Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-15 / 267. szám
2 TOLNA’ MPOVFT NfiPÜTSÄG 1963. november 15. LEGYEN-E KAJDACSON, VAGY INKÁBB REND? CSEND A telep kazánházára felállítják a súlyos vaskeményt. Május végén azonnali hatállyal elbocsájtották, illetve leváltották a kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezet egyik adminisztrátorát. A következő eset miatt a kukoricaföldeket osztották ki a tagoknak művelésre, és sorsolással döntötték el, kinek hol lesz a területe. Az illető adminisztrá tor titokban kivett a borítékból hét cédulát azzal a szándékkal, hogy annak a hét embernek majd külön adnak kukoricaföldet, a legjobb helyen, sorsolás nélkül. Az ellenőrző bizottság leleplezte a csalást, mire a volt adminisztrátor azt mondta: tudja 6, ki érdemli meg leginkább a jó földet. Hozzátette még: „Igazság nem volt és nem is lesz”, A különös megjegyzésből annyi érvényes, hogy még mindig nincs teljes igazság Kajdacson, pontosabban nincs rend bizonyos dolgokban. Pedig ezek a dolgok nagyon lényegesek, tekintve, hogy a szövetkezet két vezető beosztású szakemberéhez fűződnek. A főkönyvelőhöz és a főagronómus- hoz. Több ember szájából is hallottam a sommás véleményt, hogy Kajdacson most csend van, mert „úgy látszik, a járás is így akarja”, jobb a békesség elv alapján. Beszélnek, beszélgetnek a tsz-tagok, hiszen a sorozatos ügyek közül a legsúlyosabb érthetetlen egyszerűséggel lezárult. Nézzük sorjában. írásos bizonyítékok, jegyzőkönyvek is vannak, mindarról, amit egyébként tud a faluban talán mindenki. Június 21-én Pakson járt Nedves Ferenc tsz-elnök, hivatalos ügyben. Mizsák Tibor főagronó- mus és Lenkei Imre főkönyvelő viszont nem hivatalos ügyben ment el Cseresnyés-pusztára elő ző este, és mivel csak délután tértek vissza Kajdacsra, a reggeli munkaelosztásnál tanácstalanok voltak az emberek vezető nélkül. Az ellenőrző bizottság elnöke, Geresdi József megkérte Nagy Mihályt, az ellenőrző ‘ bizottság egyik tagját, hogy intézkedjék, indítsa el a munkát. így is történt, s nem volt nézeteltérés. De a főagronómus, amikor hazakerült a faluba, sértődötten porolt és le akarta vonni Nagy Mihály egynapi munkaegységét. Más eset. Amikor megérett a sárgabarack és már szedni kellett volna, csak teltek a napok, s nem történt intézkedés a szedés megkezdésére. Szólt a főagro nómusnak az ellenőrző bizottság elnöke, aztán többször is szólt. Mizsák Tibor ezt zaklatásnak vette, mondván, hogy fontosabb dolog is akad, mint a baracksze dés, de egyesek „barackmániában szenvednek”. És elrothadt a tér més háromnegyed része. Leg alább négyezer forint kára keletkezett a szövetkezetnek. A búza-ügy a legnagyobb. Szeptember 15-én 15 mázsa 20 kiló búzát szállított el a tsz raktárából Budapestre Lenkei Imre és Mizsák Tibor. A főkönyvelő 10 mázsa 20 kilót, a főagronómus 5 mázsát. A raktáróson kívül senki nem tudott erről, az elnök sem. Bizonylatot nem állítottak ki, csak egy hevenyészett följegyzést. Budapesten van a tsz-nek elárusító standja, ott értékesítették a búzát, jó drágán. Mizsák Tibor jogosan vitt gabonát a raktárból, mert ő még nem vette át a járandóságát. Persze azért kicsit furcsa az 6 esetében is hogy ilyen módon vételezett. De Lenkei Imre, a főkönyvelő egyszerűen „kölcsönvette” a szövetkezettől azt a 10 mázsa búzát, ahogy utólag bevallotta. A csép- lés után ő már átvett 16 mázsa 29 kiló búzát és ha esetleg még jár neki, azt csak a zárszámadás után kaphatja meg, mint a többi tag. Az eset felbolygatta a falut és amikor úgy tettek pontot a vizsgálat végére, hogy a főkönyvelő valóban csak kölcsönvette a búzát és majd visszaadja, még nagyobb lett a szóbeszéd. Kiderült, hogy csak 7 mázsa 20 kilót vitt vissza a raktárba, három mázsát megtartott magának, mert „az neki még jár”.. A szövetkezet elnöke is csodálkozva értesült erről hétfőn, november íl-én, a kibővített ellenőrzőbizottsági ülésen. Részt vettek ezen a brigádvezetők és a falufelelős rendőr is. Újra kirobbant a méltatlankodás, és teljes joggal. Az ellenőrző bizottság egyik tagja szenvedélyes hangon kijelentette, hogy ha nem lehet rendet teremteni, ha gyanakvásnak, piszkálódásna-k veszik az ellenőrzést és becsület- sértést emlegetnek azok, akiket jogos bírálat ér, és kötelező nyűgnek, sőt munkagátlónak számít továbbra is az ellenőrző biÖsszeáIIitatták az Országos Béketanács 1964. évi terveit A magyar békemozgalom vezetői elkészítették az Országos Béketanács 1964. évi munkaprogramjának tervezetét. A magyar békemozgalom, amely ezekben a Magyar hét a nyugatnémet rádióban Magyar hetet rendez 1964. januárjában a Frankfurt am Motn-i nyugatnémet rádió. Egyenes adásban sugározza a Frankfurtban vendégszereplő Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjét, ' több alkalommal közvetít magyar ' könnyűzenét, irodalmi műsort, és ‘ több helyszíni riportot Magyarországról. A riportok elkészítésére november végén négytagú riportercsoport érkezik Budapestre. : A hamburgi rádió is tervbe vette a jövő évben magyar hét renhetekben széles körben ismerteti a moszkvai szerződés jelentőségét, arra készül, hogy 1964. tavaszán az ideihez hasonló, nagyszabású eseménysorozattal ad hangot népünk békevágyának. Gyűléseken, ankétokon vitatják meg a béke megvédésével kapcsolatos különféle kérdéseket. Ünnepségeket rendeznek, amelyeknek műsora többek között a népek közötti barátság ápolását, a nemzetköziség eszméjét is szolgálja. Továbbra is ‘ segíti a magyar békemozgalom a j Béke-világtanács kezdeményezésére az általános és teljes leszerelésért kibontakozott, világméretű összefogást és csatlakozik az Európa biztonságáért életre hívott akcióhoz. Az Országos Béketanács jövőre tovább erősíti az együttműködés mór meglévő szálait a nyugat- európai pacifista mozgalmakkal, köztük elsősorban a nyugatnémet, az angol, az osztrák, valamint a skandináv húsvéti menetek szervező bizottságaival. Nagv gondot fordít a latin-ameriaki és afrikai békemozgalmakkal, illetve neves közéleti személyisegekkel megteremtett kapcsolatok erősítésézottság, akkor ő lemond ellenőri megbízatásáról, mert nem tud az emberek szemébe nézni. Az összejövetel fő célja az volt, hogy megbeszéljék a kukorica betakarításának és elosztásának ellenőrzését, nehogy „rés” keletkezzék bárhol is. Nagyon okosan dűlőre jutott az ellenőrző bizottság, meg a vezetőség, de a levegőben ott feszült a harag és az elkeseredés érzése, amikor kiderült, hogy a búzaügy még a „kölcsön visszaadása’’ elv szerint sem fejeződött be. Igaz, szóba került, hogy majd a zárszámadó közgyűlésen az egész tagság elé terjesztik a dolgot: ítéljen a falu, hiszen a szövetkezet az embereké, nem a főkönyvelőé, és a közgyűlés a legfelsőbb fórum Kajdacson is, mint minden faluban. De nem szükséges várni a zárszámadásig. Rendkívüli közgyűlést is lehet összehívni bármikor, ha úgy adódik. Az semmiképpen sem megoldás, hogy lemond az ellenőrző bizottság egyik tagja, aztán a másik, vagy lemond a tsz-elnök egy keserű pillanatában. Beszélgettem Nedves Ferenccel, az ülés után és megjegyezte, hogy ha „összejön” még valami, kiáll a sorból. Nem szabad félrevonulni, hanem rendet kell teremteni közös akarattal. Természetesen érthető, hogy bántja az elnököt a mellőzés, a hátamögött való intézkedés egyes dolgokban, ami szabálytalan is ilyen módon. Például a főagronómus és a főkönyvelő pénzadományozása. Szeptember 10-én 300 forintot adott az agronómus a tsz pénztárából Szeremlei Zsigmond gyakornoknak, „tizenkét munkaegység megváltása” címén, az elnök és az igazgatóság tudta nélkül. Az illető gyakornok megkapta a megyei tanács által meghatározott járandóságát arra a két hónapra, amit a szövetkezetben töltött, tehát ez a 300 forinttöbblet mindenképpen szabálytalan. A főkönyvelő pedig 243 forintot adott Dömötör Sándomé adminisztrátornak túlóra címén, szintén önkényesen. Dömötörné fizetésemelési kérelmét már kétszer elutasította az igazgatóság, mert így is 400 forinttal többét kap havonta, mint az előző munkahelyén. De a főkönyvelő, aki alkalmazottja a szövetkezetnek és nem vezetője, alig kéri ki a vezetők véleményét, ha csak tíz mázsa búzáról, vagy 243 forintról van szó. Szeptember 27-én eltűnt hat mázsa táptakarmány. A papír megvan róla, hogy kiadták, de a csibegondozókhoz mór nem jutott el. Amikor a szövetkezetben járt a járási tanács egyik vezető szakembere, azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy nem érdemes ilyen kis dolgokkal foglalkozni, el is lehet azt a hiányt károlni ekkora gazdaságban. Persze, nagy szövetkezet a kajdacsi Aranykalász, de nem tűnhet el akkor sem egy kocsirakomány kitűnő takarmány. Még 60 kilónak sem szabad elkallódni, nemhogy hat- száznak. Hogyan adjon számot az elnök ilyen „veszteségekről” a tagság előtt, az egész falu előtt? Mert a népszerűtlen feladat mindig reá hárul, nem az agronómusra. Nyilvánvalóan az kell a szövetkezet vezetésének megszilárdításához, az egyetértés, a rend megteremtéséhez, hogy a járási párt- bizottság, a megkezdett vizsgálattal segít megszüntetni a szabálytalanságok és az ellentétek ilyen lehetőségeit. Rend legyen, célszerű és igazságos rend, a mostani rossz „csend” helyett. !\e velőtelep 3 700 000 palántának A Biritó-pusztai Állami Gazdaság kertészetében hárommillió forintos költséggel palántanevelö telepet építenek. A palántanevelőben 100 biofűtésű hollandiágy és két melegvízfűtésű üvegház lesz. Ezen a telepen egy szezon alatt 3 700 000 paprika- és paradicsompalántát nevelnek majd. Munkában az üvegezők. A melegágyakra és üvegházakra ötezer darab NDK-gyártmányú ablaküveg kerül. Befejezés előtti utolsó simítások a melegházakon. ' dezését. (MTI). re, elmélyítésére. (MTI). Szabó József
