Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-18 / 295. szám

i 6 tOLNA MEGVET NÉPÜJSAG 10G3. december 13. fl Dózsa vesztett gólerősségébííl... Hiányzott a lelkesedés, de a csapatjáték sem volt folyamatos az őszi fordulóban Ha a Szekszárdi Dózsa csapa­tának őszi teljesítményét tesszük mérlegre, feltétlenül vissza kell mennünk a tavaszi idényig. Em­lékezzünk vissza, milyen komo­lyan vették a felkészülést. Az edzőmérkőzések sorozatát játszot­ta a csapat és egyesek nem is tit­kolták, hogy a tulajdonképpeni cél az eisä négy között végezni és az NB II-be bejutni. Bár ez nem sikerült, a Dózsa az előkelő­nek számító 5. helyen végzett, amely arra mutatott, hogy a bel­ügyi csapat pályázhat majd az őszi bajnokságban a legnagyobb eséllyel a bajnokság megnyeré­sére, hiszen nyilván továbbfejlő­dik majd az együttes, a PBTG, a Kaposvári Honvéd, a Pécsi Bá­nyász és a Székesfehérvári MÁV Előre távozásával pedig megnyí­lik előtte az út az első hely felé. Nem fgy történt. A helyi rangadót bár nagy fölény­eivel nyerték meg a Dózsások a Petőfivel szemben, de már a má­sodik fordulóban hideg zuhany­ként érte a sportköZvélemén.vt a Kaposvárott elszenvedett 0:5. A PEAC elleni 1:4, majd Szek- szárdon a Nagykanizsai Bányász ellen elszenvedett 0:1 is. Közben ugyan győztek 7:l-re Pécsszabolcs ellen, megszerezték az egyik pon­tot Mázán, legyőzték a Kalocsai Honvédőt, de a Dózsa csak közép­csapat lett, mert a támadósora a több gól ellenére sem játszott olyan színesen, mint tavasszal, a védelme pedig még a tavaszinál is lyukasabb lett. Hiába próbál­koztak új összetételű hátvédhár­massal, hiába váltotta fel SzLavi- cseket Elekért a kapuban, hiába volt hétről hétre új fedezetpár, nem sikerült megtalálni az „igaz­éi” védelmet. Korántsem nyújtott tehát egyen­letes teljesítményt a csapat és végül is kénytelen volt beérni a kilencedik hellyel, hiszen hét ve­reséget szenvedett a2 idényben, összefoglalva: mi a sikertelen szereplést a következő okokban látjuk: Nem küzdött a csapat olyan saíwel-lélekkel, amint azt tőle az utóbbi időben megszoktuk A csapatjáték nem volt olyan folyamatos, mint például a tavasz- szál. Egyes játékosok 'mint pél­dául Ungi), lényegesen vesztettek gólerősségükből. Hétről hétre szin­te más csapat lépett pályára és sokszor nem volt összekötőkapocs a csatársor és a védelem között. A védelem igazi összetételét nem Sikerült megtalálni és a védelem „gólképességét” nem sikerült csökkenteni. A sikertelen szerep­léshez minden bizonnyal hozzá­járult az edzőválság is, hiszen év­közben Kózmér ZSigmondnak át kellett vennie a csapat edzései­Elérkeztünk a Bajnokcsapatok Európa Kupéjának negyeddöntő mérkőzéseihez. Ezeket december 17-én sorsolták ki Zürichben a Du Pont Szálló nagytermében, habár a negyeddöntő nyolcadik résztvevője még ismeretlen, mi­vel a madridi Real nem játszotta le visszavágó mérkőzését a Buka­resti Dinamóval. Az első mérkő­zés a román fővárosban a spa­nyol bajnokcsapat győzelmével végződött és előreláthatólag a madridi együttes lesz a nyolcadik tagja a negyeddöntőnek. Az Éurópa-bajnok csapatok ku­pájában a következő együttesek vesznék részt: Milan és Inter (Olaszország), Dukla (Csehszlo­vákia), Borussia (Nyugat-Német- ország), SC. Zürich, Philips (Hol­landia), és Partizán (Jugoszlávia). nek irányítását Kemény Tibortól, akivel a sportkör nem újította meg szerződését az 1984-es baj­nokságra. Igazán jó formában Novákon kívül nem volt senki sem a csapatban, de Novák is in­kább csak az Idény elején. Ekkor azonban akár középhátvédben, akár balhátvédben és a fedezet posztján egyaránt kiemelkedő Já­tékra volt képes. Bízunk abban, hogy az 1964. évi bajnokság rajt­jára sikerül majd rendezni a sorokat és a Dózsa tavaszra ké­pes lesz majd visszaszerezni azt a közönséget, amely az öazi idény­ben sikertelen szereplés következ­tében, a három hazai vereség után elpártolt tőle. Ehhez azon­ban lelkes játékra lesz szükség, mint amilyet az együttes 1963! tavaszán nyújtott. Egyesek véleménye szerint a Bajnokcsapatok Európa Kupájá­nak döntő mérkőzését valószínű­leg a Milan és az Inter játssza majd a San Slrió-i nagy stadion­ban. Jóllehet sokan azt latolgat- gatják, hogy a döntő résztvevője a dortmundi Borussia lesz, amely katasztrofális 5:0 arányú veresé­get mért a Benficára, amely két­szer nyert Európa-bajnoki Címet. A december 17-i zürichi ülésen Európa legjobb szakértői gyűltek össze a Du Pont Szállóban. Tárgy- sorozatán az európai labdarúgás minőségének elemzése is szere­pelt. Érdekességnek megemlítjük, hogy a Du Pont Szálló tulajdono­sa 2000 dollárt fizetett a Bajnok- csapatok Európa Kupája szervező bizottságának, hogy a negyed­döntő sorsolását szállodájában ejtsék meg. Kétezer dollár csak a sorsolásért lii fizetődnek-e a A noviszádi Magyar Szó de- cember 15-i számában megje­lent cikket közöljük, minden változtatás és kommentár nél­kül. Már a bajnokság derekán számtalan hír jelent meg arról, hogy hova készülnek ligásesa­patáink a téli pihenőnek szánt idő alatt. A Partizánnak él a Beográdnak, valamint a C. Zvezdának Amerikában kellett volna 5—10 mérkőzést játsza­nia. A többieknek Európában kerestek piacot a menedzserek. Hogy ki, hol fog játszani, és hány mérkőzést, ezt még nein lehet tudni, de egy azonban biztos, aki csak teheti, legalább két—három találkozót igyek­szik biztosítani magának. Miért teszik ezt a Csapatok? Kifizetődik ez nekik? Mennyit, keres egy találkozón ft legjob­ban fizetett jugoszláv együttes? Több oka is van annak, hogy klubjaink a melegebb vidékek­re óhajtanak menni. Habár rögtön meg kell mondani, hogy nem riadnak vissza a nyugat- németországi. hóval borított pályákon való játéktól sem. Sőt! Ugyanis minden portya lé­nyege az, hogy minél több pénzt hozzon. A csapatok, mint ismeretes is, évről évre mind nagyobb anyagi gondokkal küz­denek. Valahol és valamiből pénzt kell csinálni. Itthon pe­dig a barátságos mérkőzések szinte nem hoznak semmit. A csapatok óhaja, hogy nemzet­közi reputációt szervezzenek, nagyban ismét azzal van össze­függésben, hogy a jónevű csa­pat több pénzt kap mérkőzé­senként. Természetesen nem megvetendő az eredmény sem, dé ma, amikor minden együttes óriási megfeszítést tesz anyagi helyzetének rendezésére, elsőd­leges célja az, hogy minél jobb anyagi feltétellel játsszon kül­földön még akkor is, ha esetleg a portya kevés sikert hozna. Másodrendű, de nem megve­tendő haszon a portyákból az, hogy a hosszú átmeneti időszak egy részét komoly munkával, mérkőzések lejátszásával, uta­zással — a különféle alkalmaz­kodás fejlesztésével — tölti ki, így nagyban hozzájárul maga a csapat továbbfejlesztéséhez. Ném megvetendő az sein, hogy a játékosok valamennyit keres­nek az „uborkaszezonban”, és az együttlét alatt kialakulhat kellőképpen a közösségi szel­lem, mindaz, ami feltétlenül fontos a jó együttműködéshez. Természetesen hátránya is van a portyának, különösen ak­kor, ha túl hosszú, és meggátol­ja a csapat kellőképpen való felkészítését a bajnokságra. Majdnem minden portya ha­szonnal jár, ha nem volt pro- pagandajellegű, vagy első a csa­pat történetében. Hogy ki meny­nyit kap egy-egy mérkőzésért, az attól függ, hogy milyán ne­ve van, milyen a nemzetközi mérlege, M a menedzsere, és hogy milyen alkalomból játsz­itok a mérkőzést, ötszáztól 5000 dollárig kap egy mérkőzésért a Vorder és a C. Zvezda. A leg­többet az idén például ft C. Zvezdának kínáltak, 4000 dol­lárt minden találkozóért, de mégsem indult útnak, mert csak három mérkőzést sikerült le­kötniük. A Partizán ára 2300 dollár. Táz találkozójuk lesz. A Beográdnak már csak 1700-at adtak Latin-Amerikában. A Vojvodina ára 1000—2500-ig ter­jed. A Növi Sad eddig legtöbb 1200-at kapott. A kiadások ter­mészetesen mindig lefaragnak valamennj/it az összegből. Na­pidijaki a menedzser százaléka, prémiumok, stb„ úgy. hogy a íoOO-böl majdnem fele ezekre el is megy. Tehát tulajdonkép­pen csak akkor van haszon a portyán, ha a csapat kedvező feltételek mellett, találkozón­ként 1000 dollárnál magasabb diját kap. több mérkőzést ját­szik, rövidebb idő alatt, és ha at utat, a teljes ellátást a ren­dező fizeti. A megye atlétikája a számok tükrében ui. Női hosszú táv futás 406 m. síkfutás Legjobb Hármas eredmény 1. Tízéves átlag: 66.43 68.69 2, 1962. évi: 64.40 68.42 3. 1963, évi: 63,70 66.53 4. Eddigi legjobb eredmények: 61.20 65.20 ötös Tizes átlag: 69.82 71.73 69.70 71.86 67.58 69.98 66.50 69.36 1963. évi ranglista: 1. Bányai Márta, Szekszárdi Dózsa 2. Galambos Márta, Paksi Gimnázium 3. Orbán Márta, Szekszárdi 1TSK 4. Tóbiás Teréz, Szekszárdi Dózsa­5. Hídvégi Teréz, Paksi Gimnázium 6. Koch Erzsébet, Paksi Gimnázium 7. Borbély Erzsébet, Bátaszéki VSK 8. Simon Éva, Paksi Gimnázium 9. Boross Ágnes, Szekszárdi Dózsa 10. Martin Márta, Bátaszéki VSK 63.7 ifjúsági 67.8 ifjúsági 68.1 felnőtt 68.8 ifjúsági 69.5 ifjúsági 69.8 ifjúsági 71.— serdülő 72.6 serdülő 74.3 ifjúsági 74.4 serdülő Tavalyhoz képest minden vo­natkozásban javuló eredmények, azonban az eddigi legjobbakat csak a 10-es átlagnál tudtuk megközelíteni. Nagy a fluktuáció is, pedig a 400 méteres síkfutás­ban felnőtt versenyzőkre lenne szükség, akik már 4—5 éves at­léta múltra tekinthetnek vissza. 896 m. síkfutás Legjobb Hármas ötős Tizes eredmény átlag: 1. Tízéves átlag: 2:42.8 2:49.9 2:56.6 3:01.6 2. 1962. évi: 2:28.3 2:41.2 2:50.6 — 3. 1963. évi: 2:27.8 2:40.3 2:52.2 3:05.4 4. : Eddigi legjobb eredmények: 2:25.2 2:40.3 2:46.2 2:57.— * 1963. évi ranglista: í. Bányai Mária. Szekszárdi Dózsa 2:27.8 ifjúsági 2. Tóbiás Teréz, Szekszárdi Dózsa 2:41.— ifjúsági 3. Orbán Márta, Szekszárdi ITSK 2:52.2 felnőtt 4. Boross Ágnes, Szekszárdi D ónsa 3:09.1 ifjúsági 5. Papp Aranka, Szekszárdi Dózsa 3:01.— ifjúsági 6. Bende Katalin, Szekszárdi Dózsa 3:12.— ifjúsági 7. Balogh Irmai, Szekszárdi Dózsa 3:16.4 ifjúsági 8. Mészáros Vera, Paksi Gimnázium 3:20.6 ifjúsági 9. Bencze Éva, Paksi Gimnázium 3:21.— ifjúsági 10. Appel Éva, Paksi Gimnázium 3:23.2 ifjúsági Sajnos az első két helyezettet nem számítva nem számottevők az eredmények. A szekszárdi és a paksi sportköröket mégis di­cséret illeti, hogy törődtek ezzel a női szempontból egyik legne­hezebb versenyszámmal és igye­keztek utánpótlást biztosítani. (Folytatjuk.) A Bonyhádi Járási Testnevelé­si és Sporttanács eddig a járási tanács épületében székelt. A kö­zelmúlt napokban a sporthivatal a Perczel Mór u. 27. szám alá költözött, ahol az eddiginél jobb. megfelelőbb helyiséget kapott. A járási TST új telefonszáma: 121. • Jól sikerült sportbált rendezett a Kölesdi Tsz Sportkör, melynek tiszta bevétele 2200 forint. A far­sangban a sportkör vezetői újabb nagyszabású sportbált rendeznek. « Az alsóhidvégi labdarúgó-csapat az 1962^63. évi járási labdarúgó- bajnokságban az első helyen vég­zett és ennek alapján nyert be­osztást a megyei 11. osztóivá baj­nokságba. Mint ismeretes, a Decs elleni mérkőzésen nem jelentek meg, ezért ft szövetség a csapatot törölte a másodosztályú bajnok­ságból, ugyanakkor biztosította Alsóhídvéget, hogy a tavasszal kezdődő másodosztályú bajnok­ságban tndr helyet kapnak. A sportkör vezetői közölték a szö­vetséggel, hogy — élve a lehető­séggel — kérik beosztásukat a másodosztályba. * A szekszárdi járási labdarúgó­bajnokságban lejátszották az utolsó mérkőzést is, melyen a Tolna II. csapata 3:0-as félidő után 9:1 arányban győzött Alsó- nána ellen. Az elmaradt Palánk —Kistormás, valamint a Sárpilis —Pörböly mérkőzés két pontját 0:0 gólaránnyal az elöl álló csa­patoknak ítélte a szövetség. * A Bonyhádi Járási TST decem­ber 19-én csütörtökön este Teve­len, 20-án este Högyészen rendez nagyszabású sportestet, melynek keretében sportfilm-vetítésekre, sporttárgyú előadásokra és ököl­vívó-bemutatókra kerül sor. • A Szekszárdi Járási Labdarúgó Szöveti tég fegyelmi bizottsága a közelmúlt napokban tárgyalta Sós Péter medinai labdarúgó játékos ügyét. A bizottság a medinai Já­tékost mindennemű labdarúgó- mérkőzéstől 8 hónapra tiltotta el. A szekszárdi járási labda rúgó-bajnokság végeredménye Is Tolna II, 11 1 2 1 60:15 18 s. Sátplll* 11 7 1 1 27:10 17 3. Kojmód 11 7 2 2 20:12 16 * Palánk 11 6 2 3 31 120 14 5. Béta 11 6 1 4 26:12 13 6. Alsáhldvég 11 S 2 4 23:17 12 7. AUónána 11 é — 5 14:25 12 8. Sz. Szőlőhegy 11 4 2 5 25t31 10 f. Pörböly 11 4 1 6 19:22 0 10. Kistormás 11 4 1 6 11:35 9 fi Madina 11 — — 11 11:59 — 12. Ócsény II. vissz, lépett A Baranya—Tolna megyei FŰSZERT Vállalat ér végi leltáréi 1963. XII. hó. 27, 28, 29, és 30-án tartja. Árukiszolgálás (élesztőt kivéve) e napok­ban szünetel. A Szállítás 1964. I. hó 2-án kezdődik. (77)

Next

/
Oldalképek
Tartalom