Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-05 / 259. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1963. november 3. Váratlan fordulat a decsi iskola ügyében Arról a decsi iskoláról van szó. ami tulajdonképpen méa tneo sem épült, léte ezidáia csak n beruházási proaramban szere pel. Az a kellemes hír érte a de- csieket. hopv állami pénzből építenek eOv négytantermes iskolát. Az iskola szükségességél nem kell különösebben bizonygatni. az közismert. Hozzákezdtek az építkezés előkészületeihez is annak rendje és módia szerint. A szakemberek kiszálltak a helyszínre, hogy megállapítsák, hol épüljön fel az új iskola. Nem volt éppen könnyű megfelelő helyet találni. mert a község nem rendelkezett távlati fejlesztési tervvel az elmúlt évek fejlesztése során így aztán nem hagytak helyet iskolának. Végül sikerült olyan helyet találni. ami a legelfogadhatóbbnak mutatkozott a különféle variációk között. Ezt a bizonyos területet ki is felölték az iskolaépítés céljaira. Telt. múlt az idő. elérkezett a kivitelezési terv készítésének ideje. A terv készítője Lieb- hauser János mérnök, kiment a helyszínre, hogy elvégezze a tervezéshez szükséges méréseket Itt azonban meglepő kép fogadta. Két. nem egészen kész. lakóépületet talált az iskolának kijelölt részen. „Talán eltévedtem' — gondolta. A térkép azonban vitathatatlanul igazolta. hogy szó sincs tévedésről, időközben két épület emelkedett ott ki a földből. Igen ám. de hogyan milyen alapon, ki adta az engedélyt rá? Az egyik építkezőtől kérte az építési engedélyt Most következett a másik meglepetés: az építtető szabályos építési engedélyt tudott felmutatni. sőt. az építkezéshez OTP-hitelt is kapott. Kiderült hogy közben a járási tanács a< iskola céljaira kijelölt telekre építési engedélyt adott ki. Az történt, hogy a községi la nács elnöké ugyan tudott arról, hogy a szóban forgó telekre építési tilalom vonatkozik, a tervbe vett iskola létesítése miatt, helyettese viszont nem. így aztán, amikor nála jelentkeztek a magán-építtetők az építési engedély ügyében, minden további nélkül megadta a javaslatot. aminek alapján a járási tanácsnál kiadták az engedélyt. Az ügyhöz tartozik, hogy a járási tanácsot nem értesítették a telek iskolai célra való felhasználásával kapcsolatban így nem tudott arról, hogy azt a részt is igénybe kívánják venni, amire kérték a magánépítési enaedélyt. Az ügy persze bonyolódik, az érdekeltek bizonygatják saját igazukat, s persze keresik a kiutat a káoszból. Valószínűleg aa történik maid. hogy az iskola- épületet néhány méterrel odébb építik fel. ami többletköltséget jelent a felépült házat pedig kisajátítják — pedagóguslákás céljára. Bizonyos többletkiadással és megfelelő hivatali határozatokkal tehát végül is lesz kiút a káoszból. Viszont mit szól mindehhez az az építtető, aki megkapta. az építési enaedélyt. munkához látott, beleölt egy csomó Pénzt, fáradságot? a—c uuuuuul Noteszomból.. MöüyJÜ Ol Családos üdülő ebéd,lö)<>, Fjjno- ( lyán' '..fölnevelt” középerem nesz' uralkodik. Ekkor belép ö. kezében táskarádióval. A műsorban a hangjáték főhőse rekedten üvölti, hogy nemtűri. ha neki visszabeszélnek! Nem is kísérli meg senki. Nyeljük a vadast a gombócokkal, és gondolatainkkal együtt, övé a néma élvezet, miénk a bosszúság... Szemben velem fiatalember ' jön öltözete választékos. Jobbjában aktatáska, baljában semmi. Mégis itt akad meg a szemem. Kisujja ugyanis, hatalmas pecsétgyűrűvel terhelten. centiméterekre áll a többitől. Nézem. Nézem. Látni vélem presszóspohár. kés. villa, kanál. — sőt — szépasszony nyaka mellől égnek meredni. Mennyi vélt elegancia csúcsosodik a külön me- redező kisujjban... Szánom szegénykét — az „előkelőség” e törve, jelvényével együtt. * Jóbarátom épít. Csupa terv csupa izgalom, csupa lendület Együtt megyünk az utcán. Egész- napos értekezlet után egy kit „bokavizitet” tartunk. csendes kis megjegyzésekkel. Éppen eau ..korszakalkotó” gondolattal akarok hozzáfordulni, amikor látom 'i'v •"maradva áll egy kapualj előtt és dermedten néz le felé. Odalépek. — Mi van ve led — kérdem. — „Nézd mi íven szép téglák...” — válaszol ja elbűvölten. Aztán tovább ballagunk. Hát nem érdemel meg egy gyönyörű házat?... Sz. K. 12. — Itt van — szisszent fel Pálos. E pillanatban az ernyőn egy keskeny, ezüstös csík jelent meg. A gombostűfejnél alig nagyobb pontocska cikázó hullámokat rajzolt. — Az istenit! Az autókat ott hagytuk a gáton! Mindig csinálunk valami ostobaságot! — recsegett Pálos dühös hangja. — Csak ki ne szálljon itt a közelben . .. — Egyenesen megy. a mederben ... — mondta Bondor. — Látom!... Amint elhalad, tizenöt perc múlva mindkét kocsi lemegy az országúira. A követőszolgálat emberei beszállnak, és vétel után azonnal a megadott helyre mennek. Nagyon vigyázni, észre ne vegyen valamit! ... Lisz- kai elvtárs, továbbítsa a parancsomat! Liszkai, aki eddig ott lapult az ajtó mellett, dörmögve jelezte, hogy megértette, s kilopakodott a szobából. Közben a mozgó pontocska kiment a képernyőből. Az ügynök, akit ezekben a percekben több százan „vártak” végig a Duna-parton. nem is álmodta, hogy figyelik mozgását. Pedig ez a kis hadsereg már reggel óta ott rejtőzködött a bokrok, gátvédő rőzsék tövében, tökéletesen álcázva, hogy semmi gyanús dolog ne hívja fel az érkező ügynök figyelmét. Még a kis dunai szigetecskéket is elfoglalták a nyomozók, rendőrtisztek, bár valószínűtlen, hogy az ügynök ilyen helyen kössön ki. Az átjutás a túlsó partra ugyanis újabb nehézségekbe ütközött volna. Pálos felkelt a padlóról, és ki- sietett a szobából. Még azt is elfelejtette, hogy meg kellene köszönnie a gátőr szívességét. Emberei úgy tódultak utána, mintha zsákból öntötték volna őket. Az őrnagy a kocsihoz sietett. Pillanatok alatt ott termett mindenki,1 aki eddig a gátőr- házban vagy a közelben rejtőzködött. — Na, mire várnak? — szólt rájuk türelmetlenül az őrnagy. — Követem magukat, csak induljanak már! A gát oldalában, a körülkerített kis kert mellett felbúgott öt gépkocsi. Pálos is beszállt, aztán rádiótelefon-parancsot adott, hogy induljanak. Tömör parancsszavak, utasítások hallatszottak az éterből. Pálos figyelte, hogyan működik az apparátus, de úgy tapasztalta, hogy egyelőre minden rendben megy. Autója egy kis mellékúthoz ért, amely levezetett a gátról, ki az országúira. A sofőr csak most kapcsolta be a reflektorokat. Mintegy tíz kilométeres robogás után Pálos leállította a kocsit. Előttük már ott sorakoztak a többiek. Űjabb várakozás következett, amíg a Fecske partra száll. Eltelt fél óra, egy óra, s Pálos szeme már majd leragadt az álmosságtól. A múlt éjszaka sem volt ágyban. Elhatározta, hogy kénes a közelben egy kutat, S lemosakszik. De aztán lemondott róla, nem akarta elszalasztani az ügynököt. Rágyújtott. PINTER ISTVÁN i SZABÓ LÁSZLÓi KÜ ÖNÖS Wldáú&dt Hajnali hármat mutatott az óra, amikor megérkezett az elsőhír. Az 506-06 figyelőpont jelentkezett. — Partot ért. Tőlünk száz méterre lehet, készülékünkkel követni tudjuk. Bokros, fás rész. Most figyel. A hátán egy hatalmas fémtok. Egy méter hosszú lehet, ötven centi széles. Leveszi. Otthagyja a földön, s indul a part felé. .. Az adásban rövid szünet következett, s Pálos máris parancsot adott: Az 506-os figyelőpontot egy kilométerre megközelíteni. Ne felejtsék el váltani a rendszám- táblákat. Az olajozott gépezet ismét működésbe lendült. Pálos néhány évvel ezelőtt még elégedetten dörzsölte volna a kezét, hogy milyen nagyszerű ez az éjszaka használható messzelátó. Ultraibolya sugarakat bocsát ki, s akár öt kilométer távolságra is tökéletesen látni vele. Roppant ügyes dolog. Néhányszor már használták, most pedig különösen jól jött... Az 506-os figyelőpont újra jelentkezett: — Egy csónakmotorhoz hasonló készüléket cipel a partra. Köny- nyű lehet, mert az ölében hozza. Feljön a gátra. Lemegy a bokrosba. Nem látjuk ... Ismét látjuk ... Lehajol a bokor alá. Felemelkedik a feje. Eltűnik. Valószínűleg ás. Valaki jön a %á- ton ... Kerékpárral. . .' Fecske’ eltűnik ... A kerékpáros fütyül... Azt hiszem, a Rákóczi-induló utolsó taktusait. Méglht fütyül ... A vizet nézi .. . Valamit kivesz a zsebéből... Notesz . .. Kinyitja. Ügy látszik, tájékozódik. Leteszi a kerékpárt, leül a földre ... Fütyül... Fecske teljesen felöltözve előjön .. . Feljön a gátra... Nem halljuk, mit mond... A kerékpáros valami fényeset nyújt át .neki... Fecske egyik keze a zsebében . . . Bal kézzel átveszi . . . Bal kézzel ő is zsebrenyúl, és elővesz valamit... Két tárgyat összeillesztenek. Eltakarják, nem látjuk ... A kerékpáros eliramodik ... Fecske visz- szamegy előbbi helyére ... Most egy szekér tűnik fel... Honnan került elő? Szénával van megrakva ... Ketten ülnek a bakon ... Megzavarják Fecskét. . . De nem... Az egyik az előbbi kerékpáros . . . Megállnak .. . Fecske előjön . .. Csomagokat hoz. Nyilván az úszószerkezetet... Nem látjuk jól, műanyagba lehet csomagolva ... Betakarják szénával... A kocsis felénk néz. Remélem, nem vesz észre bennünket... A szekér megindul, felénk tart... Itt fog elmenni mellettünk . .. Befejezem, mert közelednek ... Fecske nincs a szekéren . . . Budapest irányába indult. .. Már nem látom a szekértől... Végeztem! Pálos ismét parancsot adott: — Szarvas elvtárs, kövessék a szekeret, s Győrből kérjenek segítséget a személyazonosság megállapításához. Rendszeres jelentést kérek! — Beszállt az autóba, s Liszkaival elindult Budapest felé.... Kihalt volt az országút, pedig lassan már pirkadt. Az őrnagy rádión ismételten figyelmeztette embereit, hogy vigyázzanak, és ne tévesszék szem elől Fecskét. Aztán elhelyezkedett az ülésen, hogy addig is aludjon, amíg a fővárosba érnek. Ráfér egy kis pihenés, mert reggel nyolckor már bent kell lennie az irodában. Jelentést várt a Kemecsei-ügy- ben, s még sok mindent még kellett tudnia Fecske útjáról. Egyébként is össze akart ülni a főnökével, hogy megbeszéljék a történteket és a teendőket. Fecske tehát már az első lépésnél kapott segítséget. Ezek szerint a hálózat akcióba lépett, kiszolgálják az újonnan érkezőt. Mindenesetre ez is bizonyítja, hogy nagy hal lehet, ha egy egész apparátust a rendelkezésére bocsátanak. Ilyen előkészített, pontos manővert korábban nemigen tapasztalt Pálos. Nyilván régi lehet a hálózat, sokáig pihentették, s csak most dobták akcióba... Ugyan ki lehet ez a két ember-, akit Fecske fogadására kiküldtek? Mert nem kétséges, hogg a kocsis is tagja a hálózatnak. Valószínű, hogy ezek csak amolyan külső tapogató csápok, amelyekkel beljebb segítik az ügynököt az országba. Pálosnak hirtelen úgy rémlett, hogy előttük valaki beugrott a bokrok közé. A sofőr már emelte lábát a fékre, de Pálos rákiáltott: — Nehogy megálljon!... Tovább ... Hagyjuk csak a halat, jöjjön közelebb a horoghoz. — Látta, őrnagy elvtárs? Belépett a bokorba — mondta izgatottan Liszkai főhadnagy. — Láttam! — Mindkét keze tele volt csomagokkal ... — Igen. — Nem kellett volna mégis megállni? — tamáskodott a főhadnagy. — Szó sincs róla. Hadd érezze magát biztonságban. Bennünket a többiek is érdekelnek, nemcsak ő... Pálos helyesen cselekedett. így a többiek nyugodtan követhetik Fecskét, aki csomagokkal van. vonatra kell szállnia, hiszen nem poroszkálhat az országúton. Itt van nem messze az állomás, egész biztosan odatart. A HAWAIIAK KÖVEKKEL TAM4D- HAKA KÉT MATRÓZRA. MASNAF REGGEL COOC TUDOMÁSÁRA HOZZA*, HOGY AZ ÉJSZAKA PÓLYAMAÍN A SZIGET LAKÓK ELKŐTÖTYÉk AZ EGYIK DEREGJÉT. HAGYJATOK FUTNI O- KET TESTVÉREIM... HE SZÁLLJUNK SZEMBE ISTEN AKARATÁVAL Félóra múlva jamescooc újabb tíz fegyveres élén fart rászáll elfogják AZ ÖREG TÖRZSFÓNÖKÖT S TÚSZKÉNT A HAJÓRA SZÁLLÍTJÁK COOC ÉSZREVESZI. ROGY AZ EGYIK CSÓNAKON A SZIGETI AKÓK EGY CSOPORTJA MENEKÜLNI AKAR... TÍZ EMBER PARTRA SZÁLL ÉS MINDEN BENNSZÜLŐ E CSÓNAKOT ÖSSZESZED.
