Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

8­\ 1963. sSeirteiffl&er I; Száz érés az önálló hazai kertészképzés A Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola tanácsának ünnepi ülésével kedden délelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémián megkezdődtek az önálló hazai kertészképzés száz éves fennállásának jubileumi ünnepségei. Részt vett az ünnep­ségen 15 külföldi intézmény kül­döttsége, közöttük a kertészeti tudományok neves tudósai. A jubileumi ünnepséget Loson- ezd Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg. A hazai kertészeti termelés ki­bontakozásáról és fejlődéséről szólva a miniszter megállapította: a felszabadulás utáni évek nem kedveztek ennek a termesztési ágnak, először az újonnan földhöz jutottak szakértelmének és anya­gi eszközeinek hiánya, később a hibás agrárpolitikai intézkedések miatt. 1958-tól kezdve azonban, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével együtt, megkezdő­dött a kertészeti termelés nagy­üzemi rekonstrukciója is. A me­zőgazdaságilag művelt területnek jelenleg mintegy tíz százalékát foglalják el a kertészeti kultúrák, s ezek adják a mezőgazdasági termelés teljes értékének körül­belül 30 százalékát. Az idén 120 000 hektáron termesztenek zöldséget, 206 000 hektáron sző­lőt, az ország gyümölcsfaállomá­nya kereken 90 millió, s jelentős a dísz- és gyógynövények területe. Kertészeti termelésünket azonban még tovább kell és lebgj,,bővíte­ni: indokolja ezt a növekvő ha­zai zöldség- és gyümölcs-fogyasz­tás, a városok területének és környékének, rendezése, parkosí­tása. a lakosság virágigénye, to­vábbá kedvező éghajlati és talaj- adottságaink hasznosítása, s vé­gül az export növelésének lehető­sége. A szükségletek fokozatos kielé­gítésére a második ötéves terv­ben 200 000 holdon telepítünk gyümölcsöt és szőlőt, s a távlati tervek szerint a kertészeti ter­melés területe a mostaninak két­szeresére növekszik. Színvonalá­ban is fejlesztenünk, kell azon­ban kertgazdálkodásumkat •— mondotta a miniszter. Ez nagy­részt a gépesítésen, öntözésen, kemizaláson, az új, értékeset* fajták bevezetésén múlik, de a fejlődés egyik legfontosabb té­nyezője: a jól képzett szakember. A földművelésügyi miniszter megnyitója után dr. Somos And­rás akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora mon­dott ünnepi beszédet a magyar kertészképzés száz éves fejlődé­séről. Dr. Somos András rektor be­széde után a társadalmi szervek, hazai és külföldi testvérintézmé­nyek képviselői köszöntötték a főiskolát. Ezután került sor a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola első díszdoktorainak avatására. A megtisztelő címmel nyolc kül­földi tudóst, valamint Mohácsi Mátyás nyugalmazott egyetemi tanárt tüntették ki. Szőnyi Mi­hály kertésznek, aki 1903-ban szerzett oklevelet gyémánté, hét 50 évvel ezelőtt végzet szakem­bernek pedig aranydiplomát ad­tak át. A jubileumi ünnepségen osz­tották ki első ízben a főiskola ta­nácsa által alapított Entz Fejenc emlékérmet, amellyel mint most is, ezentúl minden évben a ker­tészeti termelésben, kutatásban és oktatásban kiváló eredménye­ket elért szakembereket jutal­maznak. Kedden délután a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola díszterén ünnepélyesen leleplezték Entz Ferencnek, az 1848—49-es sza­badságharc neves orvosának, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítójának bronz mellszobrát. Lajos József szob­rászművész alkotását. Ezután került sor a „Kertészeti szakokta­tás 100 éves fejlődése” című ki­állítás, valamint a virágbemutató megnyitására a főiskola épületé­ben. (MTI) Négymillió hektoliter borra számítunk Idei bortermésünket a szakem-1 berek a múlt évinél lényegesen I többre, csaknem négymillió hek­toliterre becsülik. Felméréseik szerint a helyzet Bács megyében a legkedvezőbb. A múlt évinél mind mennyiségileg, mind minő­ségileg jobbnak ígérkezik a tei'- més Tokajhegyalján és a bada­csonyi borvidéken is. A boripar alaposan felkészült a termés fogadására. Az év utol­só negyedében együttesen 1 300 000 hektoliter, tehát az or­szág összes borpincéinek feltölté­séhez elegendő mennyiségű mus­tot és bort ■ szándékoznak felvá­sárolni. Az értékesítési szerző­dések kötése — időarányosan — éppen a tervnek megfelelően alakult, ami gyakorlatilag azt je­lenti, hogy már ezideig 400 000 mázsa szőlő és ugyanennyi hek­toliter must értékesítésére, illet­ve átvételére történt megállapo­dás a termelőkkel. Szőlőértékesí­tési szerződést a továbbiakban már nem is szándékoznak kötni. Kivételt képeznek azok a terme­lők, akik a szőlőértékesítési szer­ződést már szeptember 1. előtt megkötötték, de a vártnál jobb termés miatt az eredetileg terve­zettnél többet akarnak értékesí­teni. Velük pótszerződést kötnek, s a pótszerződésben értékesített szőlőért is a szabadpiaci árnál magasabb, rendes szerződéses árat fizetik. A borértékesítési szerződések kötésének végső ha­tárideje december 31. A termés szőlőként történő fel­vásárlása, illetve a szőlő minden szempontból előnyösebb nagyüze­mi, központi feldolgozása az idén minden eddiginél nagyobb ará­nyú lesz. A korszerűbb központi feldolgozással 50 000 hektoliter­rel több mustot nyernek, mintha ugyanazt a mennyiségű szőlőt a termelők maguk dolgoznák fel. 450 vasúti kocsi. 120 teherautó, s mintegy másfélszázezer hektoli­ter űrtartalmú hordó áll készen­létben a szállítások lebonyolítá­sához. A feldolgozó telepeken több új nagyteljesítményű auto­matikus. horizontál-prést állítot­tak üzembe. A feldolgozásnál messzemenően figyelembeves2ik a fogyasztók újszerű, világosabb színt, a szőlőből származó illat- és zamatanyagok fokozott meg­tartását követelő igényeit. (MTI). A határba vezető úton Ötvenhat falu romokban Folyik a mentés a földrengés sújtotta kasmiri völgyben Kezdődik a szarvasbőgés GEMENCBEN Az Európa-hírű gemenci erdők­ben hamarosan megkezdődik az év legizgalmasabb időszaka a szarvas­bőgés. Más években ilyenkor már javában tartott a szarvasbőgés, az idén azonban az időjárás késlel­teti. Az úgynevezett elő-bögés már megkezdődött, s megérkeztek az első külföldi vadászvendégek is. A gemenci vadgazdaság a szarvas­bőgés időszakára 15 külföldi va­dászt vár, akik főleg Nyugat- Németországból és Ausztriából ér­keznek. Az idén körülbelül 30 szarvasbika kerül kilövésre. Srinagar, (Reuter); Katonai, rendőri és polgári mentőosztagok, járják a romokat az indiai Kas­mír állambeli Srinagar közelé­ben, a kasmiri völgyben, ahol hétfőn helyi idő szerint 7 óra 10 perckor egy 40 másodpercig tartó igen heves földrengés 56 falut döntött romba. A halálos áldozatok száma megközelíti a százat. Ötszáz ember megsebe­sült. A kasmír völgyben a kedd­re virradó ^szakát százak töl­tötték a szabad ég alatt, újabb földrengéstől való félelmükben. Éjjel lámpákkal, fáklyákkal ta­karították a r-jmokaij « reggelre 73 holttestet hoztak félszínrei Kasmír a Fold szeizmikus öveze­tében fekszik, a földrengés nem ritka jelenség, de emberemíéike- zet óta ez volt ®t a legnagyobb ilyen katasztrófa. Negyedmilliárd forint a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíjára, szociális támogatására Előreláthatólag a diákok 85—90 százaléka részesül állami juttatásban Az 1963—64-es tanévben mint­egy 80 000-en tanulnak majd az egyetemeken, főiskolákon, s más felsőfokú tanintézetekben. Álla­munk ösztöndíj- és szociális jel­legű juttatások formájában ed­dig is jelentősen segítette a hall­gatókat. A nappali tagozatos hallgatók támogatására vonatkozó új ren­delkezés eredményeként tanul­mányi ösztöndíjak adományozá­sára és szociális támogatásra" ál­lamunk ezentúl a korábbinál évente körülbelül 120 millió fo­rinttal többet költ, s így az új oktatási évben már mintegy ne- gyedmilliárd forint jut a nappali tagozatok hallgatóinak. A tanulmányi ösztöndíjak el­osztásáról és a szociális jellegű támogatásról a felsőoktatási in­tézmény _»k szeptember közepén döntenek. Érdemes megjegyezni, hogy állami juttatásban eddig a nappali tagozatos hallgatók 65— 70 százaléka részesült. Ez az arány — előzetes számítások szerint — 85—90 százalékra emelkedik, s az 1963—64-es okta­tási éyben a 45 000—46 000 nap­pali tagozatos hallgató közül előreláthatólag 38 000—40 000-en kapnak valamilyen formában ál­lami támogatást. A most érvénybe lépett ren­delkezés alapján általános tanul­mányi ösztöndíjat kap minden hallgató, akinek átlageredménye legalább jó. Az ösztöndíj össze­gének alsó határa 100. felső ha­tára 300 forint. A kitűnő rendű­ek 300. a jelesek 250. a jók 150 forint ösztöndíjban részesülnek havonta. A jövőben körülbelül nyolc-tízszer annyian kapnak | népköztársasági tanulmányi ösz­töndíjat. mint eddig. Ennek két fokozata lesz. Az első fokozatot — havi 1000 forintot — azok a 2—4. évfolyamú hallgatók kap­hatják. akik az előző oktatási évben kitűnő tanulmányi ered- jnényt értek el. A második fo­kozat — havi 700 forint — azoknak a 2—4. évfolyamú hall­gatóknak adományozható, akik az előző tanévet legalább jeles eredménnyel végezték, s legalább egy tárgyból kimagasló tudást mutattak fel. A tanulmányi ■ ösztöndíj és a szociális támogatás egymástól ezentúl független. ,A szociális támogatás tonnái: diákottnoni, vagy kollégiumi elhelyezés, rend­szeres pénzbeli támogatás, ked­vezményes étkezés, valamin; rendkívüli segély. A szociális tá­mogatás mértéke :rz egy család­tagra jutó jövedelemtől függ. Ebből a szempontból a hallgató­kat három kategóriába sorolják. A diákotthonban lakó fiatalok az étkezésért és a teljes ellátáséit egységesen 200 forintot fizetnek havonta. (MTI) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Toinu megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Fe'elos kiadó- Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon? Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készöl a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40, Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetés? díj egy hónapra TS P| Index-szám* 25 í?ó9. Barackszüretkor (Endréd: latvan rajza.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom