Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-26 / 276. szám
X Ws WSS. «otember 24. TOT.WA wirrm vErtTjssr. A megyei tan.ác8 jeleatti: 4 kukoricaszedés 97,3, , a mélyszántás SS9S százalékávalI végeztek a megyében Legjobb: a szekszárdi járás Amit a statisztika mutat! A terhességmegszakítás és következményei Mint orvos kötelességem ; vagy gyerektelenek. Nem kapnak A megyei tanács mezőgazdasági osztályának legutóbbi jelentése szerint szombatig 97.3 százalékát takarították be a kukorica- termésnek a megye termelőszövetkezeteiben. Szedetlen kukorica még 1261 holdon van, illetve ma már ennél is kisebb területen. A kedvező időjárást igyekeznek kihasználni a szövetkezetek. Tavaly ilyenkor rengeteg kukorica állt még a határban, több mint 33 ezer hold. A kukoricaszedést befejezte a szekszárdi járás és Szekszárd város. A dombóvári járás tsz-eiben a kukorica szedésének 99.1 százalékával, a paksi járásban 98,2, a tamási járásban 95.9, a bonyhádi járásban pedig 92.2 százalékával végeztek. A vágatlan kukoricaszár még mindig sok a megyében. csaknem 8 ezer katasztrális hold. Az őszi mélyszántás jó ütemben halad, egy hét alatt 10,553 holdon végezték el ezt a munkát a gépállomási és szövetkezeti traktorosok. A megyei átlageredmény: 85.5 százalék. Szántásra vár még 14 676 hold, ez több. mint egy heti munka, de a szállításokból felszabaduló gépeket is be le-j her vonni a szántásba, s így lé! nyegesen megnövelhető a telje- ' sítmény. Ez szükséges is. hiszen a jövő héten már belelépiihk a 1 decemberbe, s egyre kevesebb jó időre lehet számítani. A mélyszántásban a következő a helyzet járásonkéht: 1. Szekszárdi járás: 94.4 % 2. Paksi járás 93.3 %. 3. Dombóvári járás 86.3 %. 4. Bonyhádi járás 77,4 °0. 5. Tamási járás., 76.1 %. Szekszárd város termelőszövetkezetei 84.2 százalékban végeztek a mélyszántással a múlt hét végéig. A 47. héten a legnagyobb tel- i jesítrnényt a szekszárdi járás érte el. s így jelenleg első helyen áll az őszi munkákban. A legtöbb szedetlen kukorica a következő termelőszövetkezetekben található: kakasdi Egyetértés Tsz. 2?n he'd, dzorai Egyetértés Tsz, 207. szárazdi Búzakalász Tsz 15Í). kaidacsi Aranykalász Tsz 110. pari Béke Tsz 107 hold. Ozorán 700 holdon letakarítatlan a kukoricaszár. Nagykónyiban 430. Szakcson 385. Kajdacson pedig 380 hold kukoricaszór áll még lábon. figyelmeztetni ... — mondja a doktor, csakugyan puszta kötelesség-szerűséggel, mint valami formulát, ami hozzá tartozik fehér köpenyéhez, a műszerek csillogásához, a rendelőhöz. Mondja bágyadtan, súlytalanul a szavakat : .. . az első terhesség megszakítása veszélyes — s már hajol is a papír fölé, alákanyarínt- va a nevét. beutalót, csak levelet. A körzeti védőnőhöz szól. az ő véleményével kell majd visszajönniük egy hét múlva, ha addig nem térnek jobb belátásra. —1 Visszajönnek mind — mondja az orvos. Előkeresi a tavalyi statisztikát. Tavaly öt asszonyt A fiatalasszony, akinek mind- f sikerült meggyőzniük arról, hogy Hó-rukk nélkül ez szólna, kínosan ácsorog a sor elején. A rendelőben ugyanis sor áll, csütörtöki napon reggel fél nyolctól 11-ig. délig, terhesség- megszakítási beutalóra várakozók alkotják. Ide jönnek, mert itt adják a beutalót, kérésük ellen nincs apelláta, aki el akarja vetetni a gyereket, úgy is elveteti, az orvos is azért mormolja csak köteles- ségszerüen a figyelmeztetéseket, gyakran el is hagyja, nagyon sokan vannak, ma délelőtt is harérdemes az anyaságot többször is vállalni, ötöl, a több mint 1700 jelentkezőből. Az orvos nem szentimentális. Az orvos objektivitása szinte cinizmusnak hat a kívülálló érdeklődő előtt. Az asszisztensek néha mondogatják: „úgy csinálnak ezek a nők. mintha mi tehetnénk arról, hogy terhesek leltek". Írják a* beutaló!, a sorszámot. a nagy könyvet, a kiskönyvet folyik a rendelés, csak most . ... , . éppen nem betegségről van szó, mincoten. múltkor negyvenen. I hanem bajrólt gyerekről, amit ha kevés az ágy a szülészeten, az orvosok vasárnap is dolgoznak idén már kétezer megszakítás történt csak Szekszárdon, el akarnak vetetni, úgyis elvetetnek. de hogy miért akarják elvetetni. mikor felnevelhetnék ...? — Két gyéreket cipeljek állandóan? — Fiatalok vagyunk még . . . — Most építettünk, sok minSzegény fiatalasszony szeretne dent kel! még venni. már túl lenni mindenen, mit te- j hét ő az egészről, háromhónapos asszony, csak nem kívánják, hogy máris szüljön, mit mondanának az emberek, hogv olyan ham?r gyerek lett náluk, fiatalok, ők már otthon eldöntötték a kérdést: nek még nincs gyerekük, "vagy csak egy gyerekük van. nagyon meg kellene gondolni. hogy megszakítsák-e terhességüket. A másik: Gyakran elgondolkodom a születési statisztikán. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy a megyében az összes vetélő nő 7 százalékának nincsen gyereke, vagy csak egy van. Három, vagy annál több gyereke viszont a vetélök 31.5 százalékának van csak. Aggasztóan emelkedik a kiscsaládos asszonyok terhességmegszakításá- nak százalékos aránya 5.2, 6.6, 7 — ez az utóbbi három év grafikonja. Az élvesziiletések és vetélések aránya 1959-ben azonos volt és 1933-ban már magasabb a megszakítások, mint az élve- születések aránya! f Gujás főorvos sok szenvedélv- lyel még sokáig beszélt a nemzet családfájáról, amely akkor j egészséges, ha alakja a i'enyőhöz hasonló. 1970-re — mondta — optimálisan szemlélve a valóságot elkezdődik a családfa változása. Ennek nyomán pedig mind kevesebb lesz a családfenntartó korú ember. Ki fogja eltartani a nemzetet. az időseket, a fiatalokat? Jövőre az 58-as születésű gyerekek kerülnek az iskolába és akNekem ugyan nem kell két kor már megszűnik az iskolák gyerek! Milyen kicsinyesek ezek az ér- ] nek vek ahhoz képest, hogy tegnap I És járt itt egy fiatalasszony, nem, is számolják ■ hányadszor. Egy éve úgy beszélt, mint ők. És most nem akarnak még gyereket. Ö. gyereket akar, gyereke!, kezelteti hogy veszélyes ... Ni. csak hogy ma,gát — egyelőre hiába, mosolyogják a többiek, ott hátul,1 A megyében m i« öt helyen mű az a kendős asszonyka, mintha ködik terhességmegsz.-kítás. Ami (Uj. nagyteljesítményű baggert kapott a Mázai Téglagyár). Pirosra csípte a srácok arcát a szél. Állnak, s nézik a hörgő, nagy behemót Tátra vontatót, erő'ködik vaoy terhével. A felnőttek is megállnak a munkában, rajtafelejtik szemüket. — Na. ez sem megy le a parton — vélekedik az egyik munkás az iroda előtt álló csoportból. A sofőr — fején kicsike búbos saoka. orra a'att fkomra ..esztergált” bajuszka, szájában cigaretta füstöl —, kihajol a gép ablakából, lenéz az emberekre: — Szóltak valamit? — Nem megy ott le. Csak azt. — Na, idenézzen! — és a kicsi sofőr a nagy gépnek akkora gázfröccsöt ad, hogy a Diesel-olaj füstje eltakarja a bámészkodókat. mintha ködgyertyát gyújtottak volna orruk előtt. A nagy gép megrándul utánabillen döccenve a szerelvény, a vontató és a treijer, majd a hasával tolja a sarat, de megy előre, a cél felé. Elkeskenyül az út, baloldalt ott áll egy présház, jobboldalt meg a magas part — mégis elcsúszott a rakomány a két akadály között. — Állj! — Dezső bácsi, a művezető adja a parancsot, Sándor, a smirnyák szalad előre, hogy mutassa az utat, mert itt már válogatni kell, tegnap kiszedtek néhány oszlopot, és ha annak b-talzcrt helyére menne a gép, úgy elsüllyedne, hogy az atya- úristen se emelné ki. Ketten-hárman is mutatják az illat, többféleképpen. — Menjenek onnan, mutassák, hova álljak. Ne hadonásszanak az orrom előtt. — A kicsi, mérges sofőr elől eltűnnek az emberek. Zoli bácsi oda megy az öreg bagger-sín végéhez, mutatja, hogy hova álljon, mert a a ’ ragutitani a magasított sínre. A sofőr bólint, kapcsol, előrehúz vagy húsz métert, kiugrik a vezetőfülkéből, mitfárf révei lekapcsolják a vontatót és fordulnak, hogy arra akasszák a bag- geros treilert. — Nézzék emberek, ez orral akarja betolni ezt a marha nagy gépet. — Almélkodvak a téglagyáriak. A sofőr kapcsol, ráakasztja a vontatóra a pótkocsit, nyomja befelé, a sínhez az egész rakományt. — Állj! Állj, a szentségit, mert elvisz mindent! — jobbról is. balról is kiabálnak, a sofőr meg csak adja a gépnek a gázt, füstöl, döcög előre a szerelvény, már csak egy méter. Reccsenés. ' Eltörött a vonóhorog. Szakemberek módjára vizsgálják a vonó- horgot. — Eltörött, de meg vol‘ már repedve. Nem bai, megy ez anélkül is. ' emeljék fel a vonórudat, majd j nekinyomok, és akkor jöjjenek ki a gép. meg a treiler közül. Az emberek szótfogadnak. Szinte milliméter pontosan beáll a szerelvény a sín mellé. — Mondtam én, hogy így kell ezt ide betenni. — Nagyhangú ember támaszkodik a baggernak. — Megmondom, hogy így kell csinálni. Na most meg le kell csak gurítani. De azt mondom, hogy hátulról emelővel nyomjuk, elölről meg húzzuk. Na csinálják. emberek. A szabadnapos kulikezelő, | nem mondott újat, csak isme- , trite amit a többiektől látott. I Keserves lassúsággal megindul a bagger a sín felé. Eél óra sem telik el. a baggert szállító szerelvény érkezése óta, már sínen áll a gép. Gyorsan, erőlködés nélkül: szakszerűen oldották meg ezt a nehéz feladatot a téglagyár gépészei. csak azt figyelné, elhiszi-e. amit az orvos mond. megijed-e, meg- hátiál-e. Ók már biztosain többször hallották a formáló*. kor az írás -elkészült felkerestük őr. Gujás János megyei főorvost, hogy . megkérdezzük az általános tapasztalatokról.'' Elolvasta" "tT’TiOtt mellette az a -duzzadt sze- portot és így szóll: mű asszony csak fintorog, mikor) — Két dolgot tehetnék én hoz- az orvos tőle kérdi, hogy miért zá: Gyakorlat bizonyulja; a* asszo- akarja megszüntetni a terhessé-j nvok két dologéi t küzdenek: elő- gét. Hogyne, hogy ő megint szül- szőr azért, hogy ne legyen jön? Elég neki az az egy is. ame- gyerek, s később mindent lyik otthon rosszalkodik. Ö ugyan elkövetnek. , hogy szülhessenek. zsúfoltsága, üres tantermek lesz- ■ figyelmeztet.- igyelmeztet d>\ Váczi László szülész főorvos is. — Az asszonyok nincsenek tisztában azzal, hogy meg nem bánja.- ha- többé nem is lesz gyerek. Mondja is biztonságosan, ami itt bántóan hangzik: — Nekem még véletlenül sem kell második gyerek! — Megbánhatja később, mikor vár nem huszonöt éves lesz . .. Ha valami baja esik ennek az egynek, mit csinál? — kérdi az orvos. Látszik 'az asszony arcán, hogy mit gondol: „Beszélj csak, engem nem ugratsz be." Nem szereti a gyerekeiket, ö is. mint a sorbán- állók itt vagy egy gyerekesek, A mai rendelkezések szerint terhességmegszakításra' van lehetőség. De a köve*kező fázisban, mikor- az asszonyok már nagyon szeretnének gyereket, nehezebb elérni a célt. A megszakítások káros hatást okozhatnak. Bizonyított, hogy az esetek 44 százalékában a meddőségei az előzetes áb-mű tétek okozzák. S nem minden asszonynak áll módjánan mindent elkövetni, minden gyógy- eljárást kipróbálni, ha a- megszakítások utálj egyszer szülni akar. a megszakítás MŰTÉTI S mint minden műtétnek, ennek is veszélyei vannak. Veszélyei, amelyek közvetlenül is, de gyakran csak évtizedek múlva mutatják'határukat. Vérzés, gyi^jgjtás, fertőzés á legkorszerűbb klinikák gyakorlatában is előfordult már. A műtétek 15—20 százalékban okoznak egészségügyi károsodást, a tanulmányok szerint. Ezt pedig éppen azok bánhatják, akik gyerektelenek, vagy egy-gverekes anyák ... Váczi főorvos nőgyógyász, ö a továbbiakban a terhességmegelőzés új módszereiről beszélt, a veszélytelenebb, egyelőre kísérleti stádiumban lévő gyógyszerekről. Gujás főorvos a nemzet családfájáról. Az újságíró mindezekhez csak annyit tehet hozzá, hogy az anyák felelőssége óriási. Egy em- béröltő igyekezete, új világ teremlő munkája válhat öncélúvá, vagyis értelmetlenné, az. életek megszakításával. Bewcze Klára Azoknak az, asszonyoknak, akikSzép versenyló röpí- tetős birodalmába. Ha- Budapestre és Pécsre kát. Budapestről eljött tett ki bennünket a tsz- talmas épület, az alap- szállította a szövetkezet, hozzánk, pedig saját la- iroda udvarából a falu- területe 4612 négyzet- Sajnálják a kurdiak, kása van a fővárosban, végi „télikertbe". Van a méter, csaknem akko- hogy Szekszárd és Dom- és állasa is volt Sasa- kurdi Uj Élet Tsz-nek ra. mint egy labdarúgó- bóvár nem igényel, mert dón. Elcsalogattuk — hat versenylova, te- pálya. 16 „hajóból” áll közelebbi helyre szíve- mosolyogva kacsint a fő- nyésztés céljából, ezek a az építmény. 16 önálló sebben küldenének: úgy agronómus. — Nagyon----- sorban nem törődik meg any- örülünk. hogy eljött, h űl- nyira a virág. hogy ide költözött a fe— Nemcsak szegfűt, leségével és két gyérparipák alig várják, tető együtt, hogy a kis kétkerekű egymás mellett, futókocsi elé befogják lámszerűen. őket. — Velük járjuk a határt minden nap, váltogatva — mondta Dégh Iván főagronómus, miközben igyekezett fékezni az ügető kancát. Az állat pompás, fekete testének mozgása a szürkülő estében is látványosság. — Lassan már a fél ország ..patroHűvös már az este. de de paprikát is nevelünk, mekével. Áz ö tudása bent kellemes enyheség, termesztünk egész télen, szükséges nálunk. ínért és a maradék krizantém A krizantém helyére nyolcvan ágyásoshollandi ággyal bővítjük még a kertészetünkét. Jól kell gazdálkodnunk, ügyesen kihasználni . a lehetőségeket. A lehetőségek nagyok. Igazán nagyüzemiek. Az üvegcsafnok mögött ..csirkegyár” magasodik: emeletes, modern forfehér labdái veszik kö- saláta és retek kerül. A kurdi „TÉLIKERT“ t —• pj — nálja” ezeket a lovakat ' — folytatta a főagronó- rül az embert. Sok vi- Februárban felváltja májú épület, amelyben mus. — Híres amerikai rág termett itt. krizan- ezeket is a paprika és a 60 000 csirkét telne .--effajta. érdemes szaporí- témból 7000 tövet ültet- paradicsom — magya- lek már a: idén. A hajtani. Harminc kilomé- tek, szegfűt pedig egész rázza Dégh Iván — jö- tatóháznak , é,s g csf betér ügetés után még télen, a jövő májusig vő ősszel aztán ismét nevelőnek közös a me- tartóztatni kell, mért akarnak nevelni, szedni, virággal lesz tele a haj- legforrása. Két hatalmas menne tovább. Végigsétáltunk a hajta- tatóház. kazán terpeszkedik a Az úgynevezett téli- tóház közepén: üveg. — Hányán dolgoznak csirkegyár alagsorában, kert, a hajtatóház bejá- fűtőcsövek, virágok, és itt rendszeresen? Csakugyan olyan, mint rata előtt kikötötte és zöldpaprika. Gyönyörű. — Tizenhat asszony egy gyár. A ■ ,s;ú egy kicsit csillapította a nagyra nőtt, húsos pap- jár ki minden nap, és lapáttal dobálja a .szólovat, aztán besétáltunk rika. Egy hét múlva Bodrogi Ottó kertész- net a kazán gyomrába, az őszi-téli nyár üveg- már szedik. A virágot mérnök irányítja a mun- (sz, j.j •♦L