Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

íS63. november 17. \ TOtNÁ MEG-fEÍ NÉPÚJSÁG 3 Hétfőn érkezik hazánkba a lengyel párt- és kormányküldöttség A Magyar Sozcialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány meghívására hétfő délelőtt baráti látogatásra hazánkba érkezik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Nép­Wladyslaw Gomulka 1905. feb­ruár 6-én született Bialobrzeg- ben, munkáscsalád gyermekeként. Tizennégy éves kora óta maga kereste meg kenyerét, esténként pedig iskolába járt. Már ebben az időben felvette a kapcsolatot a baloldali szocialista mozgalommal. Megszervezte a s,Sila” (Erő) ifjúmunkás egyesüle­tet, már 21 éves korában az ás­ványolajipari dolgozók szakszer­vezetének dohobyczi titkára lett, 1927-ben pedig a szakszervezet balszárnyának egyik vezetője. 1928-*ban Varsóba ment, s itt a vegyipari munkások szakszerve­zetének titkárává választották. Forradalmi tevékenységéért 1932 •—1939 között kétszer is letartóz­tatták és börtönbe zárták. 1939-ben, a háború kitörésekor kiszabadult, s a Bug-vonal mi'gé sikerült jutnia. Itt csatlakozott egy baloldali csoporthoz, s azzal együtt visszatért az úgynevezett főkormányzóság területére. Szer­vezési tevékenységbe kezdett, s részt vett a Lengyel Munkáspárt harci csoportjainak kárpátaljai fegyveres harcaiban. 1942- ben a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága Varsóba szó­lította, s a varsói pártszervezet titkára lett. A német fasiszta megszállás legnehezebb időszaká­ban, mint a főváros párttitkára, nagy bátorsággal harcolt a győze­lemért, Lengyelország újjászületé­séért. 1943- tól 1948-ig a Lengyel Munkáspárt főtitkári funkcióját köztársaság .kormányának kül­döttsége. A küldöttséget Wladyslaw Gomulka elvtárs, a Központi Bi­zottság első titkára és Józef Cyrankiewicz elvtárs. a kormány elnöke vezeti. (MTI) töltötte be. Közben 1945-ben az ideiglenes kormány miniszter­elnökhelyettese is volt, majd a visszaszerzett területek miniszté­riumának megszervezése után, annak élére került. 1949-ben alaptalan és igazságtalan vádak alpján kizárták a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­1911. április 23-án Tamowban született. Ott végezte el a gimná­ziumot, felsőfokú tanulmányait pedig a krakkói egyetem jogi­karán folytatta. Egyetemi évei alatt tevékeny részt vett a Füg­getlen Szocialista Ifjúsági Szö­vetség munkájában. 1935-ben a lengyel sizocialista párt kerületi munkásbizottságá­nak titkárává választották Krak­kóban. Az 1937. évi paraszt-sztrájk idején az általános szolidaritási sztrájk egyik vezetője volt. Min­dig következetesen síkraszállt a munkásegység megteremtéséért. 1939-ben fegyveresen harcolt a német fasiszták ellen. Fogságba került, de megszökött, s Krakkó­ba érkezése után azonnal hozzá­látott a megszállók elleni föld­alatti harc szervezéséhez. 1941- ben letartóztatták, s az auschwitzi koncentrációs táborba hurcol­ták. Egyik vezetője volt a tábor földalatti szervezetének, 1943-ban pedig annak a katonai csoport­nak a parancsnoka lett, amely kapcsolatot teremtett a táboron I zottságából, majd bebörtönöz­ték. 1956 októberében a VIII. plé- num Gomulka elvtársat ismét a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kárává választotta. 1957 január 20-án a lengyel főváros Praga nevű elővárosá­nak 3. számú választókörzeté­ben a Lengyel Népköztársaság szejmjébe választották képviselő­nek. 1957 február 2-án az állam­tanács tagja lett. 1961 május 15-én ismét az ál­lamtanács tagjává választották. A LEMP 1959 március 10—19- én tartott III. kongresszusán az új Központi Bizottság ismét Go­mulka elvtársat választotta meg első titkárává. kívül működő lengyel földalatti szervezetekkel. 1945-ben átszállí­tották a mauthauseni koncentrá­ciós táborba. 1945-ben, a felszabadulás után, hazatért. A Lengyel Szocialista Párt XXVI. kongresszusán a párt központi végrehajtó bizott­ságának főtitkárává választották, s ezt a funkciót töltötte be egé­szen a munkáspártok egyesülé­séig. Közben 1946-ban, a nemzeti egység kormányának tárcanélküli miniszterévé nevezték ki; 1947. februárjában pedig megbízták a miniszterelnöki tisztség betölté­sével. 1948-ban, az egyesülési kong­resszus után, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának és politikai bízott-, ságának tagja lett. 1947—1952-ig miniszterelnök, 1952—1954-ig mi­niszterelnök-helyettes; 1954-ben miniszterelnök lett; 1961. május 15-én a szejm ismét Cyrankie­wicz elvtársat választotta meg miniszterelnökké. Wladyslaw Gomulka életrajza Jozef Cyrankiewicz életrajza Késsülnek a magyar — lengyel gasdasági együttműködés távlati tervei Magyarország külkereskedelmi forgalmában Lengyelország egyre fontosabb helyet foglal el. Külö­nösen 1958. óta, a lengyel párt és kormányküldöttség magyaror­szági látogatása után lendült fel országaink árucseréje. Az elmúlt öt év alatt két és félszeresére növekedett kereskedelmi forgal­munk, az idén már meghaladja a másfél milliárd devizaforintot, s ezzel hazánk külkereskedelmében — a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK után — Lengyelország a negyedik helyet foglalja el. A külkereskedelmi miniszté­riumban elmondották, hogy or­szágaink jól bevált termékeiket cserélik ki, s ezzel kölcsönösen segítik egymást az ipar és mező- gazdaság fejlesztésében. Mi mo­torkocsikat, Diesel-mozdonyokat, autóbuszokat, vegyipari berende­zéseket és teljes erőműveket szál­lítunk, Lengyelországból teher­vagonokat, speciális vagonok, kü­lönféle erősáramú berendezések, bánya- és szerszámgépek érkez­nek. Ez az együttműködés gyak­ran igen nehéz problémákon se­gíti át országainkat. A magyar mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának ideién Lengyelország mezőgazdasági gépeket és több tízezer tonna műtrágyát szállított, most pedig, amikor építőiparunk küzd . nehézségekkel, mintegy mésfél millió rubel értékű építő­ipari gép, a többi között korszerű toronydaruk, betonkeverők, vib­rátorok, cementtárolók érkeznek. Lengyel szakemberek részt vettek a nemrég átadott Dunai Cement- és Mészmű építkezéseiben. Ma­gyarország több esetben szállí­tott soron kívül különféle gépe­ket, alkatrészeket Lengyelország­nak. A következő években és évti­zedekben gazdasági kapcsolataink még gyarsabb ütemű fejlődésé­vel számolhatunk ‘ — hangzott a tájékoztatás. A magyar—lengyel alumínium- és timföldegyezmény alapján 1965, és 1970. között je­lentős mennyiségű timföldet szállítunk, amelynek ellenértéke­ként tömbalumíniumot és külön­féle gépeket, berendezéseket ka­punk. Ugyanakkor szorosan együttműködünk az 1980-ig szóló távlati terveink kidolgozásával, e készülő terveket már több eset­ben egyeztettük, s a kölcsönös kívánságoknak megfelelően fino­mítottuk. Figyelembe vesszük azt, hogy a hagyományos keres­kedelmi kapcsolatok ma már nem elegendőek az áruforgalom gyorsütemű növeléséhez, a gyárt­mányok széles körű szakosításá­ra van szükség ahhoz, hogy még hatékonyabban segítsük egymást. Közös megállapodás alapján fej­leszti ki a két ország számára legelőnyösebb és leggazdaságo­sabb erőműtípusokat, bányagépe­ket, vasúti járműveket. Magyarország különféle átvi­teltechnikai és mikrohullámú be­rendezésekből annyit kíván gyár­tani, hogy abból Lengyelország­nak és a KGST más országainak is szállíthasson, a lengyel ipar viszont különféle bányagépekkel, építőipari és kohászati berende­zésekkel látja el a baráti orszá­gokat, köztük hazánkat is. Előzetes számítások szerint a két ország kereskedelmi árufor­galma 1963-hoz képest 1980-ra több mint hatszorosára növek­szik. Ugyanakkor elmélyítjük a szakemberek közötti tapasztalat- cserét, kölcsönösen segítjük egy­mást gyártási leírások és doku­mentációk átadásával, hogy or­szágaink termelése minél előbb a nemzetközi színvonalra emelked­jék — hangzik a külkereskedel­mi minisztériumtól kapott tájé­koztatás. II Pravda cikke, a szovjet- amerikai diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulójáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati számában nagy cikkben méltatja a szovjet—amerikai dip­lomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. A cikk szerzői megállapítják: a jelenlegi körülmények között a tartós béke nagymértékben a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatok fejlődé­sétől függ. A nemzetközi élet eseményei a legutóbbi évtizedek­ben megcáfolhatatlanul alátá­masztották ezt a tényt. A cikk ezután hangoztatja, hogy a szovjet—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvétele a békés együttélés lenini politikájának győzelme volt. Külön kiemeli azt a szerepet, amelyet a szovjet—amerikai vi­szony tölt be a jelenlegi nemzet­közi helyzetben. Ezt — írják a szerzők — egy rendkívül egysze­rű, de ugyanakkor igen nyomaté­kos tényező magyarázza: mind a Szovjetunióra, mind pedig az Egyesült Államokra más államok­nál sokkal nagyobb felelősség há­rul a béke sorsát illetően. A cikk végezetül leszögezi: a Szovjetunió megingathatatlan ere-i je tudatában következetesen és magabiztosan folytatja célratörő harcát az általános békéért és biztonságért, a szovjet nép és az egész emberiség boldogulásáért. Mivel az imperialisták nem mon­danak le a fegyverkezési hajszá­ról, a szovjet kormány természe­tesen mindent elkövet országa, barátai és szövetségesei biztonsá­ga érdekében. A Szovjetunió azonban a béke, és a népek biz­tonsága szavatolásában, továbbá gazdasági és kulturális területen együtt akar működni az Egyesült Államokkal. A szovjet emberek baráti érzéseket táplálnak az amerikai nép iránt, s az egész bé­keszerető emberiséggel együtt vé­deni akarják a világ békéjét. Ma sokkal inkább remélhetjük, mint bármikor, hogy az a kiindulópont, amelynek alapját a moszkvai szerződés megkötése, folytatását pedig az a közös megállapodás képezi, hogy Föld-ikörüli röppá- lyára nem juttatnak atomfegyver­rel felszerelt műholdat, megerő­síthető és fejleszthető az egész emberiség javára. A feladat most az, hogy ezeket az első lépéseket további, a nemzetközi helyztetet orvosló megállapodások kövessék. Államosították az argentínai olajvállalatokat Buenos Aires (AFP, Reuter). Eugenio Blanco argentin gazda­ságügyi miniszter péntek este saj­tónyilatkozatban jelentette be, hogy az argentin kormány rende­letet hozott az olajvállalatok álla­mosításáról. A rendelet érvényte­leníti azokat a szerződéseket, amelyeket a Frondízi-kormány 1958-ban írt alá 10 külföldi — köztük kilenc amerikai — válla­lattal. A rendelet az intézkedés indoklásaként megállapítja, hogy ezek a szerződések ártottak az or­szág jogainak és érdekeinek. A külföldi olajvállalatokkal kö­tött szerződések felmondásáról rendelkező szöveg szerint a vál­lalatokat elvben megilleti a kár­talanítás. A rendelkezésnek van azonban egy záradéka, amely megbízza az argentin államkincs­tárt, hogy előzetes tanulmányozás alapján a kártérítés összegéből vonja le: 1. mindazokat a veszteségeket* amelyek a lelőhelyek ésszerűtlen kiaknázásából származtak; 2. a helytelen raktározásból származó veszteségeket; 3. az állami vállalatot abból ki­folyólag ért károkat, hogy kény­telen volt termelését csökkenteni a külföldi vállalatok termelésé­nek kötelező átvétele miatt; 4. azokat az adókat, amelyeket a külföldi vállalatoknak 1958. óta fizetniük kellett volna, de ame­lyek alól mentességet kaptak. A külföldi vállalatoknak adott koncessziók 400 millió dollár kö­rüli értéket képviselnek, s mint­hogy egy kivételével amerikai vállalatok kezében voltak, ez azt jelentette, hogy az USA monopó­liumai tartották kezükben jófor­mán az egész argentin olajipart. A Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat értesíti azokat, akik személygépkocsit szándékoznak vásá­rolni, hogy Trabant Limousine (ára 44 000 Ft) Trabant Combi (ára 47 000 Ft) személygépkocsira rövid szállítási határidőre megrendelést fogad el, OTP hitelakció keretében is. A megrendelés a vállalat címére adható fel: Budapest, VI.. Bajcsy Zsilinszky út 53. sz. alá. (98) Még mindig nem késő! Cserélje be régi rádióját! Új rádióval szebbek lesznek a hosszá téli esték!

Next

/
Oldalképek
Tartalom