Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

8 ÍOLNA MEGYEI NÉPŰ.TSÁG 1964. január 10. DECS postások nélkül Decsen, a Sárköz „székhelyén” két hé­tig postai kézbesítő nélkül maradt a mint­egy 5800 lakosú falu. A postáshiányt az okozta, hogy a köz­ség két kézbesítője már túl nagynak ta­lálta körzetét, s le­mondott. A községi tanács addig hiába kérte a Pécsi Posta- igazgatóságot, hogy adjon státuszt har­madik postás felvéte­lére. Bencze Józsej tanácselnök-helyettes szerint a postaigaz­gatóság nem vette azt figyelembe, hogy a felszabadulás óta bővült a falu, 140 ház épült például csak az újtelepen, s különösen télen ne­héz a postai kéz­besítők munkája a kültelken, amelynek legtávolabbi pontjá­ig. tizenhárom kilo­méternyi távolságba kell kihordani a napi postát. A postáshiány za­vart okozott a falu­ban, napokig nem jutottak el a cím- zetekhez a levelek és az újságok, s ezért a tanács volt kénytelen segíteni a helyzeten. A község- ben Vincze István, a községi tanács hi­vatalsegédje „ugrott be” alkalmi postás­nak. a széles határ­ba pedig Nagy Já­nos, a helyi Uj Kor­szak Tsz tejeskocsi­sa hordja ki jelen­leg is a postai kül­deményeket és újsá­gokat. A kültelkiek és a tanyasiak az egyes útkeresztező­déseknél várják a tejeskocsit, átveszik a küldeményeket, s úgy továbbítják a postát, legalább is a tejeskocsi útvonalá­nak közelében. Köz­ben Halász Ibolya, ki azelőtt a kültel­ken kézbesített. a község belterületén elvállalta a további kézbesítést. A külső területeken azonban még mindig hiány­zik a postás. A ta­nács közlése szerint a postaigazgatóság megígérte, hogy fe­lülvizsgálja a decs i helyzetet, szakértők mennek ki a faluba, bejárják a kézbesí­tési útvonalakat, hogy megállapítsák, jo­gos-e a kérés? A probléma azon­ban gyorsabb meg­oldást követel, mert nem közömbös, hogy megkapják-e idejé­ben a decsiek a pos­tai küldeményeket és a tájékozódást, s művelődést jelentő újságokat. Tőbl mini húszezer mezőgazdasági dolgozó pihen! az ország legszebb üdülőiben Öt-hat évvel ezelőtt a paraszt­ság — beleértve a mezőgazdasági üzemeik szervezett dolgozóit is — még idegenkedett az üdüléstől, sok beutaló maradt felhasználat­lanul. 1961-től gyors javulás, gyökeres szemléletváltozás ta­pasztalható ezen a téren is. Az üdülés ma már magától értetődő része a mezőgazdasági dolgozók évi programjának. Korábban a beutalók elhelyezése okozott ne­hézséget, most viszont az igé­nyek kielégítése. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, mint a MEDOSZ illetékes munkatársai elmondták, a lehetőségek hatá­rain belül messzemenően figye­lembe veszi ezt a személetválto­zást és évről évre több beutalót biztosít a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. Az 1961. évi 12 000 helyett 1963-ban 14 500 beutalót kaptak a mezőgazdasági dolgo­zók az ország legszebb üdülőhe­lyeire. A mezgőazdasági üzemek, illetve vállalatok saját üdülőiben mintegy háromezren élvezték a gondtalan pihenés örömeit- összesen körülbelül 23 000—24 000 állami gazdaságnál, gépállomás­nál, vízügyi, erdőgazdasági és egyéb mezőgazdasági vállalatnál, intézménynél alkalmazott dolgo­zó ér- gyermeke kapott üdülési beutalót az ország legszebb vidé­keire Külföldi csereüdültetés­Fehér fácánt fogtak Bikácson A Tolna megyében levő biká- csi erdőben azon a tájon még sohasem látott albínó fácánt fog­tak kézzel a vadászok a napok­ban. Az „elfajzott” színű vad- szárnyas belesüppedt a magas hóba, amelyből nem tudott ki­vergődni. A ritkaszínű madár ízletes húsa a szerencsés vadász kondérjába került, tollas bőrét pedig kitömik az egyik erdész­ház díszeként. Ahol minden vonat menetrend szerint közlekedik A dombóvári gazdasági vasút személy- és tehervonatai a hideg ellenére is menetrend szerint közlekednek. Míg a nagy vasú­ton egy-egy személyvonat 20—30 perces késéssel érkezik célba, addig a Dombóvártól Igáiig köz­lekedő keskeny nyomközön ha­ladó vonatok egész télen menet­rend szerint tudtak közlekedni. Csupán a karácsony előtti nagy havazás idején volt késés ezen a vasútvonalon. Notórius decsi verekedők a bíróság előtt Notórius decsi verekedők Mi- laskics Tibor, Milaskics Zoltán és Milaskics István állt tegnap a megyei bíróság előtt. Néhány ha­sonló tárgyalás, hasonló bűn- cselekményekért — garázdaság, emberölési kísérlet, kinek melyik — mindegyiknek van már a füle mögött. Az első kettőnek az el­múlt évben ismét „sikerült” két esetet összehozni, míg Milaskics Istvánnak „csak” egyet. A két bűncselekményt össze­vontan tárgyalta a bíróság. Az első esetben a két Milaskics- fivér Tibor és Zoltán decsi lako­sok a főszereplők- Színhely — Decsnek az a része, ahol cigá­nyok is laknak. A két testvér 1963. április 15-én délután az utcáról bekiabálva ösz- szeszólalkozott az egyik udvarban lévő Rácz Istvánnal. Fenyegető kijelentéseket is kiabáltak Rácz felé. Az azonban nem válaszolt nekik, hogy elkerülje az összetű­zést. Közben a megfenyegetett apja, idős Rácz János, leánya háza fe­lé menet csillapítani igyekezett a két harcias testvért, mondván, Jltűdem Lá ny ben — a MEDOSZ közvetítésé­vel —* mintegy ezren vettek részt. Érdekes módon érezteti hatá­sát az üdülés szervezésében a gépesítés előrehaladása. Néhány évvel ezelőtt a beutalók többsé­ge még a téli időszakra szólt, mert hiszen nyáron, s különösen aratás idején egyetlen munkás­kezet se nélkülözhettek az üze­mek. A helyzet itt is fordult. Az' aratás gépesítése, a gyomirtó' vegyszerek használata, s általá­ban a nyári munkák nagyfokú gépesítése ma már lehetővé te­szi, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók is a főidényben menjenek üdülni. A munkacsúcsok a ta­vaszi és őszi időszakra tevődtek át. Ekkor „fogy” a legkevesebb beutaló. I Az elmúlt években megindult, s tavaly már szép eredményeket ért el a szövetkezeti gazdák szer­vezett üdültetése is- Ezt a rég megoldást sürgető feladatot az Állami Biztosító keretében mű­ködő termelőszövetkezeti biztosí­tási és önsegélyezési csoportok látják el. A csoportok költségén 1963-ban több mint 5000 szövet­kezeti gazda pihent az ország legszebb üdülőiben, s ez év első negyedében is mintegy kétezer- ötszázán kapnak beutalóit. Közúti balesetek A közlekedési szabályok be nem tartása különösen veszélyes a mostani jeges, csúszós utakon. Emiatt történt baleset Tamási és Szakóly között. Búzás István, szekszárdi lakos a posta gép­kocsijával Szakály felé haladt. Rácvölgy közelében a be nem lát­ható balra ívelő útkanyarban előzte — ez volt szabálytalan — Berta Lajos tamási lakost, aki a tsz lovas szánkóját hajtotta. Az előzés során Búzás már majd­nem elhagyta a szánkót, amikor az nekicsúszott a gépkocsi hátul­jának. Az ütközés után a szán az árokba fordult, s Berta Lajos súlyos sérülést szenvedett. A rendőrség az eljárást megindítot­ta a baleset ügyében. Egy másik baleset ugyancsak aláhúzza, mennyire kell vigyázni. Dunaszentgyörgy és Fadd között ugyanis két autóbusz csúszott össze pedig nagyon is vigyáztak a gépjárművezetők. Zombai Jó­zsef. bátaszéki lakos a 11-es AKÖV autóbuszával Dunaszent­györgy felé haladva egy másik autóbusszal találkozott. Jól ki­tért, hogy a másik kocsi elférjen. Nem láthatta azonban azt a kő­rakást, amelyet a hó eltakart. Nekiment, a kocsi megállt és a másik busznak csúszott. Szeren­csére sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett. Nem tudom, Icuka meny- aszony volt-e már, amikor megismertem, mert többször is volt menyasszony, és az ujjún mindig hord karikagyűrűt. Icuka tökéletes megtestesítője a modern lány típusának. Mo­dern a külseje, az egész meg­jelenése, modern a beszéd­modora, legfőképpen pedig er­kölcsi szemlélete, hogy így fe­jezzem , ki magam. Télen pantallóban jár, ta­vasztól őszig rövid szoknyá­ban. Ezek a szoknyák annyira rövidek, hogy amikor leül 1 Icuka, a térde már nem is nagyon érdekli a szemlélődőt. Mindig a legújabb divat sze­rint öltözködik, és a ruháihoz ízlésesen ki tudja választani a megfelelő napszemüvegeket. A hajviselete gyakran változik. Mióta ismerem, a torony­magas konty volt a legtartó­sabb frizura a fején. Körül­belül egy hónapig hordta. Szőke póthajat vásárolt, be­vallása szerint 500 forintért, szépen kontyba tekerte, a sa­ját elgondolása szerint és reg­gelenként óvatosan felcsatolta hidrogénezett fürtjeire. Külö­nösen akkor volt feltűnő je­lenség, amikor erre a magas,' függőleges kontyra kendőt kö­tött. Az állát alig tudta moz­gatni beszéd közben, a kendő feszessége miatt. Pedig be­szélni nagyon szeret. Minden érdekli és mindenről tájéko­zott. A külpolitikához is ért. Azt mondja például, hogy a háború az hülyeség, ne vaca­koljanak itt ilyenekkel. Icuka hamar megtanulja a legújabb jelzőket, és választé­kos gonddal használja. A stran­dolás neki állati jó. viszont a legújabb magyar film mindig állation pocsék. Isteni volt a mohair sapka, és most isteni jó a fésülhető sapka. Azokat a fiúkat szereti, akiknek jó a fejük. Persze a jófejű fiúk számára sem közömbös, hogy Icukának jó lába van sőt jó térde, egyéb anatómiai adott­ságokról nem is beszélve. Az örökös menyasszony igen ügye­sen udvaroltat, soha nem üt­köznek a randevúk, és a lo­vagjai nem tudnak egymásról, legalább is személyesen nem isnt.erik eaymást. Szépen be­táblázza Icuka a délutánjait és az estéit, sőt még azt is megcsinálja időnként, hogy egyik randevúról a másikra elkísérje valaki. Nála ez élet- felfogás. Azt vallja: hülyeség unatkozni. Egy este összetalálkoztunk az utcán, megkért, kísérjem haza. Nem volt hozzá nagy kedvem, de láttam, hogy náthás, meg­sajnáltam. Egész úton cseve­gett, a legkülönbözőbb dolgok­ról, mint mindig. Szórakoz­tatóan összehordott mindent a legújabb divatról, a legújabb intim pletykákról, és elmond­ta a legújabb viccet. A kapu­nál búcsúzni akartam tőle, de visszatartott, mondván: még nem akar lefeküdni, mert hülye­ség ilyen korán, dumáljunk egy kicsit. Bementünk a lép­csőházba és ő bájosan eldumál- gatott tizenegy óráig. Közben egyszer megjegyezte, hogy nagy hülyeség itt kint állni, de nem mehetünk be a la­kásba, tiltja a főbérlöje. egy ideges öregasszony. Tiszta pech ez a baromi nátha, még csókolózni se lehet. Akkor jöttem rá, hogy Icu­ka végeredményben nagyon rendes, jól nevelt kislány, es szeret engem. Hazafelé menet még arra is gondoltam, fele­ségül kellene venni. Csak az a baj, hogy menyasszony és nem tudom, kinek a kezéről csapjam le. Sz. J. abból a leszámolásból ne legyen semmi. Erre a két fiatalember egyike, Zoltán, egy hosszú nyelű baltát dobott Rácz Jánosnak, s eltörte a lábát. A másik, Tibor egy karóval — de lehet, hogy szintén baltával, mert bűnjelként két baltát foglaltak le — a bal­karját törte el. A vádlottak természetesen ta­gadták bűnösségüket, s úgy igye­keztek beállítani a dolgot, mint­ha véletlenül találták volna el az idős embert. Időközben ugyanis Milaskicsék háza körül vereke­dés tort ki. A vádlottak hitelt- érdemlően nem tudták indokolni a verekedést, amely közben vé­letlenül sebesítették meg Ráczot. Sokkal inkább elfogadható azok­nak a tanúknak a vallomása, akik azt mondták, hogy éppen az öreg Rácz leütése adta az in­dokot a házkörüli csődületre, verekedésre. A másik eset, amelyben már — a tizenegy gyerek közül — a harmadik testvér, István is ré­szes volt, a múlt év augusztus 10-én este történt' A decsi 2-es számú italboltban Sz. Mária és szülei halászlét fogyasztottak Milaskics Tibor Sz. Máriát meg­hívta az asztalukhoz. A két fia­tal több időt töltött egymással, beszélgetve. Tizenegy óra felé Sz. Mária hazaindult, s bármennyire is igyekezett eltávolítani Milaskics Tibort, az csak kísérte. A vissza­utasítás Fejős József háza előtt már hangos szóváltásba, dulako­dásba ment át. Milaskics ekkor már ütötte is Sz. Máriát. Milaskics a nő segítségére sie­tő Fejős Józseffel szemben is tá­madólag lépett fel, majd az oda­érkezett másik testvérrel, Zoltán­nal és Emillel, s másokkal közre fogták Fejőst. A szemtanú sze­rint ekkor Zoltán úgy fejbevág­ta hátulról Fejőst, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szen­vedett. A továbbiak során az éjszakai órákban ismét mozgalmas volt a Milaskics-ház környéke, s csak a helyszínre kiszállt rendőrségi cső. port akadályozta meg a tömeg- verekedést­A három vádlott ebben az esetben is tagadta bűnösségét. A tanúkkal ellentétben azt valót- ták — Fejős támadta meg őket ők nem ütötték le Fejőst. Viszont Fejős 8 napon túl gyógyuló sé­rülése csak nem hullhatott az égből. Eddig a tegnapi nap eseményé­nek rövid ismertetése. A bíróság ma délben 2 órakor folytatja a tárgyalást. Szalai Endre Anyakönyvi hírek 1963 (Szekszárd) A Szekszárdi Anyakönyvi Kerület­ben 205 születést, 158 házasságkötést, és 179 halálesetet anyakönyveztek az elmúlt évben. A legtöbb születés - 23 - márciusban volt Szekszárdon, míg a házasságkötések legmozgalmasabb hónapja, decemberre tevődött. Hu­szonhat párt adtak össze, s voltak olyan napok, amikor feltűnően sok házasságkötés történt. December 21- ének csaknem minden órájában volt egy esketés. Halálesetet augusztusban anyaköny­veztek a legtöbbet. Számszerint 20-at. Decemberi születések: Kardos Györ­gyi, Czakó Erzsébet, Sárközi Zoltán, Diósi János, Bekfi Mária, Badó Györ­gyi, Gazsi Erzsébet, Kővári Csilla, Veszelovszky Tímea, Mayer István, Velicsányi Tamás, Bánsági László, Fodor József, Fenyőházi Mária, Tar­jányi Béla. Házasságkötések: Domonkos László -Karászi Ilona, Mármarosi László- Forgó Julianna, Tamás Lajos-Rá- bóczki Magdolna, Solymár Miklós- Fleisz Judit, Ács Ferenc-Simon Má­ria, Ódor István-Tóth Julianna, Foj- csi Jánps-Angyal Erzsébet, Varjas József—Farkas Mária, Domokos István -Mészáros Rozália, Schlitt Károly-Si- pos Anna, Koricsánszki Mihály-Finta Magdolna, Palotai József—Durgonits Mária, Finta István-Heidt Ilona, Tóth Tihamér-Borbély Margit, Varga Fe­renc—Morva Irén, Schneider Márton- Láng Katalin, dr. Margitay István- Komlósi Margit, Rudolf Béla-Szabó Mária, Kövér Gyula-Tantos Erzsébet, Csuka Ferenc-Krémer Anna, Kazin­czy László-Csorba Mária, Tóth Lajos- Mohai Anna, Gecse András—Kraszna' völgyi Erzsébet, Müller János-For gács Anna, Helt József—Koppány Sa rolta, Hajdú István-Várhegyi Anna. Halálesetek: Jakab Jánosné, Iho; Ferencné, Bátori István, dr. Abrahárr László, Fritsi József, dr. Balassa Pál Majsai Sándor, Harka Béla, Kölked János, Hegedűs István, Simon György- né, Mayer Ulrikné, Szegedi Istvánné Szollár László. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: ORBÁN IMRE Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telefon: Szerkesztőség: 20-11 Kiadóhivatal: 20-10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index-szám: 25 069.

Next

/
Oldalképek
Tartalom