Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG löűn október Sok újdonság, érdekes események, író—olvasó találkozók az őszi megyei könyvhetek idején A könyvbarát-mozgalom szer­vei ebben az évben harmadszor rendezik meg az őszi megyei könyvheteket. Ennek jegyében október 1., és november 30-a kö­zött sok érdekes esemény lesz még a rrtegye községeiben. Az őszi megyei könyvhetek si­kerének .egyik záloga, hogy a földművesszövetkezeti könyves­boltok megfelelően felkészültek a várható nagy forgalomra. A rak­tárakat feltöltöttek, több mint kétmillió forint értékű szépiro­dalmi és szakirodalmi könyv van a falusi szövetkezeti boltokban Az őszi megyei könyvhetek tar­tama alatt — azon túl, hogy a bizományosok és a tömegszerve­zetek aktivistái házról házra ajánlják az olvasnivalót több érdekes esemény is lesz. Tíz köz­ségben tartanak a két hónap alatt könyvbemutatót. A könyv­kiállításokra ezúttal olyan kis községekben kerül sor, ahol az ünnepi könyvhét idején hasonló rendezvény nem volt. így például Bátaapátiban, Fácánkerten, Kop- pányszántón, Izményben. A könyvbemutató mindenütt vasár­nap lesz, felolvasással, illetve an- kéttal egybekötve. S szinte min­den községben lesz könyvtombo­lával egybekötött bál. Az immár hagyományos író— olvasó találkozók sem maradnak ki az őszi megyei könyvhetek gaz­dag programjából. Többek kö­zött Bihari Klára találkozik ol­vasóival Kölesden és Nagyszoko- lyon. A mezőgazdasági szakkönyv- írók közül pedig J. Horváth László és Füzesi Árpád látogat ei megyénkbe, akik a tamási járás kisebb községeiben tarta­nak amkébot. R. fi. f/j transzpor tőr ok Mind gyorsabb ütemben nőnek az építőipari beruházások, egyre több új létesítmény emelkedik Szekszárdon is. A korszerű épít­kezésekhez elengedhetetlenek a gépek. Sorra érkeznek a szek­szárdi építkezésekhez az új „segítők”. A képen a Zalaegerszeg­ről érkezett transzportőröket rakják ki a szekszárdi állomáson, ahonnan az építkezésekre szállítják azokat. (Tudósítónktól). I A napokban megkérdez­| ________£________ tűk Kelemen Z oltán KISZ-tanárelnököt, az 505-ös ipari iskolában, mikor in­dul az élet a mozgalomban, mi­lyen kilátások vannak az idei tanévre. Mosolyogva felelte, hogy ne tőle, hanem a tanulók­tól kérdezzük. Bántott a gon­dolái, hogy megbántottam eset­leg korai kérdésemmel, hiszen nemrég olvastuk a Népújságban, hogy megkezdődtek a beírások, majd az évnyitó is lezajlott. Másnap az iskola folyosóján megkérdeztem az egyik tanulót. — KISZ-tag vágyj fiam? — Az egész osztály az! — kaptam a rövid választ. Több reménytelen kísérlet után, hogy a tanulóktól bővebbet megtud­jak, az intézet egyik alapszerve- zeténeii titkárával sikerült be­szélnem. Tőle tudtam meg, hogy a nagylétszámú iskola KISZ- szervezete a jobb munka érde­kében alapszervezetekre oszlott, így külön alapszervezetet alkot­nak a mérőmúszergyár, a mező­gazdasági gépjavító, a komlói építővállalat, a bőrdíszmű és az iskola tanulói. Vidéken a vár­dombi és bonyhádi alapszerve­zet működik, a hozzánk tartozó fiódiskolában, Dombóvárott, Bonyhádon, Tamásiban, Pakson és Földváron szintén önálló alapszervezetek működnek. Az egészet összefogja és irányítja az anyaiskola KISZ-szervezete, a tanárelnök, csúcstitkár és az alapszervi titkárok vezetésével, ök alkotják a vezetőséget. A tanárok »közül — bár tőle telhetőén mindenki .segít —, leginkább Sásdi Csaba, a tanár­elnök segít legtöbbet. Nemrég jöttek meg egy KISZ-vezetői tá­Pezsgő, borból Schrott György oktatóval, ök, Dózsa P. János, Molnár Já­nos, Tóth István és Gerendái János mesterekkel igyekeznek a tanműhelyekben a KISZ-munkáít széppé és eredményessé tenni. Az ő odaadó munkájuknak köszönhető, hogy a tanév meg­indítása után, alig egy hétre, már a mezőgazdasági gépjavító és a komlói tanműhely alap- szervezete megtartotta ünnepé­lyes alakuló ülését, melyen a tagok várakozáson felüli létszám­ban jelentek meg. | A szép és kulturált műsor, az évi feladatok és az oktatók igyekezete arra enged következtetni, hogy itt komoly tevékenységgel találkozunk az év folyamán. A helyi iparosok szerdán, a többi alapszervezetek még e héten megtartják alakuló üléseiket. Arra a kérdésemre, hogy mi­lyen tanulási, fejlődési lehető­ségek vannak a mozgalomban, már Kelemen Zoltán adott vá­laszt. A különböző szakkörökön kí­vül, ahol a tanulóit szakmai fejlődésüket biztosíthatják, ko­moly politikai képzés is folyik. Meghívott előadók tartanak majd a tanulóknak előadást politikai kérdésekről. Ezeket mindig élénk vita szokta kö­vetni. A jól bevált KISZ- próbarendszer is a tanulók világ­nézeti és erkölcsi fejlődését teszi A modernség, mini ideál EGYIK FOLYÓIRATUNKBAN neves koreográfusunk Eck Imre tiltakozott az ellen, hogy egyik színházi kritikusunk kegyetlen vonást fedezett fel arcán, s szin­te ördögi képet festett róla, mint modem emberről, aki a klasszi­kus balettet Magyarországon mo­dernné varázsolja. Tiltakozott, éppen a modernség védelmében, s azt írta, túl kell legyünk ma már azon, hogy a modernséget, annak képviselőit morbid, ördögi vonásokkal képzeljük el, mert ez csak azokat jellemzi, akik mo- derneskednek, akik lejáratják az igazi modernséget. Tiltakozott az ellen, hogy a köztudatban ilyes­mit erősítsenek meg, helyesbített, mert a modernség egyszerű, tar­talmas, valódi érték, nem talmi, különben hogyan lehetne kor­szerű. Sok vitára ad okot a fogalom tisztázása s mennyi tisztulás keil ahhoz, hogy ebben a fontos kér­désben elfogadható válasz szüles­sem, amely legalább megközelítő­leg összefoglalja magában a vé­leményeket. Mi is a modernség, kit, mit tartunk modernnek? Nem árt tisztázni a kérdést, hiszen a mai kor embere nem is mindig modem, azaz nem mindig kor­szerű .... Néha vitázunk ezen szűkebb körben, barátokkal de mire ju­tunk ezeken a vitákon? Ez leg­inkább lemérhető gyermekeinken, akik az otthon hallott vélemé­nyekkel indulnak iskolába. Ezért látogattam el a Garay Gimnázi­umba. Póla Károly fiatal tanár, a harmadik á-ban osztályfőnök. Vele beszélgettem, mert osztályá­nak tagjai jövőre már érettségiz­nek, kilépnek az életbe. Szemé­lyi igazolványuk máris van, de akkorra, legalábbis jogilag, nagy­korúak is lesznek. Az érettségi birtokában úgy lépnek ki majd az életbe, hogy jogaik vannak, ítéletük lesz, kritizálni fognak. De vajon hogyan, milyen hang­súllyal mondják majd rájuk, hogy mai fiatalok? Legyintenek-e hoz­zá, vagy elismerhetik-e a felnőt­tek, hogy igen és csakugyan iga­zán modern, mai fiatalok? Van-e álláspontjuk, véleményük, tisz­tában vannak-e a maisággal. Elismerem, éppen a fentebbi pél­dák alapján, hogy magas a mér­ce. Póla Károllyal megbeszéljük, hogy legközelebbi osztályfőnöki óráját erre a témára áldozza. De mert mint mondja idegenek je­lenlétében bátortalan az osztálya, addig még irat a gyerekekkel villámdolgozatot, s azok alapján állítja össze az óra menetét. Nos láttam a dolgozatokat, vé­gighallgattam az órát. Ültem szemben a gyerekekkel, láttam, hogy feszeng az első padban egy szőke kislány. Az óra elején az­zal foglalkoztak: azonos-e az új­szerű a modernnel? Megállapí­tották, hogy nem, mert például van egy francia szobrász, aki hor­dódongákból állítja össze a szob­rait, vagyis alkotásai feltétlenül újszerűek. De nem modemek. Az egyik hozzászóló szerint azért nem. mert nem fejeznek ki sem­mit. . Jó, mondjuk ötös a felelet de amíg idáig eljutunk, hosszú méla csend feszengett mögöttünk. MI HÄT A MODERN? — kér­di a tanár. Csend. Aztán idéz egy dolgozatból. „Ismerek vala­kit aki motoron jár, használja a technika vívmányát, tehát mo­dem”. Vitára teszi a „tételt”. Va­laki jelentkezik és azt mondja, hogy az illető csak akkor mo­dern, ha meg is tudja javítani a motort Ettől ugyan legfeljebb jó mo­toros valaki, de nyilván nem ha­tározza meg az illető modernsé­gét. Szóba kerül egy másik dol­gozatból vett példa. Melyik csa­lád modem, amelyik kocsival rendelkezik, háztartást nem ve­zet kész és félkész ételt vásá­rol, többnyire vendéglőben étke­zik, gépesített a háztartása? Vagy a tsz-elnök családja, ahol hízót nevelnek, előre beszerzik a téli táplálékot, nincs gépesített ház­tartásuk, se kocsijuk? Hozzászó­lások: Az előbbiek feltétlenül mo­dernek, hiszen a modem techni­kát alkalmazzák. Ha a kocsijuk­kal még színházba is mennek, egészen modernek. Naiv ez a felfogás is. Kevesebb szavazatot kap a másik család, javukra csak azt írják, hogy a családfő modem munkát végez, a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság híve. Itt talán nyilvánvaló, hogy mennyire zűrzavaros ezeknek a diákoknak a modernségről hitt felfogása. Mert ezek a külső je­gyek nem kritériumok. A tsz-ei - nők modern ember, ha jól irá­nyítja a gazdaságot, nincs panasz emberi magatartására, — ak­kor is, ha hízót nevel és nincs autója. A gépesített háztartás a mi korunk jellemzője, de ez is nyilvánvaló, hogy nem a készétel­lel kerül az emberbe a modern kor szelleme, mint ahogy, — szintén idézett példa — nem tesz senkit modernné a tengerész- nadrág és az sem, ha úgy kö­szön a lányoknak az utcán: Sze­vasz Csibe! Az már inkább, ha sokoldalú, mindenhez hozzá tud szólni. Ezt főként a lányok állí­tották, s igazuk van ebben. Aztán Bán Zsuzsa jelentkezik, feszengve előadja, hogy az absztrakt festészetet sokan mo­demnek tartják, pedig nem az. Miért? Nem tudja megmondani, azt válaszolja, hogy mert Csók is van olyan művész mint Picasso. Nincs önálló véleménye, ha lenne tudná, hogy elég meddő dolog a két művészt így szembeállitani, hisz Csók képein is sok az „el­vont” részlet, nem is lehet más­ként, viszont Picasso megfestette a fájdalmas realitású Vasalóasz- szonyt, és absztrakt fogalmazású Guernica-ban mennyi szerepe van ennek a módszernek! IRODALMI, ZENEI ÉLMÉ­NYEKRE nem hivatkozik senki, még filmre sem, pedig moziba sokszor járnak ők is. Végül is tanáruk irányításával felszínre kerül a kérdés, hogy le­válasszák a moderneskedést a lát­szatot a modernségről. Abban inár megállapodtak, hogy modern ember az, aki rendes, helytáll munkaterületén, társaságban ud­varias. A modernség látszata; ha valaki tengerész-nadrágot hord. eleven KISZ-élet i lehetővé. Hogy ez milyen ered­ményes volj, az bizonyltja, hogy intézetünk szellemi öttusa­csapata a dunántúli területi ver­senyen, félórás hármas holt­verseny után, a 14 csapat kö­zül a harmadik helyre került. A kultúrmunka lehetőségeit már Gacsályinéval, a kultúr- felelőssel beszéltem meg. Tőle tudtam meg, hogy a táncszak­kör. mely tavaly olyan szép eredményeket ért el, ismét mű- ködikj Az irodalmi színpad és a színjátszók, kik tavaly arany- és ezüstérmet hoztak' haza, szintén szervezkednek, s Miszlai és Kiss tanár elvtársak vezetésével meg­kezdik munkájukat. A József Attila olvasómozgalom is fejlő­dik. Tavaly körülbelül 800 ta­nuló vett részt. Idén még na­gyobb létszámra enged követ­keztetni az eddig jelentkezette»'! száma. A választott olvasmányo­kon lemérhető, hogy nemcsak létszámban, hanem ízlésben, igényben is fejlődnek. így vál­nak a kiszesek kulturált, olva­sott szakmunkásokká. | A sportlehetőségeket Ambrus testnevelő tanár tárja elénk, aki Kárpáti elvtárssal azon fáradozik, hogy a fiatalo­kat edzett, egészséges, bátor, helytálló fiatalokká nevelje, hogy hazájuk szolgálatában és védel­mében bárhol helyt tudjanak állni. Viszmeg Lajos, az igazgató he­kde „belül olyan mint a sötét éj­szaka”. A feleletekből, ha csírájában is, de kitetszik egy lényeges do­log. Ezek a gyerekek, mintha csak sejtenék, hogy kit illik mo­dern embernek tartani. Azt mondják a „rendest”. A lányok J felruházzák, ideális tulajdonsá­lyettese ismertette, hogy hányt » üúk ezen™*^er KISZ-tag tanul még iskolai évei tget adaak alatt tovább, levelező úton kü-ttem. “ ° m,adern embe^' lönbözó iskolákban A szak-íaz lde£Ű’ olyan aklt eszmenykép­lonbozo iskolákban. A szak ♦ tekintenek, olyan akivel elé­munkas-bizonyítvány megszerző-a lajlyok is Problemati- se után pedig még többen je fk kérdés, hogy járhat-e temp- lentkeznek .tanulni. Többeni is-tomba A ’többség ezt lényegte­met visszajöttek intézetünkhöz,!, , . ti d? mᣠmint uktaWk. tanárok.*1 Pedlghát az embert modernné, ®k a ,1.®azl mozgato1' Jhaladó, vagyis korszerű világné­Iskolánk tanulói a varos es teszi, s az, hogy mennyiben megye területen ígéri sok taisa-^^ aszerint, mennyire tud megfe- dalmi munkát vegeztek. Sz.lve~Tlelni a kor által igényelt ember- sen csináltak es mindig DUSZ“X típusnak. Az a modern művészet, kék arra, hogy masoknak segit-4ame|y^ megismerni a kort, hettek. Legnagyobb a készülődéstaz embert, öntudatra ébreszt, az 1964 65. jubileumi évre.4gondolkodásra késztet, segíti vi­Minden téren megkezdődtek már az előkészületek, hogy a jubileumi évet, hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulóját, mél­tón megünnepelhessük. Az amatőr filmstúdió ►lágnézetünk kialakulását. Közbe kellett szólnom. — Beszéljünk első személyben ►a modernségről. Mert mindez, amit elmondtak »úgy hangzott, mint egy harmadik, _______________________________italán éppen a felnőttek világának t agjai akarnak erről kroniká-Xa rádiónak, az újságoknak, vagy jukbán beszámolni. Így ők isjmég inkább az államnak az ál­szervesen bekapcsolódnak tt Jl ás pontja. Mintha nekik nem is KISZ-életbe. azt még vonzóbbá*lenne véleményük téve. Egyben dokumentálják azX, Sajnos ónálló véleményük nem intézetnél folyó mozgalmi mun-Jderült ki később sem Érdekes, kát. Egy olyan intézménynél,Xhogy keveset tudnak a ahol mindenki ennyire szívén♦rnodern,segro1; , ... viseli az ifjúság sorsát, ahol at Az óra végén osztálvfonokuk KISZ-szervezet mindenkinek eny- h°gy ,a tómat nyire szívügye, és ahol a veze-4f<?lytat.Jakf *e} is. nagyon szuk- tés ilyen jó kezekben van, ‘s foglalkozni az iskolában az eddigi eredmények sem le-|a ^A d* hetnek a véletlen művei és ezj^daf^^a k?d J?‘^nk; d* biztosítéka munkának. továbbra is a jó. (ki) ►azt az eredményt várjuk, hogy 'gondolkozzanak a fiatalok. Bencze Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom