Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

A MAGYAR'Sl'pCIA I T STA MUNKÁSPÁRT * MfGVfí 8Ü0TTSACA FfpMHyt! IANACS t «PJ A 'i# XIII. évfolyam, 228. szám. Aka 70 FILLER Vasárnap, 1963. szeptember 29. Közlemény a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 5* ülésszakáról Bukarest (MTI). Szeptember 26 —27-én zajlott le Bukarestben a magyar—román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybizott­ság 5. ülésszaka. A bizottság megelégedéssel álla­pította meg, hogy a két ország 1962. évi árucsereforgalmának vo_ lumene mintegy két- és félszerese volt az 1958. évinek. Ugyanakkor a bizottság tudo­másul vette a két ország tervhiva­tali szerveinek tárgyalásain »táv­lati tervek egyeztetése terén eddig elért eredményeket. Megállapította, hogy sikeresen fejlődik a műszaki-tudományos együttműködés is. Az ülésszak befejeztével készí­tett jegyzőkönyvet román részről Alexandru Birladeanu, a Román , Népköztársaság minisztertanácsá- na alelnöke, magyar részről pedig Apró Antal, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnök­helyettese írta alá. Az ülésszak munkálatai a ba­rátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A jegyzőkönyv aláírásakor a két küldöttség vezetője beszédet mondott. Alexandru Birladeanu megelégedéssel állapította még, hogy a két ország árucsereforgal­ma az előző ülésszak óta eltelt időben is emelkedett, s ugyanak­kor elmélyülték a műszaki—tudo­mányos kapcsolatok-is. Apró Antal beszédében a többi között ezeket mondotta: — Pártunk és kórmányunk hagy figyelmet és fontosságot tulajdo­nít a Román Népköztársasággal mind fokozottabb mértékben ki­alakított gazdasági együttműkö. désnek. A most aláírt jegyzőkönyv újabb fontos együttműködést irá­nyoz elő a gépiparban, a szer­számgépek, az orvosi műszerek gyártásában, a tartós fogyasztási cikkek szállításának növelésében, továbbá a gyógyszerek és a nö­vényvédőszerek gyártásában. — A fő figyelmet most a nép- gazdasági tervek egyeztetésére kí­vánjuk fordítani — folytatta Ap­ró Antal. — Mi úgy látjuk: elér­kezett az idő, hogy á közöttünk lévő kétoldalú „ együttműködést szervezettebbé tegyük. Megvan a lehetőség, hogy a két ország terv­hivatalai között a jegyzőkönyv alapján, most szervezettebb mun­ka induljon meg — jelentette ki beszédében Apró Antal. Fogadás Bukarestben Bukarest (MTI). A magyar—ro­mán gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottsági, ülésszaka alkalmából Kuti Jenő magyar nagykövet pénteken este foga­dást adott a bukaresti „Padurea Baneasa” étteremben. A mindvégig szívélyes légkör­ben lefolyt fogadáson jelen vol­tak a két küldöttség tagjai, Apró Antalnak, illetőleg Alexand­ru Birladeanunak a vezetésével. Nemcsak az objektív okokat kell figyelembe venni Az építőipar helyzetéről tárgyalt a megyei képviselőcsoport Szombaton Tolnán tanácsko­zott a megyei képviselőcsoport az építőipar helyzetéről. Az ülé­sen megjelent Benke Valéria is, a Központi Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesz­tője. Kaszás Imre, a képviselő- csoport elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd Imre József, a megyei tanács építési osztályá­nak főmérnöke tartott tájékozta­tót. Elmondotta, hogy a megye építőipara sok nehézséggel küzd. Az előkészítést nehezíti, hogy nincs megfelelő tervezői kapaci­tás. A tervezői kapacitás növelé­sére különféle intézkedéseket tet­tek: emelték a létszámot és bér­alapot biztosítottak külső szakem­berek, foglalkoztatásához. A ka­pacitás növelésével kapcsolatos az is, hogy korszerű irodaházat építenek a tervező iroda részére. Rendkívül sok nehézséggel küz­denek a megyében a kivitelező szervek is. Nagy a munkaerőván- dorlás: nem rendelkeznek meg­felelő mennyiségű építőanyaggal, különösen cementből mutatkozik hiány. Mindennek következtében jelentős a lemaradás a megye építőiparában. Az év első felé­ben mindenekelőtt a kemény tél. következtében maradtak el a tervtől. A lemaradást azonban nem sikerült pótolni a nyár vé­gére sem, s jelenleg egyre In­kább nyilvánvaló, hogy az ob­jektív okok mellett sok szubjek­tív ok is gátolja a tervteljesí­tést. Ugyanakkor örvendetes, hogy a lakásépítkezés terén viszonylag kisebb a lemaradás. Etéren jobban igyekeztek a megye építői, és remény van arra, hogy a kisebb lemara­dásokat pótolni tudják. PolTák Andor, a kisipari terme­lőszövetkezetek képviseletében a ktsz építőipari helyzetéről be­szélt. Felhívta a figyelmet több problémára, így mindenekelőtt .elmondotta, hogy az anyavmcTcndelési sza­bályzat nincs összhangban a dokumentációs előkészítéssel. A következő év első hónapjaira például már most meg keli ren-. delniök aZ anyagot, noha még nem is tudják, hogy mit épí­tenek. László István, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igaz­gatója egyebek közt ezt mon­dotta: — Igyekszünk minél töb­bet pótolni a lemaradásból. Az igazsághoz tartozik, hogy van éppen elég tennivalónk az ob­jektív okokon kívül is. Nálunk például jelenleg problémát je­lent a műszakiak körében a fe­gyelem lazulása. A továbbiak­ban a megye területén lévő házi építőbrigádok túlzott meg­növekedéséről, s az ezzel járó veszélyről beszélt. Dr. Vígh Dezső, a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese a többi közt hangsúlyozta: — Az építő­ipar jelenleg az egyik legnehe­zebb része népgazdaságunknak. Amikor azonban erről beszé­lünk. egy kicsit a tükörbe is kell néznünk, s nemcsak azt kell észrevennünk, hogy mit csinál­tak rosszul a szomszédban. Gya­kori jelenség, hogy a gazdasági vezetők másra igyekeznek há­rítani a felelősséget, bizonygat­ják, hogyan érzik még mindig a kemény tél hatását., . Ha eredményt akarunk elér­ni, ne az okokat, indokokat keressük, hanem azt, hogy hogyan lehet azokból kilá- bolni. Dr. Vígh Dezső ismertette, hogy a megye vezetői milyen intéz­kedéseket tettek a különféle építőipari nehézségek leküzdé­se érdekében. Felszólalt az ülésen Szabiár Béla, a tervező iroda vezetője, Elter István, a Bonyhádi Építő­ipari Ktsz képviseletében, vala­mint Ott Miklós, á Komlói Épí­tőipari Vállalat nevében. Szóba került az ülésen, hogy az eredmények nagymértékben fokozhatok lennének a megfelelő versenymozgalom kibontakozta­tásával. Foglalkoztak a norma- rendeléssel, az elavult techni­kával, az előkészítés terén mu­tatkozó bürokratikus vonások­kal. A következő napirendi pont­ban Bérdi Gyula, a megyei ta­nács mérnöke vízügyi kérdések­ről ; adott tájékoztatót. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye a kenyérgahona-vetés jutalmazásáról Az ország különböző vidékein mozgalmat indítottak a termelő- szövetkezetek a kenyérgabona időben és jó minőségben történő elvetése érdekében. Ugyancsak számos termelőüzem csatlakozott aSiszaföldvári Lenin termelőszö­vetkezetnek a mezőgazdasági üzemekhez intézett termelési fel­hívásához. A versenymozgalom, valamint a gondos munkaszerve­zés eredményeképpen máris több termelőszövetkezet befejezte a ke_ nyérgabonafélék vetését. A Földművelésügyi Miniszté­rium nagyobb összegű pénzjutal­mat biztosított ezeknek a kezde­ményezéseknek anyagi ösztönzésé­re. Pénzjutalomban részesülhet minden olyan mezőgazdasági ter­melőüzem, amely a kenyérgabona- féléket határidő előtt jól előkészí­tett talajba, elegendő vetőmaggal szakszerű műtrágya-felhasználás­sal, a tervezettnél 5 százalékkal nagyobb területen elveti. Jutalom­ban részesülnek mindazok, akik a feltételeket teljesítve a talajelőké­szítési és vetési munkákban vagy a munkák, irányításában részt vesznek. A fegyveres erők napjára Szeptember 29-e nem isme­retlen dátum a magyar nép történetében. 1848. szeptember 29-én aratta első nagy győzel­mét a magyar nép hadserege a haladás és nemzeti függet­lenség ellen törő császári hadak ellen. Győzelme a társadalmi haladásért, a nemzet szabadsá­géért küzdő néptömegek győ­zelmét jelentette -a társadalmi haladás ellenségei, a reakció erőivel szemben. A Pákozd— sukorói dombokon folyó harc­ban az egész ország népe mu­tatta meg a világnak, hogy mire képes a felkelt nép hazá­ja függetlensége, szabadsága érdekében. Ezért vált ez a nap ünneppé a mi számunkra, akik az 1848-as eszmék, célkitűzések örököseinek. és folytatóinak valljuk magunkat. Ezért ünne­peljük szeptember 29-ét, mint a Magyar Népköztársaság fegy­veres erőinek napját. Ez az ünneplés nem csupán visszaemlékezés. A szocializ­must építő magyar nép mind­annak örököse és folytatója ami haladó a magyar történe­lemben. Ezért nekünk szeptem­ber 29 nemcsak az 1848—49-es szabadságharc hőseinek megbe­csülését jelenti. Emlékezünk ezen a napon mindazokra, akik történelmüpk- során . harcoltak népünk , fennmaradásáért, a haza ügyéért." Számunkra min­dig a hazaszeretet példája-lesz Dózsa parasztjainak, Hunyadi­nak, Rákóczi kurucainak hősi harca. Azokat a hősöket tekint­jük Példaképnek, akik. mint a Magvar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének katonái, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalista harcosai az egyetemes emberi haladásért küzdők első soraiban harcoltak, vagv az illegalitás nehéz körülményei között vet­ték fel a harcot a Horthy fa­sizmus és a német megszállók ellen. Együtt ünnepelnek ezen a napon a hadsereg, a határ­őrség, a rendőrség, a belügvi karhatalom és a munkásőrség alakulatai. Egész évben eeyütt dolgoznak azért, hogy hazánkat minden külső és betső ellenség ellen megvédjék. Dolgozó né­pünk a legdrágábbat, a szo­cializmust építő hazánk védel­mét. békés. dol°os életet bízta ránk. Azt Varia tőlünk, hogy védjük meg eddigi szocialista vívmányainkat, biztosítsuk a békés építő munkát. Az 1848-as szabadságharcosok. 1919 vörös­katonái és vörösőrei nem tud­ták Célúikat megvalósítani. Harcuk elbukott, mert össze­fogott ellenük a nemzetközt" reakció. A mai Magyarország fegyveres erői más körülmények között teljesítik feladatukat. Mellettünk ma már igaz ba­rátok állnak békében és harc­ban egyaránt, akiket ugyanaz a cél vezérel, ugyanaz az esz­me lelkesít. A., szocializmus fegyveres ereje, a Varsói .Szer­ződés tagállamainak fegyveres erői, benne elsősorban a nagy harci tapasztalatokkal rendel­kező szovjet hadsereg, ma a világ békéjének legfőbb bizto­sítéka, mert korszerű fegyver­zetével, egységes szellemével ma a világ legerősebb hadere­jét képezi. A szocialista tábor népei előtt olyan cél megvalósítása áll, amely egy évezreden ke­resztül népünk legjobbjainak álma volt. Olyan új világot te­remteni, amelyben ember lesz az ember. Azért dolgozunk, hogy valóra váljék Petőfi álma. aki így írt erről: ,,Egy új haiát, mely szebb a réginél És tartósabbat Is keil alkotnotok, Egy új hazát, ahol ne legyenek Kiváltságok kevsly tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap, s tiszta levegő.’* Eddigi fejlődésünk, amit a fel- szabadulás óta elértünk, azt bi­zonyítja, megértettük . a költő szavát, magunkénak érezzük nagy elődeink törekvéseit. Jól éltünk- a+zal a szabadsággal, amelyet a szovjet hadsereg győ­zelme biztosított számunkra;Sok küzdelem, nehéz munka és ál­dozatok árán új hazát építünk a magunk számára, leraktuk ha_ zánkban a szocializmus alapjait. A testvéri szocialista országok segítségével és népünk szorgal­mával olyan életet teremtettünk magunknak, amilyen eddig soha nem jutott osztályrészül anéptö- megeknek Magyarországon. A békét ma még sok veszély fenyegeti. Az imperialista oi"- szágok nehezen akarnak bele­nyugodni az új helyzetbe és fegyveres provokációik sokszor idézik fel a háború "rémét. Ezért adnak fegyvert fiaik kezébe a szocialista tábor népei, a béke és a szocialista tábor megvédé­se érdekében. Népköztársaságunk fegyveres erői ismerik ezzel kapcsolatos feladatukat. Rendőrök, katonák, határőrök, munkásőrök egymást segítve biztosítják hazánk hatá­rait, belső biztonságát. A Var­sói Szerződés többi országának fegyveres erő:vei együtt állna!: őrségben szocialista1 hazánk és a többi testvéri ország ügyéne!: védelméért. Ráb'szili György szds. OS

Next

/
Oldalképek
Tartalom