Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-20 / 297. szám

1963. december 26. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Szórakozás ? Önnepelés? légedettség? Iskolai szünidő és a kisdiák Rövidesen elérkezik a régen várt téli szünet. Szüksége van er­re a kisdiáknak és a nagvnak egy­aránt. Mégy hónapi magiLszített munka után hagyományos ..juta­lom" ez a pihenő. Az ilyen mun­kamegszakítások szükségesek a diák életében. Sok évtizedes ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a téli szünet után nagyobb lendü­lettel és kettőzött buzgalommal folyik a diákok iskolai munkája. Mindig? Minden esetben? Ugyanis, nem egyforma érdem­mel kezdik meg a téli szünetét a diákok. Nagyobb részük becsület­tel állta meg a helyét, odaadás­sal, jól, és sokat tanult. Egy nuisik részük azonban csak tengett-len- gett az iskolában, „átvészelte” nagy üggyel-bajjal az időt, a kel­lemes pihenőre várva. Melyik diák miként töltse tehát a szün­időt? Általában a szülők két nagy tá­borba sorolhatók. Vannak, akik úgy vélik, hogy a vakáció a tel­jes munkaszünetet jelenti. Közü­lük sokan így beszélnek: „Szegény gyerek, hadd pihenjen.” Vagy: „Agyonhajtották szegényt az isko­lában, most legálább kipihenheti magát". Az ilyen, és ehhez hason­ló mondatokat a helytelen szere­tet mondatja a szülővel. Ez a fel­fogás a diák kényeztetéséhez ve­zet. Az ilyen szülő az ágyba viszi gyermekének a reggelit, mentesí­ti őt még a legcsekélyebb házi­munkától is. Pedig ha alaposab­ban utánanézne gyermeke addigi iskolai helytállásának, azonnal rájönne: Nem történt semmiféle ..agyonhajszolés”. Sem az iskola nem terhelte túl a gyereket, sem a gyerek nem hajszolta magát, még a szükséges mértékben sem. Akadnak persze olyan szülők is, akik az iskolai téli szünetben vasszigort alkalmazva kényszerí­tik gyermeküket a még, fokozot­tabb tanulásra. Azt mondogatják: „Most nagyon ráérsz, még iskolá­ba se kell menned, most aztán előre megtanulhatod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz”. Nagyon káros szem­lélet ez. Megfosztja a gyereket a pihenéstől, csökkenti érdeklődését a jövőbeli munka iránt, stb. Egyik véglet sem helyes. Per­sze, az „arany középút” sem ajánlatos. Minden egyes kisdiák egy-egy külön eset. Meg kell ke­resni a legjobban megfelelő mód­szert és arányt. Abból kell kiin­dulni, hogy a téli szünet vala­melyest kikapcsolódás a munká­ból. Semmi hiba nem származik hát abból, ha a kisdiák egy órács­kával tovább pihen, többet ját­szik, önfeledten szórakozik. Játsszon a pajtásaival, szabad egy kissé későbben lefeküdnie és végignéznie vagy végighallgatnia a neki megfelélő televízió-, vagy rádióműsort. Tegyük lehetővé, hogy a megfelelő keretek között a kisdiák jól szórakozzék. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a végnélküli szórakozás, vagy éppen az üres semmittevés időszaka legyen. A délelőtti órák mindenképpen al­kalmasak arra. hogy a diák egy kissé forgassa tankönyveit, ren­dezze füzeteit, rendet teremtsen fiókjában, karban tartsa haszná­lati tárgyait. Ami pedig az eset­leges mulasztásokat illeti, a téli szünet kiválóan alkalmas ezek könnyű pótlására. Egyetlen diákot sem terhel meg az sem, ha a kö­telező olvasmányokat előre elol­vassa. Több ideje marad majd ké­sőbb a tanulásra. Célszerű és szó­rakoztató egy-egy múzeumlátoga­tás, a könnyed sportolás és kirán­dulás is. És a házimunka? Nemcsak a szünidőben, hanem az egész iskolaév idején is, a há­zimunka nemcsak kívánatos, ha­nem szükséges is. Más-más idő­ben, természetesen más-más mér­tékben. A diák, akár kicsiny, akár nagy, mindenkor végezzen valamiféle házimunkát, segítse a családi közösséget. A szülő csak arra ügyeljen, hogy a házimunka kedvéért a tanulmányi munka ne szoruljon a háttérbe. A téli szünet kiválóan alkalmas arra, hogy a diák maga fabrikál­jon ajándékozásra alkalmas, apró tárgyakat. Mindig akad a ház körül olyan ügyességet igénylő apró munka, amit a diák elvégez­het. Ezernyi tapasztalat bizonyít­ja, hogy az a törülközőtartó, láb­törlő, vagy egyéb apróság, ame­lyet a diák készített el — a jót- kedv és az önbizalom forrása tud lenni. Ilyenkor nem a fizikai munka az egyedüli cél, hanem a hasznosság is, ami fejleszti a gyermek önérzetét. Az arany vakáció a modern diák életében olyan pihenő, mint a hegycsúcsra törekvő turistáé út­közben. Jó megállni néhány pil­lanatra. de közben felfelé nézni, előre, a csúcsra, amelyet el keli érni. Dr. D. P. Téti gondok — téli gondolatok KALAP ÉS SÁL A VADNYUGATI LOVASOK nyakában látható színes kendő nemcsak dísznek szolgál. Gyors vágtánál az orruk alá kötik úgy, hogy a szájuk és a nyakuk fed­ve legyen és az erős légáramlás ne érje közvetlenül a hőmérsék­let ingadozásra érzékeny torku­kat. Sárguló pergamentek is fel­jegyzik, hogy lovas őseink ha­sonlóan gondoskodtak egészsé­gük védelmének e fontos mód­járól. A tapasztalt lovasok tud­ták, ha a levegő megcsapja őket, különféle betegségeket kaphat­nak és különösen a makacs kö­högés kínozza majd azokat, akik nem védik kellően torkuk kör­nyékét. A harminc éves háborúban Wallenstein Albrecht, kiváló hadvezér Horvátországból tobo­rozta híres lovasait. A horvátok, akiket ' németesen kroatéknak neveztek, ugyancsak selyem leen­dőt kötöttek a nyakuk köré. Ró­luk lett e viselet neve kroate, majd kravatte. Ebből a szóból származik a nyakkendőnek régi magyar neve, a kravátli. A franciái forradalom idején a divatos férfiak már hosszú ken­dőket tekertek a nyakuk köré, amikor a múlt század elején megjelent a kemény gallér, a nyakra tekert kendőből pedig külön viselet alakult ki, a ma is kedvelt sál. A HŐMÉRSÉKLET-INGADO­ZÁSRA olyan érzékeny torkunk tájának a védelme különösen téli időben fontos. Amikor a jól fű­tött szobából kilépünk a szabad­ba, kellemes védelmet nyújt a jvaknak a sál, a fejnek a kalap, vagy más, a féjet fedő, megfe­lelő viselet. Viszonylag kevesen vannak, akik alaposan meg nem magya­rázható okból, fedetlen fővel, szabadon hagyott nyakkal, kihaj­tott inggallérral járnak télen is. Azt hiszik, hogy viseletűkkel az egészségüket szolgálják. Azt hir­detik, hogy a kalap viselete ko­paszságra vezet. A kopaszságnak számos oka van. Kétségtelen, hogy ennek a helytelen kalapviselet is oka le­het, de ki kell emelnünk, hogy a hangsúly a helytelen szón nyugszik. A kalapot és a sálat sokan célszerűtlenül viselik. A meleg fejfedő és a nyakat beborító ken­dő vagy sál akkor sem kerül le róluk, amikor jpl fűtött helyiség­be lépnek. Különösen falu he­lyen szokásos a meleg kendőt és a kucsmát a nyakon, a fejen „felejteni”. A fej bőre védekezik a nem kívánatos melegforrás ellen, iz­zadni kezd. De hasonló módon izzadtságot termelnek nemcsak a befedett, hanem a szabadon ma­radt testfelületek verejtékmiri­gyei is. Ha az ilyenmódon kiiz­zadt ember kimegy a hideg, eset­leg szeles szabad levegőre, fe­detlen arcbőre hirtelen hül le és szervezete ilyenkor fokozottan fogékonnyá válik olyan kóroko­zókkal szemben, melyek rendes körülmények között nem ártanak neki. A fokozott izzadtság káros ha­tású. Különféle betegségek­nek, közöttük több fajta gombás ártalmaknak a gyors terjedését segítheti elő. NYAKUNK ÉS FEJÜNK VÉ­DELME hideg időben rendkívül fontos, de ne a divathoz, hanem első sorban a szükségletekhez igazodjunk. A kalap és a sál úgy hasznos, ha akkor viseljük, amikor az időjárási viszonyok azt indokolttá teszik. Csupán néhány mozzanatot ve­tettünk fel az öltözködéssel kap­csolatos egészségügyi problémák­ról, de akiket részletesebben ér­dekel a kérdés, olvassák el dr. Grubich Vilmos „Az időjárás és az ember” című könyvét, amely erről a kérdésiről sok hasznos ta­nácsot ad. dr. V. P. Karácsonyi és szilveszteri diós-, mákos- beigli-szükségletét a kereskedelmi boltegysége­ken keresztül megrendelheti Tolna megye sütőipari válla­latainál Szekszárd, Konyhád, Tamási körzeteiben. (111) IGEN! Mert mindenkor és mindenhol a ktsz termékeit kérem snx VJ 3 HŰM A ktsz termékei szépek,' tartósak, ízlésesek, jó minőségűek, a. legújabb divat és fazon szerint gyorsan. olcsón készülnek a megye csaknem minden pontján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom