Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

r 2 TOLNA MEGYFÍ NfiPfJSÄO .£30 í 1933. december 4. Százezres túlteljesítés A A Tolna megyei Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat a terv szerint idén 700 000 folyóméter öntözőcsövet és 30 000 szórófejet gyártott vol­na. Az öntözőcsövek gyártásába már most 715 000 méternél tarta­nak és az év végéig mintegy 100 000 folyó­méterrel túlteljesítik ter­vüket. Festékkel jelöli meg a meós a frissen horgany­zott csöveket. A gyár udvarán felsze­relik a csatlakozó ken­gyeleket és máris szál­lításra készek az öntö­zőcsővek. ▼ Sorozatgyártás, választék, gazdaságosság Ismeretesek a fejlett tőkés or­szágok ipari termelésének adatai. Ezeken belül figyelemre méltóak a sorozatgyártás eredményei. Noha nem egyértelmű közlésekről van szó, bizonyos összehasonlítást mégis lehetővé tesznek a mi hazai viszonyainkkal. Kiderül ekkor, hogy egy sor termék esetében a modern tőkés üzemek évi ter­mékmennyisége alaposan felül­múlja a miénket. E vonatkozás­ban különösen a sorozatgyártás körülményei tanulságosak. Nem kétséges, a külföldi ered­ményekhez viszonyítva a mi gép­ipari termelésünk sorozatnagysá­ga (tömege) nem felel meg a kor­szerű gyártási módszerek, a mo­dern technika gazdaságos kihasz­nálása követelményének. Ezt bi­zonyítják az alábbi összehasonlí­tások: a modern tőkés középüzem évi termeléséhez viszonyítva ná­lunk teherautóból 18—20 száza­lék, speciál-gépkocsikból 15—30 százalék, 25 lóerős, kerekes trak­torokból 3 százalék, arató-cséplő­gépből 4 százalék, műtrágyaszóró­ból 5 százalék, kerékpárból 52 százalék, motorkerékpárból 60 | százalék és varrógépből 8—10 szá­zalék a hasonló méretű magyar középüzemek évi termelési volu­mene. Ha az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok csak megközelítő arányokat fejeznek is ki, meggyő­zően bizonyítják, hogy hazai ipa­runkban a termelés tömegszerű­sége alacsony fokon áll. Világos, hogy a nagy sorozatgyártás elő­nyeit számításba kell venni, mert ezek nagyfokú munka-, energia- és anyag-takarékosságot tesznek lehetővé. A VIII. pártkongresz- szus hangsúlyozta azt a követel­ményt, hogy: „...minimális ráfor­dításokkal maximális eredményt érjünk el.” E célkitűzés megvaló­sításának egyik fontos eszköze a tömeggyártás fokozása. De a nagy­teljesítményű, modern gépi tech­nika alkalmazásának is egyik fel­tétele a nagy széria. A termelés tömegszerűségének fokozása természetesen nem csu­pán gépipari, technológiai problé­ma. Ami például a könnyűipart illeti, ott a gazdaságos sorozat­gyártás és a kielégítő választék szempontjai gyakran keresztezik egymást. Egy szakértőkből álló lengyel delegáció Ausztriában a helyszínen tanulmányozva megál­lapította, hogy lehetséges a két követelmény egybehangolása. A választék gazdagságát nagy soro­zatú gyártás esetén is biztosítja a nemzetközi árucsereforgalom. Ez utóbbiba viszont csak a világ­piacon is kelendő, olcsó, tehát nagy szériákban készülő áruval lehet bekapcsolódni. Bizonyos kettősség tapasztalha­tó azonban az idézett problémá­ban. Vannak ugyanis olyan tőkés középüzemek is, amelyekben a tíz- és százezres nagyságrendű darabszámok mellett mindössze évi néhány száz darabra terjedő volumeneket is találunk. Ennek ellenére, ezek esetében, elégtelen sorozatnagyságról mégsem beszél­hetünk. Következésképpen a soro­zatnagyság követelményét nem szabad sematikusan értelmezni. A sorozatnagyság önmagában se nem feltétele, se nem ismérve a gazdaságos termelésnek, önmagá­ban az, hogy kerékpár- és motor­kerékpár-termelésünk tömegsze­rűsége viszonylag kedvező a mo­dern középüzemek sorozatnagysá­gához viszonyítva, még nem fel­tétlen biztosíték arra, hogy ezen termékek gyártása gazdaságos. Az következik ebből, hogy $ termelés tömegszerűsége nagyonis relatív mérce. Sokféle szempont figyelembevételével lehet csupán eldönteni, mikor és mihez viszo­nyítva tömegszerű egy bizonyos termékgyártás, mikor gazdaságos és a gazdaságosság milyen széria- nagyság mellett maximális, stb. És mindezen felül következnek azok a meggondolások, amelyek anyag- és energia-helyzetünk kor­látái alapján foglalkoznak a tö­meggyártás lehetőségével. Az egész probléma megértésé­hez szolgál kitűnő példával egy nyugatnémet cég, amely évente mindössze néhány száz darab rakodódömpert gyárt. A gyártmá­nyokhoz azonban nagy számban kereskedelmi anyagokat és fél­kész termékeket használnak fel. Nagy figyelmet érdemel ez a tény. Ugyanis, a végtermék soro­zat gyártása nem feltétlenül a döntő kalkulációs körülmény. Valójában az egész termelési fo­lyamat specializáltságát kell ala­pul venni. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a nagy sorozatban előállított végtermék gazdaságos­ságát leronthatja, ha az^ előállí­tásához szükséges motorok, alkat­részek, félkész-termékek stb., he­terogén technológiájú, alacsony termelékenységű gépek révén ké­szülnek. Sajnos, a mi hazai gép­ipari gépállományunknak csak a huszadrésze olyan, amely meg^ felel speciális termelési célokat szolgáló célgép követelményeinek. A technológiád folyamatok sze­rint specializált termelésben más­ként jelentkezik a sorozatnagyság vagy a tömegszerűség problémá­ja. Eszerint lehetségesek olyan termékek, amelyeknek egyedi, vagy pedig kis szénában történő gyártása is gazdaságos, feltéve, hogy a termelés előző folyamatai specializáltak és ha a részlet­folyamatokban sikerült biztosíta­ni a termelékenység magas szín­vonalát. Vannak olyan tipizált és specializált sorozatgyártásban ké­szült alkatrészek, motorok stb.. amelyek beépíthetők a legkülön­félébb végtermékbe. Sok olyan azonos gyártmányú alkatrészt is­merünk, amelyek tehergépkocsik­ba, autóbuszokba, spéci álgép­kocsikba, traktorokba, sőt az arató-cséplőgépekbe is egyaránt felhasználhatók. Hasonló nagy lehetőségek kínálkoznak a hír­adástechnikai és műszeriparban is. Ezért a tömeggyártásnak elen­gedhetetlen feltétele az egységes technológiai elveknek megfelelő epecializálás megvalósítása. A mai korszerű végtermékgyártó üze­mek többnyire összeszerelő mun­kahelyek. Ezek sorozatnagyságát pedig a piaci szükségletek hatá­rozzák meg. Végső fokon a rész- fokozatok specializáltsága és egy­szerűsítése az a bázis, amely le­hetővé teszi, hogy a kisebb soro­zatszámú végtermék-gyártás is kifizetődő legyen. Ha a termelés megszervezése mindezt figyelem­be veszi, akkor a végterméket gyártó üzemek a mindenkori ke­resletnek megfelelően, rugalma­sabban váltogathatják a profil­jukat és a választékot. Mindezek a gondolatok a se­matikus szemléletmód ellen szól­nak. Tehát a tömegtermelés prob­lémáját ugyanúgy nem lehet mechanikusan megoldani, mint ahogy a közgazdasagi élet egyéb kérdései sem tűrik ezt. Igaz, ma a termelés tömegszerűségének fo­kozása alapvető feladat, s ennek lehetőségeit a vállalati összevoná­sok gazdagítják, a mélyebb össze­függésekről mégsem szabad meg­feledkezni. Dr. Varga György Gimnázium, üsem, Simontornya általános rendezési tervében — Elnök elvtárs, épí- Középkorú asszony nak olyan részek, ame- tési engedélyt szeret- tárgyal Simontornyán lyek egészségtelenül túl- nék kérni. Építeni sze- Bregovics Mihály tanács- zsúfoltak. Ezeken a ké­retnék a régi telekre, elnökkel. Az asszony lyeken szanálással kell — Sajnos, arra a te- szeretne a régi ház- kialakítani rendes ut- rületre nein lehet épí- helyen építeni, ami száz cákat, rendes lakás- tési engedélyt kiadni, öl sincs. Az elnök a viszonyokat. Arra a részre két' év község rendezési tervé- — Ez a terv határoz­óin építési tilalom áll re hivatkozik. za meg például, hol fenn, mert a község ál- Az asszony Végül az- kapnak helyet a későbbi talános rendezési terve zal köszön el, hogy években épülő intézmé- ezekben az utcákban mégegyszer, alaposabban nyék, vállalatok, isko- szabályozni akarja majd utána néz az OTP-nél Iák. üzlethá'ózat — eset- a beépítést. Nem lehet a házhelyvásárlásnak. leg többszintes, állami sokáig fenntartani az A beszélgetés során lakóházak, társasházak ottani állapotokat. Leg- többször szóba jött á — és egyebek, feljebb a bontási enge- rendezési terv.. Mi a — Ezekből melyek délyhez já ülünk hozzá, célja ennek a tervnek, valósulnak meg leg- Viszont más helyen le- milyen mértékben, hó- előbb? hét építeni, az OTP-től gyan érvényesül a köz- — A gimnázium és a lehet házhelyet vásá- ség fejlesztésében? — vegyesipari vállalat új rolni. ezt kérdezzük • Brego- üzemháza. Ezek építése — De úgy számítót- vies elvtárs1 ól. már a jövő évben meg­tam, így olcsóbban épít- — Az általános rei}- kezdődik. Azonkívül tethetek. ^ dezési terv a távlati lesznek kisebb létesít­— Ha már minden- fejlesztést határozza menyek, mint a piac képpen építeni akar, meg, sokoldalúan figye- áthelyezése. Erre az idén akkor nem kerül so1-kai lembevéve a község 30 000 forintot költöt- többe a telek. És rész- gazdasági, kulturális tünk, jövőre újabb har- letre is vásárolhat... helyzetét. Például — mincezret. Házilagos — Hiszen tudom, mert amint ez az előbb érdek- építkezéssel építünk érdeklődtem már az lődö asszonii építési tér- autóbusz-várótermet és OTP-nél. veit érintette —, van- megállóhelyet. — Ezideig megoldat­lan volt a Sió balparti rész vízellátása. El­készült már az előtere, amely szerint hidrofor- berendezéssel 220 000 fo­rintos költséggel meg­oldódik a vízellátás. — És a későbbi ter­vek? — Az üzlethálózat fej­lesztése a község külső részein is. És újabb is­kola a vasúton túl, a meglévő óvoda mellett. Ide akarunk még böl­csődét is építeni. Az utca túlsó oldalán pe­dig üzletházat... A ven­déglátás színvonala is sok kívánnivalót hagy maga után, amelyen új étterem, szálloda építé­sével kívánunk segí­teni. A vendéglátó vál­lalattal már tárgyal­tunk erről. Itt, a ta­nácsháza szomszédságá­ban két eladó ház is van, ezek helyére épí­tene — feltevések sze­rint — a vendéglátó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom