Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-28 / 278. szám
I TO! V4 N'WjsíO 1963. november 22. Beszélgetés Horváth József elvtárssal Tanácsülés előtt egy nagy megyei gondról, az állandó bizottság munkája a lejtős területek műveléséről Pár nappal ezelőtt Virág István, hogy ez a munka valójában a me- mel kapcsolatos munkák arra irá- a megyei pártbizottság titkára, gyében már megkezdődött, s a nyúlnak, hogy a termelőszövetke- Horváth József, a megyei párt- kezdeti eredmények biztatóak, zetek és az állami gazdaságok az bizottság mezőgazdasági osztály- Példa rá a tamási járás, ahol a egy kataszteri holdra eső bruttó vezetője, Tolnai Ferenc, a megyei Kapós-menti termelőszövetkezetek jövedelmet növeljék. Tervbe vet- tanács vb-elnökhelyettese, Szűcs összefogása és az ottani társulás ték ennek megfelelően a növény- Lajos, a megyei tanács vb. mező- vezetőinek ügyszeretete máris je- gazdasági osztályvezetője és Mo- lentős sikereket produkált, hácsi Károly, a Szekszárdi Állami — Inkább arról van most szó, Gazdaság igazgatója Borsod me- hogy a megyei vezetés is nagyobb gyébe utazott. Két napig tanul- gondot kíván fordítani a talajmányozták a lejtős területek mű- védelemmel és a talajerózióval velősének ottani módozatait és ki- kapcsolatos munkálatokra. Ez abcserélték a Borsod megyei veze- ban is kifejezésre jut, hogy Tevelen létrehoztuk a speciális gépekkel rendelkező talaj- védelmi gépállomást, amelynek a gépparkja természetesen még tovább fog majd bővülni. E célból látogattunk el Borsod megyébe is, hogy körülnézzünk, tőkkel tapasztalataikat. Megkértük Horváth József elvtársat, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a tapasztalatszerző útról és ezzel kapcsolatban Tolna megye lehetőségeiről, kilátásairól. — Évről évre rosszabbodik nálunk, Tolna megyében is a helyzet, a lejtős területek művelését és kicseréljük az ottani vezetők- illetően. Ezzel nem mondok újat, ^el a tapasztalatainkat. Ossze- ezt a problémát országos szinten hasonlítást tehettünk az itteni termesztés szerkezetének megváltoztatását. Olyan növények termesztését tűzték célul talajvédelmi meggondolásokból, amely növények hosszú ideig fedve tartják a talajt, akadályozzák tehát az eróziót. Elsősorban lucernára, évelő pillangósokra gondolnak, a kérdéses területek 28—30 százalékát ezzel telepítik be. Körülbelül 40 százalékra növelik a gabonafélék arányát, miután októbertől a következő év aratásáig a kalászosok szintén fedve tartják a talajt. Elgondolásaik között jelentős helyet foglal el a szőlő és gyümölcsös telepítése. és a járási, valamint a térmelő- szövetkezeti vezetők szintén jól ismerik. A helyzet annyira súlyos a megye egyes körzeteiben, hogy több közös gazdaság éppen emiatt képtelen boldogulni, gazdaságilag megerősödni, pedig a tagok szorgalmasan dolgoznak. Megfelelő tervszerűséggel 1980-ig 80 000 holdon telepítenek gyümölcsöst. Mindenképpen imponáló az oterőfeszítések és az ottani munkálatok között. A Borsod megyei elvtársak elmondták, milyen módszerrel dolgoznak, és erről mi is tájékoztattuk őket. — Úgynevezett mélorációs tér- tani elvtársak eltökéltsége, hatá- vek összesítik a lejtős területek rozottsága. Helyzetük is persze művelésével kapcsolatos tenni- előnyösebb Tolna megyével szemvalókat. A következők szerint: ben. Igen előrehaladott stádium- táblásítás, vízrendezés, utak ren- ban van a lejtős területek talaj- dezése, és talajjavítás. Borsod védelmének tervezése. Főként az Nincs más hátra tehát, mint az megyében a megye területének ÁFTH és az OMMI szakembereieddigieknél sokkal nagyobb törő- körülbelül 54—55 százaléka mész- nek jóvoltából, déssel, pénzráfordítással hozzá- ben szegény, pódzólós talaj, mintkezdeni a lejtős területek műve- egy 150 000 hold vár javításra, lése problémájának megoldásához. Náluk is ugyanazok, a törekvéAzt is el szeretném mondani, sek, mint nálunk: a talajvédelemül nagy many oki könyvtárban E igyike a legforgalmasabb házaknak Nagymányo- kon a Kossuti Lajos utca egy. Itt lakik özv. Bábel Ernő- né, községi könyvtáros. Sokan megfordultak már ebben a házban, bányászok, termelőszövetkezeti tagok, diákok, hivatalok dolgozói, akik szeretik a könyvei, az irodalmat. Tíz éve már, hogy Bábel,lé szív- vel-lélekkel, hozzáértéssel végzi ezt a nemes munkát. .1956 óta pedig a lakásában szorított helyei a — közel 100 000 forint értékű — könyveknek. ötvenhatban — mint mondja — azért, mert féltette az ellenforradalmároktól, s mint legféltettebb kincseit, az ágyak alá, szekrényeibe rejtegette el Dosztojevszkij, Gorkij, Mikszáth, és a *többiek örökértékű műveit. Az ellenforradalom leverése után is ott maradt a községi könyvtár Bábelek lakásán, mivel a községi tanács nem tudott megfelelő helyiséget adni, bár mint hallottuk, talán rövidesen megoldódik az elhelyezés, egy nagyobb helyiségben, ahol arra is lesz mód, hogy egy olvasótermet is létesítsenek. Itt, Bábelné lakásán, a kis szobában, ahol a könyvtár egy része van elhelyezve, nagy a zsúfoltság. A szekrényekben egymás mögött vannak a könyvek, ami bizony kétszeres munkát jelent a tönyvtárosnak. Látogatási napokon gyakran előfordul, hogy egész polcokat kell megbolygatni, ha az olvasó éppen olyan könyvet keres, ami a polc hátsó részében van. Kintjártamkor is, egy nagy halom könyv várt elrendezésre, mivel előtte nap nagy volt a forgalom. ötvennégy olvasó kereste fel a könyvtárat, s több mint 150 könyvet vittek el. A községben 518 tagja van a könyvtárnak, a téli időszakban azonban ez a szám jóval felülmúlja a nyári hónapokat. Ugyanis a termelőszövetkezetek tagjainak a téli hónapokban több idejük jut szórakozásra, művelődésre, s ők ezen évszakban forgatják inkább a könyvet. A felnőtt emberek is megszerették Nagymányokon a könyvet, erre utal az a tény is, hogy a könyvtári tagok fele már betöltötte 18. életévét. Örömmel mondAz első szakaszban 15 000 holdon vették tervbe a lejtős területek már előbb említett javításának valamelyik formáját. A szükséges anyagokat maguk állítják elő. Miskolcon létrehozták a Debreceni Talajjavító Vállalat egyik üzemegységét. Szóval más körüb mények között, más módon, de ugyanaz a munka folyik ott is, amit. mi itt végzünk. Jártunk egyik községben, ahol ugyanazt láttuk, amit Értényben láthat az ember: teraszkiképzést, rétegvonalak szerinti művelést, stb. Érdekes, nagyon megnyerte a tetszésünket, hogy természetes vízgyűjtő medencékbe víztárolókat létesítenek. Ezekből öntözni lehet. Jövőre hat ilyen víztároló építését kezdik el. Úgy gondolom, nálunk is hamarosan megtesszük ilyen irányban a szükséges intézkedéseket — fejezte be nyilatkozatát Horváth elvtárs. Sz. P. Győrében a közelmúltban karült a tanácsülés napirendjére a szociális-, kulturális-, egészség- ügyi állandó bizottság munkája. A tanácstagság kis létszáma miatt egy állandó bizottság végzi a hármas feladatot. És a tanácsülés végleges megállapítása szerint nem is rosszul a község viszonyainak figyelembevételével. Egészségügyi vonatkozásban két éven keresztül okozott gondot az orvosi rendelő hiányos felszerelése, és az, hogy egy helyen kellett tartani a rendelést a gyermekvédelmi tanácsadóval. Ezért az állandó bizottság javaslatára a tanács a községfejlesztési alapból, 76 000 forintért házat vásárolt egészségház céljára. Az átalakítások után január elején adják át rendeltetésének. Időközben enyhült a másik gond is azzal, hogy a megyei kórház műszereket, felszerelést juttatott az orvosi rendelőnek. November elején nagy és komoly feladat hárult az állandó bizottságra. A községben szűrést végzett a megyei röntgenernyő- képszolgálat. A társadalmi szervek segítségével sikeresen oldották meg a feladatot; valamennyi szűrésre kötelezett megjelent a vizsgálaton. A bizottság szociális munkája is elismerésre méltó. A tanács két személyt részesít rendszeres segélyben, azonkívül — a bizottság javaslatára — esetenként rendkívüli segélyt adott a rászorulóknak. Rendszeresen foglalkoztak azonkívül gyámügyi, ifjúságvédelmi kérdésekkel. Egy — a szülei által elhanyagolt gyereket az iskolaigazgató vett pártfogásba. A bizottság többször foglalkozott a község óvodai helyzetével, amely ezideig nem megoldott. A tanácsülésen javasolta, hogy az egészségházhoz hasonlóan, óvodának is vásároljanak épületet. A községből mintegy százharminc ipari dolgozó jár munkába, az asszonyok a tsz-ben dolgoznak, így égetően szükség van megfelelő óvodára. Eredményes volt az állandó bizottság kulturális tevékenysége is, amelyet a kulturális szemléken való részvétel, a művelődési ház, a könyvtár élénk forgalma tanúsít. KIT ÉRDEKEL ? Kit érdekel, ha a divatról, öltözködésről, ízlésről, lakáskultúráról van szó? A lányokat, asszonyokat mindenesetre. Nem senkit, sokunkat érdekel. Szeretnénk is minél többet tudni erről. Ebből a tényből indult ki a Népművelési Tanácsadó is. A megye rajztanárai részére 9 előadásból álló sorozatot hirdetett, ebből a témakörből. Inkább tanfolyam ez az előadássorozat, azért rendezték, hogy akik elvégzik, a közséa bútorkultúráról készült előadást tartani. Azonban mikor a rendezvényt kezdeni kellett volna, kiderült, hogy a meghívottak közül egyetlen embert érdekelt a téma, egyetlen nevelő jelent meg. A TIT- klubja különben üres volt. Végül is kollégistákat hívtak át, s ők hallgatták meg az érdekes, hasznos előadásokat. Tanulságul hadd jegyezzük meg: a Népművelési Tanácsadó gekben, falvakban tarthassanak szélesebb körben is propagálhatta előadásokat az érdeklődőknek, volna az előadássorozatot, mert ez Szó ami szó, elküldték a meg- a téma nemcsak azok számára ér- hívókat. A megnyitó előadást dekes, akiket meghívtak. Azonki- szombatra, és vasárnapra hirdet- vül a szombat délután, s a vasár- ték. Gondoskodtak előadókról is. nap reggel nem alkalmas idő tan- Dr. Egyed Edit, az Iparművésze- folyamra. ti Múzeum munkatársa időben Másrészt: Ilyen komoly igyeke- meg is érkezett, hogy a múzeum zet, amellyel a tanácsadó említett kincseiről beszéljen. Béla Pálné,a programját létrehozta, annyit szekszárdi 3-as számú iskola nevelője is felkészült előadására. Arról szeretett volna beszélni, hogy a divatos, modern öltözködéshez, lakáskultúrához nem sok pénz szükséges, hanem jó ízlés, ötletesség. Lázár Pál festőművész teket. megérdemelt volna a meghívottaktól, hogy legalább bejelentsék távolmaradásukat, a járási művelődési osztályoktól pedig, hogy elolvassák a meghívó szövegét, s a programról értesítsék az érdekel(b. k.) Akik felszántják re, szórakozásra, hasznosan töltik el a munka utáni estéiket. lánctalpas lejön üzemanyagért, geht, mondja Szomolai, és nyu- órákig fagyoskodhatok itt. godt, tempós mozdulatokkal eszik, Elindultam, bukdácsolva, csúsz- azután elővesz egy literes üveget! va, mászva fel a domb gerince iszik belőle. Kínálja társait is! Egy éve sincs annak, hogy a tamási termelőszövetkezetek köréta el Bábelné, hogy községükben}ben híre ment a gyümölcstermesz- is kitörtek már az asszonyok ajtós hasznának, s méginkább jövőháztartás szűk kereteiből, nem-ji jének. Akkor fogtak a tervezés- felé. Egy hajlatban, ahova nem azok elutasítják. csak munkájukkal, hanem gon-J hez, s két héttel ezelőtt a terv csap úgy a metsző szél, áll a négy — Bort isznak? dolkodásukkal is; 228 női olvasó-J megvalósításához. traktor. Két gép vezetőülése üres, __ a, dehogy nem szabad j a van a könyvtárnak. i A Teveli Gépállomás küldött ide egyben hárman ülnek, a negye- ilyen helyen meg másutt sem ta Az utóbbi időben sokat váltó-<f négy erős „SZ— 100”-as traktort: tűkben egy ember van. nácsos inni’, veszélyes hely ez zott Nagymányok arculata. A2Ícsináljatok gyümölcsöskertet a Oda kapaszkodom fel, ahol hár- Nagy, nehéz a gép. omlós, mere- emberek egyre több időt^fordita-()gyakorlótérből — kapták az utasí- man ülnek. A vasajtó nyitva, egy dek a föld, és itt józan fej kell, nak szabad ideiükből muvelődes-ia traktorok verotőí erős inas kéz nyúl le értem segí- tiszta ész, mert száztizennyolc — oOo — (k-i) teni. Bemutatkozom, azok is sor- mázsa és száz lóerő van a ke- . ban: Domokos Mihály, Szomolai zünkben. i a?°SiVi’.i3 Sómeskut mellett Sándor és Pfaff Antal. Reggeliz- — Induljunk, fiúk? — Domokos Ja fohadiszallas. Négy olaj fecskén- nek. Domokos és Szomolai a ve- kérdi ezt társaitól, azok bólinta- Jdezo kanna, tíz-tizenöt olajoshor- zetőülésen, Pfaff meg a szerelő- nak, azután elpakolják az élelmet Jdo, egy lada zsír, két sargara ma- dobozon foglalt helyet, nekem tá- lekászálódnak a traktorról fel- Jzolt, nemet gyártmányú, három- maszkodni kell a csörlővezérlőbe. másznak sajátjukra. Én Szomolai- J levelű szantoeke es egy nagy Aztán helyet szorítanak a pádon, val maradok. Jngoí-eke. A ngol-eke eltörött, Domokos mellett. — Oda, a sarokba üljön, jól ka,. i ,, - a • „ u rajta a hegesztés nyoma. — Jó, kényelmes ülése van en- paszkodjon meg — kapom a fi Tolna megye legnagyobb ál-1 nek valót. A gazdaság kertészete- a villanyhegeszto-keszülék egyik ne^ a gépnek — kezdem a be- - s po i Száz hollandi ágyas palántanevelő telep épült a Biritói Állami Gazdaságban lami gazdasági palántanevelő telepe épült fel 3 millió forint költséggel a Biritói Állami Gazdaságban. A száz hollandi ágyas telepet január közepén helyezik üzembe. Ezzel párhuzamosan az idei 75 holdról 250 holdasra bővítik a gazdaság zöldségkertészetét, amely a Paksi Konzervgyárat látja el termékeivel és külföldre is szállít paradicsomot és főzelékben az idén 62 mázsa holdanként!ikereke félig elsüllyedt a sárban, szélgetést. rekordtermés volt 25 hold fűszer-i Innen nem látni fel a hegyre, a _ a gép is jó _ fogja meg a p aprika földön. Jövőre lesz ötven gyakorlótérre. Még a gépek zaka- beszélgetés fonalát Domokos, és öntözéses zöldborsó is másodve-Jtolása sem hallatszik idáig — ke- amint falatozik, mondja, dicséri Bi_1C5 tésként és hatvan holdon bim-jleti szel, hideg november végi szél ezeket az új masinákat. Példákat nyolcvan centi mély földdarabot gyelmeztetést, azután gázt ad a motornak, megrándul az eke mögöttünk, a traktor orra emelkedik egyre fel. Az eke a negyven centi széles, bóskelt is termesztenek kivitelreffúj. a kertészetben. Hogyan lehet oda feljutni — álA megtöbbszörözött zöldséges- lók a felszántott gyakorlótér álként földjét szerves és szervtelenjján, és mérlegelem a lehetősége- trágyával, tápanyagokkal megerő- két, ha elindulok tele lesz a ci- sítették és most előkészítik a ta-fpőm az omló. porhanyós földdel, lajt a tavaszi ültetésekhez 4ba megvárom, míg valamelyik hoz erejükről, képességükről, pe- fordítva elkezdi csúszását a gyö- dig még háromszáz üzemórát se kerekkel szabdalt, homokos földmentek, s nyolcezer üzemóra az ben. első élete a gépnek. Most még jó- A gép szinte a fél oldalára csúformán a bejáratási időt tartják, szik, én már Szomolai nyakában — Nem értünk rá eddig enni. lógok, de csak megy a gép, azután s most kilenckor tartjuk a reg- billen egyet a traktor, akkor meg
