Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

1961. január 18. TOT V 1 «rerrn VT*«Vt TC S rj 3 Bonn vérszegény ellenérvekkel próbál hadakozni a legújabb NDK-javaslatok ellen Berlin (MTI). A sajtó a na­pokban közölte Walter Ulbricht- nak E.hardhoz intézett levelét, és azt a szerződéstervezetet, amelyet az NDK terjesztett elő a két német állam atomfegyver­egyezményéről. A bonni kormánykörök vér­szegény érvekkel próbálnak a javaslatok ellen hadakozni. Első érvük így hangzik: „Az egész Ulbricht-levél merő pro­paganda, amelynek egyetlen cél­ja, hogy a szovjet zónát (értsd: a Német Demokratikus Köztár­saságot — a szerk.), nemzetközi jogilag elfogadtassa felértékelje”. Ezzel szemben Walter Ulbricht levelében világosan megírta, az NDK kormánya ennek az egyez­ménynek az aláírását — akár­csak a nyugat-berlini szenátus­sal kötött decemberi egyezmény- megkötését —, nem tekinti úgy, hogy ezzel hivatalos állami kap­csolatok jönnek létre. Az NDK kormányát mindenekelőtt azok a mélyen emberséges megoldások vezették a tervezet előterjesz­tésénél, hogy az atomfegyverről való lemondás minden nép lét­kérdése, de különösen az a meg­osztott Németországban, a világ két nagy katonai szövetségének érintkezési pontján. A másik bonni érv szerint egy ilyen szerződés megkötése „meg­szilárdítaná Németország meg­osztottságát”. Ezzel szemben nyil­vánvaló, hogy senkinek sincs er­kölcsi joga Németországról és a német újraegyesítésről beszélnie, ha megtagadja hozzájárulását az atomhalál megakadályozásához. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, ha Nyugat-Németország atomfegy­verhez jutna, éppen ez halasz- taná a távoli jövőbe az újra­egyesítést. Az NDK vezetői ugyanis már többször rámutat­tak, hogy egy agresszív milita­rista, revansista Nyugat-Német- országgal elképzelhetetlen az újraegyesülés. Viszont a most javasolt atomegyezmény aláírása elősegítené a megértést és a kö­zeledést a két német állam kö­zött, tehát jelentős lépés lenne az újraegyesítés útján is. Szekszárd kommunális helyzete A városi tanács 13 millió forintot fordít as idén városfejlesstésre rm A harmadik bonni érv szerint felesleges ilyen szerződést kötni, hiszen Nyugat-Németországnak nincsenek atomfegyverei. Viszont Erhard kancellár Johnsönnál tett látogatása után adott televíziós interjújában kifejezte azt a re­ményét. hogy a NATO hamaro­san multilateriális atomhatalőm- má válik. Ez pedij egyértelmű azzal, hogy Nyugat-Németország is atomhatalom lesz. Ha a nyu­gatnémet kormány valóban nem akar atomfegyvereket alkalmaz­ni. akkor aláírhatná a szerző­dést. Az aláírás megtagadása te­hát csak leleplezi, hogy az atom- ) fegyverek után áhítozó nyugat­német ultrák a világbéke egyik legveszedelmesebb ellenségei. A bonni kormány nem Tette át Ulbricht levelét Bonn (TASZSZ). Az NSZK kormánya megtagadta annak a levélnek az átvételét, amelyben Walter Ulbricht, az NDK Állam­tanácsának elnöke javaslatot tett Erhard kancellárnak a két né­met állam közötti, teljes atom­mentességi szerződés megkötésé­re. A bonni kormány döntése ar­ra mutat, hogy az NSZK vezető körei nem hajlandók lemondani a Bundeswehr nukleáris : felfegy­verzésére törekvő nyugatnémet tábornokok terveiről — állapítja meg B. Szeröv, a TASZSZ kom­mentátora. — A kormánypárt — a CDU szóvivői azzal az állítás­sal igyekeznek leplezni a tagadó válasz igazi okát, mintha Ulb­richt levelének egyetlen célja az lett volna, hogy elérje az NDK nemzetközi-jogi elismerését. Eközben elhallgatják azt a tényt, hogy Ulbricht levele világosan megírta: a szerződés nem dönte­ne a két német állam hivatalos kapcsolatainak megteremtéséről, s egyetlen célja az lenne, hogy megszabadítsa Németországot egy nukleáris háború pusztításaitól. Az ősz folyamán érdeklődéssel figyelték a járókelők, hogy mér­nökök méregették a szekszárdi utcákat, tereket. Bizonyos helye­ken páros köröket rajzoltak a jár­dára, számokat festettek házfa­lakra, kerítésekre. Ezek a méré­sek előkészítői voltak annak a nagy munkának, amely most, eb­ben az évben kezdődik meg: a főútvonalak korszerűsítése, és ez­zel egyidejűleg számos más — a villanyhálózat, a vízvezeték-, a szennyvízhálózat — korszerűsíté­se. A közvetlen városközpontot - a Béla teret, a Garay teret, a Mártírok terét és a hozzájuk csatlakozó egy-két utcát kivéve a a város nagy területén hiányzott, és még hiányzik a korszerű út­test, a járda, a szennyvízcsatorna, a megfelelő világítás. Csak 1957— 59-től volt számottevő fejlődés az út- és a vízvezetékhálózatban, de lényegében nem változott a hely­zet a szennyvíz-, a csapadékvíz elvezetésében, aszfaltjárdák épí­tésében. Útépítéseknél is az volt a fő törekvés, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőket felhasználva minél előbb le kel) kövezni a földes úttesteket, ideig­lenesen vizes makadámburkolat- tal. 1958. és 1962. között összesen 8852 méter hosszúságú új út épült a város addig földes utcáiban, és 6000 méternél hosszabb új, több­nyire betonlapos járda. Még így is a város belterületének 42 500 méteres úthálózatából 19 800 mé­ter földes, a 68 690 méteres járda- hálózatból 20 700 méter ugyan­csak földes. Vízellátásban látszólag jobb a helyzet, mejt 1958—62 között 7230 méter új vízvezeték épült, azonkívül a második főnyomóvezeték, és két új, 250 köbméteres me­dence. A jelenlegi ivóvízhálózat hossza 33,4 kilométer, de ennek is fele régi öntöttvas-cső. A vízellátás­ban a legnagyobb gond a tisztí­tás, a magas vas- és egyéb szer­ve6anyag-tartalom miatt. Az újabb csőkutakkal a vízellátás, és a vastalanító berendezés megépí tésével a tisztaság évekig biztosí­tott, bár olyán vélemények is vannak a szakemberek körében, hogy végső soron a dunai víz­kivétel oldja majd meg a város­nak ezt a gondját. 1 szennyvízhálózat ugyanakkor szembeötlően kevés, a meglevő hét kilométeres is el­avult: 1970-ig legalább tíz kilo­méter új Szennyvízcsatornát kell építeni, uj fővezetéket a Rákóczi utcában, a Szluha György utca vonaláig, és az újonnan beépítés­re kerülő területeken. A Rákóczi utca átépítésével egyidejűleg megépül ez a szakasz és átemelő teleppel csatlakozik a már meg­levő "főgyűjtőhöz. Mindenesetre ideje lenne most már véget vetni annak az áldatlan vitának, hogy ki a felelős a Csokonai utcától a déli keitvároson keresztül meg­épült főgyűjtő hibáiért, és a ki­javítások után használatba he­lyezni, a lakosság érdekében. Ugyanis három évvel ezelőtt a régi főgyűjtő beszakadt, azóta is­mételten fordultak elő beszakadá­sok eldugulások, és ennek vele­járója az volt, hogy a szennyvíz elöntötte egyik-másik bérház alagsorát. (Igaz, az elduguláso­kért a lakosság és egyik-másik intézmény is hibáztatható, mert olyan anyagok jutnak a csator­nába, amelyek annyira eltömik, hogy a Vízmű Vállalat sokszor egy hétig dolgozik, amíg meg­szüntetik a dugulást.) Az elmúlt évek sorozatos vil­lanyhálózatbővítései eredménye­ként a város lényegében ellátott, a hálózat hossza 64 187 méter. •••A. következő években lénye­gében csak a hálózat és a közvilágítás további korsze­rűsítésére lesz szükség. A DÉdASZ a városközpont ká- belesítcsére és egyéb korsze­rűsítésre az idén hatmillió forintot fordít. A kommunális ellátottsághoz vehetjük még a város parkjait, amelyek intézményesen gondozott összterülete 50 000 négyzetméter. A város parkokban igen szegény, ezért a következő években újsbb parkokkal, játszóterekkel legalább 25 000 négyzetméterrel kell ezt a területet növelni. Az elmondottakból ítélve van még bőven tennivaló. Ezért a vá­rosi tanács az idén is 13 millió forintot fordít — költségvetésből és városfejlesztésből — a kommu­nális helyzet további javítására. Ez jelenti 15 utca korszerűsítését, négy nagyobb járdakorszerűsítést, tíz utca jobb közvilágílását, 18 utcában új j*-’ '-ít-m-. amelyhez a lakosig 500 000 forint értékű társadalmi m-u...-javai számol­nak. A következő években — az elő­zőktől eltérően — már az az elv érvényesül, hogy eg / adott terü­leten egyszerre, véglegesen ős korszerűen rendezzék az összes viszonyokat: az úttestet, a járdát, a szennyvizet, zárt csapadék­rendszerrel, közvilágítással együtt. Az idei tervekben már így szere­pel a Toldi utca még befejezet­len része, a Mészáros Lázár utca, a Kossuth Lajos, a Mérey utca. Az elmondottak csupán nagy vonalai a város kommunális hely­zetének, amelybe még beletarto­zik a köztisztaság, az állami lakó­házak helyzete, állagmegőrzése, és egyebek is. Az előző évek kez­deti eredményei után a köretke- 'ZŐkban a . város ezirányú »fejlő­désében is ugrásszerű változás várható. BI. MIT MOND A TUDÓS? rr Ősi egysejtűek maradványai segítik a kőszénkutatást Gyakorlati tudománnyá lett az őslénytan Azt a tételt, hogy a uáomány tei mzlő erővé >álik, az utóbbi időben egjobban talán az ős- énylan igazolja. Nem­ég még csak az őskori létformák öncélú kuta- ásának tartották, ma teáig már egyik leg- ontosabb segítője szá- n os gyakorlati feladat negoldásának. Ezt igazolta legutóbb z az előadás, amely- i en dr. Kopek Gábor ieológus és dr. Kecske- iiéti Tibor paleontoló­gus számolt be a Ma­gyarhoni Földtani Tár- ulatban egy kis f old­ani és őslénytani mun­kaközösség több évre ervezett vizsgálatainak Iső eredményeiről. Amint elmondották, z elmúlt nyáron több rlint 25 bakonyi nyers­anyagkutató fúrás mag- nintáit vették vizsgálat Iá. A magminták egyes étegeit aszerint válo- latták szét, hogy mi­yen ősi állatcsoportok — egysejtűek, puha­testűek, sünök, rákok, stb. — maradványait, illetve milyen virágpol­leneket zárnak maguk­ba, s mindegyik réteg feldolgozásához az ős­lénytan egy-egy specia­listája fogott hozzá. Az egész munka még éve­kig eltart, de az egy­sejtűek vizsgálata már mai, kezdeti stádiumá­ban is érdekes megálla­pításokra vezetett. Azt ugyanis, hogy a Bakonyban a mintegy 10—12 millió évig tarló, körülbelül 50 millió év­vel ezelőtt véget ért eo­cén-korszakon belül mi­kor kedveztek a körül­mények kőszéntelepe:; kialakulásának, az ős­lénytani szakemberek abból is ki tudják ol­vasni. hogy melyik idő­szakból eredő rétegek, milyen egysejtű állat­csoportok maradványait zárták magukba. Ezen az alapon álla­pították meg most, hogy a Bakony egészét te­kintve az eocénban há­romszor következett be olyan időszak, amikor megvoltak a feltételei a kőszéntelepek kialaku­lásának. A legrégebbi csak a déli Bakonyban hagyta ott nyomát. Az utána következő kettő pedig az északkeleti Ba­kony jelenlegi felszíne alatt alakított ki két újabb kőszénréteget. Ezeknek viszont a déli Bakonyban nincsenek „kortársaik”. Ez már gyakorlati szempontból is fontos megállapítás, mert az ős­lény-maradványok „sze­mélyazonosságának" meg határozása útján hozzá­segít annak eldöntésé­hez, hogy adott helyen van-e értelme a továb­bi kutatásnak. Ha pél­dául a déli Bakonyban az egyetlen kőszénkelet­kezési időszakra jellem­ző maradványok kör­nyezetében rá nem buk­kannak a kőszéntelepre, tovább fúrni már nem érdemes. Ha viszont az észak­keleti Bakonyban talál­nak egy kőszénrétegre, az őslénytan meg tudja mondani, hogy az a felső, tehát későbbi ré­teg-e — amely alatt ér­demes a korábbit is ke­resni —, vagy pedig már az alsó a régebbi-e, amely felett az adott helyen valamilyen ok­ból egyszerűen hiány­zik a felső réteg. Az pedig egyáltalán nem közömbös, ha sikerül az igen költséges fúrások­nak akárcsak egy részét is megtakarítani. A munkaközösség, amelynek eredményeit a Magyar Állami Föld­tani Intézet hozza majd nyilvánosságra, a leg­részletesebben kívánja feltárni a Bakony eocén­kori földtani rétegeit. Ezzel pedig nemcsak a kőszén-, hanem a bau- x'.ttelepek kutatásában is jelentős segítséget ad­hat a gyakorlati szak­embereknek. Rövidesen megérkezik Moszkvába az amerikai válasz New York (TASZSZ). Hivatalos amerikai forrásokból ismeretessé vált, hogy hamarosan elküldik Moszkvába az amerikai kormány válaszát Hruscsov szovjet kor­mányfőnek arra a javaslatára, hogy az államok területi vitáik megoldásánál tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Fenti forrás szerint a válaszokmány néhány specifikus kérdésre vo­natkozó javaslatot tartalmaz | majd, és „semmiképpen sem sza­bad negatívnak nevezni”. Az újságírókkal közölték, hogy hivatalos amerikai körök a közel­jövőben nem várják olyan bo­nyolult kérdések rendezését, mint a nyugat-berlini, vagy a leszere­lési probléma, de a szovjet—ame­rikai, és az amerikai—kelet-euró­pai kapcsolatok általános fejlődé­sének perspektíváit kedvezőnek tekintik. Rostkendertermelők ! Most kössünk szerződést rostkenderre Uj, felemelt átvételi árak 1964. évre. I. oszt. II. oszt. III. oszt. Amennyiben az átadott ros osztályúnál 3 százalékot, II osztályúnál 5 százalékot n zsánként 10 Ft lombozási felül. Termelési szerződés megbizottainál. 180 Ft/q. 145 Ft/q. 100 Ft/q. tkenderkóró lombtartalma az I. osztályúnál 4 százalékot, III. em haladja meg, a termelő má- felárat is kap az átvételi áron köthető. Rostkikészítő Vállalat Rostkikészítő Vállalat (65)

Next

/
Oldalképek
Tartalom