Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
1964. január 29. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG MIT MOND A § ? A leltárhiányért való felelősségről Az ipari, kereskedelmi életben a január hónap a leltározások és mérlegkészítések időszaka, s ezek a leltárok — sajnos elég gyakran — hiányokat mutatnak. Felmerül a kérdés: ki felelős a leltárhiányért és milyen mértékben? A kérdés megválaszolása előtt azonban tisztáznunk kell azt, hogy a most tárgyalandó felelősség szempontjából mi is tekintendő leltárhiánynak. A leltáreredmények a legkülönbözőbb okok miatt mutathatnak hiányt, mindazokban az esetekben azonban, amelyekben a hiány keletkezésének oka ismert, nem leltárhiányról beszélünk, hanem szándékos vagy gondatlan, vétkes vagy vétlen magatartásból eredő hiányról, elemi csapás okozta hiányról stb., mely esetekben fokozott, korlátlan, vagy korlátolt felelősség érvényesül, illetve az utóbbi esetben — a dolgozó a veszélyt el sem háríthatta — felelősségről nem is lehet szó. Leltárhiánynak tehát csak azt a hiányt tekinthetjük, amelynek okai ismeretlenek. Természetesen tudunk az ilyen okok létezéséről (például a dolgozók térítés nélküli vásárlása, tiltott fogyasztás, az anyag átadás-átvételénél előforduló hiányosságok, a vásárlók le nem leplezett visszaélései, a leltárfelvételnél történt szabálytalanságok stb.). de az adott, konkrét esetben nem tudjuk, hogy mi okozta a hiányt, csakis ebben az esetben beszélünk leltárhiányról. Éppen ebből adódik, hogy a leltárhiányért való felelősség, úgynevezett tárgyi felelősség, és terheli a dolgozót anélkül, hogy az ő vétkessége fennállna. Természetesen egy adott kereskedelmi vagy ipari vállalatnak nem minden dolgozóját terheli felelősség a leltárhiányért, hanem csak azokat, akik beosztásuknál fogva az anyagkezelésben részt vesznek. A felelősséget tehát egyszerűen az a tény teremti meg, hogy a dolgozó részt vesz az anyagkezelésben. Hogy az anyagkezelésbe bevont dolgozók közül kik felelnek az ismeretlen okból bekövetkezett leltárhiányért, azt az adott egységben érvényesülő felelősségi rendszer dönti el, a felelősségi rendszert pedig az egységbe beosztott dolgozók száma, illetve az egység üzemideje határozza meg. Némi eltérést mutat a jogi szabályozás a kereskedelmi tevékenységet folytató egységekre és a kereskedelmi tevékenységet nem folytató ipari vállalatok raktáraira vonatkozóan, bár mindkét tekintetben háromfajta felelősségi rendszerrel találkozunk. A kereskedelmi tevékenységet folytató egységeknél egyéni felelősség terheli a leltárhiányért az egyszemélyes egységbe beosztott dolgozót, együttes (kollektív) felelősség érvényesül az egyműszakos, tíz főt meg nem haladó létszámmal működő egységben, és a vezető és a helyettese felel abbán az egységben, ahol az anyagkezelésbe bevont dolgozók száma a tíz főt meghaladja, vagy az egység több műszakos. A kereskedelmi tevékenységet nem folytató ipari vállalatok raktárainál egyénileg felelős az a dolgozó, aki a raktárban kezelt áruk, anyagok egy részét további kezelésre átvette. Ha a raktár vezetőjét is mulasztás terheli a felügyelet, az ellenőrzés gyakorlásában, akkor az egyénileg felelős dolgozón kívül ő is felelős. Az egyénileg átvevő dolgozó felelőssége tehát egyéni, de nem kizárólagos. Ha valamely raktárban az árut, anyagokat a raktár dolgozói között felosztani nem lehet, és így az árut nem adták át egyénileg egy-egy dolgozónak, akkor ha a raktárban csak egy műszak van, és az ott dolgozók száma ötnél nem több, a vezető,' a helyettes és valameny- nyi dolgozó együttesen felel a «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiHiiiiiiiiii ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1.— Ft, vasárnap I ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon sze- dett szó két szónak számít. Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szak munkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (103) A Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat (volt Malomipari és Terményforgal- mi Vállalat) azonnali be: lépéssel keres építész- | technikust. Fizetés 2000 Ft- i J tói. Jelentkezés a vállalat i I személyzeti előadójánál, (Szekszárd, Széchenyi u. 37—39). Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (143> A Tolna megyei Malom ipari és Terményforgalmi Vállalat azonnali belépés-, sei keres gépészmérnököt és gépésztechnikust. Jelentkezés a vállalat személyzeti előadójánál. Fi- i zetés megegyezés szerint. ! Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (113) i Alléóra és ebédlő-bútor eladó. Szekszárd, Lehel u. 7. (145) Eladó szoba, konyhás, nyárikonyhás ház. Azonnb» beköltözhető. Szekszárd (Csatár) 39. sz. Tóth Ferenc. (133) Beköltözhetően eladó családi ház, gumikerekű, sima féderes kocsi, egy erős mura ló és egyéb házi felszerelés. Szekszárd, Alkotmány u. 23. Ferenczy. (146) A Tolna megyei Mező gazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) Szekszárd. Má tyás király u. 63—65. sz, képesítéssel rendelkező árukönyvelőt keres, azonnali belépéssel. Jelentkezés a fenti címnél. Telefon: 23— 36. AGROKER. Szekszárd. (142) Felvessünk as 1964. évre ipari tanulókat as alábbi ssakmákban: Cipész felsőrész-készítő, alja-munkás, gumijavító Jelentkezni lehet az alábbi helyeken: Tolna megyei Cipész Ktsz irodája Szekszárd, Kölcsey u. 4., valamint, paksi, duna- földvári, bonyhádi, tolnai és nagydorogi fiókjainknál. Figyelem! Cipők javítását, átfestésé", fejelését stb., rövid határidőre vállalják az alábbi fiókjaink: Tolna, Fadd, öcsény, Bonyhád, Nagymányok, Máza, Kakasd, Tevel, Zomba, Nagydorog, Ten- gelic, Paks, Dunaföldvár, Németkér, Mözs. Méretes cipőket a legnagyobb választékban készítünk egyéni ízléseknek és igényeknek megfelelően, ezért forduljon bi- zalomal vállalóinkhoz az alábbi helyeken: Szekszárd. Bonyhád, Dunaföldvár, Paks, Tolna, Nagydorog. (123) hiányért. Ha a raktárban több műszak van, vagy ötnél többen dolgoznak, akkor a hiányért csak a vezető és helyettese felel. A felelősség mértékét illetően a főszabály a korlátolt felelősség, ami j azt jelenti, hogy — a jogszabályban foglalt kivételektől eltekintve — az anyagkezelésben részt vevő dolgozók legfeljebb egyhavi átlagmunkabérük erejéig felelnek a leltárhiányért, éspedig mind a kollektív, mind pedig a vezetői felelősségi rendszerben. Szabály az is, hogy ha a leltár- felelősség több dolgozót terhel (például kollektív felelősségi rendszerben), a leltárhiányért való anyagi felelősséget mindegyik dolgozó vonatkozásában külön-kü- lön kell megállapítani az egyhavi munkabér erejéig, úgy azonban, hogy az egyes felelős dolgozókra kiszabott megtérítési összeg a tényleges leltárhiányt ne haladja túl. A korlátolt felelősség mellett csak kivételes esetekben érvényesül a hiányért való teljes felelősség, amelynek elsődleges feltétele, hogy a dolgozó az átvett anyagokat állandóan, közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli. A megtérítési kötelezettség és a megtérítés mértéke felől az igazgató dönt, ezt a jogkörét azonban átruházhatja. A döntésről szóló határozatot a leltáreredmény megállapításától számított 30 nap alatt közölni kell az érintett dolgozóval, és ennek a 30 napnak jogvesztő hatálya van, ami azt jelenti, hogy a 30 napos határidő elmulasztása esetén az anyagilag felelős dolgozó megtérítési kötelezettsége megszűnik. Ha az anyagilag felelős dolgozó munkaviszonya a leltár felvétele után megszűnt, vele szemben igazgatói határozat nem hozható, és a vállalat az említett 30 napos határidőn belül csak a bíróságnál érvényesítheti megtérítési igényét. Fontos szabály még, hogy a leltárhiány megtérítésére kötelező igazgatói határozat ellen a dolgozó az egyeztető bizottsághoz panasszal nem fordulhat, illetve az egyeztető bizottság ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, a dolgozó közvetlenül a bíróságnál kérheti akár a megtérítés ösz- szegének leszállítását, akár annak megállapítását, hogy őt felelősség nem terheli. A bírósághoz történő keresetbenyújtásra a jogszabályok határidőt nem állapítanak meg, mégis kedvezőbb a dolgozó helyzete, ha az igazgatói határozat kézhez vételétől számított 15 nap alatt fordul a bírósághoz, mert ebben az esetben a vállalat a megtérítési összeg levonását mindaddig nem kezdheti meg, amíg a bíróság az ügyben jogerősen nem döntött. A 15 nap után benyújtott keresetnek az igazgatói határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, ebben az esetben tehát a határozat alapján a megtérítési összeg levonását a legközelebbi bérfizetésnél meg kell kezdeni. A fentiekben csupán vázlatosan ismertettem a leltárhiányért való felelősségre vonatkozó jogi szabályozást, meg kell még jegyeznem azt, hogy az anyagoknak átadás-átvételét, magát a leltározást, a leltárhiányon belül a nor- malizált hiányt és számos más, ezzel kapcsolatos kérdést különböző rendeletek és miniszteri utasítások szabályoznak. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész Bm. Építőipari Vállalat szállítási részlege felvesz _ I __|f| _B J elentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi ut. 56. (144) Névtelen szereplők Akik nélkül nincs előadás — Kellékesek, mesteremberek a függöny mögött Budapest, Tanács körút 7. Egyemeletes, ódon épület a város szívében, amelyet a múlt században „Hacker Szálá”-nak neveztek. Az akkori fogadó földszinti báltermében 1809 május 1-én tartották az első magyar színielőadást. Sok viszontagságos próbálkozás után ebben a házban kapott állandó hajlékot a magyar színművészet. Kántorné, Katona József, és a többiek Itt „ágáltak”, ; és itt lépett először színpadra Déryné, Széppataki Róza. A ház pia is áll, csak a rohanó idő megváltoztatta a szereplőket. Ma már nem Déryné és társai lépik át a boltíves kapu küszöbét, , hanem késői utódaik; az Állami Déryné Színház művészei és műszaki dolgozói. Ebben a házban vannak a színház műhelyei. A ..Hacker Szála” Az országutakat róják a havas és poros autóbuszok, és esténként országszerte itt-amott kigyulladnak egy-egy község művelődési házának színpadán a reflektorok és felcsattan a taps. A szereplők neveit a plakátokon olvashatjuk, de vajon ki gondol azokra, akik nélkül nincs csillogó jelmez, nincs megtapsolt díszlet. Lépjünk be a „Hacker Szála” udvarára, és keressük fel a műhelyeket, és bennük azokat, akiknek nevét sohasem olvassa a nagyközönség. Naftalin illatú terem. Mennyezetig érő állványok, roskadásig telve színes, tarka kosztümökkel. A jelmeztárban vagyunk, amelynek gondos őrét, Boda Istvánt keressük. Csak egy kérdésünk lenne: — Hány jelmezt tárol itt az orskág legnépesebb színháza? — A leltározási sorszámozásunk 12 ezren felül van — válaszolja, és már el is tűnik egy létrán, a jelmezek között. Harc az idővel Két ajtóval odébb, a férfi-, majd a női szabóságba jutunk. A műhely vezetője Mónus Istvánná. ö, és munkatársai, Eck Im- réné és Fehér Lili állandó harcban állnak az idővel. Igen, az idővel, napokkal, órákkal, hogy arra a napra, amelyre kitűzték a bemutatót, minden készen legyen, a legkisebb fodortól a legutolsó merevítő halcsontig. Hozzávetőlegesen 290 jelmezt varrnak egy színházi évadban, de emellett maguk végzik a javításokat és az esetleges szereplőváltozások esetén — amely sokszor előfordul — az igazításokat is. Hasonló a munka a férfiszabóknál is. Mérv Imre főszabász és társai, Farkas László és KózsdJ Sándor keze alól évente 350 jelmez kerül a színészekre, és ezen felül a ruhák karbantartása is az ő feladatuk. Utazó kulisszák A következő műhelyben már Fredrich Ferenc műszaki felügyelő a kalauzunk. A díszletkészítő asztalosműhelyben vagyunk. Sivít a szalagfűrész és kopognak a kalapácsok. Sok dolgos kéz készíti a soron következő színdarab kulisz- száit, vagy éppen javítja azokat, amelyek nem bírják a kegyetlen tél, és a hosszú utak viszontagságait. — Díszletekre évente 16 köbméter fát használunk fel. de ez is kevés sokszor — tájékoztat. — És mennyi vásznat? — Körülbelül ezer négyzetmétert. — Nem beszélve a különböző kordbársonyokról, és selymekről — szólal meg mellettünk Nóra Miklós kárpitosmester. — A leghasználtabb fajta szögből— ezt már Nagy Miklós díszletmester mondja — műhelyünk 400 kilót fogyaszt évente. Nekik is szól a taps Egy teljes nap kevés volna ahhoz, hogy végigjárjuk az összes munkahelyeket és megismerkedjünk az irodák, a szervezési osztály, a kelléktár és raktár, a villanyszerelő-, lakatos- és fodrászműhely, vagy a mosoda dolgozóival. Ezek nagy része nem a „Hacker Szálában” van. De átlátogattunk Budára, a Kacsa utcába, ahol a Déryné Színház gépkocsitelepén Uzony György gépkocsi-telepvezető mutatta végig a javítóműhelyeket és a színház garázsát. — Tíz autóbuszunk van, hat díszletszállító teherautónk, és négy személygépkocsink — mondja. Uj tarka függönyöket is kaptunk az ablakokra, hogy a színészek a hosszú utakon otthonosabban érezzék magukat. Sok munka, sok gondoskodás és nagyon sok szeretet a falusi közönség és a falut járó színészek iránt, ez jellemzi legjobban a Déryné Színház műszaki dolgozóit, akiket név szerint mind felsorolni lehetetlenség. Esténként az ország sok községében a zsúfolt kultúrházakban felcsattan a taps. Ám a siker nemcsak azoknak szól, akik ott hajlonganak a bársonyfüggöny előtt, hanem azoknak a névteleneknek is, akiket a függöny eltakar. FEHÉR TIBOR Megkezdődtek a termelési tanácskozások a bőrdíszműben Tegnap tartották a Bőr- és Műanyagíeldolgozó Vállalat szekszárdi üzemében az idei év első termelési értekezletét. A táska- iizem e héten déiutános négy brigádja gyűlt össze kedden műszak előtt a kultúrteremben. Értekezletüket két részlet miatt érdemes megemlíteni. A beszámoló, a tervek ismertetése jobbára az ott dolgozókra tartozik, kívülállóknak kevesebbet jelent. Érdekes azonban az a tény, hogy ez alkalommal hirdették meg a szocialista brigádmozgalmat. Az idén tehát itt is megkezdik a megtisztelő címért folyó versenyt. Ez a mozgalom a brigádokat már régóta foglalkoztatja, a nevezésre a versenyfeltételék kihirdetése után kerül sor. Az értekezleten több probléma került, felszínre, j Többen az üzemrész egy-egy brigádja ellen ásták ki a „csata -1 ! bárdöt”, — mint a felelősök válaszából kiderült, — eléggé alaptalanul. A kifogást emelők olyan csoport tagjai, akik alacsonyabb százalékot mutathatnak fel, s ezért a kifogásolt K. brigáddal ellentétben, nem terjes i őket célprémiumra. Az ilyen és ehhez hasonló „problémák" voltak általánosabbak ezen a termelési értekezleten. Ez pedig az' i jelenti, hogy nagy szükség van errefelé is az összefogásra, a szélesebb körű kollektív szellemre. ; Ezt pedig éppen a szocialista : brigádmozgalom teremtheti meg. Kissé késve —, de még most sem elkésve — került napirendre a bőrdíszműben a rv gádmozgalom. Segíteni fogja ez a dolgozókat a munkában, az üzemet a tervteljesítésben és a dolgozók nevelésében, egy jobb szellemű gárda kialakításában. 02852874