Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
1963. december 26. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Szórakozás ? Önnepelés? légedettség? Iskolai szünidő és a kisdiák Rövidesen elérkezik a régen várt téli szünet. Szüksége van erre a kisdiáknak és a nagvnak egyaránt. Mégy hónapi magiLszített munka után hagyományos ..jutalom" ez a pihenő. Az ilyen munkamegszakítások szükségesek a diák életében. Sok évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a téli szünet után nagyobb lendülettel és kettőzött buzgalommal folyik a diákok iskolai munkája. Mindig? Minden esetben? Ugyanis, nem egyforma érdemmel kezdik meg a téli szünetét a diákok. Nagyobb részük becsülettel állta meg a helyét, odaadással, jól, és sokat tanult. Egy nuisik részük azonban csak tengett-len- gett az iskolában, „átvészelte” nagy üggyel-bajjal az időt, a kellemes pihenőre várva. Melyik diák miként töltse tehát a szünidőt? Általában a szülők két nagy táborba sorolhatók. Vannak, akik úgy vélik, hogy a vakáció a teljes munkaszünetet jelenti. Közülük sokan így beszélnek: „Szegény gyerek, hadd pihenjen.” Vagy: „Agyonhajtották szegényt az iskolában, most legálább kipihenheti magát". Az ilyen, és ehhez hasonló mondatokat a helytelen szeretet mondatja a szülővel. Ez a felfogás a diák kényeztetéséhez vezet. Az ilyen szülő az ágyba viszi gyermekének a reggelit, mentesíti őt még a legcsekélyebb házimunkától is. Pedig ha alaposabban utánanézne gyermeke addigi iskolai helytállásának, azonnal rájönne: Nem történt semmiféle ..agyonhajszolés”. Sem az iskola nem terhelte túl a gyereket, sem a gyerek nem hajszolta magát, még a szükséges mértékben sem. Akadnak persze olyan szülők is, akik az iskolai téli szünetben vasszigort alkalmazva kényszerítik gyermeküket a még, fokozottabb tanulásra. Azt mondogatják: „Most nagyon ráérsz, még iskolába se kell menned, most aztán előre megtanulhatod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz”. Nagyon káros szemlélet ez. Megfosztja a gyereket a pihenéstől, csökkenti érdeklődését a jövőbeli munka iránt, stb. Egyik véglet sem helyes. Persze, az „arany középút” sem ajánlatos. Minden egyes kisdiák egy-egy külön eset. Meg kell keresni a legjobban megfelelő módszert és arányt. Abból kell kiindulni, hogy a téli szünet valamelyest kikapcsolódás a munkából. Semmi hiba nem származik hát abból, ha a kisdiák egy órácskával tovább pihen, többet játszik, önfeledten szórakozik. Játsszon a pajtásaival, szabad egy kissé későbben lefeküdnie és végignéznie vagy végighallgatnia a neki megfelélő televízió-, vagy rádióműsort. Tegyük lehetővé, hogy a megfelelő keretek között a kisdiák jól szórakozzék. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a végnélküli szórakozás, vagy éppen az üres semmittevés időszaka legyen. A délelőtti órák mindenképpen alkalmasak arra. hogy a diák egy kissé forgassa tankönyveit, rendezze füzeteit, rendet teremtsen fiókjában, karban tartsa használati tárgyait. Ami pedig az esetleges mulasztásokat illeti, a téli szünet kiválóan alkalmas ezek könnyű pótlására. Egyetlen diákot sem terhel meg az sem, ha a kötelező olvasmányokat előre elolvassa. Több ideje marad majd később a tanulásra. Célszerű és szórakoztató egy-egy múzeumlátogatás, a könnyed sportolás és kirándulás is. És a házimunka? Nemcsak a szünidőben, hanem az egész iskolaév idején is, a házimunka nemcsak kívánatos, hanem szükséges is. Más-más időben, természetesen más-más mértékben. A diák, akár kicsiny, akár nagy, mindenkor végezzen valamiféle házimunkát, segítse a családi közösséget. A szülő csak arra ügyeljen, hogy a házimunka kedvéért a tanulmányi munka ne szoruljon a háttérbe. A téli szünet kiválóan alkalmas arra, hogy a diák maga fabrikáljon ajándékozásra alkalmas, apró tárgyakat. Mindig akad a ház körül olyan ügyességet igénylő apró munka, amit a diák elvégezhet. Ezernyi tapasztalat bizonyítja, hogy az a törülközőtartó, lábtörlő, vagy egyéb apróság, amelyet a diák készített el — a jót- kedv és az önbizalom forrása tud lenni. Ilyenkor nem a fizikai munka az egyedüli cél, hanem a hasznosság is, ami fejleszti a gyermek önérzetét. Az arany vakáció a modern diák életében olyan pihenő, mint a hegycsúcsra törekvő turistáé útközben. Jó megállni néhány pillanatra. de közben felfelé nézni, előre, a csúcsra, amelyet el keli érni. Dr. D. P. Téti gondok — téli gondolatok KALAP ÉS SÁL A VADNYUGATI LOVASOK nyakában látható színes kendő nemcsak dísznek szolgál. Gyors vágtánál az orruk alá kötik úgy, hogy a szájuk és a nyakuk fedve legyen és az erős légáramlás ne érje közvetlenül a hőmérséklet ingadozásra érzékeny torkukat. Sárguló pergamentek is feljegyzik, hogy lovas őseink hasonlóan gondoskodtak egészségük védelmének e fontos módjáról. A tapasztalt lovasok tudták, ha a levegő megcsapja őket, különféle betegségeket kaphatnak és különösen a makacs köhögés kínozza majd azokat, akik nem védik kellően torkuk környékét. A harminc éves háborúban Wallenstein Albrecht, kiváló hadvezér Horvátországból toborozta híres lovasait. A horvátok, akiket ' németesen kroatéknak neveztek, ugyancsak selyem leendőt kötöttek a nyakuk köré. Róluk lett e viselet neve kroate, majd kravatte. Ebből a szóból származik a nyakkendőnek régi magyar neve, a kravátli. A franciái forradalom idején a divatos férfiak már hosszú kendőket tekertek a nyakuk köré, amikor a múlt század elején megjelent a kemény gallér, a nyakra tekert kendőből pedig külön viselet alakult ki, a ma is kedvelt sál. A HŐMÉRSÉKLET-INGADOZÁSRA olyan érzékeny torkunk tájának a védelme különösen téli időben fontos. Amikor a jól fűtött szobából kilépünk a szabadba, kellemes védelmet nyújt a jvaknak a sál, a fejnek a kalap, vagy más, a féjet fedő, megfelelő viselet. Viszonylag kevesen vannak, akik alaposan meg nem magyarázható okból, fedetlen fővel, szabadon hagyott nyakkal, kihajtott inggallérral járnak télen is. Azt hiszik, hogy viseletűkkel az egészségüket szolgálják. Azt hirdetik, hogy a kalap viselete kopaszságra vezet. A kopaszságnak számos oka van. Kétségtelen, hogy ennek a helytelen kalapviselet is oka lehet, de ki kell emelnünk, hogy a hangsúly a helytelen szón nyugszik. A kalapot és a sálat sokan célszerűtlenül viselik. A meleg fejfedő és a nyakat beborító kendő vagy sál akkor sem kerül le róluk, amikor jpl fűtött helyiségbe lépnek. Különösen falu helyen szokásos a meleg kendőt és a kucsmát a nyakon, a fejen „felejteni”. A fej bőre védekezik a nem kívánatos melegforrás ellen, izzadni kezd. De hasonló módon izzadtságot termelnek nemcsak a befedett, hanem a szabadon maradt testfelületek verejtékmirigyei is. Ha az ilyenmódon kiizzadt ember kimegy a hideg, esetleg szeles szabad levegőre, fedetlen arcbőre hirtelen hül le és szervezete ilyenkor fokozottan fogékonnyá válik olyan kórokozókkal szemben, melyek rendes körülmények között nem ártanak neki. A fokozott izzadtság káros hatású. Különféle betegségeknek, közöttük több fajta gombás ártalmaknak a gyors terjedését segítheti elő. NYAKUNK ÉS FEJÜNK VÉDELME hideg időben rendkívül fontos, de ne a divathoz, hanem első sorban a szükségletekhez igazodjunk. A kalap és a sál úgy hasznos, ha akkor viseljük, amikor az időjárási viszonyok azt indokolttá teszik. Csupán néhány mozzanatot vetettünk fel az öltözködéssel kapcsolatos egészségügyi problémákról, de akiket részletesebben érdekel a kérdés, olvassák el dr. Grubich Vilmos „Az időjárás és az ember” című könyvét, amely erről a kérdésiről sok hasznos tanácsot ad. dr. V. P. Karácsonyi és szilveszteri diós-, mákos- beigli-szükségletét a kereskedelmi boltegységeken keresztül megrendelheti Tolna megye sütőipari vállalatainál Szekszárd, Konyhád, Tamási körzeteiben. (111) IGEN! Mert mindenkor és mindenhol a ktsz termékeit kérem snx VJ 3 HŰM A ktsz termékei szépek,' tartósak, ízlésesek, jó minőségűek, a. legújabb divat és fazon szerint gyorsan. olcsón készülnek a megye csaknem minden pontján.
