Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

2 fOT/VA »rri’TUT »7<'n*lT«5*Ö 199-1. január 1*. Közel 300 fiatal tanul a Pécsi 506-os számú Iparitanuló Intézetben Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért Zárszámadási közgyűléseink si­keres lebonyolítása rendkívül fon­tos gazdasági és politikai tett. E fontos esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészí­tésén sok múlik. Ezért vár most különösen sok a tsz-ek pártszerve­zeteire. hiszen a falu kommu­nistáinak kell elsősorban se­gítséget nyújtaniuk a tsz-ta- goknak és a vezetésnek is ah­hoz, hogy helyesen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonatkozásban le­vonják a szükséges következ­tetéseket. A kommunisták aktív tevékeny­sége, politikai előkészítő munkája nélkül egyetlen közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, ala­pos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő vitákra. Talán az év egyetlen időszaká­ban sem kínálkozik annyi A fiatalok az ország különböző részeiből — így többek között Tolna megyéből — érkeztek az iskolába, hogy elsajátítsák a kőműves, festő, tetőfedő, ács és állványozó szakmákat. A tanulók a képen látható modern, korszerű otthonban laknak, és ennek tantermeiben tanulnak. kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének meg­ismerésére, hangulatának formá­lására, mint éppen most, zárszám­adások elkészületei során. Mind­Kcgcly Laci a kis tolnai faluból, Mucsfáról, került Pécsre kőmű­ves tanulónak. Felvételünkön a különböző építészeti stílusokat tanulmányozza a modelleken. (Erb János felvétele.) ezt az idén még jelentősen meg­könnyíti az a tény is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyugtalanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetettek a tsz-ek és egyetlen esztendőben sem sike­rült annyi földet ősszel felszán­tani, mint 1963. végén. Ritka ki­vételtől eltekintve, jól sikerült az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és feltéte­lek között két nagyon lényeges terüle­ten segíthetnek a zárszám­adások jó előkészítésében és lefolytatásában a tsz kom­munistái: a tsz-tagok elő­zetes tájékoztatásában, vé­leményük, tapasztalataik, ja­vaslataik megismerésében, másrészt a beszámoló végle­ges formába öntésében. Ott, ahol egész évben rendsze­resen megtartották a közgyűlése­ket, brigád- és munkacsapat-érte­kezleteket, és a tájékoztatókat, ott könnyebb dolga van a pártszerve­zetnek. De még ilyen tsz-ekben is — a zárszámadás már ismert szá­mai, tényei alapján — feltétlen hasznos a részeredményeket meg­ismertetni a tsz-tagokkal. Mégin- kább szükség van erre azokban a közös gazdaságokban, amelyek­ben valamilyen oknál fogva nem tudták folyamatosan tájékoztatni Tengeri kígyó születik Nehogy félreértés essék, még nem született meg, csak szüle­tőben van. A vajúdás körül­belül egy éve kezdődött, s hogy meddig tart, nem tudni. Tolnán, a rétisor környéké­nek lakói egyszer arra lettek fi­gyelmesek. hogy valamit mérics­kélnek a kertekben. Nem is tud­ták elképzelni, hogy mi a csu­dát akarnak ott a méréssel, a szemrevételezéssel. Csakhamar kiderült, hogy a két utca közt húzódó kertekben egy harmadik utcát akarnak kijelölni, telkeket értékesítenek az OTP-n keresz­tül, az építkezni szándékozó magánembereknek. Megindult tehát a kisajátítási eljárás. A terv az volt, hogy a hosszú, és igen terjedelmes magántelkeket kettéosztják, s így teremtik meg at új építkezések lehetőségét. A kisajátítást kezdeményező köz­ségi tanács természetesen abból indult ki, hogy a tulajdonosokat a hivatalos előírásoknak meg­felelően anyagi kártérítésben ré­szesítik. Az elgondolás végeredmény­ben helyes volt. mert hiszen Tolnán is, csakúgy, mint másutt, biztosítani kell a lehetőségeket a magánépíikezésekhez. Ezekben az években valóságos építkezési láz van, mind többen építenek megtakarított pénzükből az ál­lam segítségével családi otthont. Az állam segítségét egyrészt a hitel, másrészt a telekbiztosítás jelenti, ami a tanácsok feladata, így aztán feltétlenül helyes volt a tanácstól, hogy Tolnán is napi­rendre tűzte a telek-ügyet. Az is igaz, hogy legtöbb esetben csak kisajátítás útján van le­hetőség telekbiztosításra. A baj azonban Tolnán az volt, hogy az érdekeltekkel, a tulajdonosokkal nem vitatták meg a kisajátítás ügyét. így aztán mi sem termé­szetesebb. mint, hogy az első­fokú kisajátítási határozatot meg­fellebbezték. Másodfokon eluta­sították a fellebbezések egy ré­szét, egy részét pedig új eljárás­ra utasították. Folyt tovább a vita. Volt, aki belenyugodott a kisajátításba, volt. aki panasszal fordult a kormány titkársághoz, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságához és az Építésügyi Minisz­tériumhoz. Volt, aki belenyugo­dott a kisajátításba, de nem nyugodott bele a kisajátítási összegbe és a bírósághoz fordult. A bírósági per még máig sem fejeződhetett be, ugyanúgy fo­lyamatban van a panaszok ki­vizsgálása is. Időközben különféle módosítá­sokat javasolt a tanács, mivel látta, hogy az elkezdett módon nemigen akar előrébb jutni a kisajátítás ügye. Nagyobb módo­sításokat kezdeményeztek az ere- deti kisajátítási terven, ami mar elfogadhatóbb lenne a tulajdono­sok részére, persze sokan még ezt is sérelmezik. Az egész huzavonának a lé njtege ' az, hogy közben szinte teljesen megakadt Tolnán a magánépítkezés, márpedig kívá­natos lett volna, hogy a lakás- probléma megoldása érdekében itt is minél többen építsenek családi házat. Az ügy jelenleg még nincs befejezve, s nem is tudni, hogy mikor kezdődhet meg az építkezés. Az ügy ten­geri kígyónak indult, de csak a kezdete látható, a vége még be­láthatatlan. Az egész bonyoda­lom már eddig is sok tanulság­gal szolgált. A leglényegesebb mindenesetre az. hogy a ki­sajátításokat sokkal körültekin­tőbben kell előkészíteni, és sem­mi esetre sem szabad elmulasz­tani az érdekeltekkel való ta­nácskozást. Mint ahogyan az több községben beigazolódott, csak akkor megy zökkenő nélkül, ha előzőleg szót értettek min-1 den érdekelttel. B. F. 1 a tagságot a gazdálkodás helyze­téről, a várható eredményekről, a hibákról. Ezek az egyéni, vagy csoportos beszélgetések kitűnő alkalmak a közösségi élet valamennyi területére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kezdeményezze­nek ilyen beszélgetéseket a isz-párt szervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, egyéni be­szélgetés, vagy munkacsapat- összejövetel formájában zajlanak is le — a vélemény-gyűjtésnek, a leg­különfélébb javaslatok el­hangzásának a fórumai lesz­nek. Márcsak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban feszélye- zettség nélkül szólhatnak a tez- tagok, nem úgy, mint a közgyű­lésen. Sokszor persze az ilyen for­mában kezdeményezett beszélge­tések vitákba csapnak át. De ettől sem szabad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha Itt ke­rülnek felszínre, akár tájékozat­lanságból, akár a régi paraszti világ hagyományaiból táplálkozó hibás nézetek is, amelyek esetleg rossz irányba befolyásolják a tag­ság gondolkodását, cselekedeteit. Türelmesen, logikus érvekkel kell meggyőzni az ilyen álláspontot Valló tagokat. Különösen élénk vitákat válta­nak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek összhangjával kapcsolatos nézetek, amelyek gyakran torzítva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jövede­lemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság, de legalább annyira fontos az is, hogy boldoguljon az ország is, amely jelentős anyagi áldo­zatokat hozott és hoz ezután is a modern, szocialista mező- gazdaság megteremtéséért, a parasztság, a íalu életének foly­tonos javításáért. A falu kom­munistáira hárul az a feladat is, hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tsz-tagoknak és megnyugta­tóan zárják le ezeket a be­szélgetéseket. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben alkalma­zott jövedelemelosztási, a munka­díjazási formák, a munka- szervezés és munkafegyelem problémái, a vezetők tevé­kenysége, a szakmai vezetés gondjai, a korszerű termelési eljárások bevezetésének, al­kalmazásának lehetőségei. Ezekben a kérdések­ben is sokféle — jó és hibás né­zet kerül napvilágra. Itt ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy milyen hibákat lát, mit kér, ho­gyan tart jónak, miben szeretne változást, és milyen módon. Ha ezek a beszélgetések, viták közmegelégedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a legfonto­sabb dolgokkal foglalkoznak majd. Ez esetben elmaradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti párbeszédek. De egyetlen zárszám­adó közgyűlés sem lehet iga­zán produktív, ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tájé­koztatások egész sora, és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok figyelmét így a közös gazdálkodás, az őket érintő legfontosabb problémák megvitatására, lezárására, felelős, ségteljes határozatok megalkotá­sára lehet irányitani. A termelőszövetkezetek jelen­tős részében már bevált gyakor­lat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszerve­zetben „rágják át” alaposain. Nem egyszer izzó viták füzé­ben kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszámolóinak fő vonalai, té­telei és elmaradnak a sem­mitmondó, a csupa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt. Minden párt­szervezetnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek se kap­janak helyet a vezetőség be­számolójában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Vi­lágosan, egyértelműen választ kell kapnia a tsz tagságának az 1963-as év valamennyi fontosabb mozzanatáról. Előfordulhat persze az is, hogy egy-egy probléma megoldásához nem érzi elég erős­nek magát a tsz pártszervezete. Ilyenkor forduljon bátran támo­gatásért a felsőbb pártszervek­hez, a tanácsokhoz, társadalmi szervekhez. Nagy feladatok megoldása vár közös gazdaságainkra a most kez­dődő évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadások poli­tikai, szervezeti előkészítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnak az elmúlt év helyes értékelé­sével, a közös mindenoldalú erősödésével, ha nemcsak fel­tárják a hibák gyökereit, ha­nem meg is szüntetik azokat és utat mutatnak az új évben elvégzendő tennivalók leg­sikeresebb megoldásaihoz is. Maris János Hatvan mikrohullámú berendezés a Szovjetuniónak — Telefonközpont a világ minden tájára Híradástechnikai iparunk beru­házás-jellegű gyártmányainak exportőrje, a Budavox külkeres­kedelmi vállalat tavaly 88 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyo­lított le, mint az előző évben. Az idén további nagy feladatok há­rulnak a Budavox-ra, hiszen ex­portja a tavalyihoz képest újabb 25 százalékkal növekszik. A telefontechnika „klasszikus” eszközéből, a telefonkészülékből mintegy százezret készít a Tele­fongyár szovjet, kubai, indonéz és etiópjai megrendelésre. Romániá­nak 12 00Ó vonalas, Kubának ugyancsak több ezer vonalas te­lefon főközpontot szállítanak eb­ben az évben. Telefonközponto­kat a világ minden tájára — egyebek között Egyiptomba, Uru- | guayba, Libanonba, Indiába, Ku-1 bába, Jordániába, Ghánába, Bra­zíliába, Ceylonba, Ecuadorba, Irakban, Szudánba — exportál­nak. A Telefongyár és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a tavalyi­hoz képest csaknem 50 százalék­kal növeli az átviteltechnikai be­rendezések termelését. Mintegy 152 átviteltechnikai berendezést, állomást készítenek. Az Orion gyár az idén már tel­jes egészében átveszi a modern. PM—28 típusú mikrohullámú be­rendezések gyártását, s szovjet exportra 60-at készít belőlük. Ezenkívül kínai, csehszlovák, ro­mán, és jugoszláv külkereskedel­mi vállalatokkal is tárgyal a Bu­davox mikrohullámú berendezé­sek idei szállításáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom