Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

I VILÁG PROtETÁPJAI. ÉŐYESÜl7nf<Í Vas I ° 1 W­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 360. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Szerda. 1963. november 6. Vasárnap délután az állomáson (2. o.) Zárszámadás előtti helyzetkép a szekszárdi járásban (5. o.) Tanulás — illegálisan <7. o.) Mulasztók Négy község általános iskolá­jának évvégi zárójelentését vizs­gáltuk meg a minap a tamási járásban. A tanulmányi ered­mények feljogosítanak arra, hogy kimondjuk: általános is­kolai rendszerünk sikerrel állta ki a próbát, s minden alap adott a még’ elmélyültebb, még alaposabb oktató-nevelő mun­kára. Keserűre fordult azonban szánkban az íz, amikor a je­lentések utolsó oldalán a mu­lasztásokat néztük, mert azok nem megleptek, hanem egyene­sen megdöbbentettek. Felsőnyék, Magyarkeszi, Nagykónyi és Nagyszokoly községekben ugyan­is 999 iskolás gyerek pontosan 10 ezer tanítási napot mulasztott. Ez a mennyiség mindenként na­gyon sok. Még több ha hozzátesszük, hogy ez a nagy mulasztási arány­szám igazság szerint nem is osztható a tanulók létszámával, mert az említett községekben az iskolások nagyobb hányada ren­desen eljár a tanításokra. A ki­sebb rész azonban mulaszt a na­gyobb helyett is. Ha tehát úgy nézzük, nögy a 999 gyerek közül körülbelül csak 300 a mulasztó, még szomorú ob képet kapunk. A folytatásban odáig is eljuthatunk, hogy ta­lálunk olyan gyermeket, aki évente csak egyszer van az is­kolában, akkor, amikor megnyit­ják a tanévét. Különben nehéz lenne elképzelni ilyen nagy fokú mulasztási arányszámot. Hagyjuk azonban a statiszti­kát. A számok felsorolásánál sokkal lényegesebb, hogy a mu­lasztó gyertnekek. amikor mu­lasztanak, nemcsak az iskolából maradnak el, hanem lemarad­nak egy sereg hasznos ismeret elsajátításáról is. És ez a prob­léma súlyosabbik oldala. Emlí­tettük szakembereknek ezt, a véleményünk szerint komoly gondot. Hittek nekünk, s azt mondták: az arányszám csak azért lehet ilyen magas, mert bi­zonyára vannak a községben olyan cigánycsaládok, 'ahonnan Rém engedik iskolába az iskolás- korúakat. Bizonyára így van. De még ezzel együtt sem ma­gyarázható a helyzet, csak rész­ben. Mert az igaz, hogy minden községben vannak cigánycsalá- dök, viszont az is tagadhatatlan igazság, hogy közvetlen feladata a népművelési szerveknek, s így az iskoláknak is a cigányok valamilyen meggyőzése, szemlé­letük megváltoztatása. Igazat kell adni annak, aki azt mondja: a szó csak kevés’ esetben jár teljes haszonnal az iskolai mulasztók ügyében. Ke­vés azonban ennek a megálla­pítása. Tovább kell lépni a re­gisztrálásnál. s annál is, hogy naponta berajzolják a megfelelő jelet a notórius hiányzók neve mellé. Hatékonyabb eszközökhöz kell folyamodni a nevelésben. Feltétlenül alkalmazni kell min­den esetben azokat a rendelke­zéseket, amelyek előírják, ho­gyan kell eljárni a mulasztókkal szemben. Ez a dolog nehezebb része, tízszerte könnyebb a tör­vények alkalmazásánál a csa­ládlátogatás. Ha azonban más nem segít, csak a törvény, ak­kor nem szabad elzárkózni az alkalmazásától. Mert nem elég csupán rendet teremteni az ok­tatási tervben. A teljességhez az is szükséges, hogy csökkenjen az iskolai mulasztások száma. Felavatták a magyar Ipar új büszkeségét a Dunai Cement- és Mészmíívet Kitüntették az építkezés legjobb magyar és német munkásait Kedden Vácott ünnepélyesen felavatták a második ötéves terv egyik legnagyobb beruházását, a csaknem két és félmilliárd forint költséggel épült Dunai Cement­es Mészművet. Az ünnepségek már hétfőn megkezdődtek, ami­kor dr. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Somoskői Gábor, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára kitüntette a DCM építésé­ben kiváló eredményt elért dol­gozókat. A párt- és a kormány elismerését dr. Trautmann Rezső tolmácsolta, majd dr. Talabér Józsefnek, a DCM főmérnökének és Bartalis Andrásnak, az ÉM 1. számú Mélyépítő Vállalata kőmű­ves brigádvezetőjének átnyújtot­ta a Munka Érdeméremrend ki­tüntetést. Huszonnyolcán Szocia­lista Munkáért Érdemérmet, 26-an pedig Munka Érdemérmet kaptak. Kitüntetésben részesültek a DCM építésében részt vett, kiváló tel­jesítményt nyújtó német szakem­berek is. Kurt Hoiinski és Harry Dahn, a dessaui cementgyártó gépgyár építészmérnökei a Szo­cialista Munkáért Érdemérmet, Dieter Suschowk, Heinz Dohms, valamint Günther Hermann, a dessaui cementgyártó gépgyár gé­pészmérnökei pedig Munka Ér­demérem kitüntetést kaptak. Pul­lai Árpád 30 magyar és német dolgozónak KISZ Érdemérmet, 60 építőnek KISZ aranykoszorús jel­vényt adott át. Somoskői Gábor nyolc dolgozónak a Szakszerveze­ti Munkáért, 76 dolgozónak pedig a2 Építőipar Kiváló Dolgozója ki­tüntető jelvényt adta át. A keddi avatóünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizott­ság titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnökhelyetiese, az MSZMP Politikai Bizottságának , tagjai. Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizott- | ságának első titkára, Pullai Ár­pád, a KISZ KB első titkára. Bú­zás Istvánná, a váci városi párt- bizottság titkára, továbbá Horst Schumann, a Szabad Német Ifjú­sági Szövetség Központi Tanácsá­nak első titkára és Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagykövete. Kádár Jánost és a társaságában lévő párt- és állami vezetőket clr. Talabér József tájékoztatta a DCM építőinek munkájáról. Be­számolt arról a gyümölcsöző együttműködésről, amely a beru- ' házásban érintett NDK-beli, to- i vábbá csehszlovák, lengyel es j magyar vállalatok között kiala- I kult, s amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívül szerte- j ágazó, bonyolult feladatokat ha­táridő előtt megoldhatták. A DCM vezetőivel folytatott be­szélgetés után a vendégek gyár- látogatásra indultak. A gyárlátogatás után az avató­ünnepség résztvevői nagygyűlésen találkoztak a DCM tervezőinek, építőinek kollektívájával. Ott voltak a gyűlésen a munkála­tokban részt vett NDK-beli dol­gozók, mérnökök, tervezők és szerelők is. Szabó Zoltán meg­nyitószavai után Trautmann Rezső mondott beszédet. Traulmann Rezső beszéde Hangsúlyozta, hogy építőipa­runk az utóhbú-években komoly erőfeszítéseket tett az ipari bá­zis kiszélesítésére. Az erőfeszítés eredményeként a közelmúltban — s a legközelebbi hónapokban is — számottevő termelőkapaci­tással gyarapszik a magyar ipar. Elkészült például a lábatlani és a hejőcsabai cementgyár, be­fejeződött a zagyvapálfalvai sík­üveggyár rekonstrukciója, meg­kezdte működését a tatabányai új, aknakemencés mészüzem, a pécsi panelgyár és a stasa üzem, továbbá az eternit-művek mo­dern azbeszt-cement csőgyártó üzeme. Ezekben a napokban gyújtják be az orosházi üveg­gyár első hutáját, hogy ott is megkezdődjék az öntött üveg termelése, felavatásra vár a be­rentei gáz-szilikát gyár és az alsóíeolcai vaabetonelemgyár is. — A Dunai Cement- és Mész- mű e fontos beruházások között is kiemelkedő helyet foglal el — folytatta Trautmann Rezső. — Elsősorban azért jelentős, mert népgazdaságunk rendelkezésére bocsátja azt a cementmennyisé­get, amelyre a legfejlettebb épí­tési rendszerek kialakításához és elterjesztéséhez Iparunknak szük­sége van. A cementipar fejlesz­tésében a DCM teljes üzembe lépése után sem szabad megáll- nunk. Annyit azonban máris joggal mondhatunk, hogy a kö­vetkező esztendők lakásépítési, ipar-, mezőgazdaság-, közlekedés- és közműfejlesztési programjá­nak végrehajtásához elegendő ce­mentünk lesz. ISövekssik as állami lakások ssáma9 alapterülete Tanácskozás a népfrontban a harmadik ötéves terv lakásépítés-politikai elgondolásairól Kedden a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházá­ban értekezletet tartottak a har­madik ötéves terv lakásépítés- politikai elgondolásairól. Dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyet­tes vitaindító előadásában elmon­dotta, hogy a harmadik ötéves terv előkészítő munkálatai, a már jóváhagyott program alap­ján, 350 000 lakás építésére vo­natkoznak. A második ötéves tervhez ké­pest — a teljes előirányzaton belül — jelentősen növekszik az állami erőből épülő lakások szá­ma. — eléri a 190 000-et. Nagyobb beruházásokra a városokban ke­rül sor, mivel ezek lakásgondjait elsősorban több szintes, nagyobb épületekkel lehet megoldani. A főváros népessége túlzott gyara­podásának ellensúlyozására gyor­sabb ütemben fejlesztik Debre­cent, Pécset, Miskolcot, Szege­det és Győrt. Itt ezer lakosra 15 új lakás építését tervezik. A harmadik ötéves tervben a lakások átlagos alapterületét 53 négyzetméterben, szobaszámát kettőben irányozták elő. Az új otthonok 80—80 százalékát be­épített szekrénnyel, illetve beépí­tett konyhával látják el. Gondos­kodnak a lakások központi fűté­séről is, ugyanakkor minden új otthont fürdőszobával és meleg­víz-ellátással terveznek. Növelik a lakások átlagos alapterületét. Az előirányzatok kimondják, hogy az új típustervekben töre­kedni kell a fekvőhely nélküli, illetve csak egy fekvőhely elhe­lyezésére alkalmas nappali szo­bákkal ellátott lakásfajták kiala­kítására. A négyszemélyes laká­sokat legalább három, az ötsze­mélyeseket pedig legalább négy lakóhelyiséggel — szobával, illet­ve félszobával kell tervezni. Min­denütt meg kell teremteni a mo­sógép és centrifuga, valamint a hűtőszekrény elhelyezésének le­hetőségét is. A központi fütéses lakások konyháiba beépített bú­tort, valamint gáz-, vagy villany- tűzhelyet szerelnek fel. Az építésügyi miniszterhelyet­tes azt is elmondotta, hogy a lakások 58 százaléka új lakóte-1 lepeken. 42 százaléka pedig re­konstrukciós területeken épül, de I az esetek többségében 250—300 lakásos, vagy ennél nagyobb egy-! ségekben. Az állami erőből sorra | kerülő építkezésekkel összefüggő szanálás mértéke eléri a 11,5 szá-~ zalékos országos arányt, s mint-1 egy 22 000—23 000 lakást érint.' Ez a második ötéves tervben csu­pán 5 százalék volt. A szanálá­sok növekedését az is indokolja, i hogy mind jobban fogynak a vá­rosok szabad építési területei. Budapesten például sor kerül a Józsefváros, a Ferencváros, Öbu-[ da stb. régi házainak lebontására és újraépítésére. Az előadást vita követte, majd a népfront lakáspolitikai akció- j bizottságának tevékenységét és [ legközelebbi terveit dr. Szarnék Tamás .ismertét*®. A miniszter a továbbiakban elismeréssel szólt a műszaki ter­vek. a technológiai berendezések, a szállítók, a szerelők, az épí­tők nagyszerű munkájáról, amely lehetővé tette az új létesítmény határidő előtti üzembe helyezését. Kiemelte: nagyban segítette a munkát, hogy a DCM építése hazánkban, sőt a közreműködő Német Demokratikus Köztársa­ságban Is közüggyé vált. A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökséget vállalt a munkála­tok felett, s az ifjúmunkások és a tapasztalt, idősebb szakembe­rek összefogásával jóoéhány részhatáridőt is lerövidítettek. Trautmann Rezső az őszinte elismerés hangján beszélt a nemzetközi együttműködésről, s példaként említette a Lengyel- országtól vásárolt monumentális géptestek Magyarországra szállí­tását. A rendkívüli méretű szállítmánynak különleges teher­hordó gépjárműveket biztosítot­tak, s e gépkocsiknak lengyel és csehszlovák barátaink a szó szoros értelmében zöld utat nyi­tottak, olyannyira, hogy a cseh­szlovákiai útszakaszon az út­vonalak felett húzódó vezetéke­ket a szállítás idejére megemel­ték. A miniszter bejelentette, hogy a kétmilliárd-négyszázmillió fo­rintos beruházás végrehajtásakor jelentős összeget, mintegy 200 millió forintot megtakarítottak. — Az építők vállalásuknak, — hogy a tervezettnél egy eszten­dővel előbb üzembe helyezik a DCM-et —. becsülettel eleget tettek. Ez azonban nem jelenti azt. hogy most már minden fel­adaton túljutottunk. Az üzem minden technológiai elemét, s magát az egész üzemet is ,.be kell járatni”. Trautmann Rezső beszéde to­vábbi részében a Dunai Cement és Mészmű termelési terveinek néhány jellemző adatát ismer­tette. A Magyar Kommunista Ifjú­ság; Szövetség Központi Bizott­sága nevében Pullai Árpád kö­szöntötte a gyűlés résztvevőit. Többek között elmondta, hogy a nyári szünidőben 4800 egye­temista és középiskolás vállalt részt a munkákból, s 12 000 budapesti, Nógrád, Komárom és Pest megyei ifjú, mintegy fél­millió óra társadalmi munkát végzett az építkezésen. Horst Schumann, aki a Szabad Német Ifjúsági Szövetség tíztagú delegációjának élén a DCM fel­avatására érkezett hazánkba, az NDK ifjúmunkásainak nevé­ben köszöntötte a DCM építőit. A nagy tapssal fogadott be­szédek után az Intemacionalé hangjaival ért véget az ünnepi gyűlés. Az avatóünnepség résztvevői ezután díszebéden vettek részt. A díszebéden Kádár János po­hárköszöntőt mondott, Kádár János hosszantartó, nagy tapssal 'fogadott szavai után Horst Schumann, a Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség nevében ajándékkal kedveskedett a DCM KISZ-szervezetének. Az ajándé­kért Mészáros Zoltán mondott köszönetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom