Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-19 / 296. szám

1 t 1963. december 19. TOLWA «EOT® NÉPÜ.IS.4G Becsületbeli adósság MINDÖSSZE NÉHÁNY NA­PUNK van hátra ebből az esz­tendőből. Bizony ez olyan kur­tára szabott idő, hogy még csak nem is számolgathatunk sokat. Nem meditálhatunk és nem so­kat tanácskozhatunk feladataink mibenlétén, annál kevésbé, hi­szen a feladat teljesen tisztázott. Mind az ipari vállalatoknál, mind a mezőgaAlasági üzemek­ben teljesítenünk kell az éves terv előirányzatait. Sem a munkásoknak, sem a termelőszövetkezeti embereknek nem szükséges felvázolnunk, mennyi tennivaló van még hát­ra. Épp úgy tudják, mint a gaz­dasági vezetők s a pártszerveze­tek. És azt is tudják, hogy az éves terv előírásait csak teljes erőfeszítéssel, a rendelkezésünkre álló munkaórák minden* percé­nek okos, racionális kihasználá­sával. vasszorgalommal teljesít­hetjük. Becsületbéli adósságról van szó. Országunk. népünk élete terveinkre épül, annak életbevá­góan fontos fejezete az éves terv. A becsületbeli adósságot pedig nem lehet, nem szabad „többé- kevésbá" teljesíteni. Az előirány­zatokat nem elegendő ..viszony­lag megközelíteni'’. Ez az ország senkinek sem marad adósa. Ne !egyen hát egyetlen ipari.- vagy mezőgazda­sági munkahely sem, amely adó­sa marad a -népnek. Mi húzhat bennünket vissza, mi csorbíthatja a dolgozó embe­rek erőfeszítéseinek hatékonysá­gát az év hátralévő munkanap­it in? Mindenekelőtt a közöny. Akár a gazdasági vezető, akár a dol­gozó emberek egy részének kö­zönye. Az a felfogás, hogy „dol­gozunk. mint máskor, rendesen, mindent megteszünk, amit álta­lában, mi egyebet tehetnénk ezen felül?” De ez a szürkeség és len- dülstfelenség nem tarthat vissza bennünket, ha elsősorban á kommunisták. a szakszervezeti ak'ivisták, a KISZ-fiatalok, a leg­jobb és leg lel ki ismeretesebb dol­gozók sorompóba szállnak elle­ne. Megragadó példával és ihle­tő szavakkal egyaránt. Mit bi­zonyítson ez a példa, mire ih­lessenek a rövidre fogott, de ér­telmes és meggyőző szavak? Azt és arra, hogy most többre van szükség, mint „rendesen”. Igen, rendkívüli erőpróba ez a néhány hét. Többek között az emberi akarásnak próbája. S ha minden­ki erősen akarja a .tervfeladatok teljesítését, tudatosan tud és fog is harcolni érte. Akkor mindenki megleli a hátralevő tervszakasz feladataiból személy szerint rá jutó részt, és teljesíti becsület­beli adósságát a népgazdaság iránt. Rövidre fogott szavak — húz­zuk ezt alá. Mór nincs időnk sem hosszadalmas diskurzusokra, felmérésekre, programozásokra, és nincs időnk végeláthatatlan győzkődésre sem. A sok beszéd j most még inkább, mint másítod, j a jó ügynek veszedelme. Most - aztán igazán vétkezik az, aki a tennivalókról' társalog, ahelyett, hogy kézbe kapná és elvégezné a munkát. NEMCSAK AZ KÉPTELEN­SÉG, hogy a hátralévő napok programjáról akárhol is ankéto- kat. egy-kétnapos tanácskozáso­kat rendezzenek. De még az is, hogy például a műszaki, gazda­sági, vagy brigádvezefcők magya- j rázkódjanak: ezért, nincs anyag.! azért nincs szerszám, amazér t | nincs szállítóeszköz. Magyaráz­kodás helyett csak erről lehet szó: hol az anyag, itt a szerszám,! ennyi a szállítóeszköz. Panasz-' kodni? Objektív - nehézségekről ‘ papolni? Mi értelme volna en­nek ebben a dologtól és köteles­ségektől sűrű időszakban? Esetle­ges anyaghiány, ilyexí hiány, olyan hiány, persze itt is, ott is kísérthet. Mégsem mentségeidre és utalásokra van szükség, csali is anyagra, szerszámra, eszközre. Arra, hogy az illetékes helyi ve­zetők a sikeres és folyamatos munka valamennyi feltételét elő­teremtsék, a dolgozók keze ügyé­lje adják. A legmagasabb fokú szerve­zettség a leghűbb szövetségesük azoknak, akik most eltökélték, hogy eredményesen fejezik be az éves tervet. Magától értetődik, hogy ennek a magasfokú szerve­zettségnek kulcsembere minde­nütt a műszaki és gazdasági ve­zető. Mi ilyenkor az ő legfőbb dolguk? Előre látni, idejekorán gondoskodni a munka minden fel­tételének biztosításáról. Gondos­kodni — árkon, bokron át, ha éppen nem tükörsima aszfalt van a talpuk alatt. Ilyenkor holmi ügyrend szerint levelezgetni, majd tétlenül vára­kozni a késedelmes válaszra, az­tán ismét csak levelezgetni — egyenlő a fecsegéssel, és semmit­tevéssel. A jó és körültekintő ve­zető most ott terem, ahol hiba van, és akár a legkisebb mér­tékben elakad a folyamatos mun­ka. És még ott terem, ahol bü­rokratizmus akasztja el az ered­ményes tervmunka feltételeit. Ott terem, és nem hagyja élni a- bü­rokratákat. Csak a vezetésnek ez az ellenállhatatlan lendülete, mindenütt a kellő időben beavat­kozó, és minden szükségletről gondoskodó módszere hozhat tel­jes eredményt. Közöny, szervezetlenség, munka helyett fecsegés — ezek most olyan téhyezők, mint az a bizo­nyos vendégmarasztaló sár, amely ráragad az előbbre igyekvő ember csizmájára, és feltartóztatja. Bíz­vást elmondhatjuk, hogy a mun­kának ebben a dandárjában min­den megtakarított szó, minden elhallgatott fölös szóbeszéd anya­gi javakban térül meg. Több és jobb ipari termékben, aztán ku­koricában, burgonyában, répá­ban nyes a régi szólás-mondás: hall­gatni — arany. Ni, de az ellen­téte is: sok beszédnek sok az al­ja! Van es wnegsMcs AkäräUaml' 'is- meggyorsul az csak akkor történhet meg, lm u év vége Itözeledtével mindenütt kiszállítást is elvégezték. Csak a munica, S ha. ez nem is az év ekkor lehet az inkasszót benyúj- végi hajrá jelleggel történik, nem tani a tröszt valamelyik válla- csodálkozunk rajta. Mert ilyen- látónál, kor mindenki úgy pán a mun- Ha így marad u helyzet — a kával, hogy na még egy kicsit MÁV nem ad vagont, a csövet ráverünk, aztán jöhet az új év... nem tudják elszállítani —, akkoj S ez a ráverés jelent egyes a vállalat 1963. évi értékesítési j alkalommal pontosabb munkát, tervét nem tudja teljesíteni, ■ másutt anyagtnkarékgss&goi. me- Egyetlen megoldás volna az évii műtősben ” leayán érvé- ! ffint másutt az árukiszállítás értékesítési terv teljesítésére — ° ‘ 'ütemének gyorsírását. A szék- a meglévő készáru mellett —, szárúi gépjavítóról ez utóbbit ha a megrendelő írásban -rendel- szerették volna tenni. Pontosat- kezne, hogy a részére küldendő bon nem is gyorsítani a kiszál- csöveket a gyártó vállalat rak­Snha sincsen annak különösebb ' lítást> <*« ^ffalább is olyan ütem- tározzo. Így teljesíteni, tudná ja Artet,-ne h a »et»Hami* i ben tartani, mint az év eddig vállalat is értékesítést tervet. Sáliak minden Sits ütemében •lctelt n*Píaih*n álla ff osan volt. de ez valószínű olyan kihatással tasanak minden egyes ütemében I A ku^más ütemének hosszas értekezleteket rendeznek, mégpedig „az elvek tisztázása cél­jából.” Minek ez? Nálunk az el­vek tisztázottak, az elvek körül minden rendben van. Alkalma­sint csak annyit kell tisztázni: mit szükséges végrehajtani, mi a megvalósítás legcélszerűbb mód tartása lenne a rendelőre (esetleg kötbér azonban csak remény marad, elmaradása, stb.), hagy inkább mert a MÁV nem tud vagonolcat nem választja ezt az utat. adni az öntözőcsövek szállítású- Szóval tudná teljesíteni a gép­hoz. És ez a tény olyan hely- javító értékesítési tervét is. mert set elé állítja a vállalatot, mely van miből, de a szállítás miatt ■de vis-major állott elő, és ez je­lenti azt is. hogy nemcsak a tervet nem teljesítik részletei­ugyan nem példa nélküli, mindenesétre nagyon, furcsa Az történik - ufffjanis, hogy ------- ----- —------- ----------­J a> , i étzert a teknős, es milyen vállalat teljesíti 1963. évi terme• ben, hanem visszaüt ez más ol­határidőre végezzen' a munkával. ! tér vét,: az ünnep előtti hét- dalon is... Hacsak nem találnak És ha ez áll minden feladatra és ! délutáni étrákban.- Tegnap még megértő üzlettársra az AGRO- minden időben, most különöskép- ] kétmillió -forint éitékű kiszállítás TRÖSZT-ben, Bízunk azonban pen esedékes. Az a fontos, hogy hiányzóit ahhoz, hogy az érté- abban, úgy mint eddig, most is kerítést tervet is ÍÓO százalékra megértő lesz a szekszárdi válla­teljesítsék. Azonban minden jel lat rendelője és szocialista vál- arra tríufai. hogy bár az üzem lalathoz méltó gesztussal segíti a területén mintegy négymilliót szekszárdi gépjavítót-- értékesí­érő csövet tárolnak, melyet az térti tervének teljesítésében. An- AGROTRÖSZT —- a. megrendelő riái is inkább, mert ez nem szó- — megbízottja már átvett, de bálytalon ügylet, nem. lehet realizálni, mert ez, — pj —* v minden dolgozó ember tudja a dolgát, majd kapjon meg minden szükséges segítséget, hogy azt jól végrehajthassa. És ehhez nincs szükség semmiféle szóözönre. KEVÉS SZÓT VESZTEGETVE. gyorsan és jól dolgozni az éves terv előirányzatainak teljesíté­séért valamennyi szocialista mun­kahelyen — ez ma törekvéseink tartalma. Az új élet építőinek gyakorlatában mindig százszorta fontosabb szerepe van az észnek és a kéznek, mint a szájnál:. Eszerint állj unit helyt ebben a na­gyon fontos időszakban, amikor részint idei elképzeléseink hiány­talan valóra váltása a dolgunk, másrészt kedvező kiindulási ala­pot szükséges teremtenünk a kö­vetkező évek munkájához. Egyet ne feledjünk el: személy szerint valamennyiünknek megvannak a terveink, személyes és családi bol­dogulásunk programja. De ez nem lehet, és nem is független az or­szág, a népgazdaság tervének tel­jesülésétől. Es a személyes tervek teljesülését is az mozdítja elő, ha az évi tervnek a lehető legjobb megvalósítását minden dolgozó ember becsületbeli és szívügyé­nek tekinti. Horváth József 1 iititávs — Idehallgass, komám! Igaz-e. hogy a bányászoknak mindig kell inni, mert a nehéz mun­ka kívánja az italt? A legény hunyorgott és in­gatta a fejét. — A fenéket muszáj! Nem is iszunk mindig. Kimondta ne­ked, hogy mindig iszunk? — Mondják... — Na jó, hát iszunk, iszoga tunk, mert odalenn nem tu­dunk beszélgetni. Jó haverok vagyunk, hát megiszunk né hány pohárkával. De azért ne gondoljá.ok, hogy az össze s pénzemet eiszom! Nem vagyok én hidigán! — Persze, hogy nem. De most is alig állsz a lábadon, pedig nem a barátaid közt vagy. — Szóval ti nem vagytok a barátaim! — Sértődötten el­fordult az ajtó felé. — Dehogynem! A barátaid vagyunk. De elég lett volna, ha csak két kupicával iszol, nem öttel. Hol ittál? — Először a Szabadsághe­gyen. egy kis vendéglőben. Fáz­tam. — Mit kerestél a hegyen? - — Síeltünk az asszonnyal, — őt hol hagytad? — Itt marad Pesten. Itt dol­gozik., Még nem asszony, csak úgy mondom. A menyasszo­nyom, Eljövök hozzá minden szombaton, vasárnap este meg visszamegyek a bányához. — Na, de ma már hétfő van. — Kértem egy nap szabadsá­got, Kell egy kis szórakozás — Miért, nem esküsztök már meg? — Majd a tavasszal. Akkor kapok lakást, Albérletbe nem viszek asszonyt.. Nem mondom, jó káder a mama, akinél va­gyok, de mégse. Az asszony is bekapcsolódott a beszélgetésbe. — Bútoruk van-e már? — Nincs, mert a lányka is al­bérletben lakik. De raktunk fél­re pénzt. Majd ha lesz lakás, lesz bútor is. Nem igaz? A fiatalembernek jót tett a friss levegő, felélénkült és még T8bb mint félmilliárd forint a „falusi bankokban’ Az első takarékszövetkezetek sarlósára felvetlek) kölcsön asz- 1956. elején alakultak meg a fal- szege továbbra is 5000 forint, ma- vakban. Fejlődésük és életképes- radt, illetve amennyiben a féle­ségük legkézzelfoghatóbb bízó- ség is tagja a takarékszövetkezet- nyítéka, hogy számuk 1963. vé- nek, mindkét kölcsönformában gére meghaladta a háromszáz- 1000—1000 forinttal magasabb a batvanat, tevékenységük pedig folyósítható összeg, mintegy 1700 községre terjed Iá. A takarékszövetkezetek megeró. Tagjainak száma ez év elejétől södése lehetővé teszi, hogy közre- föbb mint ötvenezerrel gyarapo- működjenek a legkülönbözőbb dott, s ma már eléri a kétszáz- pénzügy i szolgáltatások lebonyolí- nogyvenezret. fásában. A cél az, hogy a falusi 1963. több más vonatkozásban emberek ezeket a dolgaikat is is jelentős fejlődést. hozott a taka- helyben, utazgatás nélkül, ké- rékszövet'kezetek munkájában. Az nyelmesen intézhessék el. Így előző évinél jelentősen több, például a kamatozó betétek gyúj- köriilbelül 120 000 esetben folyó- tése, illetve a kölcsönadás mellett, sítottak kölcsönt. Korábban — ez évben a falusi lakoság már még ez év elején is a kölcsön gépkocsi - n y elemén y betétkön yveí maximális összege 5000 forint is válthatott a fcakarékszövetkeae- volt. A családiház-építések, a tökben. tatarozások és hasonló beruházá- 1964-ben a falusi takarékszövet- Jsok elősegítése érdekében ez év- kezetek is bekapcsolódnak az «>ben 15 000 forintra emelték a fo- áruhitel akcióba, vagyis ugyan- oidámabb lett. Újra elkezdett, [lyósítható kölcsönök maximális úgy, mint az OTP fiókok, hitei­dudorászni. ] (összegét. A fogyasztási cikkek vá- leveleket adnak ki. (MTI) Jött a. mozgóbüfés: „Sört,' > bambit, cukorkát, csokoládét,W cigarettát, mogyorót, narancsot< > tessék!” ] [ A fiatalember felélénkült < > Ezt behívom. ] [ 1919 forró júliusában, a he- soha eddig nem tapasztalt Az asszony aggoáalrrm.sanyRyékben, valahol Eperjes fölött rülmények között. kérlelte: — Ne igyék már! Nem' ’összeül a forradalmi katonai tör- Van, aki szárnyakat kap, van lesz jó. Ha még sört is iszik.'. [vényszék. hogy ítéletet mondon a aki elbukik... Földes Mihály for- nem talál haza. Inkább egy-két »Béres János politikai biztos sző- dulatos regényének egyik sajá- szelet csokoládét, vegyen. ] [kését elősegítő Fodor Imre zászló- tossága. hogy nem legendás, év­A legény arca engedelmesre,] “ Végh Hona századokra, vagy akár csak év­komolyra változott ] [zaszloalj-trnok úgy eben. Ekkor tizedekre előretekintő hősökről* , ' , omondja el a forradalmi ezred hanem kisemberekről szól olya­J6~ , WH bambit azért, >egyi^ harcosa, ős Bálint a maga nőkről, akiket hátára leap a tör­szóm.. Szomjas vagyok, K»-] [tanúvallomását, amelyből nem- ténelem hulláma. Sokukban a szód az ajtón : Adjon nekem, >csajc a szökés közvetlen előz- haza fogalma nemcsak a szere­batyam bambit! Bambinót. [ [menyei, Fodor Imre, Végh Ilona tettekkel és azok boldogságával Az árus mosolyogva, áinyúj-, ,£s a u^iy konfliktusoktól dúlt kapcsolódik össze, hanem egy jó tóttá a palackot es a. legény te-< >Béres János jellgpjapse bontako- kispörkölttel; a közjó, egy József- nyeréből, egy csomó aprópénz-oZjh Bálint, izgalmas, szem- városi kocsmában megivotí nagy­ból kiszámolta az árát. < »léletes emlékezéseiből elénk tá- fröccs ízével. De sokan, akik — öreg harcos, én most te-] [rulnak a napok alatt hónapokat, szeretik és élvezik az élet apró ged teljesen megiszlak! Mit, -hetek alatt éveket hordozó viha- örömeit is, a nagy és nehéz szólsz hozzá? ][ros idők, amelyek g Lenin ok- pillanatokban mégis oda tudják — Nem baj. hozok még egy, .(óberét szibériai hadifogolytábor- adni az életüket — a nép ügyé- kosárral. Igyál^ csak, pajtás! Jban átélő, rongyos, agyon-nyűtt ért. Történelemről és Itöznapok­Amikor tovább ment, a bő.-, .magyar bakákat, előbb az orosz ró!, vágyakról és szenvedések- nyász tiszta, gyúretlen zsebken- »forradalom áldozatos védelmezé- ről, az ezer akadályon át is dőt vett elő, megtórölte a száját lsére, majd a Magyar Tanács- hazaűző és a mindenkinek tűz­és azt mondta: ^köztársaság segítésére vonzották, helyet nyújtani akaró honvágy­— Tetszik nekem ez a vén Kimozdult az idő” - s a ka- 61 ^ ez a ..KosSuth” kiadásé­srác. Szeretem az ilyeneket. -*‘ona-munderba bujtatott egy­Jszerű emberek, ki-ki a maga ban napvilágot látott, otvasma­Szabó József ^módján. helyt próbálnak állni a nyos új magyar regény. Föl .DES MIHÁLY: Viharo§ tavasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom