Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. október 32. A közlekedés „fehér vasárnapja“ Négy napig nem volt baleset a megyében Ha legutóbb a közlekedés „fe­kete vasárnapjáról’' irtunk eléggé szomorú mellékaöngével, akkor most annál nagyobb örömmel je­lenthetjük: megyénkben négy napon át, október 18-tól október 21-ig egyetlen közúti baleset sem történt. Mi lehet ennek az oka? Feltétlenül a jó megelőző tevé­kenység. S ebben feltétlenül meg kell emlékeznünk a közlekedési rend őreiről, akik éjt nappallá téve ellenőrzik, figyelmeztetik, alkalomadtán a súlyosabb esetek­ben bírságolják is az országutak figyelmetlen „vándorait”. Nyilvánvalóan részük van e balesetmentes időszak elérésében az utakon közlekedőknek is. Úgy látszik a számtalan figyelmez­tetés. néha büntetés is, de ugyan­akkor a sok szomorú példa, a sok közúti baleset hatására jobban vigyáznak, jobban betartják a szabályokat. . Az örömbe, amelyek a baleset­mentes négy napért érzünk, azon­ban egy kis üröm is vegyül, ami­kor olyanokat tapasztalunk, mint — a közlekedésrendésze ttől ka­pott tájékoztatás szerint — Tol­nán. Sokszor- a rendőrök, a köz­lekedők minden jóakarata ellené­re is megtörténhet a baleset, ha a normális körülményeket nem biztosítják az illetékesek. Tolnán is például még az egyik helyen le sem rakták a felbontott útsza­kaszon a köveket, mái másik he­lyen bontanak. A garmadában heverő köveket az amúgy is kes­keny utakon a teherkocsik az út közepére sodorják, s jön egy mo­toros, kész a baleset, mert az ilyen helyek kivilágításáról meg­feledkeztek. Intő példa lehetne pedig a tavalyi, hiszen legalább három baleset történt ebben a községben, amelyek mindegyiké­ben valamilyen Szerepet játszott az utak ilyen állapota. Amikor tehát örülünk, egyút­tal gondoljunk a még fokozottab elővigyázatra, hogy az elmúlt négy balesetmentes napot minél több hasonló kövesse. Nyárfák „versenye1' a gemenci erdőben A gemenci erdő egyik részét képező keselyüsi erdészkerület - ben nemeanyáríe országos Eájtá- uesze hasonlító kísérleti telepet hoztak létre csaknem tíz hektár­nyi területen. A telepen hét hyárfajta: olasz, hollandi, francia, továbbá a magyar Kopeczky-féle. valamint korai-, kései- és óriás- nyárfa termesztésével kísérletez­nek. Azt tanulmányozzák, hogy az egyes fajták milyen talaj* és művelést kívánnak, s melyek fej­lődnek jobban, melyeket gazda­ságosabb erdeinkben telepíteni. Az eddigi eredmények szerint az olasz nyárfa Ígér a legtöbbel, az a legmagasabb, a legvastagabb, s így á legtöbb fahoe&mot adja. A harmadéves olasz nyárfák át­mérője négy—öt centi méternyit növekedett meilmagaaságban egy év alatt a telepen. A keselyüsi kísérleti telepen nemsokára megkezdik a talaj­kémiai vizsgálatokait is. A vadá­szat befejezése után hatvan ta- lajszei vény-vizsgálja ti gödröt ás­nak földminta-vételhez. KIÁBRÁNDULÁS Az újítás ötletes, a módszer, már ami a szülök nevelését illeti, hatá­sos. Arról van ugyanis szó, hogy az egyik fővárosi általános iskolába a tanulók feleleteit magnóra veszik és szülői értekezleteken a feleleteket visszajátsszák. A mamák, a papák pedig eközben vagy pirulnak, vagy derülnek, vagy örülnek. De vajon mit szól ehhez az újításhoz a ta­nulóifjúság? Egyik ifjú barátom, aki nemrég kezdte az általános is­kola I. osztályát, mély megrendü­léssel közölte: úgy érzi, végképp ki fog ábrándulni az emberiségből. sz. p. — VEZETŐSÉG ÉS KÜLDÖTT- VÁLASZTÓ TAGGYŰLÉST TAR­TOTT hétfőn délután a Balassa János megyei kórház Vöröskereszt szervezete. A 230 tagot számláló szervezet 14 tagú vezetőséget vá­lasztott. A járási értekezleten 6 küldött képviseli a kórházi Vö­röskereszt-szervezet tagságát, ELŐRE ŰRHAJÓSOK! Franciaországban Marc Guz­man asszony 1908-ban százezer franko® alapítványt létesített an­nak a személynek a jutalmazásá­ra, aki elsőnek lép összeköttetés­be valamely más égitest lakóival, a Marson kívül. A díjat a tudo­mányos akadémiánál helyezte le­tétbe KILENC TANBRIGÁD épít fel Szekszárdin két 12 lakásos bér­házat. Az ipari tanulók szak­oktatóin kívül csupán néhány szakmunkás, s mindössze négy segédmunkás dolgozik az épít­kezésen. LOPÁSÉRT, CSALÁSÉRT HATHÓNAPI BÖRTÖN Dobos Dóra dombóvári lakos nem először áll már bíróság előtt. Háromszor volt csak szabálysér­tésért 15—20 napi elzárásra bün­tetve. Legutóbb lopásért ítélte el a bíróság ti hónapi szabadság- vesztésre. Dobos Dóra ezek után sem ta­nult, alig, bogy kiszabadult, ott folytatta ahol abbahagyta. Két alkalommal is lopott és a társa­dalmi tulajdon sérelmére csalt. A szekszárdi járásbíróság teg­nap tárgyalta az ügyét, bűnösnek mondotta ki és 6 hónapi szabad­ságvesztéssel sújtotta. AZ ÖSMAGYÁROK SZELLE­MI KULTÚRÁJÁRÓL hangzik el előadás a múzeumi hónap rendezvényeinek keretében, a szekszárdi TIT-klubban, 24-én, csütörtökön este. Az előadást dr. Diószegi Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa tartja. Csótány, a nemtelen magyar Az atyafi a kocsma közepén áll és vedel. Sörre bort, mert így tartja a mondás, és így parancsol­ja a koma szomja. Sörből volt ti­zenkettő. borból ez a hatodik po­hár. Az atyafi holtrészeg. Termé­szetes állapotában van ismét. Egyes, szavahihető tanúk állítása szerint életében kétszer látták józanon. Először, amikor egy kö­dös hajnalon meglátta a napvilá­got. Ez az állapota azonban nem sokáig tartott, mert — úgy mond­ják — (kételkedhetnék benne, de minek?) már az anyatejtől berú­gott. Másodszor, amikor rövid időre kivonta a rendőrség, majd pedig a bíróság a forgalomból. Közérthetőbben, becsukták. Azóta is fűnek, fának panaszolja, hogy: „Uram! Nekem ezzel a rendszer­rel számolni valóm van. Engem ez a rendszer becsukott, bebör­tönzött, megalázott és meggyalá­zott!” Ami igaz, igaz, tényleg be­csukták. Liliomtiprásért. Ez idő alatt józan volt, de csak börtönélete utolsó napjának utolsó percéig, mert első útja a kocsmába vezetett, ahonnan az­tán gajdolva indult a vasútállo­másra. hogy hazaszállíttassa ma­gát szülőfalujába, az ottaniak, és családja legnagyobb rémületére. Két józanságát minden bizonnyal nem fogja követni harmadik, ha­csak megint nem kerül valami konfliktusba a törvénnyel, s a rendszer meg nem sértődik any- nyira. hogy a sértést némi kény­szerpihenővel jutalmazza. Most áll a kocsma közepén és vedel. Holtrészeg és szónokol. Hallgatósága un, hiszen eem egyedüli a bicskanyitogató homo­ki borok kedvelésében, s hallga­tónak. köréje kénytelenek sereg­iem azok is, akiket csak a pilla­natnyi szomj hajtott be egy po­hár sörre. Hallgatják, s vau, aki azért veszi ellenvetés nélkül tu­domásul, amit mond, mert ködös fejével hinni talál neki, mások meg inkább nem szólnak, mert ha szólnának, abbal szóváltás len­ne, aztán a végén Csótányt meg kellene pofozni. így hát Csótány — mert ez a ragadványneve — zavartalanul óbégathatja monda­ni való jár. — Nekem egy manusz se pré­dikáljon. Édesapám, én tudom, hogy mi a meló. Tizenkét órát güriztem máma is egyfolytában, zsákolás, lapátolás, nekem az egyremegy. £n tudom, hogy mi a meló. De azért nem kell kétségbe esni, van a Janinak esze (ez a Ja­ni önmaga, a Csótány csúfnevet szégyeüi, s ökölre menni képes, ha valaki szemébe mondja). A janit nem « falvédőről akasztot­ták le. Izgat engem, hogy meny­nyi folyik a vetőgépből? Ahon­nan meg továbbmentünk, a ma­gasságot atyaúristen se tudja megmondani, milyen volt a me­ló. A kapával se kell minden gazt kxkapargálni. zöldre fékeiért, haha, van a Janinak esze. Én mélázok, édesapáim. De milyen rendszer ez?! Ott ülnek a tanácson az urak. csak irkafirkáinak egész nap. Az a Súbikszolt baj szú becsinálna, ha ráadnának egy zstdőzsáksá A kis­asszonyok meg, piha, ilyenek. Ir- kafirkálnak. Aztán minden hónap végén felmarkolják a nagy lóvét. Igazság ez? Többet kap némelyik, mint én. Miért? Az irkafirkáért? Ez az igazság? Ez a demokrácia? Közben bevetődik valami kó­bor cigány és egy nyűtt citerából hangokat csal elő. Csótány elhall­gat, majd minden átmenet nélkül üvöltve, és könnyfakasztó hamis­sággal közli a vendégsereggel, hogy „Csak egy kislány van a vi­lágon...” Mindenki tudomásul ve­szi, ellenvetése senkinek sincs. S amíg a nóta tart, meséljünk to­vább történetünk abszolúte nega­tív hőséről. Egy dologért az egész falu, ko­rántsem megtisztelő, de valóságos csodálattal néz Csótányra, ö ugyanis úgy megúszta a de­mokrácia immáron húsz eszten­dejét, hogy az ábécében még az á betűig sem jutott el. Márpedig rajta kívül nincs a környéken analfabéta, hiszen azokat beírat­ták tanfolyamra, aki járt már va­lamennyit az elemiből, annak vé­geznie kellett mind a nyolc osz­tállyal, akinek pedig arról is volt bizonyítványa, beültették valame­lyik gimnázium padjába. De so­kan káromkodtak akkor miatta, és ugyanannyian hálásak ma ér­te. Csótány megmaradt magá­nyosnak. Mondanám, hogy magá­nyos bölénynek, de a cmgár. ma- dárfejü, viszonylagos emberi for­mát öltött szerencsétlenségre túl­zás hemme a bölény elnevezés. JUlkar- adj/ik át MJuLdlttíitnek ? Joggal kérdezik a nagykó- nyiak: „Mikor adják át rendel­tetésének a presszós kisvendég­lőt, amelynek építési határide­je — a néhány meghosszabbí­tást is beleszámítva — lejárt?” Az építést kivitelező lreg- szemcsei Építőipari Ktsz (azóta a tamási ktsz-szel egyesült), au­gusztus 20-i határidőre vállalta a munka elvégzését. A határidő egy hónappal kitolódott, s ké­séssel, szeptember 15-ével meg­történt ugyan a kisvendéglő műszaki átadása. Megnyitni azért nem lehetett, mivel né­hány „apróságról”, a víz bizto­sításáról és a WC építéséről nem gondoskodtak. A félmillió forintos beruhá­zással épült kisvendéglő meg­nyitását jogosan sürgetik a ■nagykónyiak. Szeretnének vég­re már szórakozni is abban a kisvendéglőben, amelynek fel­építésében 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. (P. M.) — A HAZAFIAS NÉPFRONT KÖZSÉGI BIZOTTSÁGA rende­zésében Gyömkön a kultúrházban előadást tartottak. J. Horváth László állattenyésztési szakkönyv írója és Füzessy Árpád grafikus voltak az előadók. J. Horváth László előadásával párhuzamosan a grafikus szemléltette az el­mondottakat. Az előadás után több kérdés és hozzászólás hang­zott el — írja levelébe» Dobó László tanácstag. Másodszor virágzó szilvá­éi szederfa Sióagárdon A hosszantartó ősz következ­tében másodszor is virágba bo­rult a szilva- és a szederfa Séó- agárdon. A Petőfi utca 22. szám alatt Szilágyi Istvánék portáján lehettünk szemtanúi ennek a ritka látványnak. A szilvafán nem­csak virágokat lehet lábti, ha­nem egyre több, most még csak borsó nagyságú szilvát is, ame­lyek a másodvvrágzás után fej­lődtek ki. Ugyanitt a szederfa *s a másodszori virágzás teljes pompájába öltözött. A Palánki Mezőgazdasági Tech­nikum udvarán is hasonló lát­vány gyönyörködteti az arra- járókat. Napok óta virágtól fe­hér a szilvája. Nagy Ákos levelező Csótány analfabéta, az maradt, és az is marad, amíg csak fel nem fektetik a Szent Mihály lovára. Mert Csótány ebben következe­tes. Buta akar maradni és buta is marad. Mert minek neki az az ir­kafirka, ami haszontalan, mihasz­na, amivel csak a kenyeret lopja a súbikszolt bajszú, meg a kis­asszonyok az ondolált fejükkel. Csótány nem ír. Csótány nem ol­vas. Nem azért, mert Csótány egy magyar nemes. Csótány csu­pán egy nemtelen magyar. És Csótány szidja az irodistákat. Fennhangon, holtrészegen és sült- bután. És most az kellene, hogy min­denki ítélje el, bélyegezze meg Csótányt. Elítélésében és megbé­lyegzésében nincs is hiány, de azért mégsem annyira megérthe­tetlen figura az istenadta. Hát aki még a betűt sem ismeri, képes az egyáltalán megérteni, hogy a be­tű több, mint ákbmbákom, mint közönséges krikszkraksz? „...hadd tudja meg az a lány, meg a rendőrkapitány. Ki a le­gény a csárdában igazán!” — Csótány földhöz vág egy poharat, aztán pillanatokon belül kiderül, hogy nem ő az a bizonyos legény, akiről bizonyos lányoknak és bi­zonyos rendőrkapitányoknak is meg kell tudni egyet, s mást, mert úgy kivágják a kocsmából, hogy még egy istenáldja se tud ki­csúszni a száján. Másnap az atyafi a kocsma kö­zepén áll és vedel. Sörre bort, ■mert így tartja a mondás... s kez­dődik minden elölről. CSATÁRT CföRCT JEAN COCTEAU NAPLÓJA Jean Cocteau, a napokban el­hunyt kiváló és sokoldalú mű­vész naplót irt, melynek címe: „A befejezett múlt”. Tizenkét esztendő óta nap mint nap fel­jegyezte benyomásait azokról az emberekről, akikkel találkozott, kommentálta olvasmányait és minden gondolatát rögzítette. Cocteau a naplót haláig utáni közlésre szánta, PÉLDÁTLAN SZÍNÉSZI TELJESÍTMÉNY Miami Beach-ben egy gyilkos­nak 30 esztendeig sikerült elme­zavart színlelnie. Az amerikai Raff Florence úgy menekült meg a villamosszék túl. bogy teljes 311 esztendőt töltött az őrültek há­zában. Mivel ügye már elévült, szabadon bocsátották. HORGÁSZ-PBCH A brooklyni kikötőben. Michael Rampino egy napon furcsa cso­magot horgászott ki a tengerből. Először gyanakodva, nézegette, de csakhamar felderült az áb­rázata, amikor azt látta, hogy e csomag 100 dolláros bankjegyek­ből áll. Szám szerint 49 darab volt benne. Rampino haza- rohant, szeretetteljes gonddal megszáritgatta, és elvitte őket a legközelebbi bankba. Ott közöl­ték vele, hogy valamennyi — hamisítvány. — A Televízió műsora: 17.45: Hírek. 17.55: Kukkantó. 18.35: Harkály a wizen Az október 29-i nyílt tárgyalás vitafilmje. 19.05: Az orvos válaszol. A máj betegek életmódja. 19.15: Lebontott kerí­tések. Filmriport. 19.30: Tv-hír- adó. 19.45: Szép álmokat, gyere­kek! 19.55: Angyalok földje. Ma­gyar film. (14 éven felülieknek.) 21-25: Budapesti zenei hetek, 1903. 22.25: Hírek. Tv-híradó. Ködös, párás idő. Várható időjárás ma estig: ke­vés felhő. Sok helyen talaj menti fagy. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: általában 14—17 fok között, a tartósan ködös terüle­teken 10 fok körül. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága ét a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: P»tritt Ferenc Kisdia: a Népú{sáa Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Székszórd, Mártírok tere 15—1?, Telefon: Szerkesztőség: 20—TI Klodóhivotolt 20—10 KészCI a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca *6. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli ktrén Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi porta híva tolatnál és kézbesítőknél tton min da egy hónapra 19 F| Nw némt 38 9».

Next

/
Oldalképek
Tartalom