Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
tqS3. december 1. fOLNA MEGYEI NEPÜJSAŐ Setíud kotok emlékei IREGSZEMCSÉN Jó, hogy van felirat, mert különben a mai ember nem igen tudná megmondani, hogy voltaképpen miféle célt is szolgált hajdanán ez a furcsa alkalmatosság. Nagy fatönk négy vaskos lábbal. A tönkön jókora kőkerék. A keréken furcsa bevágás. A kő kopott, a kerék szuette, a laikus is könnyen megállapíthatja róla, nem tegnap készítették. Valamikor nem ilyen finom, csaknem por alakjában hozták forgalomba a mindennapi étel legfontosabb ízesítőjét, hanem darabokban, ahogy bányászták. Ezt használat előtt meg kellett őrölni, darálni, s ezt a célt szolgálta ez a különös alkalmatosság. A kőkerék nyílásába rakták a sódarabokat, forgatni kezdték a kereket, közben a kő súlyánál és keménységénél fogva szétroor- zsolta a sódarabokat. A sódaráló már régen kiment a divatból. A háború azonban egy kis időre visszahozta. Különösen a háború vége felé valóságos kincs volt a só és sokan örültek, ha darabos sót is tudtak szerezni. így aztán, ahol éppen megmaradt ez az ősi eszköz, előkeresték, letörölték: róla a pókhálót és az egész fahl használtai Reméljük persze, hogy ezután mór csak a múzeumban, kiállításokon látunk ilyen szerszámot Kihalt házi munkák emlékét idézik a sódaráló mögött lévő gerebenek. Ax egyik*« rávéstek a kért sódaráló, gereben, rokka és csobolyó. Csobolyót is láttunk a kiállításon. Ezt főként uradalmakban, nagyobb gazdaságokban használták. Ebből ifl kiállítási tárgy lett, éppen úgy, mint a tulipános ládából. — Ha van kedved, számold meg, hány új bútor van a községben. Persze, ha ezt vállalod, több napra gyere Iregszemcsére. A tulipános ládát már minden házA végelbocsátási okmány. szítás dátumát: 1868. A vékony, bői kiszorította a modem bútor, hosszú fémfogak rozsdásak, nem Ez a példány is csak hagyományfényesíti őket a munka, a hasz- tisztelet, nálat. iregszemcseiek, mert a fémevőeszköz megfizethetetlen volt. Az egyik sarokban bölcső szerénykedik. Azt senki sem tudná megmondani, hány gyermeket ringattak benne, míg álomra szen- derült. Most már ez a bútordarab is a múzeumi tárgyak közé került, mert senki sem használja. Nyelvünkben ugyan tovább él a szó, hogy bölcső, de egyre módosul jelentése. A falon végelbocsátási okmány látható. Hamar György nevére állították ki. aki 12 és fél évet szolgált a hadseregben a múlt század második felében. Az egyik asztalon kardok hevernek a Rákóczi-szabadságharc idejéből. A község határában előkerült egy tőr is, amelyről a száj hagyomány azt tartotta, hogy Rózsa Sándoré volt, mert a híres rablóvezér ezen a vidéken is járt. A kutatók azonban megálla pították róla, hogy 4000 éves, így aztán rendkívül" értékes múzeumi darab lett. Odébb ismét különös alakú eszközre bukkanunk. Ezt a múlt század elején készítették, s használati rendeltetése így maradt fenn: „Ireg késérő hegedűje.” A „késérő hegedű” nem más, mint a történelemből jól ismert deres. Honfoglalás-korabeli és előtti cserepek, edények. Némelyik épen került elő, némelyik darabokban. Sárguló kép őrzi a falu első „tüzesgépének” emlékét. Tüzesgépnek nevezték a gőzmeghajtású cséplőgépet. A falu életében nagy változásoEz a szerszám nem nagyon tunk ^ kat okozott a gép megjelenése. egy asztalt a kiállításon régen veszett ki, alig több. mint Vastagé ormótlan“ darabokból ál- záfiák^S'^ többS^é^é^ egy evtizede. E rövid idő alatt lították össze elég megmozdítani zar , ” 8232 ?Yes ?r.~ azonban annyira feledésbe ment, Mennyivel egyszerűbbek a mai iT^^Un^tefálLtó^tí Min°d mintha nem is lett volna soha. asztalok, amelyeket egy papír- mötótt meg^ny/ tö^netí “dal A tolnai völgyekben termesztett dobozba csomagolva egy ember húzódik mev a.™ -------- 1_____M__ _ C7.,__nuzoaiK meg. k ender egy részét a gyárak meg- könnyen hazavihet a bútorüzletjelenésével sem a gyárakban dől- bői. gozták fel, hanem házilag. Min- Az asztalon favilla, fakanál, dezték) den falu szelén ott volt a kender- Valamikor ezekkel étkeztek az aztató, ahol kiáztatták a kendert, majd pedig kimosták. Nyár végén a tó valósággal tarkállott a sok embertől. A fiatalok, felnőttek, térdig, derékig vízben állva mosták a kendert. A kender" feldolgozásának fontos fázisa volt a gerebenezós. A megszárított, majd Utalóval összetört kendert gerebenezték, a szálakat megtisztították a legkisebb kóródarabok- tól is. A kender fonását, sőt, szövését is házilag végezték. Sok és keserves munkát jelentett a durva vászonruha és vá- feonágynemű előállítása. — Manapság? Legyint Fata László tanácselnök is és Farkas Attila tanár is, akik kísérnek a kiállításon. — Nézz be a boltunkba, hogy milyen választék van ott. Manapság már senkinek sem kellene a durva vászonruha. A foglalkozás eszközeiből alig találtak néhányat. A kenderázta- tókat sem lehet már sehol sem Több száz éves korsók megtalálni; beiszapolódtak. (A kiállítást a falu alapításának 700. évfordulója alkalmából ren-' Boda Ferenc (Erb János felvételei) A járványos gyermekbénulásról Kedves K. J.! Olvasónk. Helyszűke miatt, amint azt 24-i lapunkban közöltük, a járványos gyermekbénulásról nem tájékoztathattuk. Kérésének a mai lapunkban készségesen teszünk eleget. A járványos gyermekbénulás kórokozója: vírus, amely a hideget és a kiszáradást jól tűri. Azonban 55 C fokos meleg 30 perc alatt tönkreteszi. Szennyvízben, székletben hosszú ideig, hónapokig is életben marad. Fertőtlenítő szerekkel szemben kevéssé ellenálló. A sósavat ellenben jól tűri. A gyo- morbennékben órákig fertőzőképes marad. Az emésztő nedvek sem hatnak rá. A kórokozó behatolási és kiürü- lési viszonyaira vonatkozólag azt tudjuk, hogy a vírus legtöbbször a szájon keresztül jut a szervezetbe. Ritkán előfordulhat az is, hogy az orr-garatváladék révén cseppfertőzéssel terjed, és az orrnyálkahártyán keresztül jut be a szervezetbe. A betegek torkából csak az első napokban mutatható ki a kórokozó. A székletben már az első héten megjelenik. Ürítése elhúzódó. A betegek környezetében élők között sok az egészséges vírusürítő. A betegség négy-öt napig tartó influenzaszerű, lázas szakkal kezdődik, amelynél levertség, bá- gyadtság, végtagfájdalmak, orr- garathurut, légcsőhurut, hányás, étvágytalanság, esetleg hasmenés lehetnek a tünetek. Az általános tünetek mellett, idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. Az izomerő csökkenése, majd a bénulás valamelyik végtagon. A bénulások kifejlődését bizonyos tényezők elősegítik (testi megerőltetés, túlhajszolt sport, versenyszerű úszás, műtét stb. gyakran szerepelt a bénult esetek kórelözményében). A beteg fertőzőképessége már a klinikai tünetek megjelenése előtt három-négy nappal fennáll, s tetőfokát a betegségi tünetek megjelenése idején éri el. A betegség kitörési idejétől távolodva, a fertőzőképesség is egyre inkább csökken, és az esetek nagyrészében hatnyolc hét múlva megszűnik. A betegség elszenvedése csaknem egész életre szóló védettséget hagy maga után. A járvány terjesztésében a zártmedencéjű fürdők is, mert vizük nem cserélődik ki kellő mértékben — részt vesznek! A gyermek játszás közben (úszás, csapkodás, hancúrozás stb.) iszik a medence vízéből. A gyermekbénulás kifejezetten a nyári hónapok betegsége. Június hónapban kezdenek az esetek szaporodni, augusztus, szeptember hónapokban érik el a maximumot, s ettől kezdve csökkennek, s decemberben megszűnnek. Az eseteknek 90 százaléka a tíz éven aluli gyermekek sorából kerül ki. A halálozás öt-tíz százalék. Az utolsó nagy járvány Magyarországon 1957. és 1959-ben volt, körülbelül kétezer megbetegedéssel. Védekezés: legyek pusztítása (DDT) kézmosás, különösen étkezés előtt, a táplálékok megóvása portól, piszoktól, legyektől! A védekezés egyik igen fontos eszköze a megelőző védőoltás (Salk), és az egyre jobban tért hódító Sabin vaccina, amit gyengített vírusokat tartalmazó tabletták, vagy folyadék formájában viszünk a szervezetbe. Az alkoholizmusról Kaptuk a következő sorokat: Kedves „Négyszemközt az orvossal”! Férjem megszakításokkal erősen él az alkohollal. ■ Olyankor nem törődik senkivel és semmivel. Különben igen jó, békés természetű ember. Hónapokig nem iszik, de utána napokig csak a bornak él. Mi ennek az oka? Van segítség? Válaszukat kérem! Aggódó családanya. Férje időszakos iszákosságban szenved (Dipsomania). Ez egy periodikusan ismétlődő ellenállhatatlan vágy (ivási kényszer) az alkoholélvezés iránt, melyet közbeeső józan, mértékletes életmód vált fel. Jellemző sajátossága, hogy a rohamszerű iszákosság kóros hangulatok alapján fejlődik, és pedig rendszerint olyan embereknél* akik máskülönben józan életűek, sőt, nem egy közülük rohammentes időben utálja a szeszes italt. Kórok- tani szempontból elsősorban az örökölt terheltség jön tekintetbe (epilepszia, esetleg más idegbetegségek). A betegség néha a 30—40-es években, gyakran azonban már a serdülés alatt kezdődik, A beteget minden kiváltó ok nélkül, különös idegenszerű érzés fogja el, félelem lepi meg, nyugtalan, ingerlékeny. A munkához sem kedve, sem kitartása nincsen. Egyeseknél öngyilkossági gondolatok fejlődnek, önvádlások lépnek fel. Ijesztő álmok, étvágytalanság, szívdobogás, főfájások lepik meg. A betege!: kínzó vágyat éreznek az alkohol után, amelytől kellemetlen érzelmeik enyhülését várják. Elkezdenek inni, válogatás nélkül. A beteg kocsmáról kocsmára jár. Mindenét elad, elzálogosit. Szükség esetén megissza a denaturált szeszt is. Erkölcsileg jól fejlett ember dipsomániás rohama alatt, csakhogy italhoz jusson, lophat rabolhat, sőt gyilkolhat is! A roham rendesen nagy fáradtsággal és álmossággal végződik, amikor bárhol, erdőben, árokban lefekszik és mélyen, 10—24 óráig is elalszik. Felébredve, kóros állapotára hiányosan emlékszik. Hangulata nyomott, tettét szégyellj, keserű szemrehányást tesz magának, sőt, még öngyilkossági gondolatokkal is foglalkozik. Ez a depresszió két-három nap alatt elmúlik. Az életkedv visszatér, és az újabb rohamig a beteg rendes, józan életet folytat. Az egész roham 2—14 napig tart. A rohamot követő, normális szak igen különböző. Hetek és évek között ingadozik. Férjével menjen a kórház ideggyógyász főorvosához, aki a tudomány mai állásához mérten szakszerűen fogja kezelni, s meggyógyítani. A hatujjú gyermekről Egy olvasónk írja: ,,Legyenek szívesek megüzenni, megírni, hogyan lehet az, hogy gyermekek születnek hat ujjal kezükön, vagy lábukon? Egy -fogadás függ a magyarázattól. Ezért kérem a részletes választ. Előre is hálás köszönet”. A belső elválasztásos rendszer betegségeinek nagyrésze öröklött természetű. Például: ilyen a cukor- betegség, a Basedow-kór stb. Ugyanazon a családon ismételt fellépése. Az örökléses alapon fellépő vegetatív és belsősekkréciós zavarok különösen jellegzetes esetét szolgáltatják a középagy vegetatív centrumainak és a hypophysis rendszernek együttesen fellépő funkciózavarai, amelyek az úgynevezett Lawrence-Moon-Biedl tünetcsoportban (csontvázanomáliák, fölös számú ujjak, ujjösszenövések, látási zavarok stb.) nyilvánulnak meg, Familiáris lelki zavarok is fennállhatnak. A gyermek rendszerint későn tanul beszélni, lassú, nehézkes. Ritkán imbecillis, vagy idióta. A fölös számú ujjak (poly- dactylia) a kézen és a lábon egyaránt előfordulnak. Műtéti eltávolításuk feltétlenül javait. A kéz fölös számú ujjai, minthogy a kéz rendes fejlődését gátolják, lehetőleg korán távolítandók el. A kicsiny ujjszerű kinövéseket leghelyesebb a 8—10-ik napon, nagyobb ujjakat viszont később, a 9—12-ik hónap között eltávolítani (Ve- t rebély). Ha az összes ujjaknak, a } rendeseknek és a számfelettieknek * jó a funkciójuk, csak kifejezett [ kívánságra operálnak, kozmetikai ' célzattal.
