Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

I-1

8

ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1963. december 6.

* M«(T>! SreCULISU NUNMSMtT TOLNA MfíTfl 61 / OTTSACA (5 A AI IST [ T í ANAL S LAP1A

Sajtónapi önkritika riportban elsírva

Felkerestem, Cservény ák Józsi bácsit, aki egy izgalmas és szép, de az olvasó- közönség által alig ismert szakma művelője. Elhatároztam, hogy Józsi bácsit és ezt az izgalmas, valamint szép szakmát egy izgalmas és még szebb riportban örökítem meg. Józsi bácsi már a hetedik x- nél tart. feltettem tehát neki az első, váratlan és elég fordulatos kérdést. Mert ugyebár egy nagy riportnál és egy szemfüles újságírónál ez így szokás, ez így illik. Erősen ránéztem Józsi bácsira és így kiáltottam fel:

— Hogy van, Józsi bácsi?

Ezt aféle beugra- tónak szántam. Előtte már kifundáltam, így szedtem ki belőle a különféle érdekességeket. Elkövettem mindent és, hogy sikerült, az kizárólag azzal magyarázható, hogy nem hagytam lerázni magamat.

— Köszönöm, megfagyok — mondta

Józsi bácsi. Én pedig arra gondoltam, hogy ide bizonyára keresztkérdés kell. Felteitem neki a keresztkérdést.

— Úgy értsem tehát Józsi bátyám, hogy jól van?

— Értse, ahogy akarja!

— Tehát helyben vagyunk, akkor legyen szíves megmondani, hogy mit szól az időjáráshoz?

Az öreg nagyot köpött a földre, utána felnézett az égre, majd elővett egy Kossuth cigarettát, később gyufát gyújtott, és * tíz másodperc múlva nagyokat szippantott a cigarettából.

— Mit szólok az időjáráshoz? Semmit.

Hát igen, úgy látszik, Cservényük tata nemcsak hetven felé jár, de bölcs is. Amúgy ránézve senki nem mondaná meg, hány éves. Mintha róla mintázták volna meg a közmondást: miszerint öreg ember nem vén ember. Erről nyomban eszembe jutott egy másik

kérdés, és azonnal feltettem neki.

— Sok közmondást ismer. Cservényük tata?

— Héhányat ismerek — volt az izgalmas válasz.

— Na, és mi a véleménye a takarékos- sági napokról^

— Szép, hogy ilyesmit csinálnak — válaszolta Cservényük tata komótosan. Ezzel el is búcsúzott tőlem, bár mondhatom, szívembe zártam az öreget. Én kérdeztem, ő pedig takarosán válaszolt. Én feltettem az ügyes kérdéseket, ő pedig megint csak gálaszolt. S lám, ebből a kérdezz-f eleiekből micsoda szép, nagy és izgalmas riport született. Olyan, amilyen az újságokban is elő szokott időnként fordulni. Jók ám az ilyen érdekes, izgalmas, szép és tanulságos, nagy riportok, ha másért nem, hói már csak azért is, hogy a patikákban jobban fogyjon az idegcsillapító.

Szp.

Emeletes lakóházakat is építenek a ktsz-ek

A megye építő kisipari szövetkezetei' eddig általában csak családi házakat építettek. Mivel egyre inkább tért hódít a magánerőből történő lakásépítkezéseknél is az az elv, hogy célszerűbb a társasházak építése, és főleg városokban előnyös így építkezni, a szövetkezeteknek is fel kell ké- szülniök az eddigieknél nagyobb, több lakásos házak építésére.

A Szekszárdi Építőipari Ktsz a jövő évben Szekszárdon többek közt egy háromszintes, 48 lakásos és egy kétszintes, 24 lakásos házat épít fel. A Dombóvári Építőipari Ktsz jövő évi terveiben

NYÍLT TÉR*

Feleségemtől kiilönváltan élek, érte semminemű felelősséget nem vállalok, őszi György, Dombóvár. Kossuth út 11—13.

(34)

*A fentiekben közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nerfi vállal.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolnu megyei Bizottságo és a Megyei Tanács lapjo főszerkesztő: Petrits Ferenc

Kladía a Népúfjsáo Lapkiadó Vállalaté Fe'elős kiadó; Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon:

Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10

Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40.

Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetés- díj egy hónapra 12 index-szám: 25 069,

Új szárítóberendezés a Faipari Vállalatnál

Uj szárítóberendezést adtak át rendeltetésének a Szekszárdi Faipari Vállalatnál. A kétszázezer forintos beruházásra azért volt szükség, ne kelljen várni hónapokig a feldolgozásra kerülő faanyag kiszáradására. Gyakran előfordult az is, hogy a megengedettnél nagyobb nedvességtartalmú faanyagot dolgoztak fel, ami minőségromlásra vezetett. A szárítóberendezés üzembe helyezése után a minőség jelentős javulása is várható.

Tanácstagi beszámoló az Újvárosban

Nagyobb érdeklődést érdemelt volna az Újváros 6-os, 7-es és 8- as körzetébe összehívott tanácstagi beszámoló. A három körzetből húszegynéhányan jöttek el a Garay Tsz újonnan létesített klubhelyiségébe, hogy meghallgassák a tanácstagok beszámolóját.

Nagy István, a 6-os körzet tanácstagja, a tanácsülés anyaga alapján Szekszárd 1964. évi költségvetési és községfejlesztési alap költségeit ismertette. — A program szerint közel 7 millió forinJohn Steinbeek, a Nobel-díjas

amerikai író, a Parlament előtt.

(MTI-foto)

szerepel egy hegyvenlakásos, egy nyolc- és egy hatlakásos ház felépítése. Az előkészületek már mindkét szövetkezetnél megkez- f dődtek, elsősorban építőipari gépek, köztük daruk beszerzésére és a műszaki gárda megerősítésére van szükség.

Szeles idő.

Várható időjárás ma estig: kevesebb felhő, legtöbb helyen már csapadék nélkül. Szeles idő.

— Hat terményszárító üzem dolgozik Tolna megyében, a hetedik Decsen épül fel. A decs! üzem egyik gépegységét december eleVárható legmagasabb nappali I jén állítják munkába, és a tél hőmérséklet nulla fok körül, I elején kukoricát szárítanak benne.

Az ország első méhanyanevelő telepét hozták létre a Baranya és Tolna megyei méhészek

A közelmúltban Baranya és Tolna megye méhészeinek képviselői ültek össze Pécsett, hogy a saját területükön megoldják a méhanyanevelés gondját. A küldöttek 64 Tolna és Baranya megyei méhész-szakcsoport több mint 2300 méhészét képviselték, összesen 30 ezer méhcsalád van a tulajdonukban és az idén Tolnából 22, Baranyából pedig közel 40 vagon mézet adnak át a felvásárló szerveknek.

részt kiesnek az árutermelésből. Ezért a jövőben azt akarják megszervezni, hogy egy-egy nyugdíjas méhész gyűjtse össze és közösen vigye vándorolni a kis családszámú méhészeteket is.

A gyűlésen megjelent Kocsis Sándor, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ igazgatója is és üdvözölte a megyék közül elsőként jelentkező kezdeményezést. Egyúttal számot adott az ország szervezett méhészeinek

1963-as eredményeiről és gondjairól. Elmondotta, hogy a termelés kulcskérdése a jövőben is az lesz, miképpen növeljék a vándorlásban részt vevő családok számát. A magyar méhállomány 40 százaléka, ugyanis mindössze 1—10 családdal rendelkező méhészek tulajdonában van, s így ezek javaUgyanakkor jelentősen fejlődtek az idén a méhészeti társulások, szakcsoportok és szövetkezetek. Közös alapjuk már ötmillió forint. Közülük a méhész-szövetkezetek az idén várhatóan egymillió forintos tiszta jövedelemmel zárnak, ök adták az áruméznek közel 20 százalékát. A legnagyobb eredmény azonban, hogy a szövetkezetek ma már nemcsak a kereskedelemre, hanem a szakoktatásra, a vándorlás szervezésére* és a méh-beteg- ségek elleni védekezésre is gondot fordítanak.

Nagy fejlődés tapasztalható a tsz-méhészetekben is. Az ország egy-egy méhészkedő szövetkezeti gazdaságára átlagosan 70 család méh jut. Csakhogy még mindig sok a mindössze 10—40 családos tsz-móhészetek száma. S ez összefügg a szakemberhiánnyal, hiszen a lengyeli méhész-szakiskolából nem kerül ki a'nnyi szakember, amennyire a szocialista mező- gazdaságnak szükség» van. Sőt, azoknak is közel fele más területen dolgozik. Ezért a jövőben lehetővé teszik, hogy a képzett méhészek könnyebben visszakerülhessenek szakmájukba.

A gyűlés eredményeképpen megszavazták a két megye közös méhanyanevelő telepének létrehozását. A telep a Tolna megyei Lengyel községben lesz, s az ottani méhész-szakiskola tanára, Dunkel Lehel vezeti majd. Negyvennégy családot a szakiskola, huszonnégyet a Baranya és hatot a Tolna megyei szakcsoportok adtak össze erre a célra.

A 74 család az idén már Lengyelben telel, s az iskola 40 holdas parkjában a tavasszal kezdik meg a nemesítést, egyszerre több' fajtával. A telep költségeire 60 000 forintot adott össze a két. megye.

ß. £■

— Lebontották a paksi konzervgyár környéki régi kéttantenmes iskolát, amelyről a község legöregebbjei azt állítják, lehetett 150 éves. A bontási munkálatokat a gyár környéki szülők 150 napot kitevő társadalmi munkával segítették.

— A Televízió műsora: 10.00: Tv-híradó. (Ism.) 10.15: Telesport. (Ism). 10.30: Egy katona meg egy fél. Magyarul beszélő olasz film. (ismj. 12.1(1; A jövő hét műsora.

t

tot költenek a jövő évben az utak, járdák építésére, villanyhálózat és közvilágítás bővítésére, bölcsődei férőhely növelésére — mondotta többek között.

Az újvárosi választók közül leginkább azok vettek részt a tanácstagi beszámolón, akiknek panaszuk, mondanivalójuk akadt. Sorra-rendre el is mondták észrevételeiket.

— Az utóbbi néhány évben rossz szokás alakult ki Szekszárdon. Rendszerint ősszel, vagy télen kezdik meg a járdák, utak építését. A Baka utcában is felszedték a járdát, s ahogy értesültünk, a jövő év elején kerül sor a járdaépítésre. Most ahogy van, rosszabb, mint volt, s nem is csoda, ha a sár miatt az emberek nem szívesen mozdulnak ki — mondta az egyik Baka utcai lakos. Ugyanebben a szellemben folytatta a Kadarka, a Kossuth Lajos utcai és a Nyár utcai választó is mondanivalóját. ».Fejleszteni kellene a viz- és a villanyhálózatot. A mi utcánkban is javítani kellene a járda- és útviszonyokat.” És mint már oly sokszor, ezúttal is kritizálták a bolthiányt. Szekszárd üzlethálózata a város központjára korlátozódik. Az újvárosi és a kültelki lakosság ruházati, műszaki és ház- \ tartási bevásárlásait csak a köz- > pontban tudja lebonyolítani, ami elég messze van. Hasonló a szórakozóhelyek elosztása is. Nincs egy olyan szórakozóhely, ahol az újvárosi lakosok kulturált módon szórakozhatnának. Megemlítették, hogy a Garay Tsz központi irodája mellett ugyan létesítettek egy olvasótermet és egy klubszobát, de ezeket csak a tsz-tagok látogathatják.

A tanácstagok, Fogarassy Já- nosné, Bors István és Nagy István, szorgalmasan feljegyezgették a választók panaszait, azzal az ígérettel, hogy továbbítják az illetékeseknek orvoslás végett.

P. M.

— A mezőgazdasági üzemekben az üzemi tanácsok mindenütt megtárgyalják, hogy jövőre hogyan használják fel az igazgatói alapot. A Dalmandi Állami Gazdaságban már megtartották a tanácskozást;

— A gépállomási dolgozók megyei szakcsoportja, amely a MEDOSZ mellett működik, kedden megtartotta az év utolsó munkamegbeszélését, melyen a gépállomásd dolgozók bérezéséről tárgyalt

*— Az NDK-ba tervez kirándulást a jövő nyáron a szekszárdi iparitanuló-iskola elsős autószerelő osztálya. A kiszes fiatalok Sásdi Csaba osztályfőnök vezetésével a vagonkirakásból szerzett pénzből teremtik meg az utazás anyagi feltételeit.

— Gumicsizma javítására rendezkedik be a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz. Egyelőre heti 50 pár csizmát javítanak, de később heti több ezer javításra emelik a részleg teljesítőképességét.

I