Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

asztalterítővel öröm a terítés ■ l ' ■} t ' ■ Fehér damaszt asztalterítő 75.10 Ft. Színes damaszt asztalterítő '83.10: Ft. Fehér és színes damaszt asztalkendő ■12.60 Ft. Okos ember nem hagyja utolsó pillanatra a bevásár­lást. Most nyugodtan kiválaszt­hatja az ön TV-készülékét. Számadás fÖtÜA MEGYE? WP.PŰJSA(S évzárás *963. novemffe* gsy nemsokára magunk mö GÖTT HAGYJUK az 1963. esz tendőt A közös gazdaságokban eljött a számvetés ideje. Ennek kézzelfogható jelei egyelőre fő­ként a szövetkezeti házak iro­dáján, a könyvelőségekben mu tatkoznak meg. A tagok egymás­tól, a vezetőktől is gyakran kér dezik: mire, mennyire lehet szá­mítani, meglesz-e a betervezett munkaegység-érték, mennyivel lesz esetleg több, vagy kevesebb Pontosan még nem, de hozzá vetőlegesen már valamennyi el nők, főagronómus és főkönyvelő 'tudja, hogy mire lehet majd szá mítani. Ezt a tervteljesítések mu­tatják, a bevételek és a kiadások ’ alakulása is mutatja. Ilyen szem­pontból kedvező hírek érkeznek a tamási járás közös gazdaságai­ból, amelyek többségében ez volt a „fordulat” éve. Tovább erősöd­tek a dombóvári járás-jóhírírkö- zös gazdaságai, s általában erre az esztendőre az a jellemző, hogy egyetlen közös gazdaságban sem volt hiba a tagok szorgalmával? munkaszeretetével? Persze a várható jövedelemről' kár lenne meggondolatlanul nyi­latkozni, s felesleges , lenne a nyugalom kedvéért azt ígérni, ami úgysem lesz meg. Kár lenne mert a tagok a hazugságot gyű­lölik legjobban? A zárszámadó közgyűlések megtartásáig ebben az időszakban minden kijelen­tésre vigyázni kell, a meggondo­latlan ígérgetésektől óvakodni kell, de nem szabad fukarkodni az őszinte, a reális valóságot nyíl­tan kimondó szótól? A szövetke­zeti gazdák kollektív felelősségé­nek kihangsúlyozására ugyanis ez a pár hét szinte a legjobb al­kalom, de csak akkor, ha nincs meUébeszélés. Már most rá lehet múlatni,' hogy' áz “Tígyéw emberek. Vagy az egyes munkacsapatok te­vékenysége mit ártott, vagy mit tagjának, Tavaly volt olyan tsz, amely­ben az elnök elvtárs, abból ki­indulva, hogy ne vegyük el az emberek kedvét, harminckét fo­rintos munkaegységről beszélt, holott jól tudta, nem lesz meg még a 25 forint sem.- Mire jó ez? Az 'emberek végül mégis csak megtudták az igazságot, csalód­tak, szidták az elnököt, hogy ha­zudott és nem a kiesések oka foglalkoztatta őket, hanem a mérhetetlen bosszúság. Káros po­litikai és gazdasági kihatása van a békesség ilyen módon való fenntartásának. Az a helyes, ha a vezető csak arra válaszol, amit pontosan és m'egmásíthatatlahul tud, s az eredmények mellett igenis már most szóvá teszi a hi­bákat, a mulasztásokat. AHOL A NÖVÉNYTERMESZ­TÉS veszteséggel zárja az ér­tendőt, ott nincs értelme kertelni. Meg kell mondani: búzából ;iiejn lett meg a betervezett pénz­összeg, azért mert. az időjárás sem kedvezett,' a" mag késve és rosszul került á földbe. Azért ke­rült legtöbb köfcös "gazdaságban késve és rosszul a földbe, mért egyes tagok, vagy egyes veze'ték elmulasztották kötelességüket. Miért kellene étről hallgatni? Kár lenne. Igaz, bosszantó és el­kedvetlenítő az ilyen dolgokat tu­domásul venni,., még nehezebb azokba belenyugodni, de ép' vé­gén mást nem Iahet, osztani, csák azt, amit évközbep a .tagok és , a vezetpk megtermeltek!, Ilyen szempontból feltétlenül tanulsá­gos az őszinte beszéd? Bátaszéken évek óta jól bevált gyakorlat, a kis zárszámadások megtartása. Ez ázt - jelenti, hbgy a vezetők egyenként beszélgetnek a gazdákkal, közösen állapítják meg egyebek között, hogy ki-ki, mit tett, vagy mit mulasztott el évközben és ennek következtében mennyire segítette, vagy mennyire nehezíte'tte a tervék teljesítését. He lyes ez a módszer, ’mert á -tsz- tagokban még^obban tudatosodik az'egyéni felelősség, pontösáfehan látja az egyes ember is a helyét és a szerepét; de módja v«wi'fel­ismerni azt is; hogy némesak-ön- magától, társaitól iá'meg-kell kí­vánnia a jó munkát, mert-pgy, ember rosszul dolgozik, akkor ez az ember a tsz valamennyi tagját megkárosítja. Jellemző erre Duna- földvár.- Ott,1 -aki' dolgozik, az majd bele szakad a munkába, de produkálni alig-alig lehet, mert létezik egy dologtalan réteg* és ez a dologtalan- réteg azokat is károsítja, akik iparkodnak?* *yHát rmyWváfcíHiló, esetben: a dblgos szövetkezett ta­gok álljanak a sarkukra és-1 ha­értékét? Az ilyen összefüggések feltárásával a tsz-tagokát még- inkább szövetkezti gazdákká le­het nevelni, s hatásosabban le­het a közösségi felelősségérzetet az emberekben kifejleszteni. Különféle megbeszéléseken, ta­nácskozásokon manapság gyak­ran szóba kerül a szakember-, kü­lönösen a traktorosképzés, A két műszak alkalmazásával egész év­ben bajok voltak. Traktor van, de nincs hozzá elegendő ember. Eb­ben az esetben is ' könnyű be­bizonyítani, a helyzet tarthatat lanságát, és .esétenként gazdasági karát. Lemérhető, konkrét példák­kal támasztható ajá,, hogy azonos beosztásban, miből, mennyit ter­mel a szakmunkás és ' miből mennyit termel ' a megfelelő tu­dással nem rendelkező tsz-tag. A közös gazdaságok vezetői — ahogy mondani szokás —, „e kérdések élére állításával” végeredmény­ben önön munkájukat könnyítik, és a termelőszövetkezet megszilár­dulását segítik? használt a kögösaégvrtyalaffffigff? -lá.yag. -társaikúrt • .feöyateléélg;. njeg a közös munkában való részvételt, másként nincs ;boldogulás? A zärszAmadäsi ÉLŐKÉ SZÜLÉTEK időszaka jó alkalom a megyei gondok megvitatására is. A szövetkezeti közvélemény érdeklődését, figyelmét erre rá lehet irányítani, hiszen a, megyei gondok kivétel-nélkül tsz-gondok is. Itt vanpéldául áz állattenyész­tés, ezen. belül. a tejtermelés, a hizlalás, a tojástermelés; Könnyű szerrel rá lehet irányítani ezekre a figyelmet, ha a vezető nem, saj­nálja a fáradságét és elmondja, a jövedelem alakulása és az állat­tenyésztés jelenlegi állapota., kö­zötti összefüggéseket.. Azt például, hogy mennyi, a, tejtermelés, és a tejtermelés növelésé hány..forint­tal növelné a bevételeket, végső soron az egy-egy munkaegység A PREMIZÁLÁS, az ösztön­zésnek valamilyen formája, a megye valamennyi közös gazda­ságában, jól bevált?-Van azonban ezen - a területen iá1 -még nagyon sok tennivaló. Főleg, és elsősorban az. állattenyésztésben dolgozó tsz- tagok a „mostoha gyerekek”? Ez meg is látszik az állattenyésztés helyzetén, a hozamok alakulásán. Nyilván jó alkalom e problémá­kat is úgy a felszínre hozni,?hogy a szövetkezeti' gazdák érezzék első­sorban ' és legjobban, mennyire fontos az állattenyésztésben dol­gozók premizálásának megoldása is. • ' ?-.-, Summázva: a politikailag- jól előkészített zárszámadás egy ered ményekben és sikerekben gazda- gább',«s kővetkező esztendő*.>jelejnt. C-';<***• • XLi»>;■ &- • - < ­s7.ekui.xtV' péter A szekszárdi strandfürdő tőszomszédságában gyei Víz- és Csatornaművek új székhaza. Az első negyedében készül / *• A jövő évre készülnek a mázai téglagyárban Felavatták a györei partszékházat-. Bensőséges ünnepélyre, került sor szombaton este GyÖre köz­ségben. A falu lakói ez alkalom­mal avatták az újonnan épült' pártházát. Az ünnepélyen részt vettek a helyi kommunisták és pártonkívüliek mellett az MSZMP járási és megyei képviselői is. Az avatási - ünnepélyt a kiszisták és általános iskolások - műsora tetté színessé. Az új pártszékház impozáns épület. Van benne tágas előcsar nők, tanácsterem, KlSZ-hélylség, irodahelyiség a pártszervezet ré­széré, ezenkívül egy helyiség tömegszérvezetek részére. A falu. lakói úgy határoztak, hogy társadalmi munkával par­kosítják majd a székház környé­két. Befejezték ,. :(a nyersgyártást a mázad téglagyárban. .Az idén,. a szokásosnál később kezdték a ter­melőmunkát, de így is hosszabb volt á szezon, mint 1962-ben. Az idén kísérletképpen az agyag közé erőmű-salakot - kever­tek, -hogy meggyorsítsák a tégla égetésének -idejét. A salak-keve­rés nem igazolta teljes .egészében a feltevéseket. Ugyanis azt elér­ték, jhogy az égetés gyorsabbá vált, a tűzsébesség a kemencében nőtt, de' a tégla ‘ minőségében JeU jellegű tertneles során meg­Keresünk nyugdíjas munkaerőt belső ellenőri munkakör be­töltésére. Bőr- és műanyag­feldolgozó V. Szekszárd. (117) A SZIM Esztergomi Maró­gépgyára azonnali belépés­re keres forgácsoló és lakatos szakmunkásokat, valamint Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. lapították, hogy a mázai agyag elbírja az eromű-salakot, eze_. _ jövő évben majd meddőpala-őr- leményt kevernek az agyaghoz, így kívánnak eleget tenni annak az egyre tért hódító törekvésnek, hogy az építőanyag mind olcsóbb és jobb legyen. , , • Néhány év óta igénylik fnár M lyukas és üreges téglát is. Bár áz 1 építőipar nehezen határozta rá magát" az új falazóanyagok al­kalmazásába, de most már olyan nágyok az igények, hogy kielégí­tésük "sok gondot okoz a tégla­gyári szakembereknek. Mázán korábban már folytattak' kísérleti jellegű térrúelést * lyukas téglá készítésével. Akkor, az építőipar érdektelensége miatt maradt ab­ba. - ' Az előkészületek az új cikk termeléséhez 1 már ' megkez­dődtek. .A tél-folyamán '.lüterínjes ük az agyagot,, hpgy' a. forgatás? fagyás, érlelés után majd a ,^tö­rött” földből jóminőségű, lyuk'as- árut tudjanak készíteni. Átalakí­tották -már az agya^-szállító 'sza­lagot is, . A 170 -méteres - és a nyolcvan méteres- szállítószalagot úgy - építették át, hogy könnyén tudják - á- présház közelébe • -ter­melni -a nyersgyártáshoz szüksé­gek főidet. Jelenleg a tíz' évvel ezelőtt üzembe állított1 baggerral folytatják a földk-itermetest, de megénkezgtt , már $z új. bagger, mely korszerűbb,, nagyok?.-kapa­citású',. Az. új gép, jé« tépett szállítószglag-rendszer - .JeJifltoyé földelőfe^aiíé^J gyorsabban végezzenek,.., - • Az idén vált különösen fontos­sá — amikor csaknem másfél millió téglával .termeltek ' töjjbgt, mint!, a múlt évben ,tt a'gjúr szárító-kapacitásának ‘ ’bőví jéie. Az 1952—53-bán épített Keller- száríüSk már .megöregedték, ezért hozzáfogtak javításukhoz. Meg­kezdik még a..jövő hétén a.^égi kézivető-területen ál bartgeták építését. • - ’ • Az idei gyártási szezon tapasz­talatait jól hasznosítják a mázai gyárban. A - kellő -időben: meg­kezdett felkészülés az 1964-es gazdasági évre bizonyára nem marad eredmény nélkül, é& a jövő évi gyártási szezon végén is arról számolhatunk.,, be, *l)i?gy teljesítették a gyár dolgozói ter­vüket! P. J. * •* . In - •>?.« ■ fji VARftCSONTiG . 'jtf ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom