Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

Tüöi, január 23» 'TOLVA MEGYEI REFÜJSÄÖ 3 Zsúfolt kalyibák — üres lakások s a Másai Téglagyárban A tíz új, virágos lakásról, és ezek lakóiról akartam írni ripor­tot. Legfeljebb egy fél mondat ju­tott volna a régieknek, hiszen azokat el lehetett volna intézni azzal, hogy „üresen ásitoznak 'az ajtók, bontócsákányra várnak a roskatag, sok nyomorúságot lá­tott falait.” És hogy többet kellett időzni a régi „lakásokban”, és ez írásban is több hely jut nekik, nem az újságíró bűne. Tavaly kezdték meg a munkát a Mázai Téglagyárban a kőműve­sek, az év végére fejezték be a másfél milliós beruházást. Készen állt az öt ikerház, a tíz modern, kétszobás lakás. Csak az építők láttak tavaly munkához, a tíz új lakásért a küzdelem megindult már jónéhány évvel előbb. Az indok alapos volt, hiszen valósá­gos nyomortanya volt ez az épü­let, amelynek korát senki sem tudja. A legrégibb lakó, Abranov Mihályné kilencszázhuszonnyolc- ban költözött ide, de akkor is öreg lakások voltak ezek már. Jellemzésükre elég lenne annyit mondani, hogy „tőkés időkben épült gyári lakások”, és még ha azzal tetézzük, hogy „vidéki, tég­lagyári lakások”, — nem kell bő­vebben indokolni a másfél milliós beruházás szükségességét. Érthető ezek után, hogy a gyá­riak — főként a düledező, öreg lakások lakói —, várták az új házak elkészültét. Ősszel sokan már a napokat számlálták, mikor kerülhetnek jobb körülmények közé. Decemberben megtörtént a műszaki átadás, beköltözésre vár­tak a lakások. A beköltözés megtörtént, ugyan­akkor az öreg lakásokban is ott­maradtak a téglagyári családok. Érthetetlennek tűnik a dolog, hi- sze" - 'en azért építették az új Ír' hogy végre fel lehessen s. ezeket a nyomortanyá­ka K;.. kapták az új lakásokat? Az új lakások lakóit nem a rossz körülmények közt élők kö­zül választották ki. Persze, csak helyeselni lehet azt, ha a vállalat vezetősége a szociális szempontok mellett a munkához való viszonyt a gyárban eltöltött szolgálati időt is figyelembe veszi az új laká­sok elosztásánál. Valószínűleg ezek alapján történt meg a dön­tés. Azonban kissé furcsának tű­nik, hogy a régi cselédház lakói közül egy sem találtatott méltónak arra, hogy új lakásba költözzék. Az új lakástulajdonosok közül azonban többen — mint Bau- meiszter Márton művezető. egész helyiség tíz—tizenkét négyzetméter lehet. — Be tudják fűteni? — Ha állandóan tüzelünk. De a szobaajtó szemben van a bejá­rati ajtóval, mindkettő rossz, ál­landó a huzat. Reggelre is deres lett a kisgyerek dunyhája. De kü­lönben is, tessék megnézni a szo­bánkat. A „szobát” még talán istálló­nak sem lehet nevezni — és hasz­nálni. Nincs is benne bútor, a tü­zelőt tartják itt. Ugyanis egy év­vel ezelőtt kidőlt az egyik fala, Felrakták téglából, de a bevako­lásra már nem futotta... a jóin­dulatból. így hát az ezernyi fu­gán keresztül nyáron betűz a Nap, télen beomlik a hideg. Pe­dig a vakolást egy kőműves egy nap alatt elvégezhette volna. Abramov Mihályné — lányá­val és unokájával — a következő „lakás” lakója. Most éppen a vi­zet söpri, meregeti a konyhából. A konyha téglapadözata ugyanis vagy húsz centivel alacsonyabba leinti talajszintnél és az olvadó hóié becsurog. — Itt éltem le jóformán az egész életemet — mondja az idős asszony — ezekben a lakásokban hoztam világra a gyerekeimet. Szeretnék már kijutni ebből a nyomorúságból. Nem tudom, med- ^“feTől meiszterék, Zaccommerék és a többiek kiköltöztek? Nem bún-e minden nap, amit Derékék hat« hónapos csecsemőjének abban a zsúfolt, nedves, rossz levegőjű lyukban kell tölteni? Vagy Ab- ramovéknak, Kotormánéknak és a hatgyermekes (a hetedik útban van) Ramos-családnak? — Az igazgató elvtárs nem is tudja, milyen körülmények közt lakunk itt — jegyzi meg az egyik asszony — ezekbe a lakásokba még nem tette be a lábát. Paku Dezső gyárvezetőhelyettes érdemleges választ nem iuci adni arra a kérdésre, hogy miért áll­nak üresen a lakások. — Volt arról szó, hogy tataroz­zák, vagy átalakítják őket, ezért nem engedélyezte az igazgató a beköltözést. — Megkezdték már a munkát? — Eddig még egy szeget se húztak ki, vagy vertek be. De nem is nagyon kell ott tatarozni. Két éve hozták rendbe például a tetőt. Mit mond a központ? Másnap telefonon kerestem meg a vállalat pécsi központját, ahol Kotcián elvtárstól, az igazgatótól érdeklődtem a mázai lakások sor­áig kell várni még... Kotormán István égető és csa­ládja a következő lakás „gazdá­ja”. — Nem tudom már hova fek­tetni a gyerekeket, ha eső van, mert becsurog a víz — panasz­kodik az asszony. — Tessék ezt a falat megnézni, csupa penész — teszi hozzá a férj. Korhadtak a gerendán, de nem — Kérem, a szétosztás a párt- és szakszervezettel egyetértésben történt. Egy lakást fenn kellett tartani az új gyárvezetőnek, azért üres az egyik az újak közül. — És a régiekbe miért nem költözhettek be? — Hát ott még, kell valamit csi­nálni, egyiket-másikat átalakíta­ni, mert nem akarjuk, hogy az egészségügyi hatóságok ismét ki. költenek erre a házra egy fillért ■ fogásoljanak valamit, esetleg azt, őrs Q7r mrinnrnIr narri r.r'rlnro»no ' ' . . - , , se, azt mondták, nem érdemes, épül az új. Nyolcán—tízén vagyunk már, mire Nagygyörgyékhez eljutunk, ők hatan laknak — a nagymamá­val és a három gyerekkel — eb­ben a düledező, nedves, szűk la­kásban. Sírva panaszkodik az asszony,. hogy ők rajta voltak a listán, de az a* szerencsétlen . Im­re éppen akkor itta le magát, hát így áthúzták a nevüket. — Pedig ez előfordult már má­sokkal is, olyanokkal, akik most kaptak lakást — mondja az asz- szony. Miért üresek a régi lakások ? hogy túl nagy családot zsúfoltunk be egyszobás lakásba. Meg rendet kell tennikülönben is, hiszen ab­ban a régi házban vannak olyanok, akik magukhoz vettek rokohbltat, ismerősöket, mi pedig nem tűr­hetjük a gyári lakásokban az al­bérletet. — De már több, mint egy hó­napja üresek ezek a jó lakások. — Sajnos, eddig nem értünk rá, mert a kemencék javítása fontosabb, oda kellenek a szak­emberek. Különben is ma dél­után kimegyünk Mázára, meg­csináljuk az elosztást, esetleg el­rendeljük az átalakítást.. összegezve: Hat egészséges la­kás áll üresen a gyárban, már több, mint egy hónapja. Közülük esetleg egyet-kettőt átalakítanak, de eddig még nem fogtak hozzá. ülést tartott az országgyűlés ipari és mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés ipari bizott­sága pénteken Bondor József el­nökletével ülést tartott a Parla­mentben. Az ülésen részt vett Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke is. A bizottságot Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta az ipari tárcák, va­lamint az Építésügyi, a Közle­kedés- és Postaügyi, továbbá a Munkaügyi Minisztérium 1064. évi költségvetésének tervezetéről. A beszámolót vita követte. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Nagy József né könnyű­ipari miniszter. Veres József munkaügyi miniszter, dr. Lő- rincz Imre nehézipari miniszter­helyettes és Simor János építés­ügyi miniszterhelyettes. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Erdei Ferenc elnök­letével a Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium ez- évi költségvetésének tervezetét tárgyalta meg. Az ülésen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. A kép­viselőknek Királyi Ernő föld­művelésügyi miniszterhelyettes számolt be a főbb költségvetési előirányzatokról. A felszólalásokra adott vála­szok után mindkét bizottság egy­hangúlag elfogadta á költség- vetési tervezetet, s úgy határo­zott, hogy az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlja. (MTI) Jól telelnek a vetések, de fel készülni a nagyobb fokú jegesedésre és a hóié gyors elvezetésére kell Az őszi gabonafélék és takar­mánynövények általában megerő­södve fogadták a telet: a decem­ber legelején beköszöntött és az­óta szinte megszakítás nélkül tar­tó hideg időt megelőzően kemény­re fagyott a talajszint, majd vas­tag „hóbundát” kaptak mindenütt a mezők, így a növényzet ideális biológiai állapotban kezdte a te­lelést. Az őszi vetések — a jelek szerint — még nem szenvedtek sehol számottevő kárt, noha a Du­nántúl egyes tájain és főleg Bor­sod megyében a hótakaró erősen „lefagyott” már, sőt egyes vidé­keken csupán foltokban található. vetéseken felgyűlő hóié ugyanis gyakran hagy területeken teljesen kipusztítja a növényzetet. Egyes vidékeken már a tél dere­kán, sokszor magas hóra, kiszór­ták a fejlődésserkentőnek szánt fejtrágyát. A sietség e tekintetben nemcsak felesleges, hanem káros is. Egyrészt a száraz porhóba szórt műtrágya könnyen „szárnyra kel” a közegével , együtt, és az utak mentén, horhosokban, erdőszéle­ken halmozódik fel, másrészt — a gyors olvadás esetén — a le nem szivárgó hólével együtt elfolyik az értékes tápanyag, vagy- a mélyedé­sekbe, barázdákba gyűlik, a kör- MSX& területekre viszont-alig jut belőle valami. A fejtrágya legal­kalmasabb kiszórási ideje a tél (fKjfSó és a tavasz első napjaiban érkezik el, amikor hó már leg fel­jebb csak foltokban van a táblá­kon, a fagyos talaj Viszont még Hogy kik, miért kapták az új laká­Zaccomer Rudolf égető, és még sokat, erről nehéz lenne bírálatot j különben erről is csak ezután néhányan — egészen elfogadható mondani. Hiszen legalább annyi! döntenek. Azok pedig, akik la- körülmények között laktak eddig érvet lehet felsorakoztatni a tény- i káskörülményeinek megjavításá is. Sőt, akadt a kijelölt új lakás legesen megtörtént elosztás mel- ! ra épült a tíz új lakás, továbbra tulajdonosok közt olyan is, — I lett, mint ellene. __ Talán még js megengedhetetlenül fossz kö- Varró István, a gyár párttitkára! Nagygyörgyék mellőzése is elfő-1 •— aki megfelelőnek tartja jelen- j gadható, bár sok tekintetben túl légi lakását, és nem is költözött í szigorúnak lehet tartani' a dön- be az újba. Itést. A mázai gyárban ugyanis A tíz új közül tehát a Varróék! »»hagyományai vannak a „bum­számára kijelölt lakás, és még ilizásnak”. Éveken keresztül lehe­egy, amit eredetileg Nagygyörgy 1 *ett büntetlenül lógni, úgy leré- Imrének akartak adni, üresen áll.1 szegedm, hogy az illető vagy (Hogy az utóbbi miért nem kap- ?z. jhetők másnap nem tudias háttá meg, arról bővebben ké- bejönni És ebben gyakran ben­sőbb.) A két lakást rendszeresen jne v°ltak a vezetők is. Kern ment fűtik, mert ebben a kemény tél- 1a , niunka hétfőn. „Ravertek ben különben tönkremennének,; me” de lakó nincs bennük. Üresen állnak azok lyékből az új főztek. a lakások is, ame- házak lakói kiköl­szombaton. Az égetési tervet azért teljesítették. Az új rendet, amit a vállalat ve­zetősége — tegyük hozzá, nagyon helyesen — követel, nehéz meg­szokni. Sokan úgy tartják a gyár­ban, hogy Nagygyörgy Imrének csupán pechje van, mért éppen akkor „bumlizott”, amikor a laká­sokat osztották el. Jó munkás különben, és a felesége is régi, gyakorlott, és becsületes munkása „ a gyárnak, az ő jogán is megillet­Jánosné — éleződőként dolgozik n£ a hattagú családot az, új lakás. Deres faiak, penészedé' -bútorok Először az öreg épület szélső la­kásába kopogtatunk be. Derék a nyersgyártásnál, a férje ke­mencemunkás — nyit ajtót. — Négyen lakunk itt, ebben a cseppnyi konyhában. Ketten a férjemmel, a négyéves lány, és a hathónapos kicsi. De most fogadjuk ei, hogy az elosztás helyes volt, sőt jogos volt Nagygyörgyék mellőzése is. De mivel magyarázható az, hogy több, mint egy hónapja üresen állnak a jó, száraz, egészséges la­rülmények között laknak. Pedig valamennyien boldogan beköltöz­nének a megüresedett lakásokba. A bürokrácia, egyes vezetők ké­nyelemszeretete akadályozza ezt. De meddig?... (J. J.) Építőipari Vállalat A . Földművelésügyi Miniszté­rium növénytermesztési. főigazga­tóságán tájékoztatásul, elmondot­ták, hogy a hóréteg tetején eddig csak szórványosan képződött olyan erős jégkéreg, amely indokolttá vagy éppen szükségessé teszi a tipratást, illetve a gépekkel való mindig elbírja a gépeket, törtetést. Mivel a vékonyabb jég­kéreggel fedett, általában apró­szemű, laza szerkezetű hó jelenleg elegendő levegőt tartalmaz vagy enged át a minimális élettevé­kenységet kifejtő, még alig-alig lélegző vetéseknek, az egyes gaz­daságokban tapasztalt túlbuzgó le­vegőztetés felesleges, esetleg ká­ros is, hiszen a ráfordított munka növeli a termelési költséget. Ugyanakkor azonban hangsúlyoz­ni kell, hogy a valószínűleg ha­marosan kezdődő, fagyokkal vál­takozó olvadás, illetve az így meg­vastagodó, a vetésekre rásimuló jégkéreg igen veszélyes lehet, s alfkof á' gazdaságoknak sürgősen gondoskodniok kell a levegőtől el­zárt vetések felszabadításáról. Az időszerű tennivalók közül az egyik legfontosabb, hogy a mező­kön mindenütt kitakarítsák az ár­kokat és a lefolyócsatornákat, a Robert Kennedy Londonba érkezett London, Kennedy miniszter pülőgépen (AP, Reuter); Robert amerikai igazságügy- pénteken délután re­karno elnök nem ígérte meg, hogy feladja a szembenállás poli­tikáját Malaysiával kapcsolatban. Londonba érkezett,: Sikerének könyvelte el viszont, hogy — előreláthatólag 24 óra le­forgása alatt ■— Home miniszter­elnökkel és Butler külügynpinisz- terrel tárgyaljon délkelet-ázsiai' kőrútjának tap»asztalatairól, Ro- foert Kennedy — az amerikai el­nök utasítására — „közvetítő fel­adattal” kompromisszumos indít­ványokkal utazott a Távol-Kelet­hogy Indonézia hozzájárult a külügyminiszteri tanácskozások új raf el vételéhez Malaysiával. Londoni megfigyelők szerint Kennedy elsősorban két kérdés­csoportról tárgyal az angol kor­mány vezetőivel. Anglia és Malaysia kapcsolatának, valamin Anglia és Indonézia viszonyának re, hogy enyhítsen a brit sugal-; kérdéséről. A várható témák kö­mazásisal létrehozott Malaysia ál lamszövetség és Indonézia, illet ve a Fülöp-szigetek közötti ellen­téteken. Kennedy már repülőtéri zött saeiepel, mint simíthatja el a távolkeleti politikájának ellen­téteit Anglia és az Egyesült Álla­mok egymás között. Angliában nyilatkozatában jelezte, hogy In- ugyanis bizonyos gyanakvást kel- donézia tekintetében c ak részle- tett az ameriaki miniszter távol­A konyha padozata tégla, az kások, ahonnét Csermákék, Bau- * ges sikert ért el. Kijelentette: Su-I keleti „békemissziója”. felvesz kőműves, ács, műköves, asztalos, épületlakatos, villanyszerelő, vasbeton- szerelő, bádogos, kövező- útburkoló, hö-és víz- szigetelő, üveges szak­munkásokat, betanított mun­kásokat, segédmunkásokat, kubikosokat, ipari tanulókat és átképzősöket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán írás­ban vagy személyesen. Szek- szárd, Keselyüsi út 6. sz. alatt. Építésvezetőségeken: •( Szekszárd, Várköz, Szék- ! szárd, Toldi u., Paks, Dózsa u. 62., Dombóvár, Erzsébet u. 134., Tamási, Vöröshad­sereg u. 32., Bonyhád, Gyár u. 2. (96)

Next

/
Oldalképek
Tartalom