Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-28 / 22. szám
1964. január 28. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 7 Támogassuk a háztáji gazdaságokat Az elmúlt négy esztendőben megerősödtek a termelőszövetkezeti gazdaságok. Tovább emelkedett termelési színvonaluk, megnőtt súlyuk az árutermelésben. Ma már a lakoság ellátásához, az ipar és exportigények kielégítéséhez szükséges termékek többségét szocialista nagyüzemeink termelik. Részesedésük az országos árutermelésből az elmúlt két évben például gabonafélékből 60.7 százalékról 70.2 százalékra, burgonyából 55 százalékról 89 százalékra, sertés- és marhahúsból 50 százalékról 69 százalékra emelkedett. Államunk nagy erőt fordít a termelőszövetkezetek gyorsütemű fejlesztésére. Nagyarányú segítséget nyújt a termelőszövetkezeti építkezések megvalósításához, a szövekezeti géppark létrehozásához, a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez, a tsz-ek szakemberekkel való ellátásához és egyéb kedvezményekkel. A fő feladat továbbra is a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás gyors fejlesztése, de támogatnunk kell a háztáji gazdaságok árutermelését is. Nem nélkülözhetjük Az elmúlt években a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, árutermelése — különösen az állattenyésztésben — jelentősen visszaesett. A kocaállományuk több mint 91 ezer darabbal, a tehénállományuk .57 ezer darabbal csökkent. A házitáji gazdaságok termelésének ez a nagymérvű visszaesése rendkívül károsan befolyásolja az egész mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. Az itt kieső termelést a közös gazdaságok e.étleg pótolják, de az állatállomány további nagyarányú növelésének objektív korlátái vannak. A háztáji gazdaságok állat- állományának és ami velejárója árutermelésüknek ilyen mértékű csökkentése még akkor sem indokolt, ha a falu szocialista fejlődése ebben az irányba hat. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés semmiképpen sem indokolt. Ez a jelenség jórészt annak a következménye, hogy a termelő- szövetkezetek fejlődéséért felelős vezetők közül még ma is vannak olyanok, akik a nyilvánvaló tények ellenére sem értik meg, hogy a háztáji gazdaságok termelését nem nélkülözhetjük. A háztáji gazdaságokat szükséges rossznak tekintik, mert — mint mondják — „a népgazdaság most már elég szilárdan támaszkodhat a szocialista nagyüzemekre és a háztáji termelés, árutermelés csökkenése nem okoz zavart a lakosság élelmiszerellátásában .. Véleményük szerint a háztáji gazdaságok támogatása egyenesen káros dolog, mert akadályozza a közös gazdaságok fejlődését. Az Ilyen nézeteket valló vezetők sajnos tetteikben is hibás álláspontjukat érvényesítik^ I. A háztáji gazdaságok termelésének népgazdasági jelentőségét mutatja, hogy az ország szarvasmarha-állományának egyharmada, a tehénállományának majdnem a fele, a sertések 38 százaléka, a kocaállomány 30 százaléka, a baromfiállomány 55 százaléka, a háztáji gazdaságokban van. A háztáji gazdaságok adják a hústermelés 46, a vágott baromfi 79, a tojás 90, a tej- és tejtermékek 60 százalékát. Az elmúlt évben a termelőszövetkezeti családok háztáji gazdaságához tartozott az összes szántóterület csaknem 10 százaléka, a szőlőterület 27, a gyümölcsösök 23 százaléka. Érthető, hogy komoly problémát jelentene, ha máról holnapra lemondanánk a háztáji gazdaságok termeléséről. A lakosság élelmi- szerszükségletét fejlődő nagyüzemeink még nem tudják teljes egészében kielégíteni. A háztáji és kisegítő gazdaságok egyes termékekből (főként sertés- és baromfihúsból, tejből, tojásból, valamint zöldség- és gyümölcsfélékből) jelentős mennyiségű árut biztosítanak a központi árualapok számára. Még fontosabb az a szerep amelyet a háztáji gazdaságok termelése a termelőszövetkezeti családok élelmiszerellátásában betölt. Erről tanúskodnak azok a statisztikai adatok is, amelyek szerint a háztáji gazdaságok az általuk termelt hús- és húskészítmények 40, a zsír- és zsírszalonna 60, a vágott baromfi 82, a, tojás 67, a tej- és tejtermékek 40 százalékát maguk használták fel. A termelői önellátás jelentőségét bizonyítja, hogy ha pl. a háztáji gazdaságok ser- téshízlalása csak 10 százalékkal csökkenne, akkor ennek pótlására — a jelenlegi fogyasztási színvonal mellett — 4200 vagon húst kellene központi készletekből biztosítani. Egy háztáji tehén kiesése pedig 14 fővel növelné a központi ellátásból részesülők számát. Nem kevésbé fontos a háztáji gazdaságoknak az az előnyük is, hogy módot adnak a falusi családok munkaerejének gazdaságos hasznosítására. A háztáji gazdaságokban meglévő kisparaszti termelőeszközök — épületek, felszerelések, berendezések — kihasználása is csak ilyen módon biztosítható. Szükség is van ezekre a kisüzemi épületekre, mert a, háztáji állatállomány nagyüzemi koncentrálása nagyarányú megterhelést jelent az államnak. Bizonyítja ezt az is, hogy amennyiben a jelenlegi háztáji állatállományt a közösben kellene elhelyezni, a szükséges férőhelyek felépítése 18 milliárd forintba kerülne. Ez mintegy húszszorosa az évente ilyen célra fordított összegeknek. A háztáji gazdaságok ma még igen fontos szerepet töltenek be a termelőszövetkezeti családok közösből származó jövedelmének kiegészítésében. A tsz-i családok jövedelmének csaknem a fele a háztájiból származik. Természetesen nagymértékben hozzájárul ehhez a közös gazdaság, amely a szükséges takarmányok nagy részét biztosítja. II, Előnyös a háztáji gazdaság azért is. mert lehetővé teszi nagymennyiségű, olyan mellék- termék) konyhahulladék, moslék, stb.) hasznosítását, ami egyébként kárba veszne, példaként lehet megerplíteni, hogy a háztáji gazdaságokban egy év alatt ösz- szegyűlt konyhamoslékból 2400 vagon élősertést lehet felnevelni. A felsorolt adatok és érveit bizonyítják a háztáji gazdálkodás szükségességét. De nem ad- tiak feleletet arra az álláspontra, hogy a háztáji gazdaság támogatása akadályozza a közös gazdaság fejlődését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek gyakorlata azt bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságok támogatása, termelésük stabilizálása, sőt növelése is lehetséges anélkül, hogy az hátráltatná a közös gazdaságok fejlődését. A Statisztikai Hivatal adatai is azt bizonyítják, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekben nagyobb a közös gazdaságból származó jövedelem, ott a háztáji jövedelem Is több. Pl. azokban a szövetkezeti gazdasagokban, amelyekben az egy tagra. jutó átlagos részesedés 6—7 ezer forint között volt, a közösből származó jövedelem 8581 forintot, a háztáji jövedelem pedig 9223 forintot tett ki. Azokban a gazdaságokban, amelyekben az egy tagra jutó átlagos részesedés 11 ezer forintnál magasabb volt. a közösből 16 430 forint, a háztájiból pedig 10 567 forint jövedelem jutott egy tsz- tagnak. Az elmúlt évek tapasztalatai a háztáji gazdaságok termelését támogató politikánk helyességét bizonyítják. Előnyös ez a támogatás a népgazdaság, a termelőszövetkezeti tagok, de a közös gazdaságok számára is. Ebből következik, hogy a törvényes keretek között működő, háztáji gazdaságok támogatása továbbra is fontos feladat. A házfóji állatállomány további csökkenésének megakadályozására irányuló állami intézkedések mellett elsősorban arra van szükség, hogy a szövetkezetek termelési terveik kialakítása során gondoljanak a háztáji gazdaságok termelési szükségleteinek kielégítésére is. A háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználásával, támogatásával kapcsolatos feladatok sokrétűek és bonyolultak, de a kormány intézkedései nyomán a közös gazdaságok tevékeny támogatásával megvalósíthatók. DANKOVITS LÁSZLÓ Ifjúsági nagygyűlés Bonyhádon Vasárnap a Bonyhádi Cipőgyár KISZ-szervezete ünnepélyes ifjúsági nagygyűlést rendezett az Alpári Gyula Uttörőházban. Az ünnepségen a cipőgyári kiszeseken NOTESZOMBÓL... A számok sok mindent elárulnak, sok érdekeset mutatnak. Szekszárdon a takarékpénztárban 1963- ban 105 ezer tétellel foglalkozott a pénztáros, 600 millió forint forgalom mellett. Ez mintegy 13 köbméternyi 100 forintost jelent! Húsz napi pénzolvasás, éjjelnappal... Mennyi millió forint útját kellett 1963-ban figyelemmel kisérni, hogy szabályos úton, a megfelelő helyre vándoroljon? Ez teljes sikerrel járt, mert többek között én se lettem milliomos... Amikor ismerősömnek újságoltam, hogy 5 millió lottószelvény fogyott el a múlt évben Tolna megyében, és erre 6 millió forint értékű nyereményt fizettek ki, megjegyezte, hogy „ez öregem a nagy számok játéka”. Miután magamra maradtam, mindinkább megerősödött bennem az érzés, hogy én is jobban vonzódom a kis számok felé. Sokkal szívesebben olvasnám, hogy én, Sz. K„ egyedül — egyes-egyedül! — egy milliót nyertem... slussz! Sz. K. kívül részt vettek a község más ICISZ-alapszervezeteinek képviselői, az üzem KISZ-en kívüli fiataljai is. Az ünnepélyes megnyitó után a KISZ Központi Bizottság nevelési irányelveiről hangzott el ismertetés, majd az Ifjúság a szocializmusért mozgalom eredményeit értékelte Szabó Lajos KISZ-titkár. Elmondotta, hogy 221 jelentkező közül kétszázan teljesítették a mozgalom követelményeit ezért az ISZM-jelvény jogos tulajdonosai. A jelentkezők 93 százaléka kaphat jelvényt és ez a szám egyúttal a fejlődésről is beszél, mert tavaly mindössze a mozgalomba benevezettek 55 százaléka teljesítette a követelményeket. Az ifjúsági nagygyűlésen részt vett és felszólalt Király Ernő, a KISZ Tolna megyei Bizottságának szervező titkára. Tizennégy kiszes tárgyjutalmat kapott és kiosztásra kerültek azok a pénzjutalmak is, amelyet a fiatalok a KISZ MB. által meghirdetett termelési versenyben kiérdemeltek, Országúti közjáték TÖBBET ERŐVEL ? Két vontató halad Bonyhádva- rasd felé, a pótkocsikat kukoricával rakták púposra. Jeges,- síkos, csúszós az amúgy is keskeny úttest. Az élen haladó Zetor talán harmadához ér az erős kapaszkodónak. amikor megmakacsolja magát. Kerekei megpörögnek. a vezető hiába túráztatja, nem halad előre egy centit sem, és amikor vissza akar kapcsolni, a nehéz rakomány visszahúzza, a pótkocsi keresztbe áll az úton. Keresztbe ált a pótkocsi, és az ellenkező irányból, lefelé haladó jármüvek elől is elzárja az utat. Az úttest túlsó felén felsorakozik három pótkocsis vontató — Zetor az első, a másik kettő a hatalmas D4K, — mögöttük két személykocsi. Az emelkedőn megrekedt vontatók mögé is felsorakozik egy teherautó, és egy személykocsi. Pillanatok alatt vagy tizen fogják körül a makacskodó Zetort. amely akár egy csökönyös, topor- zékoló fuvarosló. (Azzal a különbséggel. hogy itt mit sem ér az a radikális, és rendszerint hasznos módszer, hogy a csökönyös ló hasa alá meggyújtott szalmacsóvát tartanak.) — Nyomjuk meg — javasolja valaki, és máris tíz váll, hát feszül a pótkocsi oldalához, hátuljához. — Haó! Haóó Haóóó! De a többszöri hórukkolás sem segít, sőt a pótkocsi egyre csak húzza vissza a Zetort, és már- már magával rántja. Levegőt recsegtető molorzúgás, sűrű füst a kipufogócsovön, erőlködéstől eltorzult. verejtékező arcok, pattanásig feszülő izmok, többszöri nekirugaszkodás, hórukkozás. de a traktor, a pótkocsi még inkább visszafelé gurul a lejtőn, amint az alkalmi segítség újabb hórukkhoz vesz lélegzetet. Tíz ember erőlködik, verejtékezik, s közben négy másik traktor dohog üresjáratban az út mellett. Hosszú percek telnek el, megújuló erőlködéssel, majd fáradt zihálással, mire valamelyiknek eszébe jut, hogy annyi ember miért pazarolta feleslegesen az erejét. Végre... Követ tesznek a második pótkocsi hátsó kerekei alá. lekapcsolják az előtte álló UE— 28-asról a vonórudat. drótkötelet akasztanak rá. Majd a Zetor elé kanyarodik a „négylábú”, a kötél másik végét a Zetorhoz akasztják — és lám, a két traktor együttesen vígan viszi a nehéz terhet felfelé, a jeges, csúszós meredeken. Ezzel kellett volna kezdeni, mindjárt az elején, nem pedig fejtetőre állítani a régi és bölcs mondást, hogy: ..Többet ésszel, mint erővel”. Bl. iiiiiimiiiiiiiiiiimmimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiimitiiiiimiiiiiiiiiiimmmiiiiiii) ».»Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1«— Ft, vasárnapi és ünnepnap 2.— Ft* Az első és minden, további vastagon szedett szó két szónak számít. A Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) Szekszárd, Mátyás király u. 63—65. sz. képesítéssel rende1- kező árukönyvelőt keres azonnali belépéssel. Jelentkezés a fenti címnél. Telefon: 23—36. AGROKER, Szekszárd. (142) A Tolna megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat azonnali belépéssel keres gépészmérnököt és gépész- technikust. Jelentkezés a vállalat személyzeti előadójánál. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (113) Az ÉM. 44. sz. Építőipari Váll lat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (103) Szövetkezeti tagnak felveszünk kőműves, ács, villanyszerelő, burkoló, tetőfedő, szakmunkásokat és építőipari segédmunkásokat. Jelentkezés a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz irodájában, Bonyhód, Perczel Mór u. 5 sz. Felveszünk 1964 évre ipari tanulókat az alábbi szakmákban: kőműves, tetőfedő, műköves, ács, bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő. burkoló, asztalos. Jelentkezés a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz irodájában Bonyhád, Perczel Mór u. 5. sz. (71) A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres lakatos, vízvezetékszerelő valamint segédmunkásokat Felvétel: Szekszárd. Rákóczi u. 13. Munkaügy. (137) felvesz kőműves, ács, műköves, asztalos, épületlakatos, villanyszerelő, vasbeton- szerelő, bádogos, kövezö- útburkoló, hö-és vízszigetelő, üveges szakmunkásokat, betanított mun kásokat, segédmunkásokat, kubikosokat, ipari tanulókat és átképzösöket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán írásban vagy személyesen. Szekszárd, Keselyüsi út 6. sz. alatt. Építésvezetőségeken: Szekszárd, Várköz, Szekszárd, Toldi u., Paks, Dózsa u. 62., Dombóvár, Erzsébet u. 134., Tamási, Vöröshadsereg u. 32., Bonyhád, Gyár ü 2. (96)
