Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

6 TOLNA MEGYEI NGPCJSAG ifi44. január Y R ♦ X 0> Sgy láttam a pályáról ív. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a megyei labdarúgó- bajnokság értékelését nem csapatonként, hanem egy játékos ta­pasztalatain keresztül próbáljuk értékelni. Fertőszögi Bélát, a Szek­szárdi Gépjavító középcsatárát kértük fel, hogy az 1963. év tapasz­talatait tegye közzé sportrovatunkban. Játékrendszer és taktika A lezajlott mérkőzések egészé­nek átfogó értékelésére nem vál- lalkozhatom. Annál is inkább nem, mert hiszen fordulóról fordulóra csak két csapat játé­kát figyelhettem meg. Az el­lenfelét és a saját csapatomét. A két bajnoki szezon alatt azonban többször is láttam egv- egy csapatot. Ennek alapján pró­bálom meg összefoglalni tapasz­talataimat. Elöljáróban azonban szeret­ném elmondani a hibák és hiá­nyosságok felvetésével kapcsola­tos nézőpontomat. Nem akarom megrajzolni és követelni az ideális csapatot, valamint az ideális tudású játé­kost. Ha ezt tenném, akkor min­denütt csak hibát találnék. Ezért kizárólag olyan hibákat említek meg amelyek a megyei bajnok­ság színvonalán is kijavíthatók, kiküszöbölhetők. Kezdjük a labdarúgó-stratégia első elemével. A játékrendszer A megyei bajnokság teljes me­zőnye a WM-rendszert játssza. Az elmúlt évben több esetben tapasztaltam, hogy egyes csa­patok némi módosítással pró­bálkoztak. Ez a módosítás, cél­ját tekintve, majd minden eset­ben egyértelmű volt: A véde­lem megerősítése valamelyik csa­tár hátra vonásával. Azt is el­mondhatom. hogy ezek a pró­bálkozások az esetek nagyobbik százalékában csődöt mondtak. Hogy miért? Annak több oka van. Csak a legalapvetőbbet em­lítem, egyetlen megyei csapat sem tud két különböző hadrend­ben. egyforma eredményességgel játszani. Mégis, egyik-másik csa­pat olyan előnyt adott ellenfelé­nek, hogy nem a saját, beideg- zett játékát játszotta, hanem egy olyat, amit nem gyakorolt, és nem is tud. A legjellemzőbb példa erre: a Bonyhádi Vasas ellen a legtöbb csapat „külön­leges” védekezéssel akart győzni. És mi történt? A győzelemben reménykedő csapatok, hátsó alak­zataik megerősítésével feladták a támadás lehetőségét, aminek kö­vetkeztében a leshatárt saját ka­pujuk előteréig visszavitték. A bonyhádi csatárok így az egész mérkőzésen saját játékukat, a gyors, kombinatív, támadó já­tékot játszhatták, s egy-egy jól sikerült csel után mindig lövő- helyzetben voltak. Persze, hogy legtöbbször győztek is. Mindjárt baj volt azonban a Vasas berkeiben, ha egy lelkesen támadó ellenfél visszaszorította őket saját térfelükre. Ha az el­lenfél két előretolt összekötője a vérbeli támadó fedezeteket be­Totó-eredm#nyek 1. Bari—Milan 0:2 2 2. Catania—Juventus 2:0 1 3. Messina—Bologna 0:2 2 4. Modena—Florentina 0:1 2 5. Sampdoria—Lazio 1:0 1 6. Spal—Lanerossi 1:0 1 7. Alessandria—Brescia —. 8. Venezia—Napoli 0:0 X 9. Lens—Monaco 0:0 X 10. Rouen—Toulouse 2:1 1 11. St. Etienne—R. Paris 2:1 1 12. Stade Francais—Ly«n 1:2 2 13. Torino—Atalanta 3:0 1 idegzett szerepkörük feladására, vagyis védekezésre kényszerítet­te. Ha a csatároknak „birkózni” kellett a labdáért, és jól sikerült cseleik után még —10 méterre voltak a kaputól... No, de nept akarok taktikai terveket kovácsolni. Csak azt szeretném e példán keresztül ér­zékeltetni, hogy érdemesebb a beidegzstt. lelkes, gólratörő já­tékot játszani, mint azt feladni. A futball-stratégia második eleme, a taktika A taktika részletes elemzése igen nagy terjedelmet igényel. Éppen ezért csak a legjellemzőbb és a leginkább általános tapasz­talatokat veszem ceruzavégre. A megyei játékosok nagyobbik része, a legalapvetőbb taktikai felvilágosítások nélkül lép pá­lyára. Mire gondolok? Például ilyen felvilágosításokra: esőben hosszú bőrszeggel, nagy belső felülettel, „testhez” passzolva kell futballozni. Ha a kapus, vagy a védők megszerezték a labdát, azt mindig az ellenkező oldalra kell kidobni, vagy továbbítani, mint ahonnét jött. Hazaadni, még- inkább hazafejelni, csak kapu mellé irányítva szabad. Azután: nincs kijelölve, hogy kik alkot­ják a sorfalat, hogy ki a sor­fal mindenkori legszélső embere, akihez a többi játékos pillana­tok alatt igazodik. Szögletrúgá- soknál (ha támad a csap .t) nincs kijelölve a „vezérleje®”, a „rö­vidfejes”. a „hosszúfejes” és a kapust tó madó játékos. Ilyenkor a legtöbb, csatár ösztönösen áll valahova és ösztönösen cselek­szik. Szóval — semmi jel nem mutat a szervezettségre. 1 -. Nincs a megyében egyetlen csapat sem, amelyik taktikai meggondolásból gyorsan változ­tatni tudná a leshatárt. Pedig ez megoldható feladat. Ebben az osztályban is! Csak be kellene gvakorolni. amíg nem megy. Mert nagyon, de nagyon meg­érné... Ennek az egyetlen tak­tikai elemnek eredményes alkal­mazása ugyanis döntően, mond­hatnám alapvetően befolyásolja a játék alakulását. Úgy érzem, ér­demes ennél a témánál egy ki­csit megállni. Nézzük csak meg. mi is a lé­nyege tulajdonképpen a leshatár gyors változtatásának? A követ­kező: a gó'.lövés érdekéb;n fegy­vert lehet kovácsolni a les­szabályból. Vagyis: a három hát­védnek a megszerzett labda to­vábbítása után (például felszaba­dító rúgás) nem szabad szu­szogni, vagy pihenni, hanem azonnal igazodni kell egymáshoz, maid villámgyorsan felfutni a félpályáig. Hátulról, hosszan — mégegyszer hangsúlyozom —, hosszan kell indítani, hogy a védők kizárják a labda azonnali visszarúgásának lehetőségét, s ezáltal időt és lehetőséget nyer­jenek a félpályáig való feljutás­hoz. Nem más ez. mint egy 90 percig tartó, labda nélküli ki- szorítózás, amelynek győztese el­lenfelét saját térfelére kénysze­ríti vissza. De nemcsak ennyit nyer a kiszorítózás győztese, sok­kal többet: a kézdeményezés és a támadás szüntelen meg­ismétlésének lehetőségét, s ugyan­akkor a gyors felzárkózás során céltudatos, hasznos munkát vég­ző hátvédek „üresjáratú” ener­gia-pazarlásra kényszerítik az el­lenfél csatárait. Mert hiszen nem lehet lesen felejtkezni,.. E taktikai elem gyakorlati al­kalmazásának legpat.násabb pél­dáját a Budapes! i Honvéd „arany­csapata” produkálta. Ha csak te­hettem. mindig végignéztem a Budapesti Honvéd edzéseit és mérkőzéseit Jól megfigyeltem Lóránték leshat ir-munkéját. Fan­tasztikus, hogy mit dolgoztak hátul. Amikor Kocsisék száraz mezben küldték másodszor, vagy harmadszor gólba a labdát, Rá­kóczi mezéből már legtöbbször csavarni lehetett a vizet. A Budapesti Honvéd hátvédei vas­fegyelemmel harcolva nyerték meg mérkőzésről mérkőzésre ezt a kiszorítózás’', Bizonyítva ezzel, hogy a WM-felállású, támadó játékrendszer kulcsa a három hátvéd kezében van. Ezért nem kellett a Budapesti Honvéd klasz- szis csatárainak sokat futniok. Mert a csatárok a harmadik har­madban. a védők pedig a máso­dik harmadban futballoztak, a mérkőzések legnagyobb részében. Az első harmad legtöbbször egyedül Grosics „portája” volt. így időt, lehetőséget és teret nyertek a Honvéd játékosai. Ez a védőjáték volt a .legtökélete­sebb támadó játék. Ahol a vé­dekezést teljes mértékben alá­rendelték a támadás érdekének. Ez az egyszerű taktikai elem szülte a számbeli fölény meg­teremtésének legragyogóbb mód­szerét. A Budapesti Honvéd nem csatárral biztosított emberfölényt a védekezésben, hanem kapusá­val, Grosiccsnl. Ez a játékszisz- téma tette lehetővé, hogv Gro­sics iskolát csináljon, mint ka­pus. a negyedik hátvéd szere­pében. Hogy ez a játékszisztéma koc­kázatos? Ez igaz! De az is igaz, hogy az állandó támadás veszélye nagyobb veszély. mint amilyen veszélyt e játék szisztéma véde­kező része magában rejt. És miért ne a legjobb példából tanuljunk mi is? Miért nem le­het ezt megpróbálni a megyei bajnokságban. Ha cssk közepesen ‘menne, akkor is sok-rok győzel­met jelentene. Nem kell hozzá más, mint három gyors, jó rugó­technikájú futba’lisía, három tö­mött sportszatyor. egy labda, egy edző — és egv k's els-ántság. Nem olyan ördöngős dolog a taktika tanulása... — Folytatjuk — A megye atlétikája a számok tükrében Magasugrás: Listavezető Hármas Ötös Tízes átlag Tízéves átlag: 178.3 172.9 171.5, 167.4 1962. évi eredmények: 176.— 173.6 173.2 169.1 1963. évi eredmények: 185.— 180.6 177.4 173.7 1963. évi ranglista: 1. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 185 felnőtt 2. Ványi Gábor, Dunaföldvári V. L. 181 felnőtt 3. Nyerges Mihály, Bátaszéki VSK 176 ifjúsági 4. Juhász András, Bonyhádi Gimnázium 175 ifjúsági 5. Harsányi László, Bátaszéki VSK 6. Scherer Péter, Szekszárdi Dózsa 7. Boross Dezső, Bonyhádi Gimnázium 8. Hortobágyi László, Dunaföldvári V. L. 9. Békefi László, Dunaföldvári V. L. 10. Bákkert Imre, Paksi Gimnázium Ugyancsak 170 cm-t ugrott még az ugyancsak serdülő Pi- lissy György is. (Dunaföldvári Gimnázium.) 1963. a magasugrás számára a legsikeresebb esztendők egyike volt, hiszen 1959-ben Szabó csak egy centiméterrel ért el jobb eredményt egyénileg, az átla­gok pedig az Idén nemvárt mér­170 170 170 170 170 170 felnőtt ifjúsági ifjúsági felnőtt felnőtt serdülő tőkben javul talc és ilyen ranglis­tára még eddig nem volt példa. Ez annál is örvendetesebb, mert az 1963. évi ranglistán szereplők zömét 1962-ben nem találjuk a listán és a lista végén lévő két serdülő versenyző is, 170 cm-es eredménnyel örvendeztette meg edzőjét. Tízéves átlag: 1962. évi eredmények: 1963. évi eredmények: Távolugrás: Listavezető Hármas Ötös Tízes átlag 640.6 625.5 614.2 598.7 673.0 643.0 632.0 612.8 665.— 655.— 644.6 625.9 1963. évi ranglista: 1. Harsányi László, Bátaszéki VSK 665 felnőtt 2. Scherer Péter, Szekszárdi Dózsa 652 ifjúsági 3. Tóth Tibor, Szekszárdi Dózsa 649 felnőtt 4. Garamvölgyi László, Bátaszéki VSK 640 felnőtt 5. Szalai Tamás, Tamási Gimnázium 640 ifjúsági 6. Békefi László, Dunaföldvári V. L. 615 felnőtt 7. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 610 felnőtt 8. Bien János, Szekszárdi Dózsa 607 felnőtt 9. Nyerges Mihály, Bátaszéki VSK 603 ifjúsági 10. Kuti Gábor, Szekszárdi Dózsa 601 felnőtt Sok felnőtt versenyző, valamint a tehetséges fiatalok (Scherer és a tamási Szalai sokat javult egy esztendő alatt) eredményes fejlő­Tízéves átlag: t 1962. évi eredmények: 1963. évi eredmények: 12.97 13.06 13.27 1963. évi ranglista: 1. Békefi László, Dunaföldvári V. L. 2. Kalász János, Bonyhádi Gimnázium 3. Juhász András, Bonyhádi Gimnázium 4. Boross Dezső, Bonyhádi Gimnázium 5. Harsányi László, Bátaszéki VSK 6. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 7. Bien János, Szekszárdi Dózsa 8. Scherer Péter, Szekszárdi Dózsa 9. Hortobágyi László, Dunaföldvári V. 10. Garamvölgyi László, Bátaszéki VSK Szépen fejlődött ez a verseny­szám is 19PY folyamán és ha az eddig elért legjobb eredmények­ről, legjobb átlagoktól el is ma­radt, fejlődés mutatkozik meg 1962-vel szemben, amelyből kü­dése egyaránt hozzájárult a ver­senyszám nagymérvű fejlődésé­hez. Hármasugrás: Listavezető Hármas ötös Tízes átlag 12.37 12.88 12.82 151.03 11.74 12.72 12.24 12.76 12.4) 13.27 felnőtt 12.72 ifjúsági 12.48 ifjúsági 12.43 ifjúsági 12.42 felnőtt 12.42 felnőtt 12.37 felnőtt 12.32 ifjúsági 12.31 felnőtt 12.21 felnőtt lönösen a tízes átlag javulása örvendetes, amely azt mutatja, hogy a versenyszám talapzata szélesedett. Folytatjuk. L. MA KEZD A SZEKSZÁRDI DÓZSA ÉS A BONYHÁDI VASAS A Tolna megyei labdarúgó-csa­patok közül a Szekszárdi Dózsa NB III-as, valamint a Bonyhádi Vasas megyebajnoki csapata ma kezdi a felkészülést az 1964. évi bajnoki idényre. A Dózsánál az edzéseket Kázmér Zsigmond ve­zeti. A csapat szabadtéri és torna­termi edzéssel készül a rajtra. A felkészülési tervet a közeli na­pokban hagyja jóvá a sportkör vezetősége és ezt követően tudunk beszámolni olvasóinknak, hogv kik állnak a csapat rendelkezé­sére és mi a program a bajnoki rajtig. A Bonyhádi Vasas is ma kezdi meg edzését, melynek egy részét a pályán eltakarított területen, míg a futóedzéseket ezúttal is az országúton keli végezni. A csapat játékosai ugyanazok, akik tavaly voltak, míg az edzéseket újból Pálfi Aladár vezeti. JÁRÁSI ASZTALITENISZ- VERSENY szekszAkdon A Szekszárdi Járási Asztalite­nisz Szövetség a Kilián testneve­lési mozgalomban résztvevők számára pontiszerzési lehetőséget biztosít. Ezért január 12-én va­sárnap Szekszárdon a megyei TS nagytermében járási asztalitenisz­versenyt rendez női és férfi egyé­ni számokban. Az első három he­lyezett oklevéldíjazásban része­sül. ÉLÉNK ŰTTÖRÖ SPORTÉLET SZEDRESEN A szedres: általános iskola út­törő sportélete mozgalmas volt az 1963—-64-es tanév első felében. Az ősz folyamán négytusa házi­versenyt, őrsök közötti bajnok­ságot rendeztek. Ezt követően ke­rült sor a labdarúgó és kézilabda háziversenyre — az őrsök között. A kézilabda körzeti versenyén Tengelic, Kötesd, Fácónkért és Szedres csapata vett részt. A fiúk -z elsők, míg a lányok másodi­kak lettek. A téli hónapok alatt :m szünetel a sportolás. Meg­kezdődött az őrsök közötti házi- tornában, majd a sport- a sísport alapismere- saiátítják el a fiatalok. Az asztalitenisz és sakk háziverseny a közeli napokban fejeződik be. SIMONTORNYA NYERTE A TEREMKÉZILABDA- BAJNOKSÁGOT Mint azt már közöltük, a Si­mon tornyai BTC női és férfi kézilabda-csapata a bud-.pesti teremkézilabda-hajnokságban vett részt. A lejátszott hét mérkőzés­ből a slmontornyai férfi csapat hatszor szerzett győzelmet, s mindössze egy vereségei szenve­dett. Ezzel a simontomyai fiúk megszerezték a bajnoki címet. A simo.n tornyai ak női csapata vasárnap 3:3 arányú döntetlent ért el a Budafoki Selyemfonó el­len és ezzel a bajnokság harma­dik helyét sikerült megszerezni. A férfi csapat részére a tavaszi idényre a felkészülés tovább fo­lyik. Január 12-én már Csereien játszik egy másik terem-bajnok­ságban a simontomyai férfi csa­pat, ahol első ellenfélként Csepeli, kapták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom