Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

1964. január 6.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

7

Olajmezők a Holdon?

A legújabb tudományos kutatások feltételezik, hogy a Holdon nagy mennyiségben fordul elő olaj.

De hát hogyan lehetséges ez? Eddig úgy tudtuk, hogy az olaj évmilliók előtti szerves anyagokból keletkezett, a Holdon pedig soha nem volt élet. Miképpen kerülhetne tehát oda olaj?

Legújabban a Földön előforduló olajkincs keletkezését is másképp magyarázzák. A szovjet tudósok nem tartják valószínűnek, hogy például a Tatár Szovjetköztársaság területén felfedezett többszáz méter vastag és több- százezer négyzetkilométer kiterjedésű olajmező egykori növények és állatok maradványaiból keletkezett volna.

De hát akkor

honnan származik az olaj?

Erre a kérdésre egészen váratlanul egy, a meteoritok vizsgálatával foglalkozó szovjet konferencián derült fény. Itt feltárták, hogy a meteoritvizsgálatok során egyes meteoritokban szénhidrát- nyomokat találtak.

Vajon miképpen került szénhidrát a meteoritokba?

A bolygók, közöttük a Föld is, és a meteoritok ugyanabból az alapanyagokból keletkeztek, összetételüket tekintve a mete- oritok anyaga azonos a Földközpont anyagával. Eddig mindössze EOOO méternyi mélyre fúrtak a Föld belsejébe, ami elenyészően csekély távolság a Föld központjáig terjedő távolsághoz viszonyítva. így tehát csak a meteoritokból tudhatjuk: miből is áll hát a Föld belseje. A tudósok számára kétségtelen, hogy a me- teoritokban talált szénhidrátok a szervetlen anyagok átalakulásából jöttek létre.

Érdekes, hogy az említett tudományos szovjet konferencia után nem sok idővel Agapitov és Ivanov szovjet geológusok, vulkánkitörések következtében a Föld mélyéből napfényre került magma-kőzetekben olajhoz hasonló szénhidrát vegyületék nyomaira bukkantak.

Ezek után a szovjet tudósok lehetségesnek tartják, hogy

az olaj szervetlen eredetű

és az abban található szerves anyagok csak későbh kerültek bele, amikor az olaj, amely eszerint az égitestek belsejében keletkeA Szovjetunió tengeri flottája

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN megjelenő „Marine engineering” irta: „Fölénk kerülnek-e az oroszok a tengeren?” Az amerikai újságírót nyugtalanítja ugyanis a Szovjetunió tengeri- hajó-parkjának a rohamos nőve kedése. 1962-ben kéthetenként három nagyméretű tengeri hajót bocsátottak vízre a Szovjetunióban, ebben az évben már hetenként kettőt, magas tonnaszámmal.

Idén gőzturbinás teherhajókat építenek a szovjet hajógyárait, 22 ezer tonnás rakományhoz, a i,Lenini Komszomol” típusban. Nyikolajevben a 12,5 ezer tonnás i,,Perekop” vezérhajóval egy új sorozat építése kezdődött. Sok hajót rendéit külföldi vállalatoknál is a szovjet tengeri hajózás: lengyel vállalat készíti az 5,9 ezer tonnás „Volgolesz” rönkszállitó hajót, finn, dán, japán gyárak 12—14 ezer tonnás kereskedelmi hajókra kaptak megrendelést. Olaszország szállította a 48 ezer tonna teher befogadására alkalmas „Leonardo da Vinci”-t. War- nemündében építik szovjet megrendelésre a „Viborg” teherszállító vezérhajót darab- és ömlesztett árukhoz, Wismarban egy új típusú 750 személyes utasszállítót sétafedélzetekkel, mozival, üveg- verandákkal, eszpresszóval bárral, főleg két személyes hálófülkékkel A sorozatkezdő típuson a műanyagból készült belső kiképzést is mintaszerűen tervezték meg a mérnökök és iparművészek. Ezen a hajón — az első példány Ivan Franko, a forradalmár ukrán költő nevét viseli majd — nem lesznek osztályok, az utasok egy árat fizetnek és a hajó ösezes kényelmi berendezését használják.

A TARTÁLYHAJÓK narkiát most egészíti ki a leningrádi hajógyár a 43 ezer tonna olaj befogadóképességű típus első példányával, a „Szofia”-val. E sorozat hajóit 19 ezer lóerős gőzturbinával üzemeltetik. A vezérlést automatikusan végzik egyetlen vezér- lőaszitalról, a kazánoktól kezdve a géprészek szabályozásáig.

A kiragadott típusok csak egy- egy közelebbi adatot nyújtanak a flotta jellegéről és főbb újdonságairól. A hajók sebességére vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a roppant távolságokon lebonyolított szállítások szükségessé teszik az állandó korszerűsítést. ami jelenleg az automatizálásból áll. Automatizálják a hajókormányzást, a rádiós táv- iránymérést, a ködjelzést is. A hajókormányzás automatizálása abból áll, hogy a kormánygép megkapja az előre elkészített „programot”, amelybe útközben a „változtatás” adatait is bekomponálja a gép. Az automatikus táv- irányítást a látási viszonyoktól függetlenül végzik már teljes biztonsággal.

Újfajta tehervontatók készülnek csupán az áruval megrakott kerekes szekrények, „konténerek összegyűjtésére és szállítására. Ezek a hajók orrukkal állnak a parthoz és hajóhíd nélkül át tudják venni a rakományt, A teherforgalomban sor került rá, hogy a néhány száz tonna gyorsárut szállító tengeri hajókat vízalatti szárnyakkal építsék meg.

A GAZDASÁGOSABB HAJÓÉPÍTÉS és javítás, az ésszerűbb munkaszervezés lehetőségét teremti meg az, hogy az eddigi 30 féle hajótípus helyett most mindössze 11 típust fejleszt tovább, illetve vezet be újként a tengeri hajózás. (APN) I

zett, az azok felszínéhez közelebb levő kőzetek között megjelent. Ez volt különben már D. J. Mende- lejev nézete is.

N. A. Kudrjanzov professzor, az utóbbi tíz év alatt mind nagyobb mélységben végzett olaj- fúrások tanulságaképpen megállapította, hogy ott ahol a Földkéreg felsőbb régióiban olajra vagy földgázra akadtak — olaj, illetve földgáz (esetleg más összetételben ugyan) — de feltétlenül fellelhető ugyanazon fúrási hely mélyebb rétegeiben is, egészen a Föld belső őskőzet-rétegeiig, tehát olyan mélységben, ahová semmiféle szerves anyag a Föld' felsőbb rétegeiből nem kerülhetett be.

Valószínű tehát, hogy az olajjá átalakult szénhidrátok a Föld központjában keletkeztek és a Föld belső középső, úgynevezett sediment rétegének hasadékain át kerültek a földkéreg felsőbb rétegeibe.

Ha ez az elmélet beigazolódik megkönnyíti az olajkutatók munkáját, mert olyan helyeken is lehet eredményesen kutatni olaj után — igaz, hogy sokkal nagyobb mélységben. — ahol az eddigi viszonylag kis mélységben fúrt kutak már kimerültek.

Az ismertetett tudományos fel-] .tevések azonban nemcsak az olaj-' kutatással foglalkozó geológusok számára fontosak, hanem a földi élet, a szerves anyagok keletkezésének rejtélyét is megoldhatják.

A kozmogónia, a világmindenség keletkezésével foglalkozó tudomány legújabb megállapításai szerint a bolygók egy régebben a Nap körül keringett viszonylag „hideg” gáz-porfelhő kondenzációjából keletkeztek. Ez a gázporfelhő,

az úgynevezett „ősköd"

nagy részben hidrogénből, szánhidrát vegyületekből, széndioxidból, héliumból és argonból állt.

Később, amint a keletkező Föld megszilárdult, a gázok nagyrésze a földkéreg alá szorult. Ez a magyarázata annak, hogy a Föld belsejének tektonikusán feszült-i 6égmentes rétegeiben szénhidrát, szénoxid és hélium gázáramlások-, ra akadnak a kutatók. A szénhidrátok a földrétegek közti áramlásuk során fizikai és vegyi kölcsönhatásba kerülnek azokkal míg végül olajjá alakulnak és ilyen állapotban maradtak évmilliókig anélkül, hogy bármilyen állati, vagy növényi eredetű maradványok kerülnének közéjük.

De, hogy is áll ez a folyamat a Holdon? Mélyen a felszíne, alatt a Földön tapasztaltakhoz hasonló folyamatok zajlottak le.i A tektonikus és vulkáni eredetű holdrengésekröl hű képet kapunk a Hold felszínének vizsgálatakor. Ez azt bizonyítja, hogy a Hold belseje is „lélegzik”, vagyis gázkitörések kerültek a holdbelsőből a felszínre, ami arra enged következtetni, hogy a Hold belsejének olajat is kell tartalmazni.

Akkor pedig, ha ez valóban így van, a nem túl távoli jövőben a Hold felszínére eljutott űrutasok hozzákezdhetnek a holdbéli olajkincs kiaknázásához.

— L p. —

<EE£|QQlllgS0ll

Káros-e a fűszer?

Kedves „Négyszemközt az orvossal”! Szíveskedjék a felvilágosítást az alábbi témakörből megadni: Káros-e a fűszer? Helytelen, és egész ■ séges szokások. Milyen az egészséges étrend? Köszönettel: Érdeklődő.

FŰSZEREK

A fűszerek közül legközönségesebben használt a konyhasó. Hús-, vagy vegyes táplálkozás esetén az ételekben mindig van elegendő konyhasó, úgyhogy külön sózásra nincsen szükség. A sózás (éppúgy, mint a cukorfogyasztás) hátránya, hogy szomjúságot okoz, amely azután folyadékfelvételt tesz szükségessé. A szomjúság csillapítására pedig sós étel után szeszes italt jobban szeretnek fogyasztani, mint vizet. A folyadékot ilyenkor a szervezet vissza is tartja (hizlaló hatás)! Egyéb fűszerek kis mennyiségben az étvágy fokozására előnyösek lehetnek. Minden azonban a megszokástól függ. Aki' nem szokta meg a fűszeres ételeket, az a fűszermenteseket is jó étvágy- gyal fogyasztja. Fűszernek tekinthető a húsleves is. Tápláló értéké ugyan nincsen, de a benne lév5 kivonat-anyagok az étvágyat és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák. Nagyobb mennyiségű fűszer (bors, paprika, stb.) feltétlenül káros. Különösen a kiürítő szerveket, vesét támadja meg. Főleg olyankor látjuk ezt, ha a kiürítő szervek gyulladása, vagy gyulladási készsége áll fenn (lezajlott vese-, húgycső-, prostatagyulladás fellobbanhat). Vese- és hólyagkö, nagy fűszer- (paprika) és ennek következtében szeszfogyasztó helyeken gyakrabban fordul elő.

HELYTELEN ÉS EGÉSZSÉGTELEN SZOKÁSOK

Kisebb helytelen szokások: a ceruza nyálazása, az ujjak meg- nyalása lapozáshoz, bélyegek, le- vélborítékok megnyálazása. Víz jóformán mindenütt van, de ha nem volna, akkor jobb zsebkendőn vitt nyállal a megnedvesítést végezni. Gyakori látvány az orrpiszkálás, ami sokszor orrvérzéshez is vezethet. Gyakori az arc kézzel simo- gatása, piszkálása, ami kiütéseket okozhat, sőt az arcbőr kapargatá- sával, főleg gyermekeknél az egész bőr gennyessé válhat. Rossz szokás az ujjak szájba dugása, körömrágás, amely szintén gyermekek szokása és ami ártalmas is lehet a köröm alatti meggyűlt szenny lenyelése miatt. Elterjedt szokás a földre, padlóra köpés. Utcán, járda szélén, csatornába talán még meg lehet bocsátani, de lakásokban semmi esetre sem! Vendéglőkben még köpőcsészék kitételére sem lehet szükség, mert ez undorító látvány. Gürnős betegek köpködése a lakásban veszélyes lehet, mert az ilyen köpet beszárad, elporlad, és a levegőbe jutó köpetpor fertőzésre képes. Az utcáról pedig a gümős köpet részei a lakásba vihetők a cipótalppal. Jó ízlés híján némelyek embertársaikra, sőt jóformán szemükbe köhögnek, vagy tüsszentenek, ami pedi'g betegségeket közvetíthet. Köhögéskor, tüsszentéskor félre és lefelé fordítsuk fejünket, vagy legfeljebb bal-kézhátunkat tegyük szájunkhoz és irányítsuk el a köhögést. Gyakori a közös pohárból ivás, amely által már fertőző betegségeket, még vérbajt is közvetítettek. A közös hajkefék és fésűk használata sokféle betegséget terjeszthet. Egyes családokban közös „családi” fogkefét is használnak. Itt említjük meg a nők rossz -szokásait, hogy egymás zsebkendőjét, púderjét, ajakrúzsát, stb. használják felváltva. Szokásban van a kézfogás. Hogy kézfogással a fertőző betegségek átviteli lehetősége megvan, az nyilvánvaló. Kézfogás ellen legjobb kesztyűt hordani. Ma már azonban az az anomália fejlődött ki hogy némelyek megkívánják a kesztyű levételét ehhez a művelethez. Ha izzadt kezű emberrel kell kezet fogni, az undorkeltő is lehet. Rossz szokás, és különösen Amerikában dívik a reggeli és ebéd közbeni újság- és könyvolvasás. Az étkezés olyan fontos teendő, amit semmiféle más munkával, az étkezés kára nélkül egyesíteni nem lehet. Helytelen az evés az utcán, kocsiban, vasúton. színházban, ahol ez alig történhet higiénikusan (kézmosás elmarad). A szájon és szemen való csókolózás az odatapadó nyál miatt betegségek okozója lehet (tbc. lues, stb).

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETREND

Itt már évszázados, vagy talán évezredes szabályokat ismerünk, amelyektől, azonban, minél modernebb lesz az élet, annál jobban eltérnek. Ilyen ősrégi szabály a korai lefekvés és korai felkelés. A korai lefekvés helyes a szem kímélése végett te, mert mesterséges fénynél a munka a szemet kétségtelenül rontja. De a késő estit erősebb szellemi foglalkozás az utána következő alvás nyugodtságát is zavarja. Sajnos, a modern kor, főleg a városban lakás, a színház, rádió, mulatságok, de a villanyvilágítás is az életet az éjjelbe tolta ki. és így egészségtelenebbé tette. Ennek a látszólag kis, de éveken át tartó ártalomnak pedig a mai kor idegességében, sqt az elmebajok szaporodásában is feltétlenül része van. A korai lefekvés következménye a korai felkelés. Korai felkeléssel a napi munkaidőt jobban ki' tudjuk használni. A nappali világosság kihasználásával szemünket is kíméljük. Az étkezés álljon bőséges reggeliből (vaj, hús, szalonna, kolbászféleség, barnakenyér, főleg héjával). Meleg reggelinek a pörkölt árpából készült kivonat nagyon megfelel. Kávé ízű, koffein nélkül. A kávé és tea, bár sokszor nehezen kerülhető el, tulajdonképpen az idegrendszert izgatja, ami felesleges, különösen a kora reggeli órákban Az ebéd is bőséges lehet. A folyadékfelvétel zöme ilyenkor történjék. A vacsora korán, 7—8 óra között, könnyű és szegényes legyen, kevés folyadékkal (nem szeszes ital!). Legjobb vacsora után két óra múlva lefeküdni. Kívánatos volna, lehetőleg minden reggel a meleg zuhannyal való lemosdás. Kétszer hetenként az egész test leszappano- zása, esetleg teljes fürdő keretében. A szappanos fürdő után hetenként legalább kétszer tiszta fehérnemű vétele. Harisnyát, naponta kell cserélni. Ruhát, cipőt lehetőleg naponként váltsunk.

Hosszú, megszakítás nélküli munkát azonban nem lehet jó kedvvel végezni. Azért szükség van egyéb időtöltésre, szórakozásra. (Mozi, zene, színház, társaság, stb). Kinek mihez kedve van. Mindezek a szórakozások lehetőleg ne nyúljanak a késő éjszakába. Nem szabad a vasárnapi pihenőről, a nyári szabadságról megfeledkezni, amire a szervezetnek a megújhodásra és a nagyobb munkaképességre is feltétlenül szüksége van.