Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-02 / 257. szám

A MAGYAR S ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA ME 6 YEI BIZ OTT SAG A É S A MEGYEI TANÁCS LÁPJA ; XIII. évfolyam, 257. szám. ARA: 5« FILLÉR Szombat, 1963. november 2. Akik százhúszezer embernek sütnek kenyeret (2. o.) Katonai államcsíny Dél-Vietnamban <3. o.) 1 L \0. KJ.9 ­Rádiómelléklet A Szovjetunióban fellőtték a „Poljot—l”-et Moszkva (TASZSZ) A Szovjet- A repülőtest rátért kezdeti pá- nyos értesüléseket továbbítson a unióban pénteken fellőttek egy lyájára, amelynek legnagyobb tá- Földre. irányítható és manőverező koz- volsága a Földtől (apogeum) 592 A „Poljot—1” révén most tör- Poljot—1”- kilométer, legkisebb távolsága tént meg először, hogy egy repü- (perigeum) 339 kilométer volt. lötest többféle manővert végzett , .. „ A megállapított programnak a világűrben. A kitűzött kísérleti menye a kővetkezőképpen hang- megfelelően többször bekapcsol- Program megvalositasanak ered­ek: _ . , ták a hajtóműveket a repülőtest Menyeként a Szovjetunióban fon­A világűr meghódítására « az fciegyens^yozásához és ezt köve- l°s lep« történt, amely a világ- űrhajók további tokeletesitesere viiójriírhMi v^r^híiiíandó ur további tanulmanyozasahoz es irányuló programnak megfelelően SÄÄw A meghódításához elengedhetetle- a Szovjetunióban most olyan koz- manőverek során a „Poijot-l” többször is jelentősen kitért ol­mikus repülőtestet, a et. (Poljot: repülés, röppálya). A TASZSZ erről kiadott közle­jén; zik: mikus repülőitek készítésén nül szükséges. ENSZ-határozat az atomfegyverkísérletek kérdéséről New Yorík, (Reuter). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága határozatot fogadott el a nukleá­ris fegyverkísérletek beszünteté­sének kérdéséről. A javaslat ar­ra sürget valamennyi államot, hogy csatlakozzák a Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi, szer­ződéshez és felszólítja a tizen­nyolchatalmi leszerelési bizottsá­got, hogy folytasson tanácskozá­sokat az atomfegyver-kísérletek telj« betiltása céljából. A határozatra 97 ország sza­vazott. A határozat ellen csak egy ország, Albánia adta le sza­vazatát. Három ország, Kubai Franciaország és a Középafrikai Köztársaság tartózkodott a sza­vazástól, Kambodzsa nem vett részt a szavazásban. A határozatot jóváhagyás vé­gett a közgyűlés elé terjesztik. Az ENSZ különleges politikai bizottsága csütörtökön befejezte az atomsugárzásról folytatott vi­tát. A bizottság egyhangúlag ha­tározatot fogadott el, amely hang­súlyozza az atómsugárzás veszé­lyeit és kiemeli a Moszkvában kötött atomcsend-szerződés jelen­tőségét. dolgoznak, ^y^ röppályáju- daMranyban, miközbcn megvál- ktm haladva minden irá y toztatta pályájának síkját, majd manőverezni kepesek lgy vahk kmöaböz6 magasság0kba emelke- megoldhatová az a feladat, hogy befejezésül rátért végle­az űrhajók repules közben irá­nyíthatók legyenek és elj'uthas­*mak a szükség«nek tartott bajlasszöget zar be. A pályának övezetekbe, s ott az űrkutatással _ ~i —..„i­ges pályájára, amelynek síkja az Egyenlítő síkjával 58 fok 55 perc a Földtől mért legnagyobb távol­sága (apogeum) 1437 kilométer, Ke» __... legkisebb távolsága (perigeum) A z említett program vegrehaj- ^ ki)ométer A repülőt«t ezen a pályán 102.5 perc alatt tesz meg összefüggő tudományos ért«ülé- seket szerezzenek. ..keretében 1963. novem­ber I-én a Szovjetunióban fellőt­ök a „Poljot—í” ir^jitható és «** manőverező kozmikus repülőt«- tet amelyet különleg« készülékek­A repülőt«ten elhelyezett ké­szülékek normálisan működnek. kel és hajtómű-rendszerrel látták Útját a Szovjetunió területén el­el, hogy ezek biztosítsák a re- helyezett földi vezérlő- és mérő­pülőtest kiegyensúlyozását és manőverező képességét a világűr­nek a Földet környező részében. A kozmikus repülöt«tben el­helyeztek tudomány« berendezé­seket, rádió-telemetrikus rend­szert és rádió-adókészüléket, amely a 19,945 megahertz frek­venciával dolgozik. állomások figyelik és ezek fogják fel a „Poljot—l”-ről érkezett te- lemetrikus adatokat is. A repülőt«ten elhelyezett rá­dió-telemetrikus berendezés lehe­tővé teszi, hogy a repülőtest az űrkutatással összefüggő tudomá­Ülést tartott as MSZMP Tolna megyei Bisottsága A Tolna megyei Pártbizottság 1963. november 1-én ülést tar­tott. amelyen megtárgyalta a megye gazdasági helyzetét s az ebből adódó ipari, mezőgazda- sági feladatok végrehajtását. A végrehajtó bizottság beszámoló­ját Virág István elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára ter­jesztette elő. Az ülésen számos hozzászólás és javaslat hangzott el az ez évi feladatok végre­hajtásával. valamint a_ jövő évi tervek megfelelő előkészí­tésével kapcsolatban. A párt­bizottsági ülés a tennivalókat határozatban rögzítette. Elérték a lengedei bányászokat Lengede, (Reuter). A nyugat-1 tette meg, hogy 79 méter mély­németországi Lengede vízzel el­árasztott vasércbányájának 79 méteres mélységben lévő „lég­zsákjába” pénteken reggel öt óra­kor behatolt a napok óta egy­folytában dolgozó fúrófej. Ger­hard Hämisch, a múlt csütörtöki katasztrófa óta szabadulásra váró három bányász egyike telefonon jelentette ezt a felszínen dolgozó mentőosztagoknak. A külvilág­ban százak lesték a híreket, s örömujjongásban törtek ki. A mentőakna fúrása ezzel be­fejeződött. A három szerencsét­len ember kiszabadítására azon­ban így is csak órák múlva ke­rülhetett sor. Először elő kellett ké­szíteni a légnyomás-mentesítő kamrát, ez a munka nyolc-tíz órát igényelt Mint ismeretes a három bányász életét az men­ségben a föld alatt magasnyomá­sú „légbuborék” keletkezett, amely visszatartotta a 40 halálos áldozatot követelő vízáradatot. Kilenc nap után ismét a felszínen Pénteken délben sikerrel be­fejezték a lengedei bányában folyó mentőmunkálat döntő sza­kaszát. 79 méteres mélységből felhozták, és átmenetileg na­gyobb légnyomású mentőkabin­ban helyezték el azt a három bányászt, akik a múltheti kataszt­rófa után több mint 9 napot töltöttek a föld mélyén. Jelenté­sek szerint a három bányász délután elhagyta a szabályozott légnyomású kamrát, s lelkes tömeg üdvözölte őket. Társadalmunk bármily nehéz feladatot megold, ha mindenki összefog a jó iigy érdekében Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának nyilatkozata a kenyérgabona-vetés sikerének tanulságairól A Népszabadság és a Magyar Távirati Iroda munkatársa megkér te Németh Károly elvtársat, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkárát, hogy nyilatkozzon az őszi kenyérgabo­na-vetés tapasztalatairól. Alább ismertetjük a kérdéseket és Né­meth elvtárs válaszait. — Milyen eredménnyel ol­dotta meg a magyar mezőgaz­daság az idei ősz legfontosabb munkáját, a kenyérgabona-ve­tést? — Ezekben a napokban egy rendkívül nagy jelentőségű mun­ka végére tettek pontot mezőgaz­daságunk szocialista nagyüzemei: teljesítették a kenyérgabona ve­téstervét, befejezték a rozs és a búza vetését. Az eredeti tervet va­lamivel több mint hat százalék­kal teljesítették túl. Mind a me­zőgazdasági termelés, mind pedig az ország számára fontos, hogy a kenyérgabonafélék vetőmagja a vetésre legkedvezőbb időben, jó minőségű munkával került talaj­ba. A nagy tapasztalaid mezőgaz­dasági szakemberek, a termelő- szövetkezetek idős tagjai szinte egyöntetűen megállapították — s ebben a kérdésben ők a legfőbb tanúk —, hogy ilyen idejében és ilyen jó mi­nőségben emlékezetük szerint még sohasem végeztek ezzel a munkával, bár itt-ott most is „elspórolták” a műtrágyát, s egyik-másik táblán különösen a vetés befejező sza­kaszában a nagy sietség miatt el­nagyolták a munkát. Az előző esztendők tapasztala­taiból, valamint az idei gyengébb kenyérgabona-termésből sok ta­nulságot vontak le pártszerveze­teink, a pártbizottságok, tanácsok, s maguk a termelő üzemek is. így aztán azok az alapvető hibák, amelyek a viszonylag gyengébb gabonatermésekhez vezettek, most nem ismétlődtek meg. Mindenek­előtt a vetésterv teljesítésére, a kedvező vetésidő megtartására gondolok. Az idei őszön végzett szorgal­masmunka jó reményeket nyújt a jövő esztendei aratásra. Minden esetre az tény, hogy a szövetkezetek, állami gaz­daságok, gépállomások dolgo­zói, vezetői, a mezőgazdasági termelés megyei, járási, or­szágos irányítóival együtt so­kat tettek a jövő esztendei gabonatermés jó megalapo­zásáért. Ezért megérdemlik az elismerést. — Melyek az őszi kenyérga­bona-vetésből levonható leg­főbb tapasztalatok, tanulságok? — Sok tapasztalattal gazdagod­tunk, ezeket érdemes is, szüksé­ges is mindenütt alaposan tanul­mányozni, s további munkánkban felhasználni. Talán legfontosabb az, hogy fiatal szocialista nagyüzeme­ink az egész társadalom se­gítségével mégoly bonyolult­nak, nehéznek látszó felada­tot is képesek ma már tel- j« sikerrel megoldani. Az a következetes, céltudatos munka, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor bonta­kozott ki az egész magyar mező- gazdaság fejlesztéséért, kezdi megérlelni gyümölcseit. Közis­mert, hogy társadalmunk már ed­dig is sokat tett azért, hogy szö­vetkezeteink minél előbb megala­pozhassák a korszerű, nagyüzemi termelést. A termeléshez szüksé­ges gépek, épületek, felszerelések, műtrágya, mind nagyobb mennyi­ségben állnak rendelkezésre. Ezzel a folyamattal egyidőben esztendőről esztendőre növekedik parasztságunk szövetkezeti öntu­data, az összefogásba vetett hite. A tapasztalatok alapján mind mélyebben él az emberek tudatá­ban: a nagyüzemben végzett jó munkával biztonságos, évről évre javul az élet. S ez a gondolkodás- mód meglátszik a szántóföldeken, a kertészetekben, a gazdálkodás minden területén, meglátszott az őszi vetéselőkészítés, vetés nap­jaiban is. Nagyon fontos tényezője volt az eredmény« munkának a kellő előrelátás, a jó felkészülés, min­den olyan ember hatékony, fá­radságot nem ismerő munkája, akinek a mezőgazdasági termelés­hez valami köze van. Pártbizott­ságaink, pártszervezeteink az elő­ző esztendőknél jóval ^korábban tisztázták a kenyérgabonavetéssel kapcsolatos teendőket. Jó politikai és szervező mun­kával hívták tettekre az or­szág kenyeréért a mezőgaz­daság dolgozóit, a tanácsokat, a tanácsok mezőgazdasági osztályait, a KISZ-t, a nőta­nácsot, a Hazafias Népfron­tot, a szakszervezeteket. A munka előkészítése folya­mán, majd a szántás-vetés nap­jaiban sikerült a megyékben, já­rásokban valóban hatékonnyá tenni az irányítást, mert kisebb zökkenők ellenére szervezetten dolgoztak. Pontosan ismerték a termelő üzemek helyzetét, tudták, hol mi a gond, mi nehezíti a folyamatos munkát. A hely­zet tisztánlátása aztán lehe­tőséget teremtett arra, hogy megfelelően cselekedni is tudjanak. A legsürgősebb, a legfontosabb feladatokkal foglalkoztak, s nem általános tanácsokat osztottak, ha­nem ha kellett, vetőmag-, üzem­anyag-, műtrágyaszállítási és egyéb ügyekben is intézkedtek. Az idei őszön itt-ott, ha csak napokra is, akadozott a műtrá­gya- és vetőmagszállítás, az al­katrészszállítás. Emiatt sem sike­rült minden táblán tökéletes (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom