Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 1963. október 2. Felkészültek a pártoktatási évre a Tolnai Selyemgyárban Pártszervezetünk vezetőségi ülésen vitatta meg az 1963—64- es pártoktatási év feladatait, majd javaslatot tett a hallgatók kiválogatását végző bizottság létrehozására. A bizottság meg­vizsgálta, kik azok a párttagok, akik számításba jöhetnek, ugyan­is sokan állami oktatásban is tanulnak. Ebben az évben a párttagság 75 százaléka vesz részt a pártoktatásban, 10 szá­zaléka állami oktatásban tanul, a többi párttagok idősebbok, nyugdíjasok, vagy nyugdíjazás előtt állnak, a hallgatók igényei­nek megfelelően marxizmus— leninizmus-tanfolyamot, időszerű kérdések, valamint társadalmi ismeretek tanfolyamát indítunk. Ezekben az oktatási formákban 70 pártonkívüli is részt vesz. Mivel a pártoktatáson kívül többféle oktatási forma is indul üzemünkben, ezért szükségessé vált a tanfolyamokat műszakon­ként beosztani, hogy ezzel biz­tosítani tudjuk a hallgatók meg­jelenését. Ezért egyes oktatási formákat három csoportra, fog­lalkozásra osztottuk be, de ezzel egyidejűleg megnövekedett az előadók létszáma is. A propa­gandisták kiválasztásánál érvé­nyesült az az elv. hogy meg­felelő előképzettséggel rendel­kezők vezethessék a foglalkozá­sokat. Az előadók nagyrésze a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen tanul, vagy már el­végezte azt. Bolvári Józsefné párttitkár a Bonyhádi Zománcgyárban A pártoktatási év előkészítése üzemünkben megtörtént. A hall­gatók' kiválogatásában, a velük történő beszélgetésben a párt- szervezeten kívül a szakszerve­zet és a KISZ-szervezet is részt vett. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen 5 elvtárs tanul. A marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolában 3 fő, a gazdaságpolitikai tanfolyamra 25 olyan párttagot és pártonkívülit osztottunk be. akik közvetlenül részt vesznek a gyáregység gaz­dasági vezetésében, valamint azokat. e»’d.k az elmúlt években alacsonyabb szintű politikai ok­tatásban vettek részt. A marxiz­mus—lenini zmüs-tanfolyamon 36 hallgató tanul, elsősorban tag­jelöltek, tömegszervezeti tagok. A pártoktatásban résztvevők 64 százaléka párttag, a többiek pártonkívüllek. A propagandisták biztosítva vannak, előképzettsé­gük megfelelő, mindketten részt vettek a propagandisták egy­hetes továbbképzésén. Weiszenburger Vilmos párttitkár Ami nincs az orvosi recepten A z orvos megvizsgálja a be­teget, felírja a receptre a szükséges orvosságot, a beteg a gyógyszertárban kiváltja azt, majd az előírás szerint sze­di a gyógyszert, s meggyógyul, így van ez a betegek ezreinél. — Ez a körülmények szerint változik, 400 és 1500 forint közt ingadozik. — Sokan kérnek ilyen segélyt? Teljesíteni tudják a kérelmeket a rendelkezésre álló összegből? — Az ilyen célra felhasznál­Több esetben azonban közel sem ható összeg évről évre növekszik, ilyen egyszerű a dolog. Akadnak Az általában nem probléma, nehezebb sorban elő emberek, hogy tudunk-e segélyt adni. A akik kiváltják a gyógyszert, de probléma inkább az, hogy a be- amikor hazamennek, otthon ezer- tegek nem mindig tudnak erről a nyi gond várja őket, köztük sú- lehetőségről. A cél az, hogy az lyos anyagi jellegű gondok. A orvosok, akik rendszerint köze- betegség következtében lecsók- lebbről is ismerik a betegeket, kent a kereset, s most gond, hogy szükség esetén maguk is hívják miből fizesse ki mondjuk a kór- fel a beteg figyelmét erre a lehe- házi ápolás költségét, vagy mi- tőségre, ne azt várják, hogy a bői tudnak holnap, holnapután beteg majd jön kérni, ha szük- megebédelni a gyerekek. Már- sége lesz rá. Dr. Resch Gyula, a pedig ilyen körülmények között paksi gondozóintézet vezetője meggyógyulni... például azt is figyeli a betegnél, Szerencsére nem túl sok az hogy milyen körülmények közt ilyen helyzetben lévő ember, de él, nincs-e anyagi gondja, s ha Van, s nem lehet figyelmen kívül van, maga javasolja, hogy kér- hagyni. Nem is feledkezünk meg jen segélyt. róluk. Böngészünk a nevek rengete­Kertai József, az SZTK egyik gében. Hegedűs István dunaföld- vezetője nyalábnyi aktaköteget vári termelőszövetkezeti tag 1000 vesz elő a fiókból. forintot kapott, öt gyermekének, — Tessék, ezek kaptak az idén s feleségének eltartásáról kell segélyt az SZTK-tól. gondoskodnia, így aztán a segély Megszámoljuk a neveket: hét- nagyon jól jött. száznál is több. Ez is orvosság. Csakhogy ez — Kik kaphatnak ilyen se- nem az orvosi recepteken szere­gélyt? pel. — Az alapelv az, hogy a tbc-s betegek, s azokat kell ilyen se­gélyezésben részesíteni, akik va­lamilyen oknál fogva nem tud­ják igénybe venni a társadalmi biztosítást. Például meg van ha­tározva, hogy bizonyos esetekben hány napi ingyenes kórházi ápo­lás jár. Ha ennél is hosszabb kórházi ápolás szükséges, fizet­nie kell, de erre képtelen, vagy rendkívül nagy megterhelést je­lentene a család részére, akkor például segély címén számoljuk el a kórházi költségeit. — Hogyan lehet igénybe venni a segélyt? — Ehhez mindenekelőtt a ke­zelő intézet javaslata szükséges. A javaslat, illetve kérelem be­érkezik hozzánk, itt hivatalos nyilvántartásba vesszük, s meg­nézzük, hogy adva vannak-* a segélyezés előírt feltételei. Ha igen, előterjesztjük a kérelmet egy bizottsághoz, amely a szak- szervezet és SZTK képviselőiből tevődik össze és kéthetenként ülésezik. Végül ez dönt a segély­ről. A döntés után három napon belül, kifizetésre kerül a segély. — Á segély összege? NEGYEDMILLIÓ — Csak e'gy félórám van. Ne haragudjon, két órakor vége a műszaknak, addig még sok min­dent kell csinálni. Meg aztán hogyan beszéljek én a brigád nevében? Levette szemüvegét, megtö­rölte a finom, szinte habkönnyű portól, szőke hajából is kirázott egy keveset, köhintett, aztán csak ráállt a beszélgetésre. — Nem is tudom mit mond­jak? Csináltunk néhány dolgot, de nem szeretnék dicsekedni. Gondolkozik egy kicsit Ma­gyar János, a dombóvári Fa­ipari Ktsz Gagarin brigádjának vezetője, aztán mosolyogva le­gyint: — Négy éve. 1959-ben alakult a brigád. Egy évvel később ha­tároztunk úgy, hogy csinálunk valamit, ami különb lesz a ré­ginél. Többen már ipari tanuló­ként is együtt dolgoztunk, is­mertük egymást, tudtuk, melyi­künk mire képes ... Nem tudták azonban a bri­gádnál feljebb. Néhány ember azon meditált, lehet-e szocialis­ta brigádot alakítani a kisipari szövetkezeteknél. Furcsán hang­zik ugye? Pedig Magyar János visszaemlékezése hí teles. Néha magunk is beleakadunk olyan gondolatba, hogy vajon a szö­vetkezeti vállalkozás alkalmas-e arra, hogy az emberek szocia­lista módon éljenek és dolgoz­zanak keretei között. — Később eldőlt a vita. Kör­levélben adták a szövetkezetek tudtára: szervezzenek szocia­lista brigádokat. Csakhát ezt a dolgot nem lehet valahol csu­pán elhatározni. Ezt a módot az embereknek maguknak kell választaniok — vélekedik Ma­gyar János. Ok maguk választották. S amikor megkapták az oklevelet, eleven cáfolatként álltak a aggályoskodók előtt. A formák, amelyeket nagyüzemekben is megtalálhatunk, a dombóvári ktsz-ben is megvannak. A há­rom alapkövetelményre itt is megtették a megfelelő vállalá­sokat. Most azonban tegyük ezt félre. Elégedjünk meg ennyivel: jó a vélemény a 13 tagú Gaga­rin szocialista brigádról. Van azonban egy, jóformán meg-- fogalmazatlan jelszavuk, ame­lyik körülbelül így hangzik: Nyergeljük meg a technikát. Vagyis, dolgozzunk holnap kor­szerűbben, eredményesebben, mint ma. Magyar János ezt mondja erről: — Amit a szocialista cím megtartásáért kezdett verseny­ben vállaltunk nem sok. Csak ennyi: Emeljük a termelés szín­vonalát, s az eddigieknél foko­zottabban segítsük szövetkeze­tünk problémáinak megoldását. Probléma persze bőven van. Az asztalosipar sokat fejlődött, de korántsem annyit, hogy lé­pést tartson a világszínvonallal. Fejlődését szemléletbeli problé­mák is nehezítik. Az öreg mes­terek között kerül olyan, aki azt mondja: A gyalu száz év múlva, is gyalu marad, s a leg­finomabb famunkát csak kézzel lehet végezni, a gépnek nincs érzéke hozzá ... — Közben nőnek a követel­mények. A kereskedelem ha­marosan kijelenti majd, hogy nem tart igényt a politúros bú­torokra. A poliészter — lakkos szekrények kellenek. Egy poliészter lakköntő gép viszont, ha külföldről hozzuk be, körülbelül 475 000 forintba kerül. És egy masina elegendő egy nagy bútorgyárnak is, ilyen kis helyre mint a dombó­vári szövetkezet felesleges. Va­lami azonban mégis' kell. — A szükség miatt határo­zott úgy a - brigádunk, hogy megcsináljuk a magunk lakk­öntőjét. Volt, aki kinevetett bennünket, de azért mi próbál­koztunk. A félkész anyagokkal tele zsúfolt csiszolóműhely egyik sarkából vályúalakú készít­ményt szed elő. Szeretettel le­porolja, magyarázza, milyen egyszerűen meg lehetne oldani a lakkozást és milyen olcsón. Az ő házilagos gépüket körül­belül 15—2Ö 000 forintért elő lehetne állítani. S a jelenlegi termelést akár a duplájára is emelhetnék a segítségével. — Van egy másik újításunk is, itt hever valahol a szemét­ben — kutat maga körül a bri­gádvezető. — Ezzel műhelyeink fűtését próbáljuk megoldani, A tűzoltóság ugyanis nagyon helyesen azt mondja: ilyen tűzveszélyes, helyen nem lehet hagyományos módon tüzelni. Ki vállalja a felelősséget az el­pusztuló értékekért, ha netalán tűz üt ki. Milliós értékek vál­hatnak .a tűz martalékává. Az a szemétből előkotort váz­lat az első újítás volt. Ezt azonban már meghaladta az idő, jobb, konszerűbb kell he­lyette. És már ez is elkészült. Egyelőre papíron, tervben van meg, de már így is látszik be­ötletekből lőle néhány érdekesség. Egye­bek között ez: Ha úgy építenék meg a fűtési rendszert, ahogy az a hagyományos légfűtésnél szokásos, a szövetkezetnek kö­zel negyedmillió forintjába ke­rülne. Ha viszont a Gagarin brigád elképzeléseit fogadják el a költségek alig haladják meg a 12 000 forintot. Gazdagok elképzelésben és ötletben ezek a fiatal brigád- tagok. Még abból is csinálnak valamit, amiről mások azt mondják, nem lehet használni semmire. Itt van például a há- romlabdás bútorfényezőgép. Újvári Jenő, a szövetkezet má­sik brigádvezetőjének újítása. Eredeti formájában nem vált be, sokat kínlódott vele az újí­tó is. A Dunaföldvári Műbútor­asztalos Ktsz-ben pedig félre­tették, hogy kár vele kínlódni. Hosszú, aggályoskodó vita után Magyar Jánosék vették át a kritikus gépet. Ök is kínlódtak vele. De áprilisban kipattant egy ötlet: alakítsák át egy lab­dáéra. Az elképzelést követte a. tett is. Miután semmiféle üzem nem vállalta, ők maguk, házi­lagosan fúrták át a 65 centi­méter hosszú vezetőcsövet és mára hibátlanul dolgozik az egylabdás fényező masina. De ezt Dunaföldvárott talán el sem hiszik. Erre vall, hogy ké­rés ellenére sem küldik el Dom­bóvárra az ő gépük alkatré­szét. Pedig Magyar Jánosék szí­vesen megcsinálnák, s aztán könnyebben, egyszerűbben dol­gozhatnának a most még ki­használatlanul heverő géppel. Próbáljunk meg summázni. A dombóvári Gagarin brigád nem számol íhindent. Nem említik a porelszívót és sok apróságról szót sem ejtenek Azt is csak halkan, szőrmentén említik, hogy eddig körülbelül 250 000 forint megtakarítást eredményezett a munkájuk és ma a korábbinál 30 százalékkal termelnek többet. És ezért nem is kérnek sokat. Nem vágynak megkülönböztetett helyzetre, csak egy kis elismerésre. Ez azt hiszem nem kerül sokba és munkáiuk után méltán meg is érdemlik. Szolnoki István Kova csapnak be VILLÁMOK? a Az újabb vizsgálatok bebizo­nyították, hogy a villámok — eltérően attól a régi megfigye­léstől, . amely szerint elsősorban a fák, a tornyok és általában a magas ■ építmények vonzzák őket, — gyakran az ilyen kiemelkedő „tereptárgyak” közvetlen köze­B. F. Távlati kép a szekszárdi borkombinátról lében is egyenest a talajba csap­nak be. Bencze Pál, a Magyar Tudo­mányos Akadémia soproni geo­fizikai laboratóriumának tudo­mányos munkatársa nemrég hozta nyilvánosságra magyará­zatát ennek a vonzóerőnek a mibenlétéről. Eszerint az ilyen esetek színhelyén a talaj fel­színén, vagy egészen kis mély­ségben mindig olyan rétegek ta­lálhatók. amelyeknek elektromos vezető' képessége lényesegesen jobb a környezetükénél. Ezt a véleményét a 'villám- csapásokról készült statisztikák is igazolják. iFoto.. Erb János.) V irágzik az őszike A Tolna megyei hegyi réte­ken és erdők aljában javában nyílik az őszi kikerics, népies ' nevén: őszike. A lila színű óriás hóvirághoz hasonló kikericcsel a klasszikus legenda szerint öreg férfit meg­fiatalító bájitalt készített egy- . óron Medea királynő. A szép­virágú növény mérges alkaloi­dákat tartalmazó hagymájából és magvából főleg köszvény elleni gyógyszert nyernek, drog­ja azonban, csak orvosi ellenőr- I zéssel használható. Hagymáját a ' virágzással egyidőben szedik íeL

Next

/
Oldalképek
Tartalom