Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-31 / 255. szám
1963. október 31. fOLSA MEGTE1 VEPŰJSAÖ Tíz hónap alatt hét év mulasztás Ki kapjon ruhát? —- Törvény-e a törvény? AMIT SZABAD... Kiss Ödön remegő térdekkel állt főnöke előtt és ijedten pa- kolgatta ác fiáin mögött egyik kezéből a másikba tízórais zacskóját, aminek tartalmát az imént vásárolta a sarki közértben. De jó lenne — gondolja — ha megjelenne egy jó tündér egy éhet fancaskutya formájában, hogy észrevétlen eltüntethetné bűnjelét. — Most már ugyan tnincegy... Észrevette a főnök, hogy leszaladt tízórait venni... Mindennek vége .. — Vedd tudomásul, í:cgy munkabér csak ledolgozott időre jár! Le fogom vonctin fizetésedtől’ Államunk nem fizethet fegyelcmrantó- kdt! Egy fillér sem eshet ki megdolgo- zatlanul! Akit én elkapok, az megkese- rülill! — De igazgató kartárs, én csak egy pi... — Semmi de! Végeztem! — Én' c. c7c egy pillanatra lé... — Mit mondtam, Ödön?! Tűnés! Ödön magába ros- kadtan ült le íróasztala mellé. Beletemetkezett munkájába. Közben arra gondolt, hogy főnöke mennyire magáénak tudja érezni közösségünk pénzét, és a jó gazda gondosságával sáfárkodik vele... Lesújtó gondolatok marcangolták. íme, a bizonyosság, hogy a -.ért nem tölthet ő be vezető szerepet, mivel a tudatosságnak ily magas fokát ő talán sohase fi fogja elérni. * Az udvaron felbúg a Warszawa majd nekilendülve eltűnik o kijáraton. — Látja Dönci? — hajol hozzá Nárcisz Melánia — a főnök Pestre megy, maszek ügyben, egyedül, a vállalati kocsivá, ... Pedig nincs is szabadságon! Neki lehet! — Nem látta a főnököt, Dönci? — kérdi Sajóné, a pénztáros. — Most ment el Pestre! Miért kérdi? — Húsért álltam neki sorba — súgja Sajóné. De most mit csináljak vele?... Leviszem a feleségének! — Mindezt munkaidő fiúi H? Sajóné nem válaszol, csak lekicsinylőén int és eltűnik. Ödön elővett egy ti1 pay írt... !í-n) n tél beállta előtt mintegy félmillió gyümölcsfa növényvédelmét végzik el megyénkben Matematikailag lehetetlen, hogy egy ember, huszonnégy órában huszonhatot dolgozzék, vagy csak egyáltalán ébren legyen. És mégis: Nagykónyiban az elmúlt tanévben a 192-es létszámú iskolában 2596 tanítási napot mulasztottak az iskolások. Mint szám is megdöbbentő ez, de méginkább az, ha arra gondolunk: mi mindent mulasztottak el a gyerekek, s mennyire lemaradott lehet szellemi színvonaluk azokhoz képest, akik rendszeresen nap mint nap megjelennek az órákon, elkészítik a házi feladatokat, elvégzik a gyakran nehéz, de hasznos iskolai munkát. És hogy a kép teljes legyen egészítsük ki az adatokat ezzel: az idén a tanévben 17 tanuló eddig 570 napot mulasztott, s még csak október Végén tartunk. Kik a mulasztók, miért hanyagolják el az iskolába járást? — Ezeket a korántsem könnyű problémákat kutattuk a minap Nagykónyiban. A kérdés első részére a válasz igen könnyű. Segített a válaszadásban Márta Katalin a közelmúltban Nagy- kónyiba került igazgató, Győri Terézia pedagógus és mint leghívebb tanúk, az osztálynaplók. Mit mondanak? Azt, hogy a mulasztásoknak több mint 90 százalékát a községben élő cigányszülők gyermekei követték el. Ismét annál a problémánál vagyunk tehát, ami nem csakNagy- kónyiban gond, hanem szinte országosan. Vagyis csinálni kell valamit a cigányakkal, mert lehetetlen eltűrni és elviselni, hogy továbbra is abban a szellemi tunyaságban és restségben éljenek, mint éltek szinte századokon át országhatárainkon belül. Elmaradásukat nem elsősorban a statisztika kedvéért kívánatos megszüntetni. Ez másodrendű dolog. Sokkal fontosabb ennél, hogy ezt a népcsoportot végre kiemeljük a régi világból, megismertessük vele az embernemesítő újat, s egyben ennek az újnak harcosaivá is neveljük a népcsoport tagjait. Amint az okokat boncolgattuk, sokfélével találkoztunk közöttük. Az első ilyen talán az, amiről már előbb röviden említés történt, a szellemi elmaradottság, a legkisebb kulturális igénynek is a hiánya. Ennek megszüntetése természetesen nevelési, tudatformálási probléma, de úgy érezzük, hogy a megszüntetéséhez segítségül kell hívnunk azokat a törvényeket is amelyek szabályozzák a tanköteles kor, s azt, miként kell a gyermeket iskolába járatni a szülőknek. Ezek a törvények előírják, hogyan járjon el a pedagógus, ha mulaszt a tanuló. Figyelmeztesse a szülőket írásban, kötelezze őket arra, hogy a gyermeket járassák iskolába. Nagykóriyiban figyelmeztetésekben nem volt hiány. Győri Terézia elmondotta, hogy már a tanév első heteiben küldték ki a figyelmeztetéseket, ezeknek azonban semmi eredménye nem volt. Sőt! Miután látták az egyébként hanyag szülök, hogy az íráson kívül semmi kellemetlenség nem éri őket, valósággal kinevették a tanítókat. A türelem fogyott, az írás pedig szaporodott. Ezek az írások azonban már arról szóltak, hogy meg kell büntetni azokat a szülőket, akik nem járatják rendszeresen gyermeküket iskolába. A papírok elmentek a járási tanács igazgatási osztályához. Onnan azonban vissza is kerültek azzal a megjegyzéssel, hogy „meg kell nevelni” a szóbanforgó egyéneket. És ennél a pontnál akaratlanul is felmerül két újabb kérdés. Az első ez: törvény-e a törvény, s kötelezően irja-e elő, hogy 16 éves korig a gyermeknek iskolába kell járnia, s azt a szülőt, aki nem tartja magát a törvényhez, meg kell büntetni? A másik: a törvény által előírt büntetés vajon nem a nevelés egyik, szigorúbb formája? Véleményem szerint igen. Az időben és jól alkalmazott pénzbüntetéssel meg lehet akadályozni súlyosabb cselekmények elkövetését isi A nagykónyi pedagógusok és a községi tanács végrehajtó bizottsága szinte tehetetlenül áll most már. Egyszerűen képtelenek megakadályozni. hogy a mulasztások száma növekedjen. Erről szól az a tény, amit már említettünk, s amelyik arról tudósít, hogy az eddig eltelt két hónap alatt már több mint másfél évnek megfelelő tanítási napot mulasztottak a község iskolájában. Próbálkoztak több módszerrel. Már odáig is eljutottak, hogy a családlátogatást végző üttörővezető rendőr kíséretében ment ki, hogy szavának nagyobb súlya legyen. Az eredmény: a látogatást követő napon mentek iskolába a gyerekek, aztán kezdődött a mulasztás elölről. Miért mulasztanak a nagykónyi cigánygyerekek? A szellemi igénytelenségről már szóltunk, ezt ne ismételjük el újfent. Arról viszont feltétlenül szólni kell, hogy szinte azonos előjellel ismétlődik meg a helyzetben az, ami még két évtizede jellemző volt a magyar lakosú falvakra is. A gyerekeket munkára fogják. A szülők dolgoznak, így aztán vagy magukkal viszik őket a határba, vagy pedig otthon tartják, mert vigyázni kell- a kisebbekre. Lehet, hogy ez így egy kicsit sántít, de a tömeges mulasztás valahogy ígv kezdő-, dött. Aztán a másik probléma: a községi tanács az arra rászorulókat támogatja, Huhát, cipőt vesz a gyerekeknek. A többi család, azt szeretné, ha ők is kapnának ilyen juttatást. Azzal érvelnek: adjon ruhát a tanács, akkor megy a gyerek iskolába. Pedig keresnek, csakhát a kereset sokszor elmegy borra, pálinkára. Nos. ez a valóságos helyzet, nem a szegénység nyomja agyon őket. Keserű szájízzel beszélnek á nagykónyi pedagógusok arról, ami a község iskolájában kialakult. Kicsit talán bele is fásultak már abba a szélmalomharcnak tűnő munkába, amit az iskolai fegyelem megszilárdításáért a rendszeres- iskolába járás meghonosításáért végeztek eddig nagyjából eredménytelenül. Csak biztatni lehet őket, s ehhez a bíztatáshoz még azt hozzátenni: a járási tanács alkalmazza csak a büntetést. A szülők dolgoznak a bírság behajtható. Szerezzenek érvényt a törvénynek, mert azt azért alkották, hogy neveljék segítségével az embereket. Szolnoki István Vállalatunk 1963. november 1-vel megkezdi a törköly bérfőzését Bejelentéseket elfogadunk a vállalat epreskerti telepén naponta 6 órától 17 óráig. Szekszárdi Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalat. (152) Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz segédmunkátokat, kőműveseket kubikosokat, festő- és mázolékat, villanyszerelőket, és ácsokat, vízvezeték- szerelőket és épületlakatosokat. Kereseti lehetőségek teljesítménytől függően: Kőműves 1300—2300 Ft Kubikos 1400—2200 Ft Segédmunkás 900—1600 Ft Festő és mázoló 1200—2100 Ft Ács 1400—2200 Ft Villanyszerelő 1300—2200 Ft V ízvezetékszerelő 1300—2200 Ft Épületlakatos 1300—1950 Ft Jelentkezni lehet Szekszárd Keselyűsi út 6 sz. valamint építésv ezietőségeken Tamási Vörös Hadsereg u. 32. Dombóvár, Erzsébet u. 134. Paks, Dózsa György u. 72, Bony- hád Gyár u. 2 szám alatt. (169) A legutóbbi felmérés szerint I Tolna megyében a házi kertekben és zártkertekben közel egymillió gyümölcsfa van. Ez idő szerint az árugyümölcsnek mintegy kilencven százalékát még a magántermelőktől vásárolják fel megyénkben. Ami a gyümölcs- termés mennyiségét illeti, az jóval kevesebb, mint ami lehetne. S ennek az a legfőbb oka, hogy a magántermelők évek óta elhanyagolják a növényvédelmet. Mezőgazdasági szakemberek kiszámították, hogy — közqpes termés esetén — 50—60 százalékkal magasabb lenne a gyümölcstermés megyénkben, ha a gazdák a szükséges növény- védelmi munkákat elvégeznék. Ebből kiindulva a tanácsi szervek és a tömegszervezetek már az idén is tettek erőfeszítéseket a zártkerti és szórvány-gyümölcsösök növényvédelmének szervezett elvégzésére. A növényvédelmi gépellátás az év harmadik negyedében örvendetesen javult, A földművesszövetkezetek — arra a célra, hogy a zártkertek és szórvány- gvümölcsösök növényvédelmét elvégezzék — . a közelmúltban nyolcvanhárom háti permetező- gépet és két nagyteljesítményű motoros permetezőt kaptak. De ígéret van arra, hogy még mintegy százötven növényvédelmi gép érkezik a földművesszövetkezetekhez a közeli hetekben. S mivel a gépellátás ilyen kedvezően alakult, minden feltétele biztosított annak, hogy a legnagyobb gyümölcstermő vidéken a tanácsok kötelezővé tegyék a gyümölcsfák növényvédelmének elvégzését, illetve elvégeztetését. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya, a MÉSZÖV illetékes vezetői, az érintett járási tanácsokkal egyetértésben ugyanis olyan határozatot, hoztak, hogy a most kezdődő gazdasági évben a paksi és szekszárdi járás egész területén, Tamásiban, Iregszem- csén, Dombóvárott, Simontornyán és Mórágyon kötelező a zártkertekben és szétszórtan lévő gyümölcsfák növényvédelmének elvégzése. A munkát az említett járásokban, illetve községekben a közeli napokban — a gyümölcsfák lombhullása után — megkezdik. A földművesszövetkezetek megyei szinten több mint száz növény- védelmi brigádot szerveztek és minden községben biztosítottak a védekezőszerek. Reális tehát az a számítás, hogy még a tél beállta előtt mintegy félmillió alma-, körte- és szilvafát részesítenek növényvédelemben megyénk községeiben. Itt IDÉNYRE TJT RUHÁT EGESZ ÉVBEN KÉSZRUHÁT Női szövetruhák 200 Ft-t5I 530 Ft-ig. (167) ...................................................................................................................................................Ilin,■Mimi,„I .......Apróhirdetések.... A z apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap— és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastaqon szedett szó kei azónak számít. A 44. *z. Építőipari Vál- lalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munkahelyekre tsz-tagokat szerződéssel, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. A vállalat a dolgozó kívánságára szerződést köt. Szállást, napi kétszeri étkezést, családfenntartóknak kulönélési díjat biztosítunk. Munkaruha, tanács-igazolás, tsztagoknak a tsz-vezetőségtől Igazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 13—15. (1) Sötét hálószobabútor, fehér konyhabútor, varrógép és fűrészporos kályha eladó. Szekszárd,, Pollák u. 60. (187) Tartós örömet szerezhet. Művészi kivitelű fényképpel! Családi, gyermek és arckép felvételeinket nesben is elkészítjük, portos, műszaki és felvételeket a megrem kívánságára és icl ✓á Haljuk. Fényszöv. szóid, Garay tér 8. szöv., Paks. Marx-tí Számológépek, összea gépek tsz-ek részére ranciával, készpénzért adók. Tel.: 336—845. GDRDOLö CSAPÁGY JAVÍTÁS RÖVID HATÁRIDŐRE Budapest VI., AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB JAVÍTÓÜZEME M"“ “• 28 Telefon: J15—724. 137)
