Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

TOTVVS MFOVFÍ NÉPŰJSÁÖ lí>64. január 1 Eddig nem voltak zavarok az élelmiszerellátásban A tél eddig még nem tombolt olyan nagy erővel, mint tavaly, gondot, nehézséget azonban így is bőven okozott. Lapunk munka­társa ezúttal az iránt érdeklődött, hogy az élelmiszerellátást hogyan befolyásolta a tél. A tejiparban Temesi Engelbert, a Tejipari Vállalat igazgatója arról ! mutatkozott 'aTzokottnál lisztből, tatott bennünket, hogy a nagy , fpnnnwndás itt sem volt. mert mondotta — annak ellenére, hogy a szállítás sokkal nehezebb, mint más időszakban. Néha késés for­dul elő egy-egy szállítmány meg­érkezésnél, így például a Pécsről érkező húsipari termékeknél. En­nek ellenére tudjuk "biztosítani a folyamatos ellátást,- mert arra törekszünk, hogy állandóan meg­felelő készlet álljon rendelkezé­sünkre. Nemrégiben Nagymányok környékén nagyobb felvásárlás Ismerje meg minden szövetkezeti tag havazások óta nincs különössbo fennakadás a tejszállításnál, si­kerül nap-nap után leküzdeni a nehézségeket. Sajnos, a vállalat nem kap annyi szállítóeszközt, mint amennyire szüksége lenne, gyakori az üzemzavar, de még ilyen körülmények közt is min­dent megtesznek annak érdeke- ben, hogv a tej eljusson rendel­tetési helyére. Az erőfeszítések­nek az a következménye, hogy a tejszállításnál legfeljebb kisebb késés fordul elő. Az nem törté­nik meg, hogy például valamelyik tejbolt egész nap ne kapná meg a kért tejmennyiséget. A szüksé­ges tejet mindenki meg tudja vásárolni. Van olyan tapasztalat, hogy egyes családok egy-egy nap­de fennakadás itt sem volt, mert a készletből azonnal oda irányí­tottunk egy szállítmányt. Általá­ban a választékkal sincs baj, hús . termékekből a választék például jobb, mint a korábbi időszakok­ban volt. A-nil Horváth János elnökhelyettest kerestük fel. Itt ugyancsak meg­nyugtató dolgokat hallottunk. A földművesszövetkezeti áruellátás­nál is a szállítási nehézségek okoztak gondot. A problémákat úgy igyekeztek megoldani, hogv a bérelt kocsik mellé beállították a saját teherkocsikat is, sőt, sok nogy egyes csaiauua j helyen szánkóval szállították az ra tartalékolják a tejet, hogy az : árut. Különös gondot fordítottak esetleges szállítási késedelem se | a könnyebben járható . közieke­okozzon gondot. .............................. A felvásárolt tej mennyisége igen magas, nemcsak a napi fo­gyasztási igényeket tudják kielé­gíteni, hanem ipari feldolgozásra is kerül. Általában 140—146 000 liter tejet vásárolnak fel naponta. A nyári időszakban felvásárolt tej mennyisége csak 10—15 000 li­terrel volt magasabb a mostani­nál. A Népeit Vállalatnál Steidl István, áruforgalmi osztály­vezető-helyettestől kaptunk tájé­koztatást az ellátásról. — Nincse­dési útvonalaktól távolabb eső, külteleki települések ellátására Az ilyen félreeső helyekre is igyekeznek kijuttatni időben az árut, s eddig nem is fordult elő nagyobb zavart okozó késlekedés. A földművesszövetkezetek sok helyen igénybe vették az érdekelt termelőszövetkezet, vagy állami l gazdaság fogatát. | Megyénk területén a közlekedé­si és kereskedelmi dolgozóknak 'eddig közös erőfeszítéssel sikerült i biztosítani a viszonylag jó élelmi­szer-ellátást. Reméljük, hogy a tél hátralévő időszakában sem lesz hiány erőfeszítésben, áldozat- készségben és természetesen élel­B. F. lYVötairaiOV UM --------­r ek komolyabb zavaraink >— I miszerben. Színes film készült a nagydorogi KISZ-fiatalokról A nagydorogi Uj Barázda Ter- T A KISZ-szervezet elkészítette mel őszövet kezet ben az elmúlt év éves tervét, mely szerint színját- őszén alakult meg a KISZ-szer- I szó és tánccsoportot alakítanak, vezet. A termelőszövetkezeti fia­talok nagy kedvvel fogtak mun­kálsz. Kedvüket növelte az is, hogy a pártszervezet részéről munkájukhoz támogatást kaptak. A pártvezeíőség javaslatára a községi pártszékházban egy szo­bát bocsátottak a termelőszövet­kezeti fiatalok rendelkezésére, ahol időközönként összejöhetnek, és megbeszélhetik a szervezeti élettel kapcsolatos problémájukat s a tervek szerint részt vesznek az idei kulturális seregszemlén. A kultúrcsoport maigvát azok a fiatalok képezik, akik az ősszel megrendezett szüreti bál szerep­lői is voltak. A szüreti bálról, s az ezzel egybekötött lovasbemu­tatóról, valamint a nagydorogi fiatalok életéről egyébként 30 perces színes filmfelvétel készült,' amely a közeljövőben kerül leve-1 títésre. ' J HIVATALOS ADATOK SZE­RINT a mezőgazdaság összter­melésének értéke tavaly alacso­nyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meg­haladta az 1962. évi eredményt. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arányban növekedett, mint a termelés, tehát nótt a mezőgazdasági árutermelés ará­nya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelő- szövetkezeteknek van a legfonto- sebb szerepük, S elsősorban a nagyüzemi társas gazdaságokon múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljen töb­bet a mezőgazdaság, s 7.4 száza­lékkal adjon több árut. Köztudomású, hogy államunk kezdettől fogva sok irányú és je­lentős támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket. 1958-tól 1963. végéig több mint 30 mil­liárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek meg- erősödésének, fejlődésének előse­gítésére fordított- Idei népgazdai- sági tervünk 10.5 milliárd forin­tot irányoz elő mezőgazdasági be­ruházásokra. Ez az összeg 2.8 milliárd forinttal több annál, amit ötéves tervünk erre a célra szánt 1964-ben. S mint eddig, most. is a termelőszövetkezetek­ben valósul meg a beruházások legnagyobb része. így is van rendjén, hiszen nem csupán a parasztságnak, hanem az egész országnak elsőrendű érdeke, hogy sok árut, olcsón termelő, kor­szerű szocialista nagyüzemekké váljanak a termelőszövetkezetek. Nélkülözhetetlen ez az életszín­vonal további javulásához ugyan­úgy, mint az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal való jobb ellátásához és az export­tervek teljesítéséhez. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszerét 1958. óta a 3004-es számú kormányha­tározatok foglalják egységbe. Ezeknek a határozatoknak az alapelvei évről évre változatla­nok. Lényegük az, hogy a terme­lés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására adott kedvezmé­nyekkel segíti az állam a tsz-eket. így járul hozzá a termelési szín­vonal emeléséhez, a közös va­gyon gyarapításához, a tagok jö­vedelmének fokozásához. Minden új 3004-es hatórozatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, ' hiszen amilyen 1958-ban volt. Sőt, a kő- tagok csak így láthatják vilá, rülmények egyik évről a másik-1 san, milyen nagy gondot for ’ 1 • - J - J I .cn _____ r a is változnak, s mindig adód­nak olyan tapasztalatok, amelye­ket éppen a támogatás hatékony­sága érdekében hasznosítani kell. Ezért jelenik meg minden esz­tendőben a tsz-ek állami támo­gatásának rendszeréről szóló kormányhatározat. A 3004/6-OS SZÄMÜ HATÁ­ROZAT, amely erre a-z évre vo­natkozik, s január elsejével lépett életbe, már tavaly szeptember­ben nyilvánosságra került. Azóta módjuk van a szövetkezeti veze­tőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a szá­mukra elsőrendűen fontos jogsza­bályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen még a szövetkezeti veze­tők sem olvasták el a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a ha­tározatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket az állam nyújt a> szövet­kezetnek. S ha ezekkel nincsenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figye­lembe venni, hogy akár a terme­léshez, akár a beruházásokhoz milyen segítséget, meríthetnek 1964-ben. De nemcsak erről van sző- A 3004/8-os határozat jelentősége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerep­ből fakad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalko­zik. Márpedig minden tsz alap­szabályában benne van, hogy a nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi fontos problémáját a taesággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a veze­tők és a szakemberek joga, köte­lessége tehát az sem, hogy el­határozzák, miképp>en hasznosít­ják a tsz-ben a 3pp4/6-os határo­zat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömő rült embereké, családoké. Nélkü lük dönteni sem a hitelek felvé­teléről, sem a talajjavításról vagy a szakmai irányítás javítá­sáról, sem más lényeges dolog­ban nem szabad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rend- zetes ez, | szerét- mértékét, módozatait a egészen más a termelőszövetke- tagoknak is ismemiök kell. Né­zetek helyzete ma, mint p>éldáulj veretesen az, hogy a szövetkezeti az állam a nagyüzemi tár gazdaságok felvirágoztatására, ha ezzel tisztában van a tags akkor még szívesebben, még 1 kiismeretesebben dolgozik, i pedig igazán felesleges volna zonygatni, hogy a szövetkéz családok helytállása, szorgal milyen nagy erő, mennyire n külözhetetlen az állam támoga jó hasznosulásához is. ÉPPEN ELÉG OK van 1 arra, hogy a 3004/6-os határoz tál megfelelőképpen foglalkoz: nalc a termelőszövetkezetekb A mostani időszak bőven kíi erre lehetőséget. Országsze tanfolyamokat, előadássoroza kát tartanak a falvakban, a t ekben- Az ismeretterjesztés 1 lönféle formáiba sikeresen leltet iktatni olyan tájékozta kát, beszélgetéseket, amely megismertetik a szövetkezeti gokkal a 3004/6-os határozat Természetesen az a helyes, nem elvontan, hanem a he adottságokkal, szükségletek! összefüggésben vitatják meg határozat egyes részeit, intézi dóséit. Mindenütt elsősorban a; kát, amelyek helyi tsz szempoi jából legfontosabbak. Most m van idő arra, hogy ezt a műn! azokon a helyeken is megsz< vezzék, elvégezzék, ahol ede elhanyagolták. A termelőszövi kereti vezetőség, a pártszervez a községi tanács, a népire együttesen feltétlenül képes an hogy az állami támogatás ren szerét közismertté tegye a ke ségben. S ha a járási irányi szervek is kellőképpen törődn ezzel a feladattal, sikkor a 3004/ os határozatban foglaltak megv lósítása méginkább közüggyé v lik a termelőszövetkezetekbe mint eddig. Gulyás Pál Fevételre keresünk érettsé­givel rendelkező fiatalokat műszaki beosztásba és továbbtanulási lehetőség­gel. Jelentkezés: Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat. Szán­tó Imre utca 19. szám. 42-es ajtó. (46) Izmény Innen már út sem vezet to­vább... A tanácsháza sarkánál megszakad még az egyébként rá­zós, döcögős makadám szalagja is. Helyét és szerepét a, nyáron po­ros, ősszel sáros, ilyenkor pedig a hó miatt járhatatlan földutak- hiszem, valamivel többről van ját' érdekük az izményieknel ínak adja át. S aki mondjuk szó, mint egyszerű kijózanodás- hogy a lehető legkényelmesebbe f Aparhantra próbál menni, jól ról. Ez a fogalom nem takarhat- közelíthessék meg a majort. E \ gondolja meg: a két és fél kilo- ja. s nem is fejezheti ki azt a így nem ad semmi választ arrs t méternyi utazás egy egész életre változást, ami az emberek szívé- miért is változott az érzés, gon »való kellemetlenséggel is traktál- ben és fejében végbe ment. Mert dolkodás olyan mértékben, amir hatja. több-kevesebb kivétellel átérte- már érdemes felfigyelni. Nézzü Izmény tehát bezárkózik a sa- ke,Uék a* életet Régi kimutató- hát a következő példát: az isko t int viláeáha Snikős faluvas vi- sok tanúsága szerint nem volt lat. Van iskola Izmenyben, és is lég £Tobbalín clakkurfa téli ritka az olyan ember, aki adótar- kola-ügy is. Nem mai keletű, ha nappalokból és hosszú éjszakák- °fasat ezrekben fejezte ki. Híva- nem regi, es megoldásra var D. hói áll Vflíívi- nlv^n mint a? talosan azt mondtak erre: magas iskola nem hull az égből, a tan állóvíz? Ha jön a szél.'csak a fel- a *°ldek aranykorona-értéke Ma- termek százezrekbe kerülnek. É szín fodrozódik egy rövid időre, ®ukbaa viszont így vélekedtek: meg attól sosem lett olcsóbb eg; de néma. és mozdulatlan marad a nem fizetünk, összeszontottók a építkezés hogy valaki türelmet mélység? Nézzük csak közelebb- sza;luka,t- s a dacos vonások ko- lenKedett. vagy siránkozott Nos -i zott volt egy csomo lemondás is. Izmenyben van turelmetlenseg És innen jutottók el odáig, hogy siránkozás, de tenniakarás is Állunk a falu végén. Jólesik a most már felfigyelnek arra, ha Kinőtték a régit, újat akarna! szemnek nézni a katonás rend- történik valami ebben az útvégi helyette. Négy, vagy öt éve mái .ben sorakozó takarmánykazlakat. községben... S arra is, amiként próbálkoztak. A mindössze 96( ? Önkéntelen a gondolat: itt nem sikerül előrébb lépniök a régi lelkes község 288 ezer forintot 1 lesz takarmánygond, mert az em- helyzetből. Szívesen hivatkoznak 270 mázsa cementet, közel ötven- berek a lehető legtöbbet összeka- Aparhantra, a szomszédos köz- ezer téglát, s más egyebeket cyűj- parták. Pedig rövid ideje még azt ségre. A hivatkozásban persze tött össze az elképzelésben meg­hallottam: nem a legjobban men- van egy csomó túlzás, de néhány tervezett legideálisabb iskolához, nek a dolgok... reális vonás is. Például az út. Erről az építkezésről azonban le­__ Kijózanodtak az emberek__ Amikor leesik az első őszi eső, beszélték őket, mert alkalmatlan h allom az inkább örömös,' mint megjön a havazás, a központi ma- volt a hely, az idő. Azóta évek mentegetődző. vagy magyarázó jort alig lehet megközelíteni. Be- során maradtak ki a tervekből, választ. kötőút kellene. Ezek után az ember lemondást. Csakugyan kijózanodtak? Azt Jó, jó — mondhatja akárki: sa- fölényes legyintést, s hitetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom