Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-04 / 206. szám
4 fÖLÍÍS MEGYEI NEPÜJSía 1963. szeptember 4. A társadalmi ellenőrzés kiszélesítéséért A dombóvári és bonyhádi ankét tapasztalataiból Az elmúlt héten egymást követően Bonyhádion és Dombóvá- rott ankétot rendeztek a társadalmi ellenőrök részére. Az ankétokon részt vettek a községekben működő társadalmi ellenőrök, az ÁKF felügyelői, mint szaktanácsadók és a községi, illetve járási tanácsok képviselői. A tanácskozásokon a résztvevők felvetették a társadalmi ellenőrzés kiszélesítésének szükségességét. ugyanakkor arról is szó esett, hogy nincs szükség olyan társadalmi ellenőrökre, akik nem végeznek rendszeres ellenőrző munkát, tartózkodnak a népszerűtlen feladatoktól. Az ilyenektől be kell vonni a társadalmi ellenőri igazolványt. Másrészről a tanácsokkal és más társadalmi szervekkel való együttműködés kérdése vetődött fel. Szorosabbá kell tenni ezeket különösen a járási tanácsok kereskedelmi osztályának és a társadalmi ellenőrök kapcsolatát. A társadalmi ellenőrök például azt váriák. hogy vizsgálataikról beküldött bejegyzések megválaszolást nyerjenek, hogy milyen in- tézikedést foganatosítottak az illetékesek a felfedett, hiányosságok megszüntetésére. Szó esett arról is, hogy a társadalmi ellenőrök munkáját sokszor, akadályozza, a vállalatok ! és hivatalok meg nem értése, amikor is dolgozóikat nem engedik el erre a munkára. Például egy elkésett ellenőrzés is bizonyítja ennek az álláspontnak a helytelenségét. Dombóvá- rott jelzés érkezett, a társadalmi ellenőrökhöz arról, hogy az egyik italboltban Szalon sört árúsítanak Kinizsi sör címkéje alatt. Az ellenőrzés elmaradt, és nem lett bebizonyítva sem az az állítás, amelyik erről szólt, de nem kapott felmentést az az italbolt sem, amelyiket ezzel vádoltak. Az igaz. hogy ezen a napon az Ellenőrzéssel megbízott emberek 'kiesnek a közvetlen termelésből, de az is vitathatatlan, hogy egy-ecy ilyen vizsgálat során sokkal töbo formtet mentenek meg a népgazdaságnak, mint az esetleges egy napi munkájuk értéke. A tanácskozások azt is világosan igazolták, hogy a társadalmi ellenőröknek szükségük van szakmai továbbképzésre, hogy feladatukat minél jobban ellássák. Megállapodás is született arról, hogy a legközelebbi an- kéton az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársainak irányításával szakmai továbbképzést tartanaik, amelynek keretében a társadalmi ellenőrök megismerkednek. a különböző szabályzatokkal. illetve bővítik ismereteiket az ellenőrző munkában. Ehhez kapcsolódott az is. hogy mindkét ankét alkalmával, a társadalmi ellenőrök és az ÁKF felügyelők közös ellenőrzést, hajtottak végre azokban a kereskedelmi egységekben. amelyeket a társadalmi ellenőrök javasoltak. Például Bonyhádon négy egységet vizsgáltak meg közösen a bejelentések és a lakossági panaszok alapján, és a vizsgálat egy helyen szűkmerést, máshol pedig italmérési szabálytalanságot állapított meg. Dombóvárott a közös ellenőrzés egy része a tárasúlyok feltüntetésével foglalkozott, vagyis azzal, hogy a zöldséges és egyéb boltokban a mérlegre tett edények súlya a vásárló előtt fel van-e tüntetve. Ezenkívül a vizsgálat során szűkmérést állapítottak meg a dombóvári vasútállomás sönté- sében és ugyanitt jegyzőkönyvet vettek fel az ellenőrzés meghiúsításával kapcsolatos visszaélésről. M. M. Jubileumi év a Szekszárdi Közgazdasági Technikumban —, Szeptember 9-én. hétfőn négy SZÖVOSZ, négy Belker, egy pénzügyi tagozati osztály 1 kezdi meg esti levelezői tanulását Szekszárdon a Közgazdasági Technikumban. A kilenc osztály évnyitója különösen jelentős az előző évekhez viszonyítva. Ebben az oktatási évben ugyanis jubileumi évet ünnepel a technikum. Tíz éves a Közgazdasági Technikum SZÖVOSZ tagozati oktatás és vele a levelező oktatás is. 23. — A világon mindenki mindenkire hatással van, még akkor is. ha nem találkoznak naponta. Tulajdonképpen ezeknek a hatásoknak az összessége határozza meg az emberekhez való viszonyukat. — És te őt milyennek látod? — kérdezem Pétert. — Hm... egy konkrét eset: elvinnék két hétre tanulmányútra a Szovjetbe. Két hétig mindennap aludtejet adnának neki. reggel, délben, este, és aztán hazajövetele előtt azt mondanák neki, hogy reméljük, elégedett, mert két hétig mindennap költséges tejfelen tartottuk. Ö hazajönne, megkérdeznék tőle, no igazgató kartárs. milyen volt a koszt a keleti portyán? Ö azt mondaná, mindennap tejfel! — és nem lelkesedne. — Tisziessé- ges az benne, hogy ő maga is ugyanúgy hinné. — Mert barátom, az ilyen emberek mindaddig tisztességesek és hasznunkra is vannak, amíg hiszik, amit mondanak. A lényeg az, hogy ne mondják erősen és ne higgyék túlságosan, amire ők amúgy sem képesek. Az emberi szellem felszabadításáért folytatóit harci egységek derékhadába sorolható úgy. hogy harc közben a zsákmányul szerzett, felszabadult területből neki is jusson. Azaz saját szellemével táplálja saját szellemét! — De az újonnan fogyasztott étel íze olyan hatással legyen rá, hogy mindig másra és másra vágyjon. Egész pontosan: naponta olvasztani kell az agyáról a hájat. hogy könnyebben jusson szellemi lélegzethez... Péter tagoltan mondta, s minden gondolatra ivott a teából. Aztán nevetve abbahagyta a beszédet, mert megállapította, hogy én, mint okos harci taktikus, mindent felfalok előle, a hallgató és vendég jogán. Eljövetelemkor kifosztottam a könyvtárát, a legszebb versesköteteket rakta a hónom alá. Én restellem, hogy nekem a legismertebb magyar költőkön kívül egyetlen egy sincs. — Azok nem is kellenek — mondja Péter. — Azokat meg kell tanulni könyv nélkül, s továbbadni a .szellemfelszabadítás érdekében. — És te honnan szedted ezeket? — álmélkodom. — Egy néhányat loptam — mondja nevetve —. s a többivel megleptem magam kettős ünnepeken. VÉGH ANTAL: HOLNAP VASÁRNAP YTYYYYTTTTYYTTYTTYYYYYYYTTTYYYYTTTYTTYYYTTTYYTYY AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAáAAAAAUiAAAAAAAAAAiAAAAi — Neki esni, süket pók — biztat —, mert a művészetek között egy fikarcnyi különbség sincsen. Tökéletesen mindegy, hogy szobrot bámulsz, vagy verset böngészel. Mind eszme; csak más és más megjelenési formában. — Mivel most szobrokat nem láthatsz, s még csak a Lunától a Muskátli-presszóig terjedő sétányon sem vagy képes élő szobrokkal a szemedet kápráztatni, neki a verseknek! Péter elkísér az úton hazafelé Apám szegény, mostanáig várt. s csak az előbb ment el. Nem bírta ki, hogy egy nap ne lássa a tanító urat. A juhtanyáról gyalog jött be. Zsófi úgy ugrabugrál körülöttem. Biztosan szeretné, hogy vele is beszélgessek néha. Hát persze, micsoda újság az neki. hogy én tanító lettem. Éppen abban az iskolában, ahova ő is jár. Ha azt akarom, hogy Zsófi eltűnjön a szobából, csak annyit kell neki mondani, hogy: te szerelmes vagy! A szemeden látom! Ezzel — ha zavar, olvasás közben —, órákra el tudom riasztani magamtól. Fáradtan fekszem le. Eszmét és szerelmet álmodó, titkot és sóhajokat hozó álomra vágyom, amikben Klárikát láthatom. De jó, hogy nincs ébren mindig az ember, s vannak ábrándos képzelő álmai, amikből biztosan ébred, mert oly sok a munkánk és ha nem lenne szükség az ábrándozásra, ahhoz, hogy dolgozni tudjon az ember, minden unalmassá és együgyüvé válna, akár az élet. há tudnánk, hogy sosem lesz vége. Apám meghagyta, ha már ma este nem voltam otthon, holnap Péterrel menjünk ki hozzá. Ugy- látszik, nem mondott le róla, hogy a nyáron „tisztességes emberré” neveljen benpünket. Neveljen csak. ha kedve telik benne! Hiszen minket a szellem felszabadításáért vívott harci útról le nem téríthet senki! Reggel plenáris ülés a..Tejesköcsög” síkságon, a kert alatt, ahol anyám. Zsófi, meg én a tehenünket szoktuk legeltetni. A plenáris ülésre időben teljes a létszám. Jelen van Péter és itt vagyak én. Egy fatörzsön ülök, Péter nyoszolya híján háttal a fűre fekszik. Innen, a kertünkből, ameddig ellát a szem. mindenütt fű. Messze, egész balra a kanális, zsombékos beltengerekkel, s előttünk, ahol éppen az ég a földdel ér össze, szürkés fekete töltés, ott jár a vonat. Nyilván a szakkörök megszervezését tűzzük ki napirendi pontul — gondolom —, de Péter a vétó jogával ól, mert úgy vélekedik, azt meg kell még tárgyalni előbb a szuszogó atyánkfiával. — De ami kettőnkre tartozik! — s nem engedek belőle. — Mit tudod, hogy mi tartozik kettőnkre? — Az elvi részek! A versek kiválasztása! — Ne ugrálj, céltalanul, mint egy bazári majom, s ne rikácsolj ok nélkül, mint egy planétás papagály. Elvi dolgokról addig nem tárgyalunk, amíg nem látjuk, hogy mi a gyakorlati útja.. S különben is a versek össze- válogatása nemcsak a te — tegnapról mára szerzett osztályon- felüli. s európaszintű — hozzáértéseden múlik, hanem azt majd a szavalok egyéniségéhez kell mérni! — Megadom magam! — Micsoda vitézlő harcos vált belőled! — Különben is az első napirendi pont a 'befagyasztott nyomozás felhevítése. Vagy nem fontos? — Feltétel nélkül megadom magam! Péter jóízűen heverész s én is mellé telepszem. Köröttünk rikkant a zöld fű. néhol sárga virág van elhintve közte. (Folytatjuk) Talán felfigyeltek az újságolvasók egy néhány hete megjelent rövid ciltkre, amely arról szóit, hogy Angliában, a Public Record Office Levéltár kutatói kellemetlen iratcsomót küldtek Becsbe. ,az Osztrák Állami Levéltárba. Az okmányok azt bizonyítják, hogy báró Julius Jacob Haynau osztrák táborszernagy — angol kém volt. Vajon érdekesek-e még számunkra ezek a sárga papírok? Mondanak-e még nekünk valamit, érdemesek-e a figyelmünkre? Úgy gondoljuk, igen — hiszen Haynau a magyar történelemnek egyik legsötétebb, leggyűlöltebb figurája, akit egymást követő •nemzedékek megvetése és haragja sújt több mint egy évszázad óta, s akinek magyarországi vérengzéseiről történelmünk legfeketébb lapjain emlékezünk meg. Szükséges röviden áttekinteni ennek a hírhedt katonának életpályáját. Fiatalkorában császári tiszti kiképzést kapott, rövidesen — arisztokrata kapcsolatainak segítségével — törzstiszt, majd tábornok lett. Már korán híressé vált szigorúságával. A toborzott pa raszti legénységgel céltalanul ke- gyetlenkedetí. És rendkívüli volt a pénzéhsége. A napóleoni háborúkban, mint fiatal tiszt vett részt. Ott volt a szövetségesek párizsi bevonulásánál, az elsők között volt, aki a francia fórra„A császár hű szolgája V dalmárokon halálos ítélet végrehajtását követelte, a Szent Szövetség egyik „sarkalatos Ígéretének” ellenére. Később is részt vett minden császári hadjáratban, mint „a Habsburg-ház őszinte szolgája”. Becsben rendkívül nagyrabecsülték Haynau szolgálatait, kitűnő katonának tartották, aki sohasem habozik a „legcélravezetőbb” rendszabályokhoz folyamodni. ha „az osztrák uralkodóház érdekei ezt megkövetelik.” Amikor a múlt századi nagy szabadságmozgalmak előszele végigsöpört Európán. Haynau már nyugdíjban volt, de azonnal jelentkezett szolgálattételre. Tevékenységét ettől kezdve jól ismerjük. Mi magyarok is, s Európának még más részein is a népek. — például Olaszországban, ahol Brescia városának lerombolásával. a szabadságért harcoló nép, s a hős forradalmárok kíméletlen lemészárlásával méltán érdemelte ki a „bresciai hiéna” neveit. Bécsben. a Schwarzenberg-té- ren ott áll büszke lovasszobra; táborszemagyi uniformisban, hetyke tartással ül a lovon az „osztrák császári ház hűséges védője”, amint Széchenyi elnevezte: „a hosszúbajszű had- fő- és kényúr.” 'S most írásos bizonyítékok érkeztek Londonból arról, hogy a hős generális, a Habsburg-ház oszlopa, fizetett kém volt, megvásárolt ügynök, több mint egy évtizeden át. Mit bizonyítanak ezek az iratok? A bécsi Állami Levéltárnak, a Stactsarchívnak szűkszavú tájékoztatója, amelyet angol forrásból ismerünk, néhány részletet tartalmaz az okmányokból. Az első számlák Haynau olasz- országi működésének idejéből származnak. Keltezésük Prato és Brescia; egy Stephen nevű (ez feltehetőleg fedőnév) ügynök juttatta el őket Londonba. A számlák mindegyike 600 fontról szól. amelyet Haynau Stephentől „rendben és hiánytalanul átvett”. Egy, ugyancsak Bresciából küldött jelentés az osztrák császári hadak tüzérségének felszerelését írja le részletesen. A másikban azokat az ausztriai gyárakat nevezi meg. amelyekben a lövedékeket gyártják. Az iratok között van egy sürgető levél: Haynau 1848. február 12-én Klagenfurtból küldte Londonba, — „kérem az esedékes juttatás haladéktalan kiutalását a szokott párizsi címre”, ennyi áll a levélben. A következő okmányok — amennyire a tájékoztatóból meglehetett ítélni — nem tartalmaznak érdekes anyagot, főleg ma- gánjellegűek. De van közöttük egy, amelyik figyelemre méltó: Lady Malmbury nevű hölgyhöz írt levelének egy mondata. így hangzik: „A közeljövőben, ha a császár váratlan elhatározása nem keresztezi a vezérkar terveit. Walden helyett Magyarországra indulok.” Valóban. 1849-ben a császár az idegileg összeomlott Walden tábornok helyett Haynaut nevezte ki a magyar szabadságharc ellen küzdő osztrák sereg főparancsnokának. Magyarország „teljhatalmú császári megbízottjának” Nem szükséges részletesen szólni arról, mát művelt Haynau Magyarországon. A győzelmi mámorban tomboló reakció és a szabadságharc bukása felett örvendező ellenforradalom legvéresebb kezű hóhéra volt; ő végeztette ki a tizenhárom honvédtábornokot Aradnál; küldötte vérpadra a hazafiak százait, papokat. katonákat, liberális értelmi ségi éket, munkásokat; Haynau rendelte el a „parasztság féken- tartását” szolgáló csendőrség megszervezését; írta alá a várfogságra. bitóra küldött forradalmárok ítéleteit; személyes parancsára végezték ki Batthányi Lajos miniszterelnököt. Az okmányok között van néhány Magyarországról küldött jelentés is — ezek a forradalom elfojtására bevonult orosz cári hadseregre vonatkoznak. A levéltári jegyzék csak sommázva említi: „Jelentés Paszkievics herceg, lovassági tábornok hadseregéről... Beszámoló Kuprijanov lovassági tábornok hadtestének elhelyezkedéséről... Jelentés és helyszínrajz a Cseodajev tábornok és Rigyiger báró lovassági tábornok parancsnoksága alatt álló III. és IV. hadtest felszereléséről...” A címzett: lord Budley Stuart, Palmerston angol miniszterelnök egyik bizalmi embere. A Haynau-képen, amelyet a magyar történettudomány, a szabadságharc elfojtásában játszott szerepe alapján megrajzolt, ezek a bizonyítékok nem sokat változtatnak már; mindössze' — ha egyáltalán lehet még — néhánv sötétebb színt kevernek hozzá. De hűségesen tájékoztat arról, milyen emberekre támaszkodott a Habsburg-szoldateszka a népek szabadságvágyának. küzdelmeinek vérbefojtásakor. Tamas István
