy-két lakóház építésére, ma már néhány szövetkezet csoportosan épít lakóházakat. Tavaly a ktsz-ek mintegy háromszáz családi házat építettek. A pár év előtti kételkedés legfőbb érve az volt, hogy a szövetkezeteknek nem űzetődik ki a lakossági építő tevékenység, különösen ha aizt az árak csökkentésével akarják fokozni. A tények erre már többször rácáfoltak. Természetesen a dolog nem megy magától, körültekintőbben kell szervezni a munkát, az anyagellátási a családi házak építésénél, mintha egy több százezer forintos közületi munkát kell lebonyolítani. De ha a munkaszervezés jó, a munkafegyelem és a szakmai hozzáértés terén sincs hiba, nem lehet ráfizetéses a lakossági építkezés. Még akkor sérti, ha a hivatalos egységáraikat egyes tételeknél csökkentik. A dombóvári szövetkezet. 1963-ban öt ven házat épített fel, tevékenységének túlnyomó részét telte ki a lakosság részére végzett, munka, mégis jelentős nyereséget ért el. Keserű János, a n agy dorogi szövetkezet elnöke eLmondta, hogy soha sem fizettek rá — más szakmába vágó lakossági javító-szolgáltató tevékenységnél sem — a lakossági munkára, sőt néha előnyösebb ezt végezni, mint a közületi munkát. Itt ugyanis az építtető egész házanépe azon van. hogy gyorsabban menjen a munka, ne kelljen állnia a kőműveseknek. A segédmunkás-hiány- nyal küszködő szövetkezeteknek meg egyenesen cűőnvös. ha a megrendelő, annak családja, vagy rokonsága segít az építkezésnél. •Többen rámutattak, helyes úgy ütemezni a munkákat, hogy a közületi megrendeléseket — főleg a belső átalakításokat, tatarozásokait — inkább az őszi-téli hónállókban végezzék, a nyáron a lakossági építéssel foglalkozzék a ktsz tagságának zöme. Igen fontosnak tartották az ankét résztvevői az építtetőiekéi való megfelelő foglalkozást. Müller József, a bátaszéki szövetkezel elnöke elmondta, hogy amikor náluk először — tehát három évvel ezelőtt — szóba került a lakossági építőipari tevékenység növelése, tudták, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha szakítanak a korábbi, megszokott, kényelmes módszerekkel. Fontos a bizalom a megrendelő és a szövetkezet között. Inkább lsét nappal előbb legyenek készen e munkával, mint egy órával később a megígér fenéi. És ha a szerződés- kötéskor megállapodnak, hogy nyolcvanezer forintba kerül a ház felépítése, az tíz fülénél se legyen több. A z meg egyenesen tűrhetetlen, hogy a szövetkezetben megígérik, hogy meghatározott napra kiküldik a dolgozókat a megrendelőhöz, at. meg hiába várja őket. meri nem jönnek Elégtelen kopocitvs Az építőipari saövefckeaetek. — hasonlóan az állatni építőiparhoz — nem tudják teljesen kielégíteni az évről évre növekvő igényeket. Ez a körülmény elsősorban abba az irányba hat, hagy a ktsz- ek nem szívesen vállalkoznak a különböző ldsebb javítások elvégzésére. Imre József, a megyei tanács építési-közlekedési asztély- vezEtőhelyettese joggal kifogásolta, hogy a kettő-, öt-, vagy éppen tízezer forintos javítási munkákkal hiába keresik fel a szövetkezeteket, a ktsz nem vállal ilyen munkákat, arra hivatkozik, hogy úgyis túl van tértiéivé. Ez igaz, miwl ahogy ae. áHami Varsó (MTI). Krakkó alatt, íowy Sacz közelében egy sze- nélyvohat a ködben beleszaladt ■sv veszteglő tehervonatija. Öt úlyos ás 59 könnyebb sebesül- et a környékbeli kórházakba szólítottak. A súlyosabb katasztrófa Ikerülése a két mozdonyvezető lővigyázatosságának köszönhető, de az össze ütközési már nem tudták elkerülni. A környékbeli lakosság a vasutasokkal együtt azonnal mentőakcióba lépett. A legsúlyosabb sebesülteket helikoptereken szállították el. Több száz vasutas jelentkezett azonnali véradásra. építőiparban is a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a kapacitás nem felel meg a beruházási igényeknek, a rendelkezésre álló beruházási eszközök mennyiségének. De a lakossági javítási j munkák elvégzését az építőipar- ’ ban az is akadályozza, hogy az ilyen munkákhoz viszonylag kevesebb anyag kell, tehát romlik a szövetkezetben az egy főre eső telj« termelési érték mutatója. ' Márpedig ezt előírják, és rendszerint évről évre emelkednie kell. Indokolt lenne ehelyett más mutatót — mondjuk az anyagmentes termelési értéket — használni, vagy másképp elkülöníteni a lakossági javítási tervszámot a laikossági új építkezésitől. Ugyanis a falvakban — mivel ott igen sok régi, zömében vályog, vagy tömött falú ház van — egyre több J házat kell aláfalazni, vagy átala- ; kítani. Ezt a lakosság jövedelmének növekedése is magával hozza. I A növekvő szükségletek kielégítése pedig a szövetkezetekre vár. 1 Az általános építőipari kapa- I citáshiámy idézi elő azt is. hogy a különböző vállalatok, intézmé- : nyék, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, tanácsok házi építő- , brigádokat hoznak létre. Ezzel elvonják a munkaerőt az állami, szövetkezeti építőipartól, ami által még inkább csökken a kapacitás. Különben is, ezeket a házilagos brigádokat, részlegeket éppen azért hozsiák létre, meri be- j ruházási, felújítás.! igényeik kielégítésére rnem vállalkozik — ép- ; pen kapacitáshiányra hivatkozva — az építőipar. Ez nagymértékben érinti a ktsz-eket is. Hogyan leilet megtalálni a kiutat? , — Erről is többen elmondták véleményüké!. Szolt munkás-utón pótlás, gépesítés Több elnök vélekedett úgy. í hogy mindenekelőtt a szakmunkás-utánpótlást kell fokozni. Bár j az utóbbi években nőtt a szövet- | kezetekben az építőipal i tanulók j száma, ez nem elegendő. Az idén nyáron többet kel) felvenni. A szövetkezetek által nevelt szakmunkások túlnyomó többségé ott is marad, kiváltképp akkor, ha tanulóideje alatt megszerettették vele a szövetkezetei. A dombóvári szövetkezet elnöke elmondta azt is, hagy az állandó, tehát a télen át is tartó munka biztosítása nagymértékben hozzásegít a dolgozók megtartásához. Ezért kell alaposa« felkészülni minden évben a télre, biztosi tani ekkor is munkát minden dolgozónak. Ez esetben kisebb lesz, sót meg is szűnik a munkaerő-vándorlás. Nagy a hiány több szövetkezeiben jól képezett műszakiakban és segédmunkásokban is. Az ez óm — és a kővetkező években várható — nagy feladatok pedig nem oldhatók meg másként, minit a műszak, gárda megerősítésével. Gondoskodni kell tehát mindenütt a műszaki irányítás megjavításáról. A segédmunkás-hiány egyik ..ellenszere1' a gépesítés, telteit a nehéz fizikai munkák egy részének — betenkeverés, anyag- mozgatás, stb. — gépesítése. Ezzel szemben — mint Gyerö Andrásnak, a KISZÖV elnökének hozzászólásából kitűnt — a szövetkezetek alig igényeinek építőipari gépeket. * A sBövedoezetekibeii tavaly' megkezdődött az átszervezés, a profHírozáe. Az építőiparban aa a törekvés érvényesül, hogy járási szövetkezeteket hozzanak létre, ezáltal — lévén ezek nagyobb termelőegységek — jobban lehet j kihasználni a kapacitásokat, j szervezni a munkát. E szervezeti j változások is elősegítik majd. j hogy a ktsz-ek az eddiginél job- ban elégítsék ki a lakosság ige- | nyeii. J. J. I Tizenöt mázsa sajt NAPONTA .4 környező falúak termelőszövetkezeteiből, sót Somogy megye egy részéből is, naponta 29 ezer liter tej érkezik a tamási sajt- üzembe. Az üzem csak trapisla- és óvári-sajt készítésével foglalkozik. A két fajtából összesen átlag 820 darab kerül ki egy nap alatt az üzemből. A termékek nagy részét érlelés uián exportra szállítják. Kádakba kerül a frissen érkezett tej. A mennyiséget egyelőre, még a régi „úszó” tejmérővel állapítják meg. de nemsokára itt is bevezetik a fajsúly szerinti átvételt. Képünkön Kapoiyi Lajos és Teplán József kádakba önti a kannák tartalmát. A pasztőrözött tej erjesztőkádakba kerül. Egy-eg.v kádban 3 ezer liter tejet tudnak feldolgozni. A sajt jellegzetességét a baktérium szintenyészet adja meg. amelyet l és 1,5 százalékos arányban kevernek a tejbe Itt ruhába csomagolják a sajtot, hogy elveszítse savótartaimát. Utána a sorozatprésbe, majd só lébe kerül, ahol a kéreg képződik. Ezután már csak az érlelés van hátra. (Foto: Zsiga M.) 100 ezer forinttal több iskolai takarékbélyeg, mint az elmúlt évben Több mint egymillió forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak meg a megye tanulói az iskolai év kezdetétől 1963. december 31-ig. Ez az összeg mintegy 100 ezer forinttal több, mint az elmúlt tanítási év hasonló1 időszakában váltott iskolai takarékbélyegek összege. A fiatalok e jó eredményt az úttörők és KISZ-szervezetek részére kiírt takarékossági verseny keretében érték ed.
