Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-03 / 258. szám
1063. november 3. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 1 Uj technika a háztartásban Az utóbbi években megszoktuk, hogy lassan már a falusi háztartások is egyre több korszerű kisgéppel gazdálkodnak. Nyugodtan mondhatjuk: az új technika bevonul otthonunkba. Mégis előfordul, hogy egyes — viszonylag egyszerű — készülékek működését, kezelését is alig ismerik a felhasználók, pedig az újszerű háztartási készülékek ismerete egyre jobban hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Az abszorpciós hűtőgépekről Ä hazánkban korábban gyártott és használt kompresszióé hűtőgépek mellett most megjelentek az abszorpciós hűtőgépek is. Bár működési élvük már igen régen — még a múlt századból — ismert, mégis csak most lehet fokozott elterjedésükkel számolni. Miben hasonlítanak a megszokott típusokhoz? A hűtőközeg állapotváltásának az eredeti állapotba való visszatérésének zárt körfolyamata ugyanúgy megy végbe, mint a már ismert kompresszoros hűtőgépben. Az állapot- változást azonban ennél nem külső munka (kompresszor) hanem külső hő felhasználásával létesítjük! Itt is megtalálható a kondenzátor, az elpárologtató és a folyadékgyűjtő tartály, éppen úgy, mint a kompresszoros hűtőgépeknél. Egy forralóhan hő hatására az ott elhelyezett vizes ammóniaoldat felmelegszik. A kellő hőfok elérése után — ez a hőfok attól függ, hogy mekkora a készülékben lévő teljes nyomás — az ammónia kiválik a vízből és az alacsonyabb hőmérsékletű szá- rítócsövön át a kondenzátorba áramlik. Itt az ammónia már cseppfolyós állapotban van és egy elpárologtató csőkígyó kezdőpontjára kerül. A csőkígyó felső részében a saját folyadékával érintkező ammóniagőz és hidrogén elegye áramlik a folyadékkal ellentétes irányban. Ennek az iránynak az állandóságát egy gázvezíető cső szívóhatása biztosítja. A gázlevezető cső az ammónia-hidrogén gázelegyet egy megfelelő folyadék-tartály víztükre fölé vezeti. Itt a víz az ammónia egy részét elnyeli, míg a visszamaradó rész az elnyele- tőbe áramlik, ahol az ammóniahidrogén gázelegyből az ammónia elnyelődik és most már csak a hidrogén áramlik a hűtőtest felé! Természetesen a körfolyamat addig tart, amíg a forraló megfelelő hevítésben részesül — ez tehát az abszorpciós hűtőszekrény működésének előfeltétele. Vasalók — hőfokszabályozással Külsőleg csak egy szabályozógomb különbözteti meg a megszokott típusoktól a most elterjedőben lévő hőfokszabályozós vasalókat. A szabályozó gomb körül nem a hőfokértékeket tüntetik fel, hanem azt, hogy a szabályozógomb melyik állásánál milyen textilféleség vasalható. A szabályozó gomb elforgatásával lényegében a vasaló belsejében elhelyezett bimetál lemezke behajlását szabályozzuk. Minél inkább elcsavarjuk a gombot, annál inkább megváltozik a behajlás értéke. A bimetál fémlemezke lényegében nem is egy, hanem kétféle fémből van összehengerelve. Minden fém más és másféle módon tágul lei ugyanolyan hő hatására. A bimetál lemezke, ha hő éri: elhajlik, mert a két fémféleség közül az egyik kevésbé tágul, mint a másik. A vasalóban lévő ellenállás az áram bekapcsolása után hőt termel e hő hatására bekövetkezik a már említett elhajlás, melynek következménye: egy bizonyos görbült- ségi foknál megszakadt a villamos áram vezetése. Eklcor a bimetál lemezke visszahajlik, egészen addig, míg a villamos vezetés ismét megkezdődik. Ez a folyamat állandóan ismétlődik a vasaló üzemeltetése alatt. Azzal, hogy a szabályozó gomb elcsavarásával a bimetál kezdeti görbültségét mindig a a vasalandó textíliának megfelelően állítják be, megszabják, hogy a lemezke mennyi idő után szakítja meg az áramot, s ezzel a vasaló további fűtését. Természetesen kényesebb textíliánál a szabályozó gombbal olyan mértékben görbítjük a bimetál- lemezkét, hogy az a villamos áramkört már rövidebb idejű hevítés tehát alacsonyabb hőmérséklet után megszakítsa! Jön a mikromodulos rádió A-z 1963. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron még csak mintapéldányként voltak kiállítva a különböző, mikromodulokkal épített elektronikus készülékek. Nehéz lenne természetesen ma még megmondani, hogy erre egészen pontosan mikor kerül sor, de a mikromodulok szinte viharos térhódításra figyelmeztet: ismerjük meg idejében technikájukat és alkalmazásukat! Mi a legfőbb jellegzetessége? A jelenleg forgalomban lévő rá diókészülékek és tv-vevőkészülékek tucatjával tartalmaznak ellenállásokat, kondenzátorokat, s ezenkívül még több féle más alkatrészt. Ezek mérete, alakja, el helyezése, a lehető legkülönbö zőbb, ezért nem gyakorlott szakember számára sokszor nehéz is a kapcsolás áttekintése. A mikromodul-technikában valamennyi alkatrész egyöntetűen vékony (alig fél milliméter vastagságú), négyzetalakú, körülbelül 10x10 mm méretű lapocskán foglal helyet. Természetesen a megszokott gyártástechnológiához* viszonyítva egészen másfajta módszerekkel viszik fel az egyes áramköri elemeket — tehát a már említett ellenállásokat, kondenzátorokat, stb. — ezekre a lapkákra! A lapkákat apró kis blokk alakjában szerelik össze, így elérhető az, hogy az az áramkör, mely korábban kitöltötte a rádiókészülék dobozának jelentős részét, alig gyufásdoboz- zal azonos térfogatra szorítható össze. Megkérdeztük a kutatókat: vajon mi lesz a helyzet — növekszik-e vagy csökken a boltokba meghibásodott rádiókkal visszatérő vevők száma, ha majd meg-| kezdik a mikromodulos rádiók gyártását? A válasz egyértelmű: a mik-! romodulok jelentősen csökkentik a meghibásodás lehetőségét ellenállásuk a rázásokkal és a mindennapi életben előforduló káros külső hatásokkal szemben fokozott. így hát a helyszükséglet csökkenésén kívül még az az előnyük is megvan, hogy ritkábban kerülnek a szerelők keze alá! Liget! György Az aiont-áhc befedik be fii je Dubno, egy fiatal fizikusokból és matematikusokból álló munka- csoportja Viktor Karnauhovij akadémiai kandidátus vezetésével felfedezte a radioaktivitás egy új formáját: a pozitív töltésű nehéz atommag-részecskék, a protonok sugárzását. Ezzel megtalálta az „atom-ábécé hetedik betűjét”, az alfa—béta—gammasugárzás, a neutron-sugárzás (az elektromosság szempontjából semleges nehéz részecskék kibocsátása) és az atom önkéntes, spontán feleződése mellé. Szovjet és amerikai fizikusok már feltételezték egy időben, hogy keü lennie proton-radió- aktivitásnak is, amely abból áll, hogy az atommag kénytelen kibocsátani fő alkotórészecskéjét, a protont. Ezt a jelenséget észlelték most Dubnoban, az Egyesült Atomkutató Intézetben. Mi kényszerítheti az atommagot, hogy kibocsássa a protont? Csak a belső egyensúlyi állapotban beálló zavar. A protonok pozitív töltésűek, és óriási taszító erőt fejtenek ki egymással szemben. Amellett az atommag alkotói, a protonok és neutronok — az ún, neuklonok — rendkívül szilárdan kötik le egymást. A „kötőerő” hasonlíthatatlanul nagyobb az elektromágneses erőnél, lehetetlen megbontani, hacsak nem talál a tudomány egy „rést”, amelybe „éket verhet”, A neuklonok egysége szét- feszíthetetlen, amíg fennállnak a protonok és neutronok meghatározott mennyiségi viszonyai. Megbontani úgy lehet ezt az állandóságot, ha sikerül megcsonkítani a magot. Ha sikerül eltávolítani belőle neutronrészecskéket. Ehhez nagyteljesítményű részecske-gyorsítóra van szükség. Két évig készült a különleges gyorsító berendezés, amely nemcsak észleli, hanem jegyzi is a rádioaktív bomlást a ciklotron- kamrában lévő ernyő mellett, és meg is tudja határozni, milyen típusú bomlás megy végbe a ké szülékben. Ehhez úgy kellett programozni a gépet, hogy ne vegye tekintetbe a már ismert részecske-bomlásokat, ha az azokra jellemző fékezősebesség jelentkezik az ernyőn. A kísérlet sikerült, beigazolta a feltevéseket. Ami o feltevéseken felül történt: két különböző proton kisugárzása ment végbe. Az egyik energiája körülbelül 3 millió eV, felezési ideje kevesebb, mint 0,1 mp volt. Másik izotóp 2—3 millió eV-os energiájú protonokat bocsátott ki, de hosszabb — körülbelül 25 mp-es — felezési idővel. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján V. G. Adanszkij akadémikus dolgozza ki most a jelenség elméleti-fizikai vonatkozásait. főleg a kettős protonsugárzás emléleti alapjait illetően. JELENA KNERRE A védőoltásokról Klézli Józsefné szekszárdi olva- sónk írja.J „Kisgyermekünk van. Sokat hallani a védőoltásokról. Kérem szíves válaszukat, mikor, milyen oltásban kell a kisgyermeket részesíteni? Könnyebb az egészség megvédése, mint annak visszaszerzése. A fertőző betegségek különösen a csecsemők és kisgyermekek egészségét és életét veszélyeztetik, mert a gyengébb szervezetű kisdedek nehezen vészelik át a lázas állapotot, valamint a kórokozók által termelt mérgező anyagok károsító hatását. Az újszülött anyjától csak átmeneti védelmet örököl. Egyes betegségek ellen pedig, mint például a szamárköhögés, nem is hoz magával ellenanyagot. A veleszületett védettség hamarosan csökken és a hat hónapos csecsemő ellenállóképessége általában már nem elegendő a fertőzés kivédésére. A fertőző betegségek ellen az egyes ember és a közösség érdekében védékeznünk kell. A hazánkban előforduló fertőző betegségek elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a védőoltás. A szervezetbe jutott oltóanyag hatására, a betegséggel szemben ellenanyagkéDződés indul meg. Ez védettséget biztosít, amely azonban elmúlik, ha az oltást nem ismétlik meg. Az oltások megismétlésének célja az, hogy az ellenanyagképzést fokozza és azt lehetőleg tartóssá tegye. Az oltások eredménye, hogy hazánkban a legveszedelmesebb fertőző megbetegedések száma évről évre csökken. Ha a kötelező oltások elrendelése és alkalmazása előtti megbetegedések számát az 1960. évivel összehasonlítjuk, azt lá+iuk. hogy a diftó- ria-esetek száma 6641-ről 291-re. a járványos gyermekbénulás 2234-ről 3R-ra, és a szamárköhögés 19 446-ról 1860-ra csökkent. Áú oltások köte’ezőek. Mikor esedékesek a. védőoltások .3 éves korig ? BCG (tuberkiilózis) ellen <cJ,.. 6 hetes korig Diftéria, szamárköhögés. tetanusz elleni első oltás (négyhetes időközzel, három alkalommal) , 3 hónapos. 4 hónapos és 5 hónapos korban BCG oltás elienőrzé- e t’iberkidin-érzé- kenv^égi próbával és a védtelenek újraol- ása 6 hónapos korban Gyermekbénulás elleni oltás 3 hónaoos kortól ismételten Himlőoltás 12 hónapos korban Diftéria. szamárköhö- gés. tetanusz* elleni második oltás 15 hónapos korban Ezeken az életkorhoz kötött oltásokon k’vül védőoltásban kell részesíteni a kisdedeket minden olyan esetben, amikor közvetlen megbetegedési veszély fenvegeti, őket. Az életkorhoz kötött védőoltások, kivéve az új szülöttkori BCG-oltást. a múltban idényszerűen (tavasszal és ősszel) történtek. Az oltás meghirdetett időpontjában az oltandók egy része nem jelent meg, más része betegség miatt nem volt oltható. Az oltásról elmaradottak további fél évig védtelenek maradtak! Mivel közben újabb oltási alkalom nem volt, ezek közül került ki a megbetegedettek túlnyomó többsége. Az idényoltásnak - eredményessége ellenére - hátránya volt az is, hogy az évi két oltási alkalom miatt az oltandók többsége közel egyéves koruk betöltésekor került védőoltásra, ezért védettségük később fejlődött ki és korai életkorukban megbetegedhettek. Az 1962. év januárjától megkezdték a folyamatos oltásra való áttérést. Ez azt jelenti, hogy egész éven át van oltási alkalom. Az oltásra kötelezett, így a védelemhez szükséges oltásfajtát abban az időpontban kapja meg, amikor eléri azt az életkort, amikor védőoltásra szüksége van, és arra kötelezetté vált. A folyamatos oltást csecsemővédelmi tanácsadókban végzik él. Az oltás előtt megvizsgálják az oltandót és csak a „teljesen” egészségeseket oltják be. A folyamatos oltás azt is biztosítja, hogy a betegsége miatt be nem oltott csecsemő felgyógyulása után lényegesebb késedelem nélkül kapja meg az esedékes védőoltást. A folyamatos oltástól azt reméljük, hogy tovább csökken a megbetegedések száma és tovább javul hazánk* járványügyi helyzete. Mikor forduljon a terhes asszony orvoshoz? N. I.-né szekszárdi olvasónk írja: Huszonnégy éves vagyok. Első ízben terhes. Nagyon szeretném, ha egészséges gyermeket szülnék. Sok értékes jótanácsot közöl a ,.Négyszemközt az orvossal” című rovatuk. Szeretném megtudni, mikor forduljon a terhes asszony orvoshoz? Szíves tá- nácsukat előre is köszönöm. Minden terhes azonnal forduljon orvoshoz, ha olyan jelentősebb tünete- • két észlel magán, amelyeket terhes- . ség, vagy más, közbejött megbetegedés hoz létre. Baj megelőzés céljából kifogástalan közérzet, panaszmentesség esetén is már az utolsó vérzés első napja után hat héttel orvosi tanácsadásra kell menni. A vizsgálatok különféle elváltozásokat deríthetnek fel. (Szív-, vese-, tüdő-, cukorbaj, stb.) A tünetmentes vérbaj kezeletlenül a gyermekre is öröklődik. A terhesség II—III. havában felfedezett és kezelésbe vett vérbajos terhes biztosan egészséges gyermeket hoz a világra. Az anya és apa vércsoportbeli különbözőségét ha figyelmen kívül hagyjuk, az újszülött életét veszélyeztetjük. Elváltozás lehet a női medencében: szűkület, daganat, fertőzés, amelyekről maga a terhes sem tud. A terhesség fejlődésének ellenőrzése, a magzat fekvése és a szülés várható időpontjának megállapítása is a rendszeres terhességi vizsgálatok folyamán történik. Igen nagy jelentősége *>an a korai vizsgálatnak az olyan betegségek esetében, amikor kisebbméretű, 1 vagy nagyfokú elváltozások jönnek létre - utóhatásként. Ilyenek a hűlé- ses és járványos betegségek (torok, mandula, izületi gyulladás, rubeola, diftéria, tífusz, skarlát, reumás láz... stb.) idült fertőző betegségek (gümő- kór, vérbaj), a vérnyomás, véralvadás zavarai, anyagcsere-betegségek (paizs- .mirigytúlte-ngés, cukorbaj, görcskészség) szem, fül, idegbetegségek, sérvek, megelőző hasi műtétek, A felsorolt betegségeken átesett nő már a terhesség gyanúja esetén is, azonnal forduljon orvoshoz. A vizsgálat eldönti majd, hogy a szervezet alkalmas-e a terhesség kiviselésére és milyen életmód, és milyen gyógykezelés ajánlatos. Orvoshoz kell menni, ha a bőrön viszketések, kiütések, májfoltok keletkeznek. Ha a hasfal kitágulása és feszülése következtében alhasi és ke- resztcsonti fájdalmak lépnek fel. Ha szédülés, fejfájás, álmatlanság, ájulás kínozza. Ha a lábszárakon, combon, combhajlatban lévő visszerek kitágulnak. aranyeres csomók keletkeznek. Gyakori vizelési inger és bőséges folvás esetén. A hüvelyi vérzés nagyon komoly tünet. Teljes nyugalmat és azonnali orvosi beavatkozást- igényel. Ugyanígy kell értékelni á szülés várható ideie előtt történő magzatvíz el- folyását is. Lázas, fertőző, hűié se s bajok és régi megbetegedések kitágulása esetén nem nélkülözhető az orvosi beavatkozás, mert az anya és a magzat egészsége, épsége, esetleg élete függ az idejében alkalmazott gyógykezeléstől. A heti fél kilónál nagyobb súlygyarapodás, a lábak dagadása, a só és a víz visszatartásának tünete. A súlygyarapodás elmaradása __ főleg a m ásodik félidőben, - valami betegség- re utalhat. Szívdobogás, szívszorongás, nehéz légzés, a terhesség végén egészséges szív mellett is természetes velejárója lehet a növekvő méhnek. Émelygés, hányás, nyálfolyás, főleg reggel, a terhesség elején azt jelzi, hogy a szervezet alkalmazkodik a fejlődésben lévő petéhez. Az étkezési zavarok ellenére is a terhes, ha nem hízik is, de súlyát tartja, aggodalomra nincsen ok. Hónapok múltával (negyedik hó) a tünetek maguktól is megszűnnek. A végtagzsibbadás visszértágu- lásnak, bokasüllyedésnek, vizenyő- nek, vagy helytelen táplálkozásnak vitaminhiány lehet a következménye. E rövid tájékoztató nem térhet ki minden kérdés részletes. tárgyalására. Ismételten felhívjuk a leendő anyákat a terhes-tanácsadásokon való minél gyakoribb megjelenésre, ahol a célszerű életmód, étrend és öltözködés, valamint az egyénenként felmerülő problémákra megkapják az útba- 1 igazítást. Ajánlatos eljárni az „Anyák j iskolája” tanfolyamra, ahol gyakori»- | ti tanácsot kap és megtanulja a cse- 1 csemőgondozást. Saját maga és szüle- 1 tendő gyermeke érdekében a terhes- 1 nek el kell járnia 4-5 hetenként „terhes-tanácsadásra”. A nyolc- és kilencedik hónapban ajánlatos a havi két vizsgálat. Szövődmény fellépte esetén természetesen gyakoribb jelentkezés szükséges. J
