Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-27 / 277. szám
9 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1963. november 27. Á belterjességre való törekvés jellemzi mezőgazdaságunkat (Folytatás az 1. oldalról) előadásában, mint olyan teendőket, amelyek kulcskérdései az agrotechnika és a takarmány- termelés további fejlődésének: az őszi mélyszántás elvégzése, a szerves trágya jó kezelése és rendszeres alkalmazása a talajerő-visszapótlásban, valamint a rét- és legelőgazdálkodás megjavítása. A mélyszántással kapcsolatban ismertetett Dimény elvtárs egy számítást. Ha a kukoricának csak negyed részét is a tavaszi szántásba kellene vetni, az országosan 1: ".Ibeliil 250—300 000 tonna abrakcsökkenést jelentene. Tehát az őszi mélyszántás befejezése, maradéktalan elvégzése óriási jelentőségű. Az istállótrágya helytelen, vagy nem elég gondos kezelése miatt, rendkívül sok tápanyag megy veszendőbe. Káros a nézet, amely szerint rendszeres szervestrágyázás nélkül, csupán műtrágyákkal ugyanúgy elérhetők a kívánatos termésátlagok, mint az istállótrágya és a műtrágya együttes alkalmazásával. A háztáji gazdaságokban összegyűlő trágyát is használják fel a szövetkezetek. Hazánkban mintegy 2,5 millió Uatasztráüs hold rét és legelő van, de ennek a területnek nagyobbik részén nem folyik rendszeres gazdálkodás, ápolás. A szemléleten kell változtatniok a gazdaságok vezetőinek: nem szabad lebecsülni a rét- és legelőgazdálkodás fontosságát. Ha a legszükségesebb ápolási munkákat mindenütt elvégeznék: a tüskeirtást, egyengetést, vízlevezetést, nem is beszélve a trágyázásról, mar nagy hozamnövekedést lehetne elérni. — Az állatállomány számbeli és minőségi fejlesztéséhez is szükséges ez, amellett, hogy növelni kell a kukorica termésátlagát és több lucernát kell termeszteni. A kukorica terméseredményeinek növelését szolgálja, hogy a jövő esztendőre már az egész vetésterületre lehet biztosítani a hibridvetőmagot. bő választékban. A kukorica gépi betakarítása egyelőre nem oldható meg, de a szárvágás gépesítése már a jövő esztendőben számottevő lesz, és pótkocsit is sokkal többet kapnak a szövetkezetek. Nagjt gonddal kell kezelni a kukoricaszárat, elsősorban takarmányként felhasználni, silózva, de alomnak is nagyon szükséges, jó anyag. Az állatállomány minőségi javításáról szólva megemlítette még Dimény elvtárs, hogy az állategészségügy további erődítésével és a gondozók anyagi ösztönzésével, premizálásával is fokozható az eredmény. A Központi Bizottság mező- gazdasági osztályvezetője részletesen beszélt az anyagi érdekeltségről, a szövetkezeti demokráciáról, a gyenge tsz-ek segítéséről megerősítéséről és a technikai ellátottságról, meg a beruházásokról. — Helyes és igazságos az az elv, hogy aki munkájával többet ad a közösnek, annak több jusson a jövedelemből, a részesedésből. A premizálási formák közül az úgynevezett nádudvari módszer terjedt el legjobban, amelynek lényege, hogy a munkaegységjóváíráson felül az össztermés bizonyos százalékát megkapja a tsz-tag természetben. Vannak, akik lebecsülik az ösztönzést. Egyes vezetők csak a gyenge tsz- ek módszerének tartják a premizálást, főleg az össztermésből való premizálást. Pedig mindenütt szűk ség van az ösztönzőkre, mert a jó munka jutalma így valósulhat meg igazán. Jobban kell igazodnunk a termelési feltételekhez, nagyobb tervszerűséggel. A premizálást a terv részévé kell tenni, és a tagság elé terjeszteni a tervtárgyaló közgyűlésen. —- A szövetkezeti demokrácia kérdése elég gyakran szerepel napirenden. Nem szabad lebecsülni, mert az biztos, hogy a tagokkal együtt mindent meg lehet oldani, nélkülük semmit. És az is igaz, hogy több ember mindig bölcsebb. Persze mindenkinek egyformán igazságot tenni sokszor nem lehet. A vitás kérdésekben a legokosabb és legszorgalmasabb emberekre lehet és kell támaszkodni leginkább. Az úgynevezett gyenge tsz-ek kétharmada mostoha természeti adottságok miatt volt gyenge tavaly, az egyharmad rész pedig a vezetés, a gazdálkodás hiányosságai miatt. Az utóbbiak megsegítésére jó módszernek bizonyul „az erősebb segítse a gyengét" mozgalom elterjedése: erős, jó szövetkezetek vezetői másodállásban irányítják az illető gazdaságokat. A mostoha adottságokkal bíró szövetkezetek erősítése csak úgy lehetséges, ha alaposan megváltoztatjuk a termelési körülményeiket. Nagyarányú állami támogatást, kapnak ezek a tsz-ek a következő években is, és a beruházás minden bizonnyal megtérül. A mezőgazdaság anyagi, technikai ellátottságáról egyebek között elmondotta dr. Dimény Imre, hogy az idén már 85 százalékban gépek végezték az aratást, a szántás pedig kizárólag a gépek dolga. Elég sok a traktor, de kihasználásuk nem teljes. Tapasztalható a tsz-ek és a gépállomások között bizonyos ellentét; jó- néhány helyen igyekeznek a szövetkezetek csak a saját gépeikre támaszkodni. Ez helytelen, káros, mert minden gép jó kihasználására szükség van a mennyiségi és minőségi követelmények együttes' megvalósításához. — Támogatjuk azt a törekvést, hogy a gépállomási gépeket átvegyék a tsz-ek, mert a gépállomások történelmi szerepe lassanként lejár, és a kettősséget is kívánatos megszüntetni. Azonban a fokozatosságot be kell tartani, mert a szövetkezetek még nem rendelkeznek olyan feltételekkel, amelyek szükségesek a teljes gépesítéshez: üzemszervezési tapasztalat, gépjavítás. — A gabonák vegyszeres gyomirtását elhagyták sok gazdaságban, vagy csak a vetésterület egy részét gyomirtották. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az idei termés a vártnál gyengébb lett. Igen fontos, hogy ezentúl jól kihasználják a szövetkezetek a vegyszerezés lehetőségét, a modern agrotechnikának ezt a vitathatatlanul hasznos eljárását. A lehetőségek kihasználásához hozzátartozik az is, hogy a nagyobb háztáji épületeket ne hagyják üresen, hanem használják fel raktározásra. A különálló, kisebb szőlőket és gyümölcsösöket nem szabad elhanyagolni, mert együtt igen sokra megy ez az országban. — Helyzetünket, és az ország minél jobb ellátásáért való felelősségünket együtt kell nézni, elemezni — mondta befejezésül Dimény elvtárs. — Nehézségek adódnak, különösen az időjárás évről évre ismétlődő szeszélyei miatt, de az állam sokoldalú támogatásával, együttes erővel le tudjuk küzdeni a nehézségeket. A párt, a kormány nagyra becsüli a mezőgazdaság dolgozóinak munkáját. Az előadás után néhány elnök kérdéseket tett fel a szerződéses termelés, az áruátvétel, a beruházások, a szövetkezeti demokrácia és más dolgok problémáiról. Elmondották például, hogy a termények és a hízott állatok minősítésében gyakran nem a népgazdasági érdek érvényesül, bár ezt hangoztatják az illető felvásárló szervek képviselői, hanem a vállalat érdeke jut érvényre, a prémiumfeltételek teljesítése, stb. Dimény elvtárs erre azt válaszolta, hogy minden szövetkezetben legyen olyan ember, aki ért a minőségi követelmények elbírálásához, és ragaszkodjék gazdasága jogaihoz (a rendeletek teljes ismeretében), akkor nem rövidül a tsz. A spekulálókat pedig előbb, utóbb félre állítja az élet. A háztáji gazdaságokról a legfelsőbb vezetés véleménye az, hogy feltétlenül szükségesek, mert a parasztság önellátása mellett még a küzellátás javítására is jut tőlük hús, tej, tojás. Nem szabad - mellőzni a háztáji jószág ellátását, bár első a közös. Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának mező- gazdasági osztályvezetője igen hasznosnak ítélte meg a szigetvári tanácskozást. Bejelentette, hogy a párt- és állami vezetésben a különböző mezőgazdasági kérdésekről folyó konzultációkon figyelembe veszik a Tolna megyei tsz-elnökök javaslatait, kéréseit is. Szabó József A tsz-eket segítik a Tolna megyei állami gazdaságok szántótraktorai Tolna megye állami gazdaságaiban kedden befejezték a kukoricaszár letakarítását is a földekről. A több mint tizenkétezer holdról már korábban betakarított kukorica májusi morzsolt- ba.n számítva 20.70 mázsa átlagtermést adott holdanként a gazdaságokban. amelyeknek részben takarmányszalma és részben alomszalma-gondját is enyhíti, sok helyen pedig megoldja a kukoricaszár felhasználása. A gazdaságok a héten végeznek a tervezett 32 ezer holdnál több mélyszántással is, amelyből már csak mintegy 200 holdnyi van hátra az iregszemcsei, a gerjeni és a Szekszárdi Állami Gazdaságban. A hőgyészi, a fornádi és a Kanacsi Állami Gazdaságban több mint egy hete befejezték a mélyszántást, amelyet hétfőig az alsópéli, a biritói, a dalmandi és a Lengyeli Állami Gazdaságok is követtek. A munka végeztével a gazdaságok erőgépeik jórészét átküldték segíteni a termelőszövetkezetekbe, s félszáznál több traktoruk szánt a szövetkezeti földeken. Tóth Árpádnak, a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főmezőgazdászának véleménye szerint az idei őszi mélyszántások kiváló minőségűék. KláLLlTÁSO A szekszárdi múzeum emeleti nagytermét most egy ideig nem a festmények teszik vonzóvá, hanem a 'kultúrcikk-kiállítás, amelyet a Népbolt Vállalat rendezett. Az ajtótól jobbra kezdődik a játékország. Ezernyi, s érdeke- sebbnél-érdekesebb játék jelzi, hogy közeledik a téli nagy ajándékozás ideje. — Ezek itt Angliából importált játékok — mutat Frei Miklós, a kiállítás egyik „idegenvezetője” az érdekes külsejű játékokra. Ezek most kerülnek forgalomba. Érdekességük, hogy nehezen törhetők össze, tehát „tartós játékok”. Nagy részük valamilyen munkagépet utánoz. A gyerekeknek nagyon tetszik a kisvonat, amely felhúzás után ide-oda jár a kitérő« sínen, a kocsik pedig automatikus megoldással kapcsolódnak hozzá. A rendőr-autó elektromos meghaj-. tású és pontosan kitér az akadályok elől, megkeresi a szabad utat. A kiállításon láthatók az NDK-ból importált nagyméretű babák és síró mackók. Nagyméretű bababútorok — modem vonalakkal, csakúgy, mint az igazi bútorok. A játékok nem csak szórakoztatnak. hanem tanítanak is. A most forgalomba kerülő játékok általában ezt a kettős célt szolgálják. Az egyik ilyen jellegzetes játék a szétszedhető, összerakható elektromos meghajtású aiutó. Odébb az illatszer-féleségei? sorakoznak. A feliratból következtetve, igen sok a Franciaországból és a Szovjetunióból importált illatszer-féleség. Ezután következnek a papír- és írószerboltokban forgalomba kerülő árucikkek. Sajnos, itt megtörik az eddigi kedvező benyomás: meglehetősen gyér a választék. Potjál György, a vállalat propagandistája is megemlíti: — Sajnos, e téren nem nagyon dicsekedhetünk. Nem tudjuk miért, de itt közel sem éri el a kívánt szintet a választék. Néhány emlékalbum — szokványos, régebb óta. ismert sitiiben. Semmi változás nincs lényegében a képeslapoknál* sem — ugyanolyan szegényesek, mint voltak a korábbi években.. Nem sok jót mondhatunk az írószerekről sem. A boltosok és vásárlók egyaránt nagyobb választékot kívánnának! A sort a porcelánáruk fejezik be. Itt nagyon örvendetes, hogy nem láthatók a régi, rikító, gics- cses darabok, helyettük szép modem vonalú, ízléses kollekcióban válogathat a közönség. B. F. Jlmíé az űrhajós A kurdi református lelkész népművészeti alkotása Jövőre harminchárom tsz-ben végzik el a szarvasmarha-állomány gümskórmentesítését Elkészült a jövő évi terv, hogy a megye termelőszövetkezeteiben hány helyen végzik el a szarvasmarha-állomány gümőkórmente- sítését. Egyebek között sor kerül erre a nagyfontosságú munkára a bonyhádi Petőfi Tsz-ben, a du- naföldvári Aranykalász Tsz-ben és a Virágzó Tsz-ben, a bátai November 7. Tsz-ben, a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben, összesen harminchárom közös gazdaságban. Az előkészületek megkezdődtek. A tervek szerint 1665 szarvasmarhát cserélnek ki, ezen belül jövőre 874-et. A megyei tervet néhány nap múlva viszik Budapestre, hogy megszerezzék az illetékes szakminisztérium jóváhagyását. Középszerű falusi ház, mint amilyen a legtöbb a Kapos kanyargós völgyében. Nem messze a kaputól harang látható megfelelő faállványzaton. A kapott útbaigazítás szerint itt lakik a kurdi református lelkész. Bekopogtatok. — A lelkész urat keresem. —- Én vagyok, Eőri Szabó Dezső. A név ismerős. Egyik vasárnap este a televízió képernyőjén megjelent az a bizonyos űrhajós sakk-készlet. A bemondótól tudtuk meg, hogy ezt Eőri Szabó Dezső készítette és küldte Hrus- csovnak Kurdról. A középkorú ember leteszi a kezében lévő, félig kifaragott fadarabot és a szomszéd szobába invitál. Pillanatok alatt egy csomó faragás kerül az asztalra: dobozok, kávéskészlet, dísztárgyak. A feleség felkattintja a villanyt és a díszes csillár megvilágítja a lelkész úr arcát, jól látom minden vonását, szempillájának rezdülését Igazi öröm sugárzik róla. Mindig örül, boldog, ha munkája, művészete után érdeklődnek. — Szeretném előre bocsátani, Jhogy nem akarok propagandát csinálni magamnak. Meg hát nem is akarok politizálni, mert ér- nem vagyok politizáló ember. Ugye ebben megegyeztünk? Bólintok. * A bicska volt a legkedvesebb játéka már kisgyermekkorában. Bababútort faragott leánytestvérének. Mindig újat, mindig valami olyat, amiről sejtette, hogy kellemes meglepetés lesz. A gimnáziumban vett először kezébe lombfűrészt. — Tessék csak nézni, 'ezt akkoriban készítettem — mutat egy miniatűr templomi orgonára. Egy valóságos orgonát próbált megmintázni, a kísérlet nem is sikerült éppen rosszul, de azért meglátszik rajta, hogy fiatal diák készítette. Aztán jött a teológia. — Sajnos, ezekben az években nem értem rá faragni, el voltunk foglalva az elméleti anyaggal. Sokat kellett tanulnunk. Utána következett a tanítókéD- ző. Itt több volt a szabad idő, gyakrabban kerülhetett elő az élesre kifent bicska. — Nézze csak ezt a dobozt. Ez is ifjú éveimből való. Fiatal lel- k’"ásztor koromban készítettem — í>ií"d“kba a feleségemnek. Varródoboz. Teltek, múltak az évek. El- viharzott a háború, és ahogy múltak az évek, gyarapodott a fiatal lelkipásztor élettapasztalata. Tolnában élt, a tolnai nép körében. Ezt szóról szóra kell értelmezni, mert nem zárkózott a papiak ódon falai közé, hogy a könyveken és saját udvarán kívül lehetőleg mást ne is igen lásson. Ismerte az emberek gondját, örömét, búját, baját, igyekezett híveivel együtt lenni jóban, rosszban. így aztán mind közelebb került a nép életéhez, gondolat- világához. Kurdra került, ebbe a kis Ka- pcs-menti községbe. Tulajdonképpen itt kezdett kibontakozni művészete, a kedvtelő faragásból itt vált gondosan, nagy körültekintéssel kialakított alkotás. Nagy türelemmel, szorgalommal véste fába a népi mintákat, mo- tivúmokat. Ismerte a környék népviseleti hagyományait, szokásait, s ezt próbálta megörökíteni a faragás sajátos módszereivel. A kés mellett egyre gyakrabban vett kezébe szakkönyvet is, így aztán egyre több dísztárgy került ki keze alól. Az elsők persze lepkék, kutyusok voltak rikító színekkel. Olcsó pénzért árusította őket, mert közben az anyagiakra nagy szüksége • volt, hiszen négv gyermekének neveléséről kellett gondoskodnia. Az ilyen szabvány, forintos darabok ugyan pénzt
