Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. október 33. A mázon mesterek utódai... Látogatás a Bonyhádi Zománcgyárban Eredeti tervünk az volt, hogy vé­gig kísérjük az idény útját vala­mennyi munkafá­zison és így pró­bálunk képet adni arról a munkáról, amely a Bonyhádi Zománcgyárban fo­lyik. Bőséges vá­logatási lehetősé­günk is volt, hi­szen még felsorol­ni is sok, hány fé­le edény kapja itt meg végső formá­ját. Különböző nagyságú és mé­retű fazekak, lá­bosok, konyhai szűrők, kannafede­lek és más rendel­tetésű edények so­rakoznak már az előkészítőben. Vi­szont épp ez a sokféleség volt az ami keresztül húz­ta tervünket, hi­szen a későbbi munkafolyamatok Fazék-oszlopok tövében folyik az egyengetés. során más ga. Látszólagos — mondom — munkadarabbal találkoztunk a mert egy kis figyelés után a kemencénél, megint mással a szemlélő észreveheti, hogy min- gránitozóknál. den szinte óramű pontossággal Szakértő kalauzolása nélkül a kerüli ki, szolgálja ki egymást, járatlan idegen ugyancsak nehe- Az edények belső erezését a zen igazodna el az előkészítőben, gránitozást végzők adják meg. a hatalmas csarnokban, vagy a Innen a toló állványokon a ke- készáruraktárban. Érthető ez, hi- mencékhez vándorolnak az edé- szen utólagos számolás szerint — nyék, amelyeket óvatosan raknak az éves tervet elosztottuk a mun- fel az égető szerszámra, hogy kanapok számával., a?,t pedig, a aztán betolják azt a kemencék műszakok számával — kiderült, kitárulkozó ajtaján. A vörös iz- hogy egy-egy műszakban több zásból hőség csap felénk, 850 Cél­T’1 " »eTttV »ä.w * - . tot, nehogy fennakadás legyen Happnéék brigádjánál, vagy va­lahol nehogy összetorlódjon a munka. Erős figyelemmegosztást kíván ez a munka és mi is csak úgy szegődhetünk nyomába, hogy nem tartjuk addig fel, amíg utasításait ki nem adja. Egy-egy mondattal jellemzi a különböző helyeken folyó munkát, mindenre világos áttekinthető választ ad. Hamaro­san otthonosabban érezzük ma­gunkat és úgy tudunk lavírozni a jövő-menő állványerdők között, hogy nem akadályozzuk a mun­kát. Németh Lajos egy-egy alkalom­mal magunkra hagy, addig míg elsiet a csarnok egy másik részé­be, ahonnan integetnek feléje, mert tanácsot kell adnia, vagy éppen utasítást, hogy hogyan csi­nálják tovább. Ezeket a szünete­ket használjuk fel arra, hogy ki­nézzük magunknak a legmegfele­lőbb helyet és beállítást arra, hogy fényképezzünk. Villan a vaku fénye és egy-egy munka­fázist már meg is örökítettünk. Fenséges, de egyúttal félelme­tes látvány, amikor kitárulnak a kemencék ajtajai. A fehéres-vörö­ses izzást talán csak a színes fotó tudná megközelítő élethűséggel visszaadni. Ennek a munkának a gondos szemügyrevevése minket is ugyan­csak igénybe vesz, hiszen utcai öltözetben vagyunk. Érthető, hogy csurog rólunk az izzadság, hiszen azokon is gyöngyözik a veríték, akik már megszokták ezt a munkát és félmeztelenre vetkőzve sürgölődnek a kemencék körül. Ahogy letisztul az első benyo­mások szinte kaotikus képe, előt­tünk is világossá lesz a gyors, beidegzett mozdulatok munka­ritmusa. Lassan a zajok is elvá­laszthatlak lesznek egymástól, pontosan tudjuk már, mi honnan ered. Az az éles csikorgás a ke­mencék felől jön felénk, míg az egyenletes kopácsolás az előké­szítőből hallatszik, de mögülünk jön az a torn.oa csörömpölő hang a készáruraktárból. Amikor búcsúzkodva kilépünk a zajos csarnokból csend, sötét­ség és hűvös éjszaka ölel körül bennünket. Verssorok kavarognak bennem, amit Juhász Gyula ve­tett papírra amikor a munkáról A készáruraktárban már valósá­gos heggyé tornyosulnak az edé­nyek. írt: „Én őt dicsérem csak, az élet anyját...” Sokáig szótlanul ballagunk, szokatlan a csend. A hatalmas szögletes rácsú ablakokon felénk szórt kékes fények még sokáig kísérnek bennünket. Hamarosan átrobogunk a községen, útunkat alvó házak és pislákoló utcai lámpák fogják közre. Az egyik kirakatból zománcozott edények verik vissza reflektorunk fényét... Szöveg: Végh Miklós Fotó: Erb János „Zománc-fürdő”. mint két tonnányi edény zomán­cozását végzik el azt itt dolgo­zók. Hogy mégis lépésről lépésre követhettük a különböző munka- folyamatokat azt Német Lajos főművezető szakszerű kalauzolá­sának köszönhetjük. Látogatásunk első állomása az előkészítő. Hegesztők ívfénye vil­log, odébb Lukács Lajos és Pálos József az egvengetést végzik. A hegesztők a láb06 füleit erősítik az edényhez, az egyengetők mel­lett pedig fazék-oszlopok maga­sodnak, szűrő- és lábasfedő-hal- mok tornyosulnak. Ami itt folyik az a nyersáru utolsó munka­szakasza, ezután már a tényleges zománcozási munka fázisai kö­vetkeznek. A hatalmas csarnokba belépő első két benyomása bizonyára a kemencék felől áradó hőség és az edényekkel telerakott guruló áll­ványok látszólagos összevisszasá­sius fok meleg lehelete. Nem sokkal később újra megmutatja égető gyomrát a kemence és Baj- kad Andrásnak meg társainak ugyancsak óvatosan kell leszed­nie az égetett árut, ha nem akar­nak súlyos sebeket szerezni az izzó edényektől. Újra gördül az edényekkel megrakott állványzat és máris a készáruraktárban vagyunk, ahol már valóságos kis hegyekké tor­nyosulnak az edények. Innen már nem tudjuk nyomon követni az útjukat, mert csomagolás után már a boltokba, vagy még távo­labbra exportra külföldre ke­rülnek. Ottjártunkkor éppen az éjsza­kai műszakot találtuk munkában. Németh Lajos főművezető irányi tása alatt ilyenkor 76—80 embo; dolgozik és neki valamennyiükr gonddal kell lenni. Figyelemmel kell kísérnie valamennyi csopor­Leszedik az égetett árut. a 65. Az országos mezőgazdasági ki­állítás és vásár területén megkez­dődtek a jövő év őszén sorra ke­rülő kiállítás előkészületei. Szőke Mátyás, a gazdasági kiállítási iro­da igazgatója az előkészületekről, tervekről az alábbi tájékoztatást adta az MTI munkatársának. A kiállítás legfontosabb célki­tűzése, hogy a maga sajátos esz­közeivel elősegítse a mezőgazda­ság időszerű és távolabbi felada­tainak megoldását. Nemcsak az elméleti, tudományos eredménye­ket ismerteti majd, hanem első­sorban a már gyakorlatban is bevált élenjáró módszereket, kor­szerű eszközöket, s ezek alkal­mazási módját. Az egyik legfontosabb téma: a kenyér- és takarmánygabona ter­mesztése. Ezen belül jelentős he­lyet kap majd az üzem- és mun­kaszervezési bemutató. Jövőre egyébként, a tavalyitól eltérően, nem lesz önálló üzemszervezési pavilion, hanem az egyes terme­lési ágak keretében mutatják be az ezzel kapcsolatos anyagot. A másik fő téma: az állattartás tech­nológiája. A tavaly nagy sikert aratott baromfitenyésztési bemu­tatót csak kismértékben egészítik ki, a másik két fő állattenyész­tési ágnál viszont igen sok lesz az újdonság. A teljesen gépesített tehénistállóban együtt láthatják majd az érdeklődők az ország nagyüzemi tehenészeteiben alkal­mazott legjobb gépeket, berende­zéseket, eljárásokat. A fővárosban megnyílt a világ első autótérkép-kiállítása Újszerű kezdeményezéssel von­ta magára az európai, sőt az egész nemzetközi térképkiadó tes­tület figyelmét az Állami Föld­mérési és Térképészeti Hivatal. Első ízben Magyarországon ren­dezte meg az autótérkép-kiállí­tást. Az ötlet sikerére jellemző, hogy 56 ország 120 térképkiadója küldötte el a kiállításra az általa kiadott autótérképeket, így ez a kiállítás egyben a nemzetközi térképészet nagyarányú tapasz­talatcseréjévé válhat. A Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Dorottya utcai bemu­tatótermében rendezett autótér­kép-kiállítást kedden délelőtt Antos Zoltán, az ÁFTH elnöke nyitotta meg. Meglepd új adatok a szovjet falu „ipari forradalmáról” A Moszkvában nyilvánosságra hozott adatok szerint 1964-ben és 1965-ben a szovjet kolhozok (az eddig benyújtott megrendelések alapján) hárommilliárd új rubel értékű mezőgazdasági gépet vásá­rolnak. A szántás 98 százalékát, a vetés 97 százalékát, a gabonabe­takarítás 96 százalékát eddig is gépekkel végezték, s ezért érthe­tő, hogy az újonnan megrendelt gépek között elsősorban újszerű, tökéletesített, úgynevezett célgé­pek vannak. A szovjet ipar az idén körül­belül 600 féle mezőgazdasági gé­pet gyárt. Ezek közül különös ér­deklődésre tarthat számot a le* ! ningrádi Kirov-gyár K—700 már- • kájú univerzális traktora, amely ! egyaránt alkalmazható szántásra, boronálásra, tárcsázásra, vetésre, sorközi megmunkálásra, mélyta- laj-művelésre, szállításra, stb. A legtöbb új traktort fűthető, szel­lőztethető vezető-fülkével, két- I személyes, párnázott üléssel lát- i ják el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom