Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
1864. január u. TÖLKÍA WÉGffil N'fPÜJSAG 0 Olaszországba utazik a híres dombóvári táncegyüttes * " ,’’ ---- ‘~ A n!Irnd«a.lr 11 jón A dombóvári táncegyüttes az olaszországi San Remótaa utazik, hogy január 17-én részt vegyen a nemzetközi ifjúsági táncfesztiválon. Az együttes Bodai József testnevelő tanár, koreográfus vezetésével szerepel majd a fesztiválon. az ő irányításával érte el az eddigi szép sikereket, A fesztiválon Európa csaknem minden országa képviselteti majd magát. Magyarországot a dombóváriak képviselik, mint a legjobb ifjúsági együttes. A fesztivál kenetében öt különböző színpadon kelL majd fellépniük, mindenütt más zsűri előtt, és más számokkal. A mezőny előreláthatóan igen erős lesz. reméljük azonban, hogy a dombóváriak méltóképpen képviselik majd a magyar ifjúsági tánckultúrát, megállják a helyüket, mint ahogyan eddig is megállták. s eljutottak az országos hírnévig. Az együttes 1957 őszéti kezdte meg működését, mint a Gőgös Ignác Gimnázium együttese. Mint minden kezdet, ez is nagyon nehéz volt. Fordulatot hozott az együttes életében, amikor átvette a járási művelődési otthon, melynek keretében nagyobb anyagi alap állt és áll ma is rendelkezésre, ami elengedhetet- leaüi szükséges volt a továbbhaladáshoz. A művelődési otthonban már lehetőség nyílt a harmonika-, majd, népi zenekari kíséretre. Itt külön próbatermet, ruhát is kapott az együttes. ami aztán fokozta a lendületet. kedvet, Az 1959—60-as megyei kulturális szemlén már ilyen véleményt alkottak a szakemberek az együttesről: „Minden száma kimagaslott jókedvével, a táncosok átélt, átérzett és mégis fegyelmezett tombolásával”. Persze, bíráló megjegyzés is akadt bőven, mert hiszen nem válhatott máról holnapra az együttes sem kifogástalanná. A bírálat zárómondata ez volt: ..Ezzel a csoporttal szemben nőnek a követelményeink”. Ami egyebek közt azt jelentette, hogy nemcsak érdemesnek. hanem szükségesnek is látták komolyan foglalkozni vele. Alaposabb, elmélyültebb munka kezdődött, és csakhamar megkezdődött a nagy sikersorozat is. 1960-ban új mű sorszámmal jelentkezett a csoport, ezzel a megye 12 községét látogatta meg. A helyi sikerek után következett a Helikon-ünnepségek keretében aratott siker, 1961-ben: maximális pontszámmal aranyérmet szereztek. Kaposi Edit, a Népművelési Intézet munkatársa, a Népitáncos című szaklapban ezt írta az együttesről: „Nem véletlen, hogy a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium három kompozíciója Bodai József betanításában maximális pontszámmal aranyérmes csoport lett. Mindhárom táncot nemcsak formai precizitással, hanem a tánc mondanivalójának, hangulatának átélt, bensőséges előadásával tették feledhetetlenné, amelynek ritkán vagyunk tanúi a kulturális szemléken”. A helikoni sikert a megyei szemlén aratott siker követte: itt ismét aranyérmet nyertek, majd az 1962-es Helikoni Ünnepségekén újra maximális pontszámmal kaptak aranyérmet. Tavaly a televízió Ki mit tud? műsorában az elődöntőbe jutottak. Ezeknek a sikereknek alapján remélhetjük joggal, hogy a. dombóvári táncosok a nemzetközi fesztiválon is megállják maid a helyüket. B. P. Megjegyzés a kölesdi fa- és rőzseárverésről Mit vállal az szb az új esztendőben? C- M 2rárri£c nemcsak a Ez a kérdés. bőrdíszmű dolgozóit érdekli, ahol a fenti kérdést Baka Józsefné szb-titkár- nák feltettem, hanem más üzemek dolgozóit is. Ott, ahol a szekszárdi üzemhez hasonlóan akadnak, akiknek fő követelése az szb-vei és a titkárral szemben ez: Így kellene állnod a gazdaságvezetővel mindig! — és mutatják ujjúkkal a harcias szembenállás kifejezését. S vajon miért tartják egyesek szükségesnek, helyénvalónak a „merész kiállást”, az örökös egyenetlenkedést itt* a szekszárdi üzemben. Van talán alván jogos követelésük a dolgozóknak, amit a gazdaságvezetés nem méltányol, nem ismer el, ügyet sem vet rá? Baka Józsefné csodálkozik a kérdésen. — Nincs — mondja. — Ilyen problémánk már nincsen. Fene- gyerekeskedés lenne, torzsalkodás, ha ennek a kívánságnak jegyében működne a szakszervezeti bizottság. Fő feladatunk a nevelés, annak elismertetése, hogy a dolgozók egyéni érdekein kívül létezik a közösségi érdek, amelynek szem előtt tartásával jobban teljesülhetnek a személyes igények is. Nálunk a szakszervezetnek nem kell harcolnia olyan szociális juttatásokért, amelyekért már régen megvívták a harcot, és most már a törvény biztosítja minden dolgozónak. Látogatásunkkor éppen az éves munkaterv készítésén dolgozott. Aktuális tehát a feladatokról beszélni. De az említett fő feladat aktuális más okból is. A szekszárdi bőrdíszmű üzem fiatal létesítmény. Három éves múltra tekinthet vissza, s még a „régi” dolgozói is csupán ennyi időt tölthettek el itt. Többségük nő, akik a háztartásból kerültek az üzembe. Életük első munkahelye a Bőr- és Műanyagfelidolgozó Vállalat szekszárdi telepe. A . közösségben végzett munka ismeretlen volt számukra. Dolgozni azért jöttek ide, hogy pénzt keressenek, de a kereseti forrás megbecsülése. a munka öröme még nem igen fűthette őket. A szakma is az üzem idetel épülésével honosodott meg itt. Ezeknek az asszonyoknak nemcsak a munkafolyamatokkal kellett megismerkedniük, hanem ezen" túl egy új életformával is, arait munkáséletnek nevezünk. | Az üzem fejlődött' Fejlődtek-e vele együtt munkásai? Volt-e erre lehetőségük? Már tavaly, tavaly előtt is indított a szakszervezet szakmai, politikai és szakszervezeti tanfolyamokat. De nem minden beiratkozott dolgozó végezte el ezeket. A lemorzsolódás nagy volt. Azokból, akik elvégezték, mostanra már kialakult egy gárda, amelyre a tömegszervezeteken kívül a gazdaság,vezetés is számíthat. Az 1963—64-es tanév szakmásító tanfolyamára nyolcvanan jelentkeztek. Ez a létszám sokkal nagyobb, mint az előző években. Érthető is az érdeklődés növekedése: Akik az idén tanulnak, már vizsgázni fognak, és ennek birtokában növekedhet fizetésük. A vállalaton belül ugyanis olyan intézkedést hoztak, hogy csak az kaphat az ötödik kategóriánál, azaz 5,90 forintnál magasabb órabért, aki elvégezte a szakmásító tanfolyamot. A továbbképzéshez most már a dolgozót anyagi érdeke is hozzáfűzi, s így á lemorzsolódás előreláthatólag kisebb mértékű lesz. A tanulás által kialakult gárda magáénak érzi már az üzemet. A dolgozók többségéről ez még nem mondható el. Ezért vállalja az új esztendőben is a szakszervezeti bizottság fő feladatként a dolgozók nevelését. Most még jellemző az a példa, hogy, noha a Nők Akadémiájának tematikáját, időpontját a dolgozók kívánsága szerint állapították meg. mégis az első.előádááon a 400 nőből 25-en jelentek meg, a másodikat csak 14-Pit hallgatták meg, vagyis a dolgozók követelőznek, elégedetlenkednek, és közben azt is alig veszik igénybe, amit a vállalat, javukra nyújt. Az elmúlt év decemberében tartotta meg a liölesdi erdőbir- tokosság az ún. „dögkúti” részen a fa- és rőzseárverést. ahol szép számmal megjelentek a köies- diek, mert fára mindenkinek szüksége van. Az árverés annak rendje és módja szerint, a régi szokásoknak megfelelően történt. Egymásra licitáltak a vevők, és bizony egy köbméter fa 300 forintért is elkelt. A rőzse ára is elég magas voU. Ha közelebbről megnézzük ezt az árverést, önkéntelenül is felvetődik az emberben: Miért van szükség ma arra, hogy Kölesden erdőbirto- kosság, vagy legeltetési bizottság működjön. Akkor, amikor a termelőszövetkezetek az erdőbirlo- kosság, vagy a legeltetési bizottság tagsága ugyanaz. A tsz-tagok árverezték a saját fájukat, mert ki másé lenne. Működik a legeltetési bizottság is. Miért? Miért nem veszi át a termelőszövetkezet. Ez már idejét múlta, ennek semmi értelme nincs. Vagy talán meg akarják hagyni azért, hogy az utódoknak megmondhassák, hogy milyen is volt? Talán furcsán hangzik mindez, de ez a véleménye az erdőbirtokossági vezetőknek és a többieknek is. Szabó József tsz-tag, erdőbirtokossági elnök szerint csak kínlódnak, senki sem tSeSdik velük. Adót fizetni kell, de miből. Azért voltak kénytelenek árverést tartani, hogy valami bevételhez jussanak. Nyáron, amikor a nagy munkaidő volt, az erdőbirtokos- ság felhívást kapott, hogy vissza vannak a fa-leadással, amit azonnal teljesítem kell, majd kijöttek motoros fűrésszel és kitermelték a fákat. A megmaradt részt, amit már nem tudtak használni, itt hagyták, azt munkáltatták fel és árvereztették el. A fát elszállították. de az árát még nem fizették ki. ' A legeltetési bizottságnak van pár darab tenyészkanja. Más nincs, mert körülbelül öt évvel ezelőtt megalakult az erdőbirto- kosság, és a legeltetési bizottságtól elvették a körülbelül 40 ka- tasztrális hold erdőt. Akkor még talán aktuális volt, de ma már ennek semmi értelme. A termelőszövetkezetek, melyek már mint egyesített tsz-ek fognak működni, kell, hogy átvegyék úgy az erdő- birtokosságot, mint a legeltetési bizottságot. Tagságban változás nem fog történni, mert'ugyanazok a személyek vannak a tsz-ber., akik ezelőtt a legeltetési bizottsági, vagy erdőbirtokossági tagok voltak. Elkerülhető lehetne, hogy a közeljövőben ismét egy hasonló árverés legyen, ami már idejét múlta, és ne kelljen a kölesdieknek egymásra licitálni. Valahogy ez nem illik már a tsz-tagokra sem, ez már olyan, — nem akarok sértő kifejezést használni —, kupce- tempó. Ha már erre kerülne sor, állapítsanak meg egy elfogadható árat, és mindenkinek egyformán osszák el a fát. vagy egyebet, és ne fordulhasson elő az, akinek több pénze van. az többet vásároljon abból, ami közszükségleti cikk, még falun is. Németh Vilmos levelező B iászomszédság baszna, eredménye I Az szb feladata .jf2 ■------------------------------------ idén s em lesz könnyű, de a fiatal szb- titkár (két évvel ezelőtt, amikor megválasztották, a legjobb szalagmunkások közé tartozott), tisztábban látja a tennivalókat. Sikerült megteremteni az együttműködést a pártszervezettől és a gazdasági vezetéssel. Tudja, hogy nem az oktalan és esetleg hatásos, de olcsó és káros módon népszerű, félrevezető „merész szembeállás” a célravezető, hanem az együttműködés. Ezt igyekszik megértetni a dolgozókkal az szb, hogy a közösségi érdekben meglássák az egyénit is. B. K. /TVÍözsön az idén teljesül a lakosság régi óhaja. Megkezdik -a törpevízmű építését, s ezzel megszűnik a vízhiány. A törpevízmű építéséhez társulási alapon fognak hozzá, mégpedig úgy, hogy csatlakoztak a szomszédos tolnai törpevízmű-társuláshoz. Tolnának ugyanis két olyan bővizű kútja és víztárolója van, amelyek a szakemberek véleménye szerint el tudják látni Mözs községet is vízzel. Mind a tolnaiak, mind a mö- zsiek támogatják a kooperációs alapon létrejött vízmű-építést. Mözs az 1963. évi községfejlesztési hozzájárulásból már 100 ezer forintot fizetett a költségek fede- j zésére. Mözs községben négy és félmillió forintba kerül a vízel- I látás megoldása. Az építés céüjá- ! ra a községfejlesztési hozzájárulásból négy éven keresztül i 100 000—100 000 forint hozzájárulást fizet a községi tanáos. Portánként a lakosság 8 évén keresztül havi 34 forint hozzájárulást fizet, ezenkívül egymillió forint értékű társadalmi munka végzését vállalták. A vízvezeték építését, a csatornák lefektetését és szerelését a tavast folyamán kezdik meg. Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ünnepnap 2 Ft. Az első, és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Hivatali gyakorlattal rendelkező. 6reH*é«!zett férfi munkaerőt keres az OTP Gyönki fiókja. (6) Sürgősen eladó Decs-szőlőhegy 46. sz. alatti ház. (4) A Tamási és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet Igazgatósága az áruházba azonnali belépéssel 1 fő konfekció-részlegvezetőt felvesz. Fizetés kollektív szerint. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 0-0) Felkérjük megrendelőinket, hogy az 1963. november 30-ig beadott ruhákat váltsák ki, mert raktárhiány miatt azokat tárolni nem tudjuk. Az elkészüléstől számított 60 napon túl ki nem váltott ruhákért a 9136/1962 sz. KIP. Min. rendelet értelmében havi 4 Ft tárolási díjat számítunk fel tételenként. Ez a rendelkezés a vidéki fióküzleteinkre is vonatkozik. Az elkészüléstől számított 6 hónapon túl ki nem váltott ruhákat o bizományi áruháznak adjuk át. Szekszárdi Patyolot Vállalat. (12) Ha olcsón akarja fűteni lakását, MOST RENDELJEK ? csere Megrendelés után a kályhaépítést azonnal megkezdjük. Megrendelés feladható: Tolna megyei Építőanyasipari V. Szekszárd. Marx Károly u. 11. Telefon: 22—83. (11)
