Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-05 / 259. szám

2 TOLNA M^rvn 19ÍJ. november 3. Simontornyán épül az ország legkorszerűbb nyersbőrraktára A Simontomyai Bőrgyárban ' itt. Nagyteljesítményű hűtő­évek óta megoldatlan a nyers- berendezéssel, a födém és a fa- bőr raktározása, tárolása. A bő- lak hőszigetelésével gondoskod­tak nagy részét az udvaron és a faluban, pincékben tárolták. Ez. amellett. hogy tetemes többletköltséget okoz. károsan hat a minőségre is. A nyersbőr ugyanis igen kényes a hőmér­sékletre. ha az magasabb a meg­engedettnél. romlik a bőr minő­sége. és ami ezzel szorosan összefügg, a késztermék-kihozatal és minőség is. A gyárban az idén kezdték meg egy új. kétezernégyszáz négy­zetméter alapterületű nyersbőr- raktár építését. Elkészülte után ez lesz a legmodernebb nyersbőr­raktár az országban. A gyár hatvan napi nyersanyagszükség­letének megfelelő mennyiségű nyersbőrt raktározhatnak maid nak arról, hogy a belső hőmér­séklet a legmelegebb nyári hó­napokban se emelkedjék az anyagra még nem ártalmas 15 fok fölé. Természetes, minden tekintetben megvalósítják a kor­szerű raktározás. anyagkezelés feltételeit, gépek mentesítik a dolgozókat a nehéz fizikai munka alól. [ Hatmillió forintot fordítanak a beruházásra. az idén ennek mmtegv fele valósul meg. Je­lenleg már tető alatt van a ha­talmas épület. az ÉM. Fejér megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói már a belső mun­kákat. végzik. Az új simontor- nyai nyersbőrraktárt a jövő év második felében adják át ren­deltetésének. Uj szállodát kap Szekszárd Az Országos Tervhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium jó­váhagyta Szekszárdon egy új szál­loda építését, s ezzel a megye­székhely egyik legsúlyosabb problémája oldódik meg. A szálloda természetesen nem máról holnapra épül fel. mert hiszen előtte sok egyéb felada­tot. is meg kell oldani. Mivel a múzeum mögött lévő Patyolat Vállalat helyére épül. előbb biz­tosítani kell a Patyolat átköltöz­tetését. A kiköltözésre ugyan már megvan a biztosíték, de egyelőre még idő kérdése. Vissza van még az építkezési dokumentáció megteremtésének nagy része is. A következő évre engedélyezték a beruházási prog­ram elkészítését. majd utána közvetlenül hozzálátnak a kivi­telezési tervek készítéséhez. A szállodát egyedi tervek alapján építik. Az ezzel a kérdéssel fog­lalkozó szakemberek előzetes tájékoztatása szerint az épület külsőleg xs modem, tetszetős lesz. Természetesen figyelembe veszik, hogy a Mészáros Lázár utcától a központ felé fokoza­tosan új bérháznegyed alakul ki — ami egyébként már meg is kezdődött. Számolnak azzal is. hogy úi városközpont alakul ki a múzeum és a Garay tér közti részen, s úgy tervezik meg a szállodát, hogy jól illeszkedjen a környezetbe. Az építést előrelátha­tóan nem tudják előbb megkez­deni. mint 1966-ban. A szálloda egyébként az országos érték­határon felüli építkezések jegy­zékében szerepel. Az új vendéglátóipari létesít­mény minden valószínűség sze­rint a GemencTSzálló nevet vi­seli majd. összesen 120 férő­helyes lesz. Napirenden az állattenyésztés A SZAKEMBEREK, AZ ÄL- területen aggasztóan kevés a jól nehézségei — között ismét nagy LATORVOSOK, az állattenyész- képzett szakember. Ha a jószág- i erőpróba, de ahol felkészülne-.!;, tők és a jószágszerető gazdák kő- gondozók szakmunkásképzettsé- rá, ott nyugodtabbak lehetnek, rében bizonyára mély megnyug- gát nézzük, akkor a helyzet még Arról van itt szó tehát, hogy az vást keltett az a hír, hogy a Tol- rosszabb. A férőhelyek állapota, 1 ideálist megközelítő állapotokat na megyei Pártbizottság novem- a szükségmegoldások bevezetése igyekezzenek* a termelöszovetke- ber 1-én az állattenyésztés hely- és a szakemberhiány azzal a kő­zetét tárgyalta. Egy fontos, égé- vetkezménnyel is járt, hogy az tőén fontos kérdés került ezzel állatállományban évről évre szá- napirendre, s ami különösen lé- mottevő, az átteleltetés után a nyeges, nem akárhol, hanem minőségi és a mennyiségi veszte­megfelelő szinten. Az állatte- ség. Lehet ezen változtatni? nyésztésben, az állattartásban Igen, kell is rajta változtatni. A uralkodó áldatlan állapotok fel- megye főállatorvosa kimutatja, számolására tehát tervszerű és hogy a fertőző megbetegedések hozzáértő munka kezdődik, s aho- csökkennek, az úgynevezett tár­gyán mondani szokás, végre ez tási betegségek és veszteségek vi- a munkaterület is jelentőségének szont növekszenek. A gondozás, megfelelő helyre kerül, ezzel az a takarmányozás és az elhelye- állattenyésztésben dolgozó szak- zés megjavításával, a tartási be- emberek régi. jogos kívánsága is , tegségek viszont rövid idő alatt teljesült A kezdeményező első. megszüntethetek, persze egyik lépést a második ötéves terv cél- j napról a másikra nem megy, de kitűzéseinek megfelelően, mint i már az is sokat jelent, ha job- mindig, most is a párt tette meg j ban ráirányul a figyelem erre az a megye és a népgazdaság érdé- eddig kicsit valóban mostohán keit szem előtt tartva. kezelt üzemágra. A tennivaló nagyon sok. Főleg és elsősorban az állattenyésztési ... ,. . ... . . _.. s zemlélet megváltoztatása okoz “ allattenyesztok nehezsegext, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG gondjait ismeri és a tennivalók­ról ennek megfelelően tanácsko- i zott. Ismert tény, .hogy számos I közös gazdaság tehenészetében néhány év alatt tartósnak ígér­kező, szép eredményt értek el a | tejtermelésben. Tervszérű te­ágnak, szükséges rossznak tekinti. I ^n^ualk*^fÖtt * *v,xi txrrxT szarvasmarha-, valamint a ser­majd gondot, nehézséget és igé­nyel, úgynevezett apró munkát, j Ebben is első és talán a leg­fontosabb annak a felfogásnak a leszerelése, amely a növényter­mesztés mellett az állattenyész­tést, a tsz-ekben mellékes üzem­Erről nem egy, számos példa ta­núskodik. Ez a felfogás szüli az­tán azt, hogy több közös gazda­ságban a takarmányok minősé­gére, összetételére keveset adnak: a széna, a silókukorica megvénül, az agronómusok egy része csak a mennyiséget, a tömeget nézi, stb., stb. És ennek végső soron az állatállomány látja kárát, mert nem kielégítő a hozamok növe­kedése, a súlygyarapodás és a minőségi változás. Az állattenyésztés mellékes­ként való kezelése abból is ki­tűnik, hogy a tsz-ekben ezen a Vigyázzatok, emberek! 2. Csak a jó munkást... ? Döchert János elbeszélése ki- ményeket. amelyek között kisebb gozni. — ezt Döchert János tud- feiezte azt. ami egyébként ál- a lehetőség balesetre. hatja most már a legjobban. S talános tünet. — hogy az embe- Ott álltunk a silózónái. Dél- a gyakran hallott másik elmélet, rek lebecsülik a baleseti veszélyt, után volt. ilyenkor már magára- amely szerint „keresni akarnak” A régi munkás helyzetadta fölé- hagyottan áll a gép. nem dolgoz- az emberek, azért becsülik le a nye miatt, az új dolgozó gyakor- nak vele. Olyan ártalmatlan ma- balesetveszélyt. szintén káros, latlansága. tapasztalatlansága sinácskának látszik az idegen mert közömbösséget szül. miatt. Fodor István, az SZMT előtt is. hát még azelőtt, akinek A közömbösség miatt állott munkavédelmi előadója sokat mindennapos munkaeszköze. elő baleseti veszély a Bonyhádi tudna erről beszélni. Az úgy- — Tetszik látni, itt van rajta Zománcgyárban is. ahol például piros betűvel., hogy üzem közben a présgép biztonsági kapcsolóját tilos fellépni rá... — mondja, iktatták ki. hogy gyorsítsák a mit tudunk még csinálni. Hogy gép működését, vagy a Simon- lehetett olyan könnyelmű Döchert. tornyai Bőrgyárban. ahol a évben tizenegy történt, idén már hogy felment a gépre? — kérdi gőzvasaló biztonsági berendezését nevezett csonkulásos balesetek, amelyek közé Döcherté is tar­tozik. gyors ütemben szaporod­tak Míg tavaly a háromnegyed mind ' a körülmé­Czapáry László. iktatták ki. s hasonló manipulá­Döchert János takarmányos- ció következtében érhetett egy fogatos voit a gazdaságban, fel- dolgozót hatszor baleset a Bony- adata csak annyi volt. hogy a hadi Cipőgyár sarokmaró gépén is. takarmányt a mezőről a silógép- Döchertnek nem kellett, és hez hozza. Két. rakodó dolgozott nem is lett volna szabad a silózó- mellette. Bognár László és Balázs gépre menni. De nem egyedül _.. , , , „ Vilmos, akire a gépkezelést bíz- hibás. Nem a csavar-ügyre hi­Dochert Janos io munkás. Szór- ^ rakodóknak kellett vatkozom. Szabados Pál szerelő rtA iwton A»V\KAtmAlr lomű , w Döchert kocsijáról gepbe rakni ugyanis elmondta, hogy tőle so- a takarmányt és Balázsnak ke- sem kértek csavart, nem is tud- zelni a gépet. Neki tehát meg ta. hogy csak két csavar van a kellett volna várni, míg kifogy csövön, mert ő néggyel adta ki. a kocsija és aztán újra fordulni. A baleset után a gép vizsgálatá- — Túl aktív volt. nem tudott nál látta, hogy ez a helyzet. Ma­tizennyolc! És ezek Döchertével hasonló nvek között. Kint. jártam a helyszínen, a kí­sérleti gazdaságban. Kiváncsi voltam a munkatársak, a vezető véleményére. Tény az, hogy téstenyésztésben, megalapozott lett a hizlalás, a húsárutermelés. A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-hez hasorilóan hozzáértés és a lelkiismeretes gondozói munka következtében néhány közös gaz­daságban úgyszólván egyik év­ről a másikra sikerült megszün­tetni a korábbi bajokat. Ez te­hát azt bizonyítja, hogy terv­szerű „ráállással” a változásnak a megye valamennyi közös gaz­daságában megvan a lehetősége, úgy hogy ne állattartásról, ha­nem rövid idő múlva állattenyész­tésről beszélhessünk megyeszerte. Ehhez pénz kell. Megfelelő épü­letek. berendezések kellenek, ele­gendő és jóminőségű takarmány, így van, így igaz, de az is igaz, hogy legtöbb mégiscsak az embe­reken múlik, azon a bizonyos hozzáálláson múlik, mert ha hiányzik a felelősség, a lelkiis­meretesség, akkor a korszerű is­tállóban is sínylődik a jószág, ott is pocsékolódik a takarmány, ott is megfagy a malac, vagy elhul­lik a borjú. Ebből pedig az következik, hogy legtöbb mégiscsak az embe­reken, a jószággondozókon, a ve­zetőkön, egyszóval a törődésen múlik. Az idei átteleltetés, a je­lenlegi körülmények — takar­mányozás, almozás, elhelyezés zetek megteremtem, ne csak óhajtani. Egyik tsz-ben megkér­deztük a vezetőktől, hogyan ké­szültek fel a télissítésre, az át- teleltetésre. Október végén ilyen választ kaptunk: „még sehogy”. Több közös gazdaságban panasz­kodnak: kevés az alomszalma, hidegek, korszerűtlenek a szer­fás istállók. Panaszkodás helyett hasznosabb lenne cselekedni. Nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel cselekedni, hogy a központi törekvések, a megyei in­tézkedések sikeresebben megva­lósuljanak. Kevés az alomszal­ma. Több állami gazdaságban éppen ezért ebben az időszakban tépett kukoricaszárral almoznak és a szalmát télre, a nagy hide­gekre hagyják. A szerfás épüle­tek korszerűtlenek. Ezen a gon­don jelenleg csak úgy lehet eny­híteni, hogy helyi anyagok fel- használásával, a szövetkezeti ve­zetők gondoskodjanak a légtér szűkítéséről, a szelelő nyílások el­töméséről. A takarmányt pedig spórolják, osszák t>e, s ami na­gyon fontos, ne csak meghallgas­sák, fogadják is el az állatorvos tanácsait. Itt kezdődik tulajdon­képpen minden, s így lehet csak elindulni a nagyobb hozamokért, a több és a jobb minőségért. TAPASZTALATOKÉRT nem kell még a megye határait sem átlépni. A megyében működnek olyan közös gazdaságok, amelyek már mutatják, hogy mit kell és mit lehet produkálni. A faddi Lenin Tsz-ben például ez évben a tejtermelés tehenenként meg­haladja a négyezer litert. Egy év alatt körülbelül 500-zal nőtt a te- henenkénti fejési átlag. Persze nem arról van szó, hogy jövőre ez a teljesítmény általánossá te­hető a termelőszövetkezetek te­henészetedben. A faddiak példája inkább azt bizonyítja, hogy a közös gazdaságok állattenyészté­sében még korlátlanok a lehető­ségek, s e lehetőségeket jobban ki kell használni. Ugyanez vonat­kozik a sertéstenyésztésre, a hiz­lalásra, a törzsállattenyésztésre, és egy igen elhanyagolt üzemág­ra, az áru-, valamint a törzsba­romfi nevelésére, tenyésztésére. A megyei pártbizottság ülésé­vel e sok sikerrel kecsegtető nagy munka, kezdetét vette. Nem kétséges, hogy a szakemberek, az állattenyésztésben dolgozó Szö­vetkezeti gazdák segítségével a kívánt változás hamarosan be­következik, Szekulity Péter galmas. rendes embernek isme­rik. A gazdaság igazgatója. Cza- páry László szintén hajlik arra a véleményre, hogy éppen a beteg szorgalmassága miatt tör­tént minden. Nagyon sajnálja a dolgozó” kiesését. Azt mondta, már a baleset előtt beszéltek arról, hogy Döchert Jánost át­helyezik fejősgazdának. Felügye­leti munkakör ez. bevált volna ott. Az igazgató most azon bán­kódik. hogy miért is nem haj­totta gyorsabban végre az el­gondolást. j°, - j: nyugodtan várni — mondta az gyarázatot is találtak rá. Az igazgató. emberek könnyebben dolgoztak Sietni nem volt muszáj, de két csavarral, tudniillik a gép siettek, mert akkor egv óra kő- kifújó csövének irányát állítani rül tehették le a munkát, me- lehetett, s erre szükség is volt. hettek a dolgukra. Gyorsabban ment az átállítás. Mondták, hogy Döchert Ismer- ha két csavart kellett kiszedni te a munkát, ha szabadsági-a és visszatenni, négy helyett, ment. a helyettesét 6 oktatta ki. Könnyelműség itt is! De ez a De azt is mondták, hogy Döchert könnyelműség csak jellemző kí- Dehát az ilyesmi már csupán gyakran ment a gépre, az etető- sérőie. megnyugváskeresés. Ha áthelyez- szalagról mászott fel a kocsijára. Oka — a munkatársai is ezt te volna, nem történik semmi. Brigádvezetője. Vilheim József mondják —. a könnyelműsége, ha a csavar nem laza. nem tör- figyelmeztette is. de a fogatos De hogy valaki így lebecsülheti ténik semmi, ha Döchert nem nem törődött vele. Pedig a jó a Veszélyt, annak nemcsak a fö- olyan túl szorgalmas, nem tör- munkás attól nem lesz rosszabb, lény az oka. hanem az is. hogy tént. volna semmi... Sajnos az ha ésszerűen dolgozik, és a bal- nincs tisztában a balesetveszély­eset megtörtént, nem sajnálkozni eseti veszélyt nem becsüli le. lyel Dehát tisztában lehetett-e. kell már. hanem kutatni az Ezért sántít a „jó munkás amikor 1960-ból találtak doku- okait. mert figyelmeztetésképpen elmélet” Nem szabad ilyesmit mentumot arról, hogy baleseti szolgálhatnak, segítenek meg- megnyugtatásul elkönyvelni. A oktatáson részt vett? előzni máskor a bajt. És meg könnyelműséget nem menti az (Folytatjuk) kell teremtem azokat a kwül- sem. ha az ember szeret dol­BENCZE KLÁRA Vegyen részt a MÉH Vállalat által rendezett tárgynyeremény-húzáson! 1963. november 1-től 30-ig a rongy-gyüjtő heteken leadott minden 3 kg. háztartási rongy vételjegyével nyer­het A kihúzott napon leadott minden jegy nyeri Értékes nyeremény tárgyak: Táskarádió, zsebrádió, fényképe­zőgép, futball-labdák, társasjátékok és több száz más nyere­ménytárgy. MÉG MA adja le a rongyhulladékot a M É H-átvevő- helyeken. (21)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom