Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

1 6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. december 17. KT Jó védelem, szellemes csatár játék jellemezte a Dombóvári YSE szereplését az NB lll-ban Egy éve, amikor csapataink a tavaszi bajnokságra való fel­készülés előtt állottak, úgy vél­tük, hogy a dombóvári vasutas­csapat, amely valaha tagja volt az NB II mezőnyének is, ki tudja harcolni az NB lll-ban való bentmaradást. Sajnos azon­ban nem így lett. Amikor a csa­pat az osztáiyozóra készült, már korántsem voltunk annyira op­timisták. Viszont a Dombóvári VSE imponáló biztonsággal ve- rekedte ki az NB lll-ban való bentmaradást. Ekkor úgy gondoltuk, hogy az őszi szezonban jön majd ki az osztályozó mérkőzések ideafáradt­sága és a vasutasok a tét nél­küli félfordulós bajnokságot használják majd ki arra. hogy felkészüljenek a bajnokság 1964. évi küzdelmeire. Dombóvárott azonban egészén más véleményen voltak. A csapat szinte az egész nyáron edzésben volt és szó sem volt fáradtságról. Éppen ellenke­zőleg, a csapat rajtja azt bizo­nyította, hogy az átdolgozott nyár megmutatkozott a csapat szereplésében. Az első három mérkőzésen a esarat veret'en ma­radt (Nagymányok, a Kalocsai Totó-eredmények 1. Olaszor.—Ausztria törölve 2. Strasburg—St. Etienne 2:0 1 3. Monaco—Reims 1:0 1 4. Angers—Bordeaux 1:1 x 5. Nantes—Rennes 2:1 1 6. Valenciennes—Lens 0:0 x 7. Sedan—Nice 8:1 1 8. Alessand.—Pro Patria 0:0 X 9. Palermo—Napoli 4:0 1 10. Potenza—Cagliari 1:0 1 11. Prato—Brescia OK» X 12. Verona—Venezia 0:1 2 13. Padova—Udinese 0:0 x Kinizsi és a Szekszárdi Petőfi volt az ellenfél), amikor a ne­gyedik fordulóban pontot vesz­tett. Ez a pontvesztés azonban győzelemnek szárnított, hiszen azt az NB II-ből kiesett Kaposvári Kinizsivel szemben, Kaposvárott érte el Dombóvár. Határozottan lendületben volt a vasutas­csapat és éppen ezért kelle­metlenül érintette őket a Pécs- szabolcs elleni mérkőzés elmara­dása. Ez meg is látszott a két hét múlva Pécsett lejátszott mér­kőzésen, amelyen az együttes nem tudta megismételni korábbi játékait és a PEAC-től veresé­get szenvedett. Ezután a nagy- kanizsai bányászcsapattal Dom­bóvárott vívott, és döntetlenül végződött mérkőzés következett, majd Mázán is döntetlen ered­ményt értek el. A Kalocsai Honvéd elleni, vesz­tésre álló mérkőzést fordították meg a második félidőben, majd szereplésükre a szinte végig ve­zető Tas zárnak otthonában tör­ténő legyőzésével tették fél a koronát. Ezután a mohácsi vá­ratlan vereség következett, majd a Szekszárdi Dózsa ellen is csak az egyik pontot sikerült meg­szerezni. de Albrecht edző előtt már akkor világos volt, hogy a bajnokság hajrájában lehet majd keresni valamit, öt igazolták a következő eredmények is. Győ­zelem Baján, majd az elmaradt mérkőzésen Pécsszabolcs ellen, és a Nagykanizsái Dózsa is vereség­gel távozott Dombóvárról. Ilyen körülmények között ke­rült sor az utolsó fordulóra a Nagykanizsái VSE-vel. Ezen a sorsdöntő mérkőzésen alulmaradt a DVSE. és így a harmadik he­lyet sikerült megszerezni. A sikeres szereplésben elsősor­ban a védelemnek voltak elévül­hetetlen érdemei. Lényegesen jobban működött a közvetlen védelem, így kevés gólt kapott a csapat. Ugyanakkor a csatársor Tapaszti csatasorba állításával szárnyakat kapott és mérkőzés­ről mérkőzésre a helyzetek soro­zatát hozta össze, bár a helyze­tek kihasználásával már bajok mutatkoztak. Kollektív összefogás eredménye ez a siker, amely vetekszik az újra életrehívott NB III. első évében elért második helyezés­sel. A harmadik hely önbizalmat adhat majd az 1964. évi bajnok­ságok küzdelmeire, amelyre a csapat megerősödve készülhet fel. A megye sportközvéleménye bí­zik az „új” csapatban, amelynek az a célja, hogy megismételje őszi szereplését a lényegesen éle­sebb küzdelmek közepette is. Pető Pál, a Szekszárdi Vörös Meteor tornásza aki az országos vi­dékbajnokságon hívta fel magára a figyelmet jó gyakorlataival. Képünkön a versenyző korláton, ülőtartásban. 4 meove atlétikája a számok tükrében Csak a jó és kollektív sportvezetés segíthet Kölesden ii. Rövidtávfutás 100 m. síkfutás Listavezető Hármas ötös átlag: 1. Tízéves átlag: 13.16 13.43 13.65 2. 1962. évi eredmények: 12.50 13.26 13.54 3. 1963. évi eredmények: 12.40 12.60 12.88 1963. évi ranglista: 1. Krassav Judit, Szekszárdi Dózsa 2. Hamar Mária, Szekszárdi Dózsa 3. Bárdos Erzsébet, Szekszárdi Dózsa 4. Cseke Gizella, Szekszárdi Dózsa 5. Surány Márta, Paksi Gimnázium 6. Galambos Márta, Paksi Gimnázium 7. Kartai Eta, Paksi Gimnázium 8. Virág Katalin, Szekszárdi Dózsa. 9. Bendes Ilona, Szekszárdi Dózsa 10. Eördögh Ilona, Szekszárdi Dózsa Ugrásszerű emelkedés az átla­gokban, a Dózsa lányok fölénye és a> szekszárdi és paksi lányok 12.4 12.6 12.8 13.2 13.4 13.5 13.5 13.5 13.6 13.7 ifjúsági felnőtt serdülő ifjúsági serdülő ifjúsági serdülő serdülő ifjúsági ifjúsági egymásiközötti küzdelme jelle­mezte 1963-ban ezt. a verseny­számot. 200 m. síkfutás: listavezető Hármas Ötös Tízes átlag: 1. Tízéves átlag: 28-21 29.24 29.90 30.54 2. 1962. évi eredmények: 29.— -9.20 29.42 30.01 3. 1963. évi eredmények: 26.4 2i.OO -:.6- -8.41 1963. évi ranglista: 1. Krassav Judit, Szekszárdi Dózsa 26.4 ifjúsági 2. Hamar Mária, Szekszárdi Dózsa 26.7 . 3. Cseke Gizella, Szekszárdi Dózsa 27.9 ifjúsági 4. Bendes Ilona, Szekszárdi Dózsa 28.4 ifjúsági 5. Bányai Mária, Szekszárdi Dózsa 28.7 6. Galambos Márta, Paksi Gimnázir 28.8 ifjúsági 7. Eördögh Ilona, Szekszárdi Dózsa 28.8 ifjúsági 8. Bauer Zsuzsa, Szekszárdi Dózsa 29.— ifjúsági 9. Schmidt Katalin, Paksi Gimnázium 29.6 ifjúsági 10. Koch Erzsébet, Paksi Gimnázium 29.8 ifjúsági Még nagvobb Dózsa fölény, [ nagy fluktuáció a jellemzője en csúcsátlagok és tavalyhoz képest nek a vereenyszámnak. (Folytatjuk) A kölesdi labdarúgó-csapatról a Szekszárdi Járási Labdarúgó Szövetségnél így vélekednek: „Nagy lendületlel kezdene!:, de néhány mérkőzés után már visz- szalépnek.” Arra már nem tudnak határozott választ adni, hogy mi ennek az oka. Miért nem tud Kölesden még a legnépszerűbb sport, a labdarúgás sem meg­honosodni? Erre a kérdésire ke­restünk választ a közelmúlt na­pokban Kölesden, ahol- a legille­tékesebbnek, Oláh Jánosnak, a sportkör elnökének tettünk fel kérdéseket. — Mi a kölesdi Sabdarúgó- csapat visszalépésének oka, miért nem tud Kölesden meg­felelő sportélet kibontakozni? — A kültelekkel együtt három­ezer lakosa van a községnek, még­is azt kell mondanom, hogy nincs annyi fiatal, hogy egy csa­patot kiállítsunk. Mindig a „biza­kodás” az oka, hogy nevezünk a bajnokságba. Amikor megjön az ősz, a labdarúgók egy része — akik középiskolások — elkerül­nek az iskolába, többen ipari ta­nulónak mennek és máris fel­bomlott a csapat. Az elmúlt években problémát okozott, hogy a középiskolák nem adták ki a tanulókat. Ez már többé, kevésbé megoldódott, azonban még min­dig fájó pont, hogy azok a fiata­lok, akik ipari tanulónak szer­ződtek, nem sportolhatnak a köz­ség színeiben, miVel az ITSK nem adja ki őket. Ugyanakkor az ITSK színeiben legjobb esetben egy évben két-három versenyen vehetnek részt. Most ismét elér­keztünk oda, hogy bizakodunk, és tavasszal újra részt akarunk venni a járási labdarúgó-bajnok­ságban. Van több fiatal, akik a nyáron kerültek ki az iskolából, velük pótoljuk a távozottakat. — Véleményünk szerint Kö­lesden a sportköri vezetés sem áll feladata magaslatán és ez kihatással van a község sport­jára? —■ Határozottan így van. A nemrég megtartott vezetőségvá­lasztó taggyűlésen — immár ki tudja hányadszor bejelentettem: csak abban az esetben vállalom az elnöki tisztséget, ha a szak­osztályvezetőktől a megfelelő se­gítséget megkapom. Az ígéret ezúttal sem maradt el, azonban I félő, hogy a helyzet nem változik, így továbbra is nekem kellene a munka legnagyobb részét elvé­gezni. Ezt viszont nem vállalom, időm nem engedi. Egyedül Né­meth Vilmostól, a községi tanács dolgozójától kapok időnként segít­séget. Az kellene, hogy a szak­osztályvezetők álljanak feladatuk magaslatán. A tagdijbeszedéssel is problémák vannak. Nemcsak azért kellene már a tagdíjakat beszedni, mert jövőre csak igy kaphatunk állami támogatást, ha­nem azért is, mert a sportkörnek is szüksége lenne pénzre. — Gondolom, hogy felszere­léssel is rosszul áll a sportkör? — Tévedés, ötven labdarúgó­mezünk, harmincöt pár labda­rúgó-cipőnk van, bár ennek egy része már erősen használt. A köz­ségi tanácstól még az idén ka­punk támogatást, melyen cipő­ket és labdákat vásárolunk. A labdarúgópályánk is jónak mondható. Van öltözőnk, tehát minden adva van, csak éppen a sportoló fiatalság hiányzik. — A labdarúgás mellett mű­ködnek még szakosztályok. Hallhatnánk ezekről is valamit? — Asztalitenisz-csapatunk a já­rási bajnokságban szerepel, vál­takozó sikerrel. Szakosztályunk tagjai viszont eltávoztalc a köz­ségből, mindössze a szakosztály- vezető — aki egyben versenyző is — maradt itt, tehát újjá kellene szervezni a szakosztályt. Van kézilabda-szakosztályunk is, de ők csalt nyári villámtornákon ve­hetned?: részt, amikor a vidéken tanulók is itthon vannak. Amikor az iskola megkezdődik, a labda­rúgókhoz hasonlóan ők is elmen­nek — és nincs játékos. Az atlé­tákkal Deli György nevelő fog­lalkozik, évenként 5-6 versenyen vesznek részt. Ezek között van természetesen a spartakiád ver­seny is. Felszerelésük nekik is van, hiszen harminchat pár új tornacipője és öt pár futócipője van sportkörünknek. Az elmondottak alapján meg­állapíthatjuk, hogy Kölesden a tárgyi feltéte-ltek megvannak, csak jobb, kollektívabb vezetés, lendü­letes munka kellene. Ez esetben még az sem lenne akadály, hogy a fiatalok egy része vidéken dolgozik. Ny. Dombóvár nyerte az ifjúsági labdarúgó-bajnokságot A felnőttbajnoksággal egyidő- ben befejeződött a megyei ifjúsá­gi labdarúgó- bajnokság is. Az el­múlt hetekben az ifjúsági bajnok­ságról nem lehetett tiszta képet kapni, mivel több mérkőzés el­maradt, ugyanakkor a lejátszott mérkőzések játékvezetői jelenté­sei sem érkeztek meg. A bajnokság a hajrában érde­kesen alakult. Ismeretes, hogy a bajnoki címre Dombóvár, Bony- hád és Fadd volt esélyes. Közü­lük a hajrában a bajnokságra leg­inkább esélyes dombóvári csapat 2:0 arányban alulmaradt Tamá­siban. Nem kerülte el a végzet azonban a bonyhádiakat sem, akik Faddot ugyan legyőzték 3:l-re, de Dombóvárott 2:0 arányban kény­telenek voltak a bajnoki pontokat Dombóvárott hagyni. így aztán jobb gólarányával mégis csak Dombóvár végzett az első helyen Bonyhád előtt. A harmadik he­I lyet pedig Fadd szerezte meg. Meglepően jól hajrázott Szek- [ szárd. Annak ellenére, hogy az ' idény nagy részében a sereghaj- ! tók között volt, végül is az elő­kelő ötödik helyen végzett, Tolnát már nem sikerült megelőzniök. Az utolsó három fordulóban Szek- szárd vblt az egyetlen, amely mind a három mérkőzését meg­nyerte. Az eddig nem közölt eredmé­nyek: HőgyésZ—Bonyhád 0:7, Ta­mási—Bátaszék 1:1, Kisdorog— Hőgyész 5:1, Bátaszék—Duna- szentgyörgy 3:1, Szekszárd—Paks '4:0, Tolna—Cikó 3:0, Simontor- ! nya—Hőgyész 1:1, Bonyhád— | Fadd 3:1, Tamási—Dombóvár 2:0, | Dunaföldvár—Ger jen 3:0, Báta- ■ szék—Dunaföldvár 1:1, Duna- szentgyörgy—Tamási 1:3, Dombó­vár—Bonyhád 2:0, Fadd—Simon- tornya 5:0, Paks—GerjemltO, Hő- i gyész—Tolna 1:4, Kisdorog— Szekszárd 2:3, Tolna—Fadd 0:2, Simon tornya—Dombóvár 0:8, Du­naföldvár—Paks 1:2, Szekszárd— Cikó 3:1, Ger jen—Kisdorog 1:0, Bonyhád—Dunaszentgyörgy 6:1, Tolna—Paks 1:0. Az ifjúsági bajnokság végered­ménye: 1. Dombóvár 14 13­1 58:7 26 2. Bonyhád 14 13­1 61:8 26 S. Fadd 14 12­2 60:9 24 4. Tolna 14 9 2 3 30:15 20 5. Szekszárd 14 7 3 4 24:20 17 6. Paks 14 8 1 5 27:23 17 7. Dunaföldvár 14 5 3 6 29:21 13 8. Tamási 14 6 1 7 24:29 13 9. Cikó 14 5 2 7 29:31 12 10. Bátaszék 14 5 2 7 15:27 12 11. D.szt.györgy 14 3 3 8 16:42 9 12. Kisdorog 14 4­10 19:39 8 13. Gerjen 14 2 2 10 7:40 6 14. Simontornya 14 2 1 11 3:49 5 15. Hőgyész 14­2 12 10:52 2 16. Győré visszalépett \

Next

/
Oldalképek
Tartalom