Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
2 fOT/VA »rri’TUT »7<'n*lT«5*Ö 199-1. január 1*. Közel 300 fiatal tanul a Pécsi 506-os számú Iparitanuló Intézetben Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért Zárszámadási közgyűléseink sikeres lebonyolítása rendkívül fontos gazdasági és politikai tett. E fontos esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén sok múlik. Ezért vár most különösen sok a tsz-ek pártszervezeteire. hiszen a falu kommunistáinak kell elsősorban segítséget nyújtaniuk a tsz-ta- goknak és a vezetésnek is ahhoz, hogy helyesen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonatkozásban levonják a szükséges következtetéseket. A kommunisták aktív tevékenysége, politikai előkészítő munkája nélkül egyetlen közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, alapos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő vitákra. Talán az év egyetlen időszakában sem kínálkozik annyi A fiatalok az ország különböző részeiből — így többek között Tolna megyéből — érkeztek az iskolába, hogy elsajátítsák a kőműves, festő, tetőfedő, ács és állványozó szakmákat. A tanulók a képen látható modern, korszerű otthonban laknak, és ennek tantermeiben tanulnak. kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének megismerésére, hangulatának formálására, mint éppen most, zárszámadások elkészületei során. MindKcgcly Laci a kis tolnai faluból, Mucsfáról, került Pécsre kőműves tanulónak. Felvételünkön a különböző építészeti stílusokat tanulmányozza a modelleken. (Erb János felvétele.) ezt az idén még jelentősen megkönnyíti az a tény is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyugtalanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetettek a tsz-ek és egyetlen esztendőben sem sikerült annyi földet ősszel felszántani, mint 1963. végén. Ritka kivételtől eltekintve, jól sikerült az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és feltételek között két nagyon lényeges területen segíthetnek a zárszámadások jó előkészítésében és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsz-tagok előzetes tájékoztatásában, véleményük, tapasztalataik, javaslataik megismerésében, másrészt a beszámoló végleges formába öntésében. Ott, ahol egész évben rendszeresen megtartották a közgyűléseket, brigád- és munkacsapat-értekezleteket, és a tájékoztatókat, ott könnyebb dolga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz-ekben is — a zárszámadás már ismert számai, tényei alapján — feltétlen hasznos a részeredményeket megismertetni a tsz-tagokkal. Mégin- kább szükség van erre azokban a közös gazdaságokban, amelyekben valamilyen oknál fogva nem tudták folyamatosan tájékoztatni Tengeri kígyó születik Nehogy félreértés essék, még nem született meg, csak születőben van. A vajúdás körülbelül egy éve kezdődött, s hogy meddig tart, nem tudni. Tolnán, a rétisor környékének lakói egyszer arra lettek figyelmesek. hogy valamit méricskélnek a kertekben. Nem is tudták elképzelni, hogy mi a csudát akarnak ott a méréssel, a szemrevételezéssel. Csakhamar kiderült, hogy a két utca közt húzódó kertekben egy harmadik utcát akarnak kijelölni, telkeket értékesítenek az OTP-n keresztül, az építkezni szándékozó magánembereknek. Megindult tehát a kisajátítási eljárás. A terv az volt, hogy a hosszú, és igen terjedelmes magántelkeket kettéosztják, s így teremtik meg at új építkezések lehetőségét. A kisajátítást kezdeményező községi tanács természetesen abból indult ki, hogy a tulajdonosokat a hivatalos előírásoknak megfelelően anyagi kártérítésben részesítik. Az elgondolás végeredményben helyes volt. mert hiszen Tolnán is, csakúgy, mint másutt, biztosítani kell a lehetőségeket a magánépíikezésekhez. Ezekben az években valóságos építkezési láz van, mind többen építenek megtakarított pénzükből az állam segítségével családi otthont. Az állam segítségét egyrészt a hitel, másrészt a telekbiztosítás jelenti, ami a tanácsok feladata, így aztán feltétlenül helyes volt a tanácstól, hogy Tolnán is napirendre tűzte a telek-ügyet. Az is igaz, hogy legtöbb esetben csak kisajátítás útján van lehetőség telekbiztosításra. A baj azonban Tolnán az volt, hogy az érdekeltekkel, a tulajdonosokkal nem vitatták meg a kisajátítás ügyét. így aztán mi sem természetesebb. mint, hogy az elsőfokú kisajátítási határozatot megfellebbezték. Másodfokon elutasították a fellebbezések egy részét, egy részét pedig új eljárásra utasították. Folyt tovább a vita. Volt, aki belenyugodott a kisajátításba, volt. aki panasszal fordult a kormány titkársághoz, a megyei tanács végrehajtó bizottságához és az Építésügyi Minisztériumhoz. Volt, aki belenyugodott a kisajátításba, de nem nyugodott bele a kisajátítási összegbe és a bírósághoz fordult. A bírósági per még máig sem fejeződhetett be, ugyanúgy folyamatban van a panaszok kivizsgálása is. Időközben különféle módosításokat javasolt a tanács, mivel látta, hogy az elkezdett módon nemigen akar előrébb jutni a kisajátítás ügye. Nagyobb módosításokat kezdeményeztek az ere- deti kisajátítási terven, ami mar elfogadhatóbb lenne a tulajdonosok részére, persze sokan még ezt is sérelmezik. Az egész huzavonának a lé njtege ' az, hogy közben szinte teljesen megakadt Tolnán a magánépítkezés, márpedig kívánatos lett volna, hogy a lakás- probléma megoldása érdekében itt is minél többen építsenek családi házat. Az ügy jelenleg még nincs befejezve, s nem is tudni, hogy mikor kezdődhet meg az építkezés. Az ügy tengeri kígyónak indult, de csak a kezdete látható, a vége még beláthatatlan. Az egész bonyodalom már eddig is sok tanulsággal szolgált. A leglényegesebb mindenesetre az. hogy a kisajátításokat sokkal körültekintőbben kell előkészíteni, és semmi esetre sem szabad elmulasztani az érdekeltekkel való tanácskozást. Mint ahogyan az több községben beigazolódott, csak akkor megy zökkenő nélkül, ha előzőleg szót értettek min-1 den érdekelttel. B. F. 1 a tagságot a gazdálkodás helyzetéről, a várható eredményekről, a hibákról. Ezek az egyéni, vagy csoportos beszélgetések kitűnő alkalmak a közösségi élet valamennyi területére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kezdeményezzenek ilyen beszélgetéseket a isz-párt szervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, egyéni beszélgetés, vagy munkacsapat- összejövetel formájában zajlanak is le — a vélemény-gyűjtésnek, a legkülönfélébb javaslatok elhangzásának a fórumai lesznek. Márcsak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban feszélye- zettség nélkül szólhatnak a tez- tagok, nem úgy, mint a közgyűlésen. Sokszor persze az ilyen formában kezdeményezett beszélgetések vitákba csapnak át. De ettől sem szabad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha Itt kerülnek felszínre, akár tájékozatlanságból, akár a régi paraszti világ hagyományaiból táplálkozó hibás nézetek is, amelyek esetleg rossz irányba befolyásolják a tagság gondolkodását, cselekedeteit. Türelmesen, logikus érvekkel kell meggyőzni az ilyen álláspontot Valló tagokat. Különösen élénk vitákat váltanak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek összhangjával kapcsolatos nézetek, amelyek gyakran torzítva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jövedelemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság, de legalább annyira fontos az is, hogy boldoguljon az ország is, amely jelentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a modern, szocialista mező- gazdaság megteremtéséért, a parasztság, a íalu életének folytonos javításáért. A falu kommunistáira hárul az a feladat is, hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tsz-tagoknak és megnyugtatóan zárják le ezeket a beszélgetéseket. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben alkalmazott jövedelemelosztási, a munkadíjazási formák, a munka- szervezés és munkafegyelem problémái, a vezetők tevékenysége, a szakmai vezetés gondjai, a korszerű termelési eljárások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségei. Ezekben a kérdésekben is sokféle — jó és hibás nézet kerül napvilágra. Itt ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy milyen hibákat lát, mit kér, hogyan tart jónak, miben szeretne változást, és milyen módon. Ha ezek a beszélgetések, viták közmegelégedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a legfontosabb dolgokkal foglalkoznak majd. Ez esetben elmaradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti párbeszédek. De egyetlen zárszámadó közgyűlés sem lehet igazán produktív, ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tájékoztatások egész sora, és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok figyelmét így a közös gazdálkodás, az őket érintő legfontosabb problémák megvitatására, lezárására, felelős, ségteljes határozatok megalkotására lehet irányitani. A termelőszövetkezetek jelentős részében már bevált gyakorlat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszervezetben „rágják át” alaposain. Nem egyszer izzó viták füzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszámolóinak fő vonalai, tételei és elmaradnak a semmitmondó, a csupa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt. Minden pártszervezetnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek se kapjanak helyet a vezetőség beszámolójában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Világosan, egyértelműen választ kell kapnia a tsz tagságának az 1963-as év valamennyi fontosabb mozzanatáról. Előfordulhat persze az is, hogy egy-egy probléma megoldásához nem érzi elég erősnek magát a tsz pártszervezete. Ilyenkor forduljon bátran támogatásért a felsőbb pártszervekhez, a tanácsokhoz, társadalmi szervekhez. Nagy feladatok megoldása vár közös gazdaságainkra a most kezdődő évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadások politikai, szervezeti előkészítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnak az elmúlt év helyes értékelésével, a közös mindenoldalú erősödésével, ha nemcsak feltárják a hibák gyökereit, hanem meg is szüntetik azokat és utat mutatnak az új évben elvégzendő tennivalók legsikeresebb megoldásaihoz is. Maris János Hatvan mikrohullámú berendezés a Szovjetuniónak — Telefonközpont a világ minden tájára Híradástechnikai iparunk beruházás-jellegű gyártmányainak exportőrje, a Budavox külkereskedelmi vállalat tavaly 88 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az előző évben. Az idén további nagy feladatok hárulnak a Budavox-ra, hiszen exportja a tavalyihoz képest újabb 25 százalékkal növekszik. A telefontechnika „klasszikus” eszközéből, a telefonkészülékből mintegy százezret készít a Telefongyár szovjet, kubai, indonéz és etiópjai megrendelésre. Romániának 12 00Ó vonalas, Kubának ugyancsak több ezer vonalas telefon főközpontot szállítanak ebben az évben. Telefonközpontokat a világ minden tájára — egyebek között Egyiptomba, Uru- | guayba, Libanonba, Indiába, Ku-1 bába, Jordániába, Ghánába, Brazíliába, Ceylonba, Ecuadorba, Irakban, Szudánba — exportálnak. A Telefongyár és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a tavalyihoz képest csaknem 50 százalékkal növeli az átviteltechnikai berendezések termelését. Mintegy 152 átviteltechnikai berendezést, állomást készítenek. Az Orion gyár az idén már teljes egészében átveszi a modern. PM—28 típusú mikrohullámú berendezések gyártását, s szovjet exportra 60-at készít belőlük. Ezenkívül kínai, csehszlovák, román, és jugoszláv külkereskedelmi vállalatokkal is tárgyal a Budavox mikrohullámú berendezések idei szállításáról.
