Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-29 / 279. szám

1963. november 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A IL/b magára talál Ha ez a riport két héttel ez­előtt születik meg, nem ezt a címet kapja. Helyénvalóbb lett volna a következővel kezdeni: „Lesz-e belőletek szakmunkás, második bések?” Mert akkor, a szülői értekezleten szerzett friss benyomások nem voltak nagyon biztatóak. De úgy látszik, most ismét bebizonyosodott: Az elha­markodott ítélet téves lehet. He­lyesebben, nagy változás követ­kezhet be pár nap alatt is, ha ezt sokan akarják. Már pedig — mint a> tények mutatják — a változást a második bések, a szekszárdi iparitanuló-iskola egyik műszerész-osztályának tanulói, az épülő műszergyár leendő szak­munkásai, nagyon akarják. Arról persze talán felesleges is lenne beszélni, hogy a tanárok és szü­lők is. Visszaesés A szülői értekezleten a szoká­sos mondatok hangzanak el. Fesz­telenül. kendőzetlenül, hiszen jó­formán senki sem tudja, — sem a szülők, sem a tanárok — hogy a leghátsó padban újságíró fi­gyel és jegyezget. Az osztályfő­nök, Gacsályi Lászlóné először az általános problémákról beszél, a gyerekek viselkedéséről, öltözkö­déséről, majd sor kerül egyen­ként — ábécé sorrendben — az osztály valamennyi tanulója elő­menetelének, magatartásának is­mertetésére. Az- osztályfőnök ta­pintatos, három gyereknek a szü­leit felkéri, hogy az értekezlet után maradjanak itt, velük külön akar beszélni. Nem mondja még azt sem. — csak sejteni lehet — hogy az illetőkkel kapcsolat­ban komolyabb nevelési, ma­gatartásbeli problémák me­rültek fel, amit jobb négy- szemközt megbeszélni. (Sajnos, az értekezlet végén a tanárnő kény­telen bejelenteni, hogy senkivel sem akar a jelenlévők közül kü­lön beszélgetni, mert pont azok nincsenek itt, akiknek a gyerme­kéről szó lenne. Nem jöttek el a szülői értekezletre, mint ahogy nem is nagyon törődnek — ép­pen a legkritikusabb korban lévő — gyermekük nevelésével). Az osztályfőnöknő elkezdi, a szülők figyelnek. Hogy megy a matematika Áginak, az elektro­technika Pirinek, a szaikra.iz Er­zsinek, a gyakorlati munka Anná­nak. Az első kislányról szólva (az egész osztályban csak négy fiú van) elmondja, hogy szemben' a tavalyi négyes, meg ötös fele­leteivel, most tele van hármasok­kal. A szakoktató is ugyanezt mondja: Amióta visszajött a sza­badságáról, erősen visszaesett. A következőnél már kifakad az osz­tályfőnöknő: Az egész osztálynál irtózatos visszaesés van a tava­lyihoz képest... Anyukák, apukák segítsenek ... — Mejdnem bukásra áll tör­ténelemből ... — Pedig van szíve dolgozni és mégis hármasra áll gyakorlati­ból. Sokkal többre képes — teszi hozzá a szakoktató. A következő kislányról szólva elmondja: Hármasra áll. Pedig simán lehetne kitűnő rendű . . . — Nem olyan precízek a fele­letei. mint tavaly ... — Angyali nyugalmú a maga hármasaival... Tavaly jelese volt... * És sorakoznak a megállapítá­sok, új név, új jellemzés, de csaknem valamennyi arról szól. hogy az illetőnek romlott a ta­nulmányi eredménye. Az egyik mama megjegyzi: — Pedig sokat tanul a kislá­nyom. — És tessék mondani, mikor tanul? — Reggel, iskola előtt. — Hát tetszik látni, ez a baj. Egész héten kell tanulni. A tan­anyag zömét — de főleg az elekt­rotechnikát, meg a matematikát — csak így lehet alaposan meg­tanulni. Egy másik édesanya is a lánya panaszát mondja el: — Most ket­test kapott arra a körzőre, — ezt kellett készíteni — amilyenre ta­valy még négyest adtak. — Hát ez természetes — vála­szol a szakoktató — a másodéves tanulóktól többet követelünk, mint azoktól, akik csak pár hó­napja vannak itt. Nagyobb követelmények Igen, a második osztályban már többet kell tudni, többet kell tanulni, mint az elsőben. Uj tár­gyak jöttek, amelyek elég nehe­zek. Egyes tárgyakat illetően bi­zony a követelmény meghaladja azt, amit a középiskolában taní­tanak. A jövő szakmunkásai a korszerű gépek, berendezések ke­zelői, sőt előállítói már inkább technikusok lesznek, mint régi értelemben vett szakmunkások. A második bé pedig nem ké­szült fel erre. Mindenki azt hitte, hogy itt is elegendő lesz az első­ben megszokott tempó. Persze, egy sor egyéb ok is lehet, ami előidézte a visszaesést. Felszólalt a szülői értekezleten az egyik édesapa is. Utazás közben lesett el egy beszélgetést, a fiatalok ép­pen azon tanakodtak, hogy ki miért kapott jó jegyet. Végül ar­ra a megállapításra jutottak, hogy nem érdemes törnie magát az embernek, hiszen hármassal, sőt kettessel is át lehet menni a szakmunkás-vizsgán. — Túl sokat foglalkoznak egy­mással. Persze, ez önmagában nem lenne baj. sőt ha ez egy­más segítésére irányul, csak he­lyeselni lehet — állapítja meg az osztályfőnök. — De amikor már azt tárgyalgatják, hogy ki miért kapott jobb jegyet a többinél és ezt esetleg olyan éllel mondják, hogy az illető feleslegesen töri magát, sőt, kilóg ezzel a kollek­tívából. ez már nagy baj. Ez már előidézheti az egész osztály visszaesését, ami most ténylege­sen be is következett. Két hét után A műszergyári tanműhely ta­nári szobájában keresem fel Ga­csályi Lászlónál. — Történt valami a szülői ér­tekezlet óta? — Igen, még pedig nem is ke­vés. Másnap KISZ-gyűlést tar­tottak a gyerekek és ké- ték, hogy heten kent egyszer hadd tanulja­nak együtt, itt. hadd készüljenea fel közösen az órákra. Amikor, pár nap múlva elektrotechnika órát tartottam, szinte szokatlan volt az a csend és fegyelem, ami fogadott. A meglepetés ezután következett. Ismételtünk. Általá­ban öten-hatan jelentkeznek fe­lelni, de amikor a Kirchhoff tör­vényhez értünk — tudja, ezt már tanulóköri foglalkozáson átvették — a harmincegy gyerekből lega­lább huszonöt nyújtotta a kezét. Olyanok is, akik hónapokig nem jelentkeztek. Megváltozott a lég­kör az osztályban. — A magyarázat? — Hát minden bizonnyal a szülőktől is kaptak egy kis fej­mosást az értekezlet után a gye­rekek. Aztán itt, osztályfőnöki órán is megbeszéltük a helyzetet. Többek közt figyelmeztettem őket, hogy most már következe­tesen érvényt szerzünk annak a döntésnek, mely szerint aki a ta­nulásban visszaesik, nem vehet részt a tánccsoport munkájában. Márpedig ezt igen súlyos bünte­tésnek tartják a fiúk, lányok egyaránt. De azért, ha a fordulat okait kutatjuk, ne feledkezzünk meg róluk, a tanulókról sem. Az ő kis kollektívájuk nevelő erejé­ről. De erről inkább az osztály KISZ-titkárát, Cziráki Rózsát kérdezzük meg. — A szülői értekezlet utáni reggel észrevettem, hogy sugdo- lóznak a lányok. Nekem előszói' Kercser szólt, — Te Cira — mondta — vala­hogy nem jól van ez így, ahogy van nálunk. Senki sem segíti a másikat. Pedig nálam jól megy a matematika, segíthetnék. — Erzsinek meg az elektro­technika'. Abban ő segíthetne. — Pirinek a szakrajz. Délután, a tanteremben Most jöttek össze másodízben, közös tanulásra. A tábla balolda­lán Kovács Pista magyarázza Balogh Erzsinek a kéttagú kife­jezések négyzetre emelését. A ki­tevőkkel még baj van, de az al­kalmi „tanár” segít kijavítani. Jobbra tőle Bende Piri rajzol, egy szemescsapágy műhelyrajzát készíti el, félóra múlva magya­rázza majd meg az egész osztály­nak. Közben Balogh Erzsi egye­dül maradt a táblánál, Pistát Kocza Júlia hívta segíteni. Ta­nul az osztály. Hogy holnap, hol­napután jól feleljen mindenki az órán. Azután pedig az életben. Jantner János AUTÓK javítás alatt A Szekszárdi Vasipari Vállalat autójavító üzeme a többi között 41 Robur tehergépkocsi javítását vállalta. Képünkön Komáromi József, a villanyszerelő brigád vezetője as utolsó simításokat végzi a gépkocsin. A vezetékek helyes bekötését ellenőrzi. A szekszárdi kórház gépkocsijába a Takler-brigád beemeli a meg« javított motort. Téli gondok eg\f pusztai családnál Munka közötti pihenő­ben találkoztunk, kuko­ricát hordott a padlásra. Megállt rágyújtani egy cigarettára, hogy kifújja magát. Néhány perccel előtte ment el a vonta­tó, a kukoricát csak le­szórták ide az udvarra. — Fel kell hordani a padlásra, ott van annak a biztos helye — ahogy Wimmer János mondja — erre már nem lesz gond. A hízóknak lesz mit adni télen, a vágá­sig. Igaz, nekünk is ad egy kis munkát, de a té­li hónapokban úgy sem lehet mást csinálni itt a pusztán. Meg aztán a hosszú téli esték is könnyebben múlnak ku- koricamorzsolás közben. Nagydorog mellett la­kik, Sziget-pusztán. Ál­latgondozó itt a major­ban. Azért időnként csak be kell menni a faluba, az pedig két kilométer­nél is messzebb van. — Moziba, vagy szín­házba szoktunk bemen­ni estefelé. Nem árt az a kis séta, és kell az em­bernek egy kis kikap­csolódás — mondja Wimmer János. — Mos­tanában többször beme­gyünk. Nincs még mega téli tüzelő, ki kell vár­ni, mikor érkezik a te­lepre. Rözsénk van ugyan, meg kukorica- csutával is lehet tüzel­ni, de kell egy kis szén is hozzá. Az éléskamrában be- főttes üvegek sorakoz­nak. A felesége nyáron letette erről a gondot. Ö otthon van a legtöbb­ször. de ha kell. segít a földeken is. A liszt és a cukor zsákokban van, ezért sem kell a boltba mászkálni. A kenyeret helyben sütik, a kis tég­lakemencében. Megszok­ták már. jobban ízlik, mint a bolti kenyér. Közben megtelik a zsák. vállára kapja, felviszi a padlásra. Gondosan szét­teríti, hadd száradjon még addig, míg lekerül a konyhába. A hízók han­gosan méltatlankodva kapaszkodnak fel a ki­futó deszkájára. A ku­koricacsövek őket is iz­gatják. * — Három hízóm van. szépen gömbölyűdnek — mondja. December kö­zepe felé vágjuk le őket. Lese töltelék bőven, nem kell panaszkodni. Ta­valy is eltartott egész nyáron. Jó dolog az, ha az embernek van mit vinni a tarisznyában. Kettőt vágnak le sa­ját maguknak, másik a lánynak hízik, aki férj­nél van. Szekszárdon. Ott nincs lehetőség a hizlalásra. — Van még egy kis­malac is. elég bajom lesz vele a télen. Vigyáz­ni kell rá, nehogy meg­fázzon. Azért megtar­tom. legalább jövőre is lesz hízónak való. Könnyebb lett a pusz­taiak dolga, amióta a víztorony sárga gömbje magasodik a házak kö­zül. Csak kimennek, s máris ott a csap. Nem kell a dermesztő hideg­ben fél kilométerre ku­tyagolni. teli vödörrel. —, így az istállóban is könnyebb a dolgom. Van azért gond az állatok­kal. A közössel is, meg a sajátommal is. Ennek a három hízónak a fele­ségem egész nyáron hordta a gazt. Számol­gattam már. ha minden takarmányt úgy kellene megvennünk, nem érné meg a hizlalás. A gaz­daember azért úgy van, hogy nem tud meglenni nélküle. Talán az a köz­mondás is igaz, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Lassan zárszámadás ideje lesz. Tervezgetik, hogy mit kellene még venni a kis lakásba, hogy szebb legyen. El­kelne egy rádió, hogy té­len legyen mivel szóra­kozni morzsolás közben, vagy a vacsora után. A jó gazda ilyenkor már nyugodtan néz a tél elébe. A tél kicsit vizs­ga is a parasztembernek. A nyáron jól, vagy rosszul végzett munka eredménye most mutat­kozik. Wimmer János nem fél a havas időtől. Nemsokára a tüzelő is otthon lesz, akkor pedig nyugodtan pihenhet a hosszú téli estéken. K. J. Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma A novemberi szám két vezető cikke a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető problémáival foglalkozik, Luigi Longo, az Olasz KP főtitkárhe-t lyettese „Az SZKP világtörténelmi szerepe és harcának jelentősége cím-) mel áttekintést ad az SZKP életének főbb mozzanatairól, és rámutat az SZKP harcának, gazdag tapasztalatai-) nak és a Szovjetunió vívmányainak világraszóló jelentőségére. Ion Maurer, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Ro­mán Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke ..A nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megint gathatatlan alapjai" című cikkében az 1960. évi moszkvai nyilatkozat alapve­tő pontjait analizálja, s rávilágít azok igazi jelentésére, szemben a Kínai KP vezetői által hangoztatott hamis értel­mezésekkel. Pedro Motta Lima brazil publicista ..Ki revideálja a közösen hozott hatá­rozatokat?" címmel válaszol azokra a kérdésekre, amelyeket Brazíliában tett körútja során tettek fel neki a nem­zetközi kommunista mozgalomban fo­lyó polémiával kapcsolatban. Jakub Demir írásának címe „Török­ország a reakció harapófogójában". Aziz al Hadzs: „Az iraki helyzet"-rőL Jesus Faria pedig a venezuelai olaj- munkások ..új" munkaszerződéséről írt leleplező cikket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom