Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. január 19. az Központi Statisztikai Hivatal jelentése 3. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) kai növekedett. Az elért eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt mind az 1963. éves, mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett növekedéstől. A kenyérgabona vetésterülete 1963-ban 247 000 kát. holddal, 11 százalékkal volt ' kisebb, mint 1962-ben és körülbelül ugyaneny- nyivei volt kiseb!} a tervezettnél is. A hosszú, és rendkívül hideg tél folyamán az őszi gabonavetések egy része kipusztult, a megmaradt vetések kiritkultak. Őszi búzából holdanként 9,0 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kisebb gabonavetésterületen és az alacsonyabb termésátlagok folytán 1963-ban 1 738 000 tonna kenyérgabona termett, 454 000 tonnával kevesebb, mint 1962-ben. A kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s így 228 000 tonnával kevesebb takarmánygabonát takarítottak be, mint az előző évben. 1963. őszén lényegesen nagyobb területen vetettek kenyérgabonát, mint az előző években. A kenyér- gabona jelenlegi vetésterülete az 1963. évi tavaszi vetésállományt 330 000 kát. holddal, 18 százalékkal haladja meg. évi őszi állatszámláláskor. A kocaállomány viszont 55 000 darabbal több volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhaállomány 1963. szeptember végén 1 908 000 darab volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mini az előző évben. A tehénállomány 1963. évben 4,1 százalékkal csökkent. Az állomány minőségi összetétele javult, nőtt a tejhozam és a tejtermelés a tehénállomány csökkenése ellenére elérte az előző évit. 1963-ban a felvásárlás körülbelül 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi termékek felvásárlása 11 százalékkal, a vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva. A felvásárlás növekedése mellett a központi árualapokra irányuló kereslet is fokozódott. A saját termelésből származó fogyasztás tovább csökkent. Közlekedés Kukoricából mind a tervezettnél, mind az előző évinél több termést takarítottak be. A szálas takarmányok terméseredményei is kedvezőek voltak 1963- ban. A rétek és legelők hozama a számítások szerint mintegy 20 százalékkal magasabb volt, mint I962-'ben. Cukorrépából rekordtermés volt: 6 százalékkal kisebb vetés- területen mintegy 28 százalékkal több cukorrépa termett, mint 1962-ben. A holdanként! termésátlag körülbelül 165 mázsa volt, nagyobb, mint eddig bármikor. Zöldségféléket közel 10 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1962-ben. A terméshozamok általában 15—20 százalékkal meghaladták a múlt évit. Egyes gyümölcsfélékből — körte, szilva, őszibarack — 1963-ban kevesebb, bogyósokból, kajszibarackból viszont több termett, mint az előző évben, almából pedig kimagasló termés volt. 'A szőlőtermés mennyisége is meghaladta az utóbbi évek átlagát. A műtrágyafelhasználás 1963- foan az ötéves tervnek megfelelően, körülbelül 70 százalékkal haladta meg az I960, évi szintet, ez egy kát. hold megművelt területre (szántó, kert és szőlő) számítva körülbelül 127 kilogramm műtrágyafelhasználást jelent. Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1963-ban 450 000 kát. holdat öntöztek, csaknem annyit, mint amennyit az ötéves terv 1965-re előírt. Az 1963-ban beruházott mező- gazdasági gépek értéke egyhar- maddal több volt, mint amennyit az előző évben beruháztak. Az új erő- és munkagépberuházásokkal tovább javult a mezőgazdaság gépellátottsága. 1963-ban a mezőgazdaság körülbelül 9500 traktort és számos munkagépet — egyebek között 6700 traktorekét, közel 1800 arató-cséplő gépet, és mintegy - 2000 silókombájnt kapott. 1963. végén kereken 54 000 traktor volt az országban. Az 1963. szeptember végi állatszámlálás adatai Sprint a sertések száma 7 millió volt, 731 000 danába! kevesebb, mint az előző 1963-ban a közlekedési vállalatok összesen — árutonnakilométer alapján számítva — 8 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el, mint 1962-ben és többet, mint amennyit a terv előirányzott. molt. A gépek és gépi berendezések 1963. évi kiviteli tervét nem teljesítették. Beruházások építkezések 1963-ban a népgazdaság szocialista szektorában a beruházásokra és a felújításokra fordított ösz- szeg — az előzetes számítások szerint — körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az 1962. évit. | egy keresőre jutó nominal kere- ' sete 1963-ban mintegy 4 százalék- J kai haladta meg az 1962. évi szintet. E növekedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rendkívüli tényező is: a. túlórákra kifizetett többlet. A fogyasztói árak színvonala 1963-ban mintegy 1,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez elsősorban abból [ adódott, hogy 1963-ban a zöld : ség- és a gyümölcsárak jóval alaMínd 1963-ban, mind a második ötéves terv eddig eltelt három évében együttesen a beruházások és felújítások összege több volt. mint a tervezett. A beruházások. 40 százaléka az iparnak, 20 százaléka a mezőgazdaságnak jutott. Az előírtnál kisebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobb a gépek — különösen az importgépek — beruházásának aránya. A vasúti teherszállítás teljesítménye 6 százalékkal, a tehergépkocsidé 22 százalékkal nőtt. A megnövekedett teljesítmények ellenére az év folyamán voltak szállítási nehézségek. 1963-ban az építőipari vállalatok termelése mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Az építőipar 1963-ban termelési tervét nem. teljesítette, a második ötéves tervben az 1963-ra előirányzott szintet azonban túlteljesítette. Az építőipari termelés tervezett növelését — többek között — munkaerőhiány, építőanyag-szállítási nehézségek, továbbá munkaszervezési hibák is gátolták. A közlekedés a rendelkezésre álló járműállomány és technikai felszereltség mellett nem tudta maradéktalanul kielégíteni — különösen a torlódások folytán — megnövekedett szállítási igényeket. Az év folyamán — többek között — a következő fontosabb létesítmények kezdték meg' működésüket. KlüHereskedefeiti Külkereskedelmi forgalmunk 1963-ban jelentősen nőtt. A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezzel • Az Oroszlányi Hőerőmű második és harmadik 50—50 mw teljesítményű gépegysége, a Tiszamen- i ti Vegyiművek új kénsavüzeme, a Borsodi Vegyíkombinát PVC-üze- me évi 6000 tonna kapacitással, a Lenin Kohászati Művek nagy- kovácgműve, a Csepeli .Fémmű hidegszataghengerműve, az Ózdi Kohászati Üzemek átépített 3., kohója, a Dunai Cement és Mász- mű, új épületelemgyár Aleózsol- cán, a Soproni Pamutipar Vállalat szövődéje, mélyhűtő üzem Békéscsabán, kenyérgyár Kazincbarcikán. csonyabbak voltak, mint 1962- ben. A nominal keresetek 4 százalékos növekedéséből és a fogyasztói árszint csökkenéséből adódóan az egy keresőre jutó reálbér 1963-ban — előzetes számítások szerint — 5.5 százalékkal haladta -meg az 1962. évit. A foglalkoztatottság és a béren kívüli .jövedelmek növekedését is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban körülbelül 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ennél kisebb mértékben nőttek a parasztság reáljövedelmei. A lakosság jövedelmeiben nőtt a pénzbevételek és csökkent a természetbeni jövedelmek aránya. A pénzjövedelmek növekedése tükröződik - a klskereskedel-. mi forgalom és a lakosság pénztartalékainak növekedésében. A kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt és minden árufőcsoportban meghaladta a tervben előirányzott forgalmat. A kiskereskedelmi forgalom terv- teljesítése árufőcsoportok szerint a következőképpen alakult: Az 1963. évi kiskereskedelmi forgalom 1965. , 1963. év évi terv százalékában Élelmiszerek 106,7 102,4 Ruházati cikkek 106,9 105,1 Vegyes iparcikkek 111,5 104.1. összes forgalom 108,1 103,4 1963. év folyamán az áruellátás jobb volt, mint az előző évben. A választék általában bővült. Az idei kedvezőbb zöldséges gyümölcstermés jelentősen javította az élelmiszerellátást. Az importált cikkek közül a kávé fogyasztása ez évben is. jelentősen tovább emelkedett. A ruházati forgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a cipő. a konfekciók és a divatáruk forgalma. A nagyobb értékű iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának növekedését a lakosság pénzbeli bevételeinek növekedése mellett a kedvezőbb hitelfeltételek is elősegítették. A tartós fogyasztási cikkek közül személygépkocsiból körülbelül 9 százalékkal, motor- kerékpárból körülbelül 44 százalékkal. hűtőszekrényből körülbelül 85 százalékkal, televízióból körülbelül 21 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint az előző évben. A takarékbetét-állomány az év végén 12,2 milliárd forintot tett: ki. Ez' mintegy 3,4 milliárd forinttal több. mint a múlt év azönos időpontjában volt. Népesség, népmozgalom, egészséga külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta az ötéves terv első három évére tervezett előirányzatot. A külkereskedelmi forgalom egészének, 70 százalékát a szocialista országokkal lebonyolított forgalom tette ki. A behozatal 55 százaléka anyag és 30 százaléka gép és gépi berendezés volt. A kivitt áruk közül 34 százalék volt a gép és a gépi berendezés, 23 százaléka anyag, 20 százaléka ipari fogyasztási cikk és 23 százaiéiul élelmiszer, és élelmiszeripari alapanyag. A fejlett tőkés országokba kivitt áruk 49 százalékéjt tették ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termékei. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele összességében is — és főként a tőkés országokba — jóval meghaladta az 1962. évit, és több volt annál, mint amivel a terv száAz ötéves terv első három évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt. Az állami építőipar 1963-ban valamivel több lakást adott át, mint 1962-ban, de lákásátadási tervét nem teljesítette. Megnyílt a SZOT hajdúszobosz- lói új gyógyfürdője, a fehérgyarmati kórház és a kaposvári kórház gyermekosztálya. Rendelő- intézet épült Budapesten a XVI. kerületben, Püspökladányban, Dorogon, számos új bölcsőde, óvoda és napközi otthon építése fejeződött be az év folyamán. Általános iskola épült — többek között —’ Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nyíregyházán, gimnázium Szentesen, Jászberényben, Budapesten. Átadták rendeltetésének az 1150 férőhelyes szombathelyi kultúrpalotát és a SZOT miskolci székházát A lakosság fogyasztása, jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbelül 5 százalékkal többet fogyasztott és körülbelül 6 százalékkal több 1 s?ja1g#tg*á£t veti igénybe} mini a megelőző évben. 1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalékkal, a szolgáltatásoké 17 százalékkal nőtt. A munkások és ajkatimeoftak ügy és kulturális ellátottság Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10 100 000 fő volt. 1963-ban az élveszületések száma kismértékben emelkedett, a halálozások száma kisebb volt, mint 1962-ben. Ennek folytán' a természetes szaporodás mértéke 1963-ban meghaladta az előző évit. A természetes szaporodás aránya azonban — elsősorban a születések Ids száma folytán — továbbra is alacsony volt — (mintegy 3 ezrelék). A csecsemőhalandóság aránya (ezer élveszülöttre jutó, egy éven aluli meghaltak száma) körülbelül 42 volt, kisebb mint eddig bármikor. A lakosság egészségügyi helyzete általában kedvező volt. Influenzajárvány nem volt. Aá év folyamán összesen egy járványos gyermekbénulás os megbetegedést jelentettek, himlőmegbetegedés is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több. mint félmillió személy kapott himlő elleni védőoltást. A társadalombiztosításba bevonták száma 1960-hoz viszo nyitva mintegy 1,3 millióval emel kedett és 1963-ban már 9,8 millió főre, az összlakosság 97 százalékára terjedt ki a társadalom- biztosítás. Az egészségügyi hálózat fejlesztése több területen (kórházi ágyak, szakorvosi rendelőórák, orvosi körzetek, bölcsődék, stb.) nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel és kisebb volt annál, mint amivel az ötéves terv 1963-ig számolt. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma három év alatt több, mint 230 000 fővel emelkedett és 1963 végén meghaladta az 1044 000 főt. A nyugdíjasok számának növekedéséből 153 000 főt a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok teszik ki. Az 1963/64. tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98,8 százaléka iratkozott be az általános iskolába. Középiskolákban a jelenlegi tanévben 385 000-en ^tanulnak. 15 százalékkal többen, mint az előző tanévben. A-z újtípusú szakközépiskolákba járók száma az előző tanév óta megkétszereződött. 1963/64. tanévben a 10— 14 éves ! tanulók háromnegyed része, a gimnáziumba járóknak 90 százaléka részesül gyakorlati képzésben. A szakmunkástanuló- képzésben részsesülő fiatalok száma 1963-ban több. mint 150 006 fő. A felsőfokú tanulmányokat folytatók száma a folyó tanévben meghaladja a 80 000-et. Az esti és levelező tagozatokon, tanulók száma több, mint 30 százalékkal nőtt. \ A kiadott művek példányszáma 1963. évben több mint 70 millió volt. 10 százalékkal több. mint az előző évben. Ezen belül több, mint 4000 darab könyv, 44 millió példányban jelent meg. A televízió-előfizetők száma egy év alatt majdnem másfél- szeresére emelkedett, s az év végén meghaladta a 465 000-et. A színház- és mozi látogatók száma 1963-ban az előző' évhes képest csökkent. A külföldre utazó magyarok és Magyarországra beutazó külföldiek száma jelentősen emelkedett. 1963-ban 572 000 magyar állampolgár utazott, külföldre, és 585 000 külföldi kereste fel hazánkat. Budapest, 1964 január 19. ^Központi Statisztikai Hivatal
