Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
1963. december 31. fÖT^Ä WEGYEI NÉPÚJSÁG ? PINTÉR ISTVÁN» SZABÓ LÁSZLÓ • lön ixUáitot 50. — De tulajdonképpen másért hívattam Ferenczi bácsiékat — folytatta Pálos. — Be fog jönni ide ennek a bűnügynek az egyik főszereplője. Nagyon kérem Ferenczi bácsit, jól nézze meg. Az őrnagy intett, hogy hozzák be a B.26-ost. Ismét bekísérték a kémet, és levették csuklójáról a bilincset. — Nyugodtan menjen oda hozzá Ferenczi bácsi. Nézze meg jól — szólt Pálos. A kis, hajlott hátú öregember felállt és odalépett a külföldi vadászhoz. — Semmit sem látok rajta ... Mit kell néznem? — Jól nézze meg, Ferenczi bácsi... — Hiába nézem ..: — Most is? — kérdezte Pálos, majd odalépett a B.26-oshoz. és egyetlen rántással letépte arcáról a bőrt. Jött a szemöldöke, az orra még a hajából is egy darab. De előbújt egy másik arc, immár az igazi: ott állt a szoba közepén Járfás Kálmán, az erdész. Éva felsi költött: — Az erdész! — Most nézze, Ferenczi bácsi A szemét! Ferenczi bácsi felhördült: — Ö az! A vitéz Kertes! Az erdész felpattant a székről. Riadtan nézett körül a szobában, mintha a menekülés útját keresné. De az ajtóban ott álltak a rendőrök... — Sejtettem, hogy kellemetlen lesz ez a találkozás önnek, Kertes úr! Vagy inkább százados úr? A B.26-os nem válaszolt. Ha eddig úgy gondolta, hogy életfogytiglani börtönbüntetéssel megúszhatja, most már biztos lehetett a jövőjében! — Mutassa meg neki a haslövését Ferenczi bácsi ... Az idős ember inkább tépte, mint gombolta az ingét, s amikor elővillant a még mindig jól látható heg, odabökött az ujjával. — Ezt te csináltad! ■— Mert nem volt ideje a tarkólövéshez. Amit korábban már százötven esetben kipróbált — folytatta metsző gúnnyal az őrnagy. A többiek mát sem tudtak a kémhálózat és a Ferenczi bácsi haslövése közötti összefüggésekéi, legfeljebb csak sejtették, hogy itt most Jártásnak, vagyis vitéz Kertesnek a múltjáról beszélnek. — Nézzük az arcát — mutatta Pálos őrnagy. — Plasztikai műtétet csináltatott, hogy ne ismerjék fel! Ugye, Kertes úr? A B.26-OS nem válaszolt. — Most arról beszéljen, hogyan gyilkolta meg Sípost, Járfás kis ideig még hallgatott, de aztán meggondolta magát, és beszélni kezdett. — Azt tudja, hogy a nyugatnémet vadászok tolmácsa voltam ... — Ez előre el volt készítve, vagy véletlenül jött? — Elő volt készítve. — A vadászok is tudtak valamiről? — Nem, 5 sem, akinek a maszkját viseltem. Odakinn, a központban tudták, hogy ők mikor érkeznek. Futár útján megkaptam az egyik vadász öltözékének pontos mását, több öltönyt és egy bőrálarcot, amely teljesen az ő arcát mintázta. Termetünk szinte egyforma .., — Emberbőrből készült az álarc? — kérdezte Pálos. — Azt hiszem, igen. — No, tovább! —■' Amikor megkaptam a parancsot, hogy Fecske nem repül többé, kerestem az alkalmat. Úgy akartam megcsinálni a dolgot, hogy utána eltűnhessek, s ne terelődjön rám a gyanú. — Ezért hagyott neki üzenetet, hogy hajnali négykor menjen a Hámor-kohóhoz? — Igen — kapta fel a fejét Jártás, hogy még ezt is tudják róla. — No és miért gyilkolta meg előbb? — Parancs volt rá. hogy meg kell halnia ... A nap sugarai áttörtek a függönyön, s beborították a szobát. Jártás cigarettájából alig maradt néhány millimétemyi, egészen addig szívta, amíg a körmére nem égett. A füstöt mélyen tüdőre szívta. Pálos elhallgatott, mintha gondolkodna valamin. Pedig csak a fáradtság tört ki rajta. Hosszan nézte ezt az embert, aki úgy ült ott a szoba közepén és olyan folyékonyan válaszolt, mint egy megfenyítjeítt gyerek ... Milyen félelmetesnek tetszett még néhány nappal ezelőtt is! Milyen titokzatosnak ... Mintha legalábbis egy egész országrész az övé lett volna. Pedig az élet továbbra is úgyanúgy zajlott ezen a vidéken, mint annak előtte. Az emberek ugyanúgy dolgoztak, szórakoztak, pihentek, mint máskor. — Azt mondja meg Járfás, «■> pödört egyet a bajuszán Pálos őrnagy —, hogy mit csinált aztán. Azt mondják, a kéményseprő szerencsét hoz. Ami azt illeti, ez áttételesen igaz is, hiszen ha „eldugul” a kémény, füst árasztja el a szobát, valóban szerencse, ha megjelenik a kéményseprő és szabaddá teszi az utat a füst előtt. Pongrácz Imre és Hauk András, a Tolna megyei Kéményseprő Vállalat dolgozói naponta más-más faluba viszik a „szerencsét”. Bonyhádiéi indulva, — lehet tél, vagy nyár, — 20—30 kilométert kerékpároznak naponta a különböző falvakba és dolguk végeztével máris mennek tovább új kémények felé. Amikor lencsevégre kaptuk őket, egyikük Váraljára, a másik pedig Győrére kerekezett a hóban. <*«oto: Erb.) amikor az üzenetet otthagyta?; Illetve, hogyan jutott be észrevétlenül a szobába? — Felvettem a külföldi öltönyét és az álarcot. Ilyenkor mindenki azt hitte, hogy a német vadász megy felfelé a lőpesőn. Amikor úgy láttam, hogy senki sem tartózkodik a folyosón, kinyitottam a szobát. — És ha jött volna valaki? — Bementem Volna az egyik nyugatnémet szobájába. — Olyan tökéletes biztonságot nyújtott a maszkírozás? — Igen. — Tovább! — Eszembe jutott, hogy a Hámor-kohónál azért nem hajthatom végre a parancsot... — A gyilkosságot! — ... a gyilkosságot, mert akaratlanul is nyomot hagyok. Tudtam, hogy lesz jelmezbál, minden turnus szokott tartani. Amikor a lepényevő verseny folyt, ott álltam a többiek között. Én fújtam el a gyertyát... — És a villany? — Azzal a kis szerkezettel, amit már mutatott az őrnagy úr... — Még egyszer mondja el, hogy is volt az. — Órával működik. Tudtam, hogy tizenkettő után öt perccel már egészen biztosan eloltják a villanyt. Erre állítottam be, s a harmadik emeleti folyosón, a fordulónál behelyeztem a biztosíték-rendszerbe. Zárlatot idézett elő ... — A telefon? — Én vágtam el...' — És aztán? — Elhelyezkedtem Sípos mögött, és lelőttem. — Vegyipisztollyal? — Nem. — Tehát hangtompítóssal? — Igen. — 1956-ban meddig volt odakinn? — Két napig ... — Vigyék! — szólt Pálos a rendőrökhöz. Kikísérték. — Őrnagy elvtárs, mikor gyanította először, hogy Jártás rejtőzik a B.26-os fedőnév mögött? — kérdezte Bordás ezredes. — Hogy őszinte legyek, csak az utolsó pillanatban győződtem meg elképzelésemről. De már gyanús volt, amikor beszélgettem vele egy kiránduláson, és felismert mint soproni erdész-hallgatót. Pedig esküszöm, hogy sohasem jártam az erdészeti főiskolára — mondta nevetve Pálos. — A másik gyanús mozzanat az volt, hogy ugyanúgy befelé taposta a cipője sarkát, amint ezt Sipos szobájában a poláris fény kimutatta. Csak megzavart a nyugatnémet. Még az utolsó pillanatban is, ezzel az emberbőr-maszkkal. Rémes, mire nem képesek... Lenyúzzák emberek bőrét, hogy ügynökeiknek álarcot csináljanak belőle. — Biztosan halottakról — szólt közbe az ezredes. — Természetesen. De nem szörnyű így is? — De. Az. Éva megsemmisülten hallgatott. Nem sírt már, de még mindig fel-felcsuklott benne a fájdalom. Micsoda kegyetlensége a sorsnak, hogy belekerült ebbe a maffiába, amely egykor az apjától az életet, most pedig az ő szívét akarta elragadni. Egyes részletek összefüggések még csak sejtésként éltek benne, de annyit már tudott, hogy az ő élete ugyanúgy veszélyben forgott, mint annak idején az édesapjáé ... — Tulajdonkéopen csak env- nyit akartam Ferenczi bácsitól — mondta Pálos. — Maga pedig, Éva, mielőbb gyógyuljon ki ebből a szerencsétlen históriából. Tudom, hogy fáj, de elhiheti, hogy nem mi akartunk fájdalmat okozni magának. A lány nem válaszolt. Tsmét megeredtek a könnyei. .. Ferenczi bácsi átölelte a lányát. aztán intett a feleségének és fiának. Együtt indult haza Borsodba a Ferenczi-család. Vége. «EQDQtDEjEjnH A gyermek lelki fejlődéséről Kedves „Négyszemközt az orvossal" I Nagy érdeklődéssel olvastam lapjukban az e!meb:te~ségr l;l. Szíveskedjenek megírni, egy no malis gyermek lelki fejlődésével kapcsolatban mi a követelmény? Szívességüket nagyon köszönöm. Olvasójuk, egy édesanya. Háromhónapos korban jelentkezik az első lelki tünet: a nevetés. Féléves korban a tárgyak után is kap. személyeket kezd megismerni. Egyéves kor általában a beszéd kezdete. Ha a gyermek egyéves korában nem beszél, akkor sokszor a hallásával van baja. Ezért a szülőnek különös figyelemmel kell kisérnie a gyermek fülét. Nincsen-e gennyes folyás, fájdalom. A beszéd kezdete normálisan is kettő és fél, három évig is eltolódhat. Az érzékszervek hiánytalan működése, a tapasztalás és érzékelés által a lelki fejlődésre is kihat. „Ép testben ép lélek!” Ülés és fekvés alkalmával egyenes tartásra kell szoktatni a gyermeket. Fontos a szabályos időközökben való étkezés, könnyű, fűszermentes ételek fogyasztása, szesz, dohány abszolút tilalma... stb. Nem szabad engedni, hogy sokat üljön szobában, túl sokat tanuljon, ami nemcsak a szükséges mozgás és a kellő anyagcsere hiányát okozza, hanem az éjszakai nyugodt alvás kárára is van. Ez azonban nem jelenti, hogy semmi szellemi munkát ne végezzen a gyermek, mert ez viszont lelki fejlődését veszélyezteti. Tanulás tekintetében fontos, hogy rá nézve; érthetetlen dolgokat ne taníttassunk, mert ez a fogalmak fejlődését gátolja, a fogalmak iránt érzéketlenné tesz, szajkózáshoz szoktat a zavaros gondolkodást alapozza meg. Ne halljon általában sok olyan beszédet, amit nem ért meg. A gyermek lelki nevelése tekintetében legfontosabb a példaadás. A példa az, ami legjobban hat a gyermekekre. A beszédet, az olvasmányokat is ilyen alapon kell megválasztani későbbi gyermekkorban is. Ha a szülőknél jót lát, akkor jót is tanul. A szülők ne tegyenek mást, mint amit mondanak a gyermeknek. Ne veszekedjenek, ne vitatkozzanak egymás között, különösen a gyermek előtt ne. Rendkívül rossz hatású a gyermekre, és később is, a szülők rossz családi élete. A rossz házasságok, az elválások elsősorban a gyermekben bosszulják meg magukat. E tekintetben a szülőket roppant felelősség terheli, mert gyermekeik bizonyos mértékű lelki megrontása elkerülhetetlen. A gyermekeket komolyan kell venni. Nevelés szempontjából fontos, hogy a kisgyermek kérdéseire megfelelően válaszoljunk, ne vezessük félre. A kérdések éppen érdeklődést és intelligenciát mutatnak, és a gyermek ezáltal tanul. Nem szabad a gyermeket társaságban, sokak előtt figyelmeztetni, megverni, megszégyeníteni. A gyermeknek igen erős az önérzete. Testi fenyíték is többnyire bántja a gyermek önérzetét. Ha valami igen helytelen, jellembe vágó dolgot cselekedett, akkor szeretetteljes rábeszéléssel, példákkal kell ennek helytelenségére rávezetni. Bizonyos büntetés is, — de nem testi fenyíték — természetesen igénybe vehető, de mindig igazsággal, és nem haraggal. A gyermek vezetése lehetőleg ne paranccsal történjék, hanem inkább rábeszéléssel. A parancsolgatás makrancossá teszi a gyermeket. Érezze a gyermek mindig, nem annyira a tekintélyt, mint a szeretetet. Hiba az is, ha a gyermeket túl sokat figyelmeztetik, feddik, sokat megtiltanak neki, félelmet öntenek bele, hogy elriasszák valamitől. Legyen a gyermek állandó szemmeltartás alatt, de ne jelentsen ez nyugtalanító ellenőrzést, vágy folyamatos rendreutasításokat, ami izgat, alattomossá tesz, tehát elbújásra és éppen ezzel veszedelmes szokások kifejlődésére vezethet. Ne legyen a gyermek sokat felnőttek, társaságában, sokkal inkább vele egykorúakkal tartózkodjék együtt. Nem szabad gyámoltalanságra, önállótlanságra szoktatni, amely főleg azzal történik, ha a szülők helyette mindent megcsinálnak, amit a gyermek maga is jói elvégezne. A napsugárzás hatása az egészségre Kedves „Négyszemközt"! Ki mit tud t-játék közben felmerültek az alábbi kérdések: A napsugárzás hatása az egéscség.ef Az éghajlat jelentősége az egézzségref Mit jelentenek a fronthatásek? A napsugárzás nemcsak a levegő hőmérsékletének a forrása. A napsugarak ibolyántúli sugarakat tartalmaznak, amelyeknek hőhatásuk nincsen, mégis nélkülözhetetlenek az ember számára. Az ibolyántúli sugarak 10—400 millimikron hullámhossznak. Igen fontosak a 290— 310 millimikron hullámhosszú sugarak, amelyek a táplálékban lévő növényi származású lipoidot. az ergo- sterint átalakítják D-vitaminná. A D-vitamin biztosítja a csontozat megfelelő fejlődését. Hiánya angolkórt idéz elő. Az ibolyántúli sugarak serkentik a vérképződést és a vérkeringést, a bőrben helyi vér- teltséget idéznek elő. fokozzák a bőrfesték-képződést is, amely a bőr tartós bámulásához vezet. Az ibolyántúli sugarak baktériumölő hatást is kifejtenek. Ez a. hatás a. legerősebb az alacsony hullámhosszúságú sugaraknál. A 400—800 . millimikron hullámhosszúságú sugarak a fénysugarak. Ezeknek a sugaraknak hőhatásuk van, és kiszárítás révén pusztítják a baktériumokat. Az említett élettani hatások miatt fontos, hogy minden lakóhelyiségbe közvetlenül behatoljon a napsugárzás. Az ablaküvegen átható napsugárzás nem tartalmaz ibolyántúli sugarakat, mert az ablaküveg ezeket, visz- szatartja. Az anyagcserét, és a vérkeringést a fénysugarak is serkentik, a bőr bámulását is előidézik. Tartós hiányukra vezethető . vissza a pincében lakó gyermekek sápadtsága. A bányászok szemték'e- rezgése (Nistagmus) is a fény hiánytól származik. A levegőszennyeződés a napsugárzásból éppen a, szervezet számára legértékesebb ibolyántúli sugarakat nyeli el a legnagyobb mértékben. Fontos tehát, hogy a városi lakosok is lehetőséget kapjanak a gyengítetlén napsugárzás élvezésére (kirándulás, szabadban való tartózkodás). A túlzásba vitt napozásnál azonban a sugárzás káros hatása érvényesül és súlyos bőr- gyulladásokat okozhat, A FRONTHATASOK£ÓL A Föld különböző térségei fölött eltérő hőmérsékletű, sűrűségű, és nedvességű légtömegek keletkeznek. A légnyomásküíönbségek miatt ezek a légtömegek áramlani kezdenek, egymás fölé, vagy alá nyomulnak. A különböző légtömegek érintkezési felületén, a frontokon élénk időjárási változások figyelhetők meg, légnyomáscsökkenés, záporok, zivatarok. A légtömegek áramlása közben, érintkezési felületeik is változtatják helyüket, a frontok átvonulnak. A frontváltozásokra egyes egyének élénken reagálnak. Reumások Ízületeiket fájlalják. Begyógyult sebek hegei érzékennyé válnak, megszaporodik az agyvérzések, sziyizo-nin- farktusok, a koszorúér-embóliák, a glaukoma-rohamok száma. Ma még nem tisztázott, hogyan fejti ki a frontátvonulás e káros hatását. Egyesek a levegő elektromosságának tulajdonítanak szerepet. * Kedves olvasóink! A beérkezett sok kérdésre, helyszűke miatt nem tudunk válaszolni. Legközelebbi, vasárnapi számunkban a beérkezé sorrendjében fogjuk a felvilágosi tást megadni.
