Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
;v —. Szekszáid. • Könyvtár •'CW Ua 3» VILáC PROIETáRJAI. eÓvesoue^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 288. szám. ÄRA: 60 FILLÉR. í Kedd. 1963. december 10. Öregszik Tolna megye? (2. o.) Emberek, emlékezzetek!.. (4—5. o.) Jóváhagyták Szekszárd központjának rendezési tervét (5. o.) A rózsák földjén (3. o.) d Összeült Központi SZKP Bizottsága Véget ért a moszkvai kerekasztal-értekezlet Moszkvában vasárnap sajtóér- verek terjedésének megakadáiyoN. Ss, Hruscsov beszéde a vegyipar fejlesztéséről9 a mezőgazdasági termelés fellendítéséről, a népjólét emeléséről Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Kreml kongresszusi palotájában a Központi Bizottság plénumán beszámolót tartott ,,A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mező- gazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele” címmel. — A szovjet vegyipar fejlesztésének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nélkül állnak a világ gyakorlatában — állapította meg Hruscsov. A vegyiparba és a mezőgazdaság komplex kemizálásába esz- közlendő beruházások teljes ősz- szege több. mint 42 milliárd rubel lesz. A párt és a kormány a szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével — mondotta Hruscsov. A szovjet nép a párt vezetésével elsőrendű nehézipart hozott léire. Az állam most óriási anyagi eszközöket fordíthat a vegyipar. a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. ..A szovjet emberek jólétének fokozását célzó feladatok megoldása szilárd alapra helyeződik” — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. , Az utóbbi tíz évben az ipar ösz- szes termelése 2,7 -(szeresére nőtt. Csaknem kétszeresére emelkedett a munka termelékenysége, 8500 új nagyüzemet létesítettek. A mezőgazdaság jelentős sikereiről szólva Hruscsov hangsúlyozta. hogy „ez az év időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A zord tél, majd a kegyetlen szárazság kárt okozott az ország legfontosabb mezőgazdasági területeinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél és sokmillió hektáron elpusztultak az őszi vetések”. Csak a kolhoz- és szovhoz- rendxzeren alapuló mezőgazdaság tudott szembe szegülni az elemek ilyen támadásával — mondotta Hruscsov. Bár az idén 835 millió púddal több szemesterményt bocsátottak az állam rendelkezésére, mint 1953-ban, ebben az évben a szemestermények, főképpen a búza, mégsem fedezik a szükségletet. „A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek. akik így vélekednek: miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor kevesebb volt a szemestermények összhozama, gabonát adtunk el, most pedig vásárolunk.” Az ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mondotta: „Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát, és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. Igen, elvtársak, tény, hogy 1947- ben sok helyen az országban, például a kurszki területen emberek éhenhaltak. s ugyanakkor eladtak gabonát”, Hruscsov hangsúlyozta: „A pórt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket”. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva —, hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei — elhatározta: megvásárolja a szükséges szemesterményt. Úgy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli á Központi Bizottságnak és a kormánynak ezeket az intézkedéseit — mondotta Hruscsov. A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a szónok kiemelte, hogy határozottan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek felvásárlásának struktúrája. Ezt a változást nagy társadalmi és politikai győzelemként értékelte. Most a kolhozok és szövhozok — vagyis a szocialista szektor — nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élelmiszerszükségleteit, látják el az ipart mezőgazdasági nyersanyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre. A kolhoz- és szovhoztermelés teljes győzelme tönkreveri az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni magángazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. A társadalmi termelés gyors növekedése révén a nemzeti jövedelem egy évtized alatt 2.3-szeresé- re gyarapodott. A dolgozók reál- jövedelme (egy dolgozóra számítva) 61 százalékkal emelkedett. A lakosság, a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet kapott juttatásokra és kedvezményekre, ami 2,3-szeres növekedést jelent. Hruscsov kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt teljesíti, sőt túlteljesíti a hétéves tervnek az ipari termelésre vonatkozó előirányzatait. Ezután szólt azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegyiparra, s' hangsúlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket. A vegyipar azért kerül most első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása njélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az anyagi termelés legfontosabb területein, A szónok a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemestermények termesztésének 5—7 milliárd púddal történő (Folytatás a 3. oldalon) tekezlettel zárult a VIII. nemzetközi kerekasztal-konferencia. A kerekasztal-értekezlet munkájában olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Ehrenburg és Kcrnyejcsuk szovjet képviselők. Rolin belga szenátor, Noel- Baker angol képviselő. Jules Moch volt francia miniszter. Sík Endre nyugalmazott magyar külügyminiszter, az Országos Béketanács alelnöke, Oskar Lange, a lengyel államtanács elnökhelyettese és még sokan mások. Af értekezlet felhívta a nagyhatalmakat, tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, mozdítsák elő a Rapacki-terv megvalósulását. és tegyenek intézkedéseket a meglepetésszerü támadás megelőzésére. A leszerelési szak- bizottság javaslatára állást foglalt a földalatti atomfegyverkísérletek betiltása, az atomfagy- ---------------------------------z ása, korlátozott és ellenőrzött fegyverzetű övezetek létesítése, a katonai költségvetések „befagyasztása” és több más olyan intézkedés mellett, amely növelhetné az egyetemes leszereléshez, szükséges bizalmat. A kerekasztal-konferencia javasolta a háborús propaganda minden fajtájának eltiltását, az Intervízió és az Euroví2ió együttműködésének kiépítését, valamint egy nemzetközi rákkutatóintézet felállítását — a leszerelés eredményeképpen megtakarított. összeg egy részéből. A moszkvai kerekasztal-érte- kezleten egyébként kulturális bizottságot hívtak eleire. A bizottságra három konkrét feladat megoldása var, köztük egy európai pedagógus-értekezlet összehívása. A műszaki fejlesztési program végrehajtásának egyik legjobb segítője az újítómozgalom Megnyílt Szekszárdon Tolna megye újítóinuk kiállítása — Kiss András az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese a megye újítóinak ankétján Tegnap mintegy kétszáz Tolna megyei újító, gazdasági és tömeg- szervezeti vezető jelenlétében megkezdődtek Tolna megyében — a Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében — a tizenötével ójítómozgalom ünnepségei. Arany-, ezüst- és bronzjelvényes kiváló újítók, gyárak igazgatói vettek részt a hétfő délelőtti újítási ankéton, ahol Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára tartolt vitaindító előadást. Részletesen szólt előadásában a megye újítómozgalmárói, a tizenötéves fejlődésről. Megállapította. hogy az újítómozgalom kisebb hibái ellenére is — melyek főleg ügyintézési tévedéseken alapulnak —, egyik legjobb segítőjévé vált a megyében is a műszaki fejlesztési program végrehajtásának. A szakszervezeti bizottságok megkülönböztetett gonddal foglalkoznak az újítókkal. Az OTH elnök- helyettesének előadása Kiss András, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese szólt ezután az ankét, résztvevőihez. — 1948 november 30-án indult el útjára újítómozgalmunk. Világos céllal, a dolgozó tömegek támogatásával harcoltunk a műszaki fejlődésért, hogy köny- nyebbé, biztonságosabbá váljék a munka a népgazdaság minden területén. A szellemi alkotásokról megjelent jogszabály védelmet ad az újítóknak, munkáiknak. — Ezután arról beszélt Kiss András, hogy a tizenöt éve létrehozott OTH milyen segítséget adott a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozásához. Néhány az újítómozgalmat szabályozó rendelet ismertetése után elmondotta. hogy már készül az új egységes, az eddig megjelent minden rendeletnél alaposabb törvény. A terVek szerint még az idén a kormány elé terjeszti az OTH a rendelet-tervezetet, jóváhagyásra. A Tolna megyei üzemek, vállalatok, gazdaságok újítómozgalmáról kedvezően nyilatkozott az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese. A Tejipari Vállalatnál egy újítókollektíva 100 000 forintos díjat kapott a sajtok parafinos kezelésének megoldásáért, Az országhatárokon túl is nagy jelentőségű a Szekszárdi Állami Gazdaság Mohácsi—Pet- rics-féle csőkutas öntözése. Elismerően szólt az OTH elnökhelyettese az állami gazdaságok újítómozgalmáról, s külön kiemelte a Simontornvai Vegyesipari Vállalatot. Kiss András a lúbákról is szólott, amelyek az újítómozgalom kerékkötői. Elmohdotta, hogy a Tejipari Vállalatnál, annak ellenére. hogy a nagyjelentőségű újítást megvalósították, hanyatlik, a mozgalom. Ennek okát abban látta, hogy a gazdasági vezetők nem foglalkoznak kellően a mozgalommal, sőt az' újítási megbízottnak hat más beosztást is adtak, ezért az újításokkal érdemlegesen nem is tud foglalkozni. A 11. AKÖV és a Baranya Tolna megyei Téglaipari Vállalat újítói munkája szinte kritikán aluli. Az újító-, találmányi mozgalom feladatait vázolva hangsúlyozta az előadó, hogv ötéves tervünk során, a KGST nrograrn jaiban szereplő, és hazánkban már nagy léptekkel haladó műszaki fei- •lesztési program megvalósításához segítséget adnak az újítók. Újítók véleménye a mozgalomról Ezután több újító szólt a referátumokhoz. Asbóth József, a tamási ktsz dolgozója elmondotta: A Találmányi Hivatalban, amikor egy készülékét bemutatta, elutasították anélkül, hogy alaposabban megvizsgálták volna munkáját. Olyan műszert készített, mely kilenc féle mérést tud végezni, s a mérések száma egy óra alatt 60—70 lehet. Ennek ellenére egy sokkal silányabb, mindössze egy mérés elvégzésére alkalmas munka készítésére adtak utasítást az ő találmányának benyújtása után a M1GÉRT képviselői. Javasolta, hogy a szak- szervezet tartsa nyilván és szorgalmazza a tapasztalatcserés újítások bevezetését. Gyulai József, a Szekszárdi Gépjavító Vállalat igazgatója szerint az újítások elbírálásának elhúzódása abból ered, mert félnek az illetékes szervek, hogy az újítónak 50—60 ezer forintnál többet kell adni újítási díjként. Ez a szemlélet kerékkötője az újítómozgalomnak. Furcsa bírósági tárgyalásokról, újítások sorsáról mondott ezután példákat. Fábián Józséf. a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat szerszámkészítője segítséget kért az újítások elbírálásához, a szövegezések elkészítéséhez. Kérte, hogy a megyében a szakszervezet, tegye lehetővé egy ilyen iroda, vagy személy munkába állítását. Veres Márton,. a Tejipari Vállalat dolgozója az elfelrvő újítások problémájáról, Schilling József újításának kálvária-járásáról beszélt. Elmondotta, ismert csőhúzóhegesztő újítása eddig négy bírósági tárgyalást ért meg, de még további bírósági tárgyalások várhatók. Kérte az ÓTH elnök- helyettesét, hogv rövidítsék meg a találmányok, újítások elbírálásának idejét. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság ipari osztálya mellett hozzanak léire egy. az újítómozgalommal foglalkozó bizottságot, az üzemek újítóiból (Folytatás a 3. oldalon) sy
