Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
1963. november Sí. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A tanácsok termelési tevékenységéről és az igazgatási munka kettős oldaláról Irodaházépítés — rekordidő alatt Megkezdődött a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának ülése Tanácsi életünkről egyre több szó esik mostanában a különböző fórumokon. Minden jel arra mutat, hogy bevált az államhatalomnak nálunk kialakult formája, mi azonban szeretnénk még hat- hatósabbá, eredményesebbé tenni, ezért állandóan kutatjuk ennek lehetőségeit is. A mi állam- hatalmi rendszerünkről külföldön is sokat beszélnek, és hozzá kell tenni, egyre többet az elismerés hangján. Barátaink pedig nemcsak elismerően beszélnek, hanem mind több jó tapasztalatot vesznek át tőlünk.' Kedden sajtótájékoztatót rendeztek nagyszámú újságíró részvételével a Magyar Újságírók Szövetségének budapesti székházában. s ezen is a tanácsi élet, a tanácsi munka volt a fő téma. Dr. Dallos Ferenc, a Miniszter- tanács Tainácsszervek Osztályának vezetője tartott ismertetőt a tanácsi munka mai helyzetéről, perspektíváiról, A tájékoztatóból megtudtuk, hogy egy tudományos bizottságot alakítottak a tanácsi munka elemzésére, a VIII. pártkóngresz- szus tükrében. A bizottság különféle szakágakra oszlik, amelyeknek az a feladata, hogy a jelen- legi'Tielyzetből kiindulva megfelelő javaslatot tegyen a tanácsi munka fejlesztésére.. A tudományos szintű kutatómunkának egyik legfontosabb ága az államhatalmi munka társadalmasítása. Ez nem új gondolat, már korábban felvetődött, s értünk is el komoly eredményeket. Állami életünk egészséges továbbfejlesztése azonban megkívánja, hogy tovább társadalmasítsuk a tanácsi munkát. A bizottságnak ennek a lehetőségeit kell felkutatnia az eddigi tapasztalatok alapján. Arról van szó egyebek közt, hogy bizonyos hatósági jogköröket is társadalmi alapokra kell helyezni. A vizsgálat egyébként alapul szolgálhat majd egy esetleges új tanácstörvény létrehozásához. Külön bizottság vizsgálja a tanácsok gazdaságszervező tevékenységét. A tanácsokra igen nagy feladat hárul az ipar és a mezőgazdaság konkrét irányítása terén. Ezzel kapcsolatban dr. Dallos Ferenc elvtárs kijelentette: — A tanácsok ilyen irányú szerepe nem változik a jövőben sem meg, legfeljebb annyiban, hogy tovább növekszik. Ez azért nagyon lényeges, mert különféle felfogások uralkodnak a tanácsok termelést irányító tevékenységével kapcsolatban. Voltak, akik arra számítottak, hogy a mezőgazdaság átszervezésével megszűnik a tanácsi irányítás a mezőgazdaságban, mert hiszen a tsz-ek önálló, szervezett, szakemberekkel jól ellátott gazdasági egységek, s így a tanácsi munka egyre inkább a közigazgatásra korlátozódik. Akadnak, akik az ipar terén is kétségbe vonják a tanácsi irányítás szükségességét. A perspektíva tehát jelenleg az, hogy a termelés terén nem csökken, hanem inkább növekszik a tanácsok szerepe. Amennyire szükséges az egyes gazdálkodó szervek önállósága, annyira szükséges a központi irányítás, ellenőrzés is. Márpedig ezt a munkát jórészt éppen a tanácsi szervek látják el, s rajtuk keresztül érvényesül állami életünkben a demokratizmus és a centralizmus egysége. A helyi lehetőségek felkutatása, hasznosítása terén ugyancsak fontos szerepük van a tanácsoknak. Ha tehát a tanácsokat megfosztanánk a termelés irányításával, szervezésével kapcsolatos jogkörtől, dezorganizálnánk népgazda| Ságunkat, megfosztanánk magunkat a népgazdaság erősítésének nagy bázisától. Dr. Dallos Ferenc elvtárs hangsúlyozta a tanácsok kulturális feladatait is. Különösen a falvakban van sok tennivaló ezzel kapcsolatban. A mezőgazdaságban például igen elmaradott a szakmunkásképzés. A tanácsok jogkörüknél és anyagi lehetőségeiknél fogva sokat tehetnek és kell is tenniök e probléma megoldása érdekében. A tanácsi munka másik fontos ágazata az igazgatási tevékenység. — Ezt nemcsak úgy keli felfogni — mondotta dr. Dallos Ferenc — mint szakmai, tehát kizárólag igazgatási tevékenységet. mert ettől elválaszthatatlan a munka politikai jellege. Az eddigi felmérések szerint minden magyar állampolgár évente átlagban négyszer fordul meg ügyes-bajos dolgaival a tanácsoknál. Sokezres a tanácsok napi ügyfél- forgalma. Itt abból kell kiindulni, nem mindegy, hogy az apparátus milyen hatást vált ki azokban, akik bekopogtatnak az irodába. Nem elégséges a száraz, mechanikus ügyintézés, a rendeletekre való meggyőzés nélküli hivatkozás, arra kell törekedni, hogy mindenki jó benyomással hagyja el a tanácsi irodákat. így válhat az igazgatási munka a tanácsi tömegkapcsolat erősítésének fontos részévé. A sajtótájékoztatón dr. Dallos Ferenc foglalkozott egyes rendelettervezetekkel, s különféle kommunális feladatokkal is. Szerdán reggel a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának ülése. A tanácskozást, amelyen Nyikolaj Fa- gyejev, a KGST titkára is részt vesz, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország KGST-beli képviselője nyitotta meg. Az egyes országok delegációit a következők vezetik: Bolgár Nép- köztársaság: I. Radonov, a bolgár gépipari bizottság elnökhelyettese. Magyar Népköztársaság: dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Német Demokratikus Ízlésének megfelelően Uj rekamiét, sezlont, fotelt, ágy betétet, hálószobát, könyvszekrényt, kombinált szekrényt, de bármilyen egyéb bútordarabot megrendelésre BESZEREZHET A Újjávarázsoljuk, vagy átalakítjuk, regi bútorát, kárpitos uuiorat, vattaiunk kisebb javítást is. _____________________ A ugusztusban kezdték meg az alapok ásását, ma, alig három hónap után már a második emeleti födémen dolgoznak az építők a Tanácsi Tervező Iroda épülő irodaházánál, Szekszárdon, a Munkácsy utcában. Rekordidő alatt | készül el ez a közel kétmilliós j beruházás, mutatja ezt az eddigi ' ütem is. Természetesen végleges ! megállapítást csak akkor lehet er- ! ről tenni, ha már beköltöztek a „lakók”, a tervezőmérnökök, technikusok. rajzolók. László István elvtársnak, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójának az a véleménye, hogy a beköltözésre még ez évben sor kerül. Legfeljebb a külső vakolási munkák maradnak a követke•Röztácsaság: R. .Wekker, a nép- gazdasági tanács elektronikai ipari bizottságának vezetője, Lengyel Népköztársaság: J. Hrinkie- wicz, nehézipari miniszterhelyettes, Román Népköztársaság: V. Actarion kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Szovjetunió: V. D. Kalmikov miniszter, az állami rádióelektronikai bizottság elnöke, Csehszlovák Szocialista Köztársaság: V. Ouzki, az általános gépipari miniszter helyettese. A tanácskozás során dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisztert a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnökévé választották. (MTI). ző évre, ez azonban nem akadályozhatja a beköltözést. — Hogyan sikerült biztosítani ezt a gyors ütemet? — A munkák meggyorsítására — válaszolja az igazgató — a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptemberi ülése után, az ott hozott határozatok végrehajtása érdekében került sor. Egy ilyen építkezés különben egy évet. vagy még többet is igénybevesz. Ha a szokásos ütemet tartjuk, a munkák jó részére csak 1964-ben került volna sor. De — mivel tudjuk, hogy a tervezőiroda kapacitását sürgősen növelni kell ahhoz, hogy a beruházásokhoz kellő időben kivitelezési tervek álljanak rendelkezésre — terven felül vállaltuk a jövő évre ütemezett munkák elvégzését. A tervezőiroda ugyanis jelenlegi helyén, a Béla téri épületben nem bővíthető, oda új embereket beállítani nem lehet a zsúfoltság miatt. így hát megtettünk mindent az anyagok biztosítása, a munkák összehangolása, a szervezés terén. hogy minél előbb elkészüljön az épület. Megkérdeztük Szabiár Bélát, a Tanácsi Tervező Iroda vezetőjét is, milyen elgondolások vannak a tervezőiroda fejlesztésére, mi válik lehetővé az új irodaház elkészülte után. — A tervezőiroda jelenleg nem tud eleget tenni az iránta támasztott követelményeknek — mondja Szabiár elvtárs. — A tervezőkapacitás országosan is elégtelen, ezért nem egy esetben á kivitelezési tervdokumentáció hiánya akadályozza a beruházás megkezdését. Indokolt tehát, hogy a tervek mind nagyobb részét legyünk képesek mi elkészíteni. Az idei tervünk 3.2 millió forint volt az év elején. Ez megfelel körülbelül százötvenmillió forint kivitelezési értéknek. Most már látjuk. hogy az idei teljesítmény mintegy négy- és félmillió forint lesz, tehát negyven százalékkal több, mint az eredeti terv volt. A jövő évre már eddig hétmillióhétszázezer forint értékű tervezési munkára kaptunk igénybejelentést, látható tehát, hogy a tervezőiroda feladatai rohamosan nőnek. Ehhez kell mielőbb az új épület. Jövőre ugyanis a létszámot csaknem kétszeresére kell növelnünk. A jelenlegi negyvenhéttel szemben kilencvenháromra emelkedik a termelő műszakiak száma. Fel kell vennünk öt—hat mérnököt, húsz—huszonöt technikust. Rajzolókat majd mi képezünk, ki.MI4a,gyon örülnénk, annak, ha néhány, jelenleg az ország távoli részeiben dolgozó szekszárdi mérnök és technikus hazajönne. — Az új épület kielégíti majd az igényeket? — Mi terveztük, természetesen olyanra, hogy jó legyen. Egyébként társadalmi munkában készültek a tervek, maga a vázlat készítése kollektív munka volt, a kivitelezési terveket Lőrinczi Gyula készítette. Eddig dicséretes munkát végzett a Tanácsi Építőipari Vállalat, gyorsan emelkedett a vasbetonváz, emelkedtek a falak. Ha az eddigi ütemet tartják, az év végére beköltözhetünk. De az új épület csak pillanatnyilag lesz elegendő. Ha tovább akarjuk növelni a „termelést” — márpedig erről van szó, 1965-re már kilencmillió forint értékű tervezési munkát kell végeznünk — és a létszámot, több helyre is lesz szükség. Ezért a jövő évben még egy emeletet kapunk a most négyszintes épületre. (J) í A kölesdi és a hidasi teg- j lagyár felvesz egv-egy fő karbantartó szakmunkást géplakatos vagy kovács képzettséggel. Bérezés: idő- bér+prémium. Jelentkezés | a téglagyárban, vagy a vállalat központjában. Pécs. Rákóczi út. 11. (112)
