Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

1963. szeptember 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Kereskedelmi szakközépiskola indult Dombóvá rótt Iskolánkban — írja levelében Undi Károly, a dombóvári 12 évfolyamos iskola igazgatója — ebben a tanévben indult a ke­reskedelmi szakközépiskola I. osztálya, egy tanulócsoporttal. Az elmúlt tanévben egy gimnáziumi osztály 5 1-es oktatás keretében kereskedelmi szakmai előképzés­ben vett részt. A tapasztalatok jók voltak és ennek alapján szü­letett meg az illetékes szervek ré­széről az elhatározás, hogy ke­reskedelmi szakközépiskola kezd­je meg működését 4 2-es okta­tási rendszerben. Az új évfolyam­ra többen jelentkeztek Baranya és Somogy megyéből, de figye­lembe véve a Tolna megyei ta­nulók nagyszámú jelentkezését, így csak Tolna megyei gyerekek nyertek felvételt, ahol a tanul­mányi eredmény figyelembevé­telével iskoláztunk be. Az új osztályban 45 diák tanul. A négy év eltelte után érettsé­gi vizsgát, valamint bolti eladói szakmunkásvizsgát tesznek. Az iskola elvégzése után egyetemre, főiskolára is jelentkezhetnek a diákok. Az oktatás négy napon át az iskolában történik közismereti tárgyakból és szakmai elméletből, két nap>on át a boltokban folyik a gyakorlati képzés napi 6—6 órában. Nyáron az I.—III. osztá­lyos tanulók számára 4 hetes, a IV. osztályos tanulóknak pedig 2 hetes gyakorlatok lesznek a bol­tokban. Nagy segítséget adott a szak- középiskola szervezéséhez a Dom­bóvár és vidéke földművesszövet­kezet igazgatósága, valamint,, jó lehetőséget teremt a dombóvári kitűnő bolthálózat és az ott dol­gozó szakemberek a tanulók jó télkészültségéhez. Hi illeti meg a tsz-tagot üzemi baleset után ? Lovas László, a madocsai Igaz­ság Tsz tagja, aki üzemi baleset folytán lábát törte, s azóta táp­pénzt kap, arra kért választ szer­kesztőségünktől, hogy az SZTK- tói kapott táppénzen kívül jár-e a tsz-től betegsége ideje alatt munkaegység, és ha igen, meny­nyi? Kérésére közöljük, hogy az alapszabály értelmében jár be­tegség esetén a termelőszövetke­zettől segély, annak a segélyezés­re jogosult tagnak, aki orvosi megállapítás szerint betegség miatt keresőképtelen, feltéve, hogy a megbetegedését megelőző évben rendszeresen részt vett a közös munkában. A szociális- kulturális alapból folyósított be­tegségi segély a keresőképtelen­ség 3I.-ik napjától jár. Ezen a címen az orvos által igazolt ke­resőképtelenség minden napjára tehát vasárnapra és ünnepnapra is az a munkaegység-jóváírás jár, amit a közgyűlés alapszabályá­ban a tagok részére megállapí­tott. Általában a betegségi segé­lyezés időtartamát 6, legfeljebb 12 hónapban tbc esetén ennek kétszeresére szokták megállapí- | tani. A jóváírás mértékét pedig naponta mintegy 0.5 munkaegy- I ségben állapítják meg. Nem vonatkozik ez a decémber hó 1 és a következő év március : hó 1 napja közötti időben meg- ! betegedettekre, kivéve ha a tag i beosztásánál, vagy munkaköré- J nél fogva ebben az időszakban i Módszeresen dolgozott. * Rendergyárban jártam Egymillió zsák, vagy ötezer kilométer kötél — Nagy a napközi, kicsi a konyha — Azt látta volna, amikor csó- goznak. fiatalok, nincs köztük ni. Az ebédlőnél viszont egészen nakkal jártunk ide dolgozni! — olyan, aki kézzel tilolt valamikor, más a helyzet. Egy 4x5-ös szobá- így fogad Czeller János, a gyár- A vetőbrigád munkája viszont ból áll a konyha és az előkészítő, vezető, aki 23 éve dolgozik a ken- még most is nagyon nehéz. Me- Négy tűzhely majd minden helyét derszakmában. s tíz éve vezetője legben, hidegben, impregnált ru- elfoglal. Ebben a helyiségben le a tolnanémedi gyárnak. hában szedik ki a vizes kendert hetetlen tisztaságot követelni, a . ... ... ., áprilistól októberig. Morár Má- higiénia követelményeinek megfe­A gyáriak emlekezeteben meg tyas Kovács József 13—14 éve lelően dolgozni. Az étkezőhelyi­végzik ezt a nehez fizikai mun- seg is kicsi. Naponta 150-en ebe- kát. Kétezernégyszáz—kétezeröt- delnek. de egyszerre csak 28—30 száz forintot keresnek a vetők, de ember fér az ebédlőbe. Megfelelő mindig elevenen él a tavaszi ára dás. Kiöntött a Kapos is, meg a Sió is. A víz teljesen körülvette keményen megdolgoznak ezért a átalakítható épület lenne, mar a " ” ~ pénzért. Egy ember naponta 200 tervek is elkészültek, csak pénz két nem tudta ellepni. Több, mint négymillió forint kár keletkezett, lakóépületeket, anyagokat tett nincs. Egyre szükségesebbé válik a gyár étkeztetési nehézségeinek megoldása. mázsa anyagot mozgat. ... , , . Az áztató brigádba tartoznak a tőnkre a víz, s alaposan vissza- vetők akik a kendert kiszedik a vetette a termelést. A karok hely- medencéből de ide .tartoznak a reallitasa rengeteg munkát, költ- kazalozók osztályozók. berakok, seget emésztett fel. sátorozók és kötözők. Komoly A gyárnak idén 63 ezer mázsa gond ezeknek a munkásoknak a kendert kell feldolgoznia. Ebből téli foglalkoztatása. Az áztatás 13—14 ezer mázsa rostot nyernek, idénymunka. S a munkások egy amelyből több mint egymillió zsá- részének télen nem tud a gyár ke- kot, vagy ötezer kilométer kötelet resetet biztosítani; így az törté­lehet készíteni. A megmaradó rész nik, hogy télen sokan elhelyez­a pozdorja, Tolnanémedin a, ka- kednek másutt, tavasszal nem jön- TnCn.Zin a R tköcri a zánt még pozdorjával fűtik. Ha nek vissza. Nagy az áztatóknál a az árát nézzük, a fűtés így nem fluktuáció, munkaerőhiány is van. drága, mert egy mázsa pozdorja nehéz kialakítani a törzsgárdát. 14 x forint. Naponta eltüzelnék 140 —160 mázsát, Természetesen ma Ilyenkor, már a pozdorját hasznosabban 'is . . .» fel lehet használni:’ tiútorlap-ké- ° főszezon laejen, szítésre. Idő és pénz kérdése, hogy aiT1ikor a kender begyűjtése is fo->* a tolnanémedi gyár kazánját is lyik nehéz teladal harul a va_ gonkirakó munkásokra. Sebestyén Ferenc, a Könnyűipar Kiváló Dől szénfűtésre alakítsák át Ha a kazán nem is A gyári lakások elnéptelenednek. Czellet elvtárs meséli, hogy 10 év­vel ezelőtt még több mint 40 csa­lád lakott a telepen. 40 gyerek járt napközibe, Azóta harminc család épített a faluban házat. Hu­nyadi és a Damjanich utcát ..gyá­riak utcájának" nevezik, többség­ben gyáriak építettek ide. Most az árvíz után Í6 lakás vált lakha­tatlanná. A gyár segítségével az itt lakók közül hatan új házat építettek a faluban. Mások meg házat vásároltak. A látogatót megragadja a majd 100 holdas üzem-területen a ren- ,. , , . „. _ geteg szamár. Hatalmas terheket húznak az üzemi vágányokon Vármúzeumot rendeznek ke János gyárvezető nem győzi csémi a Sebestyén brigádot. A kendergyár fizikai munkásai között nincs egyetlen szakmunkás kaj sem. Azt mondják a gyár vezetői, egy-egy kocsin 20—50 mázsa ken­der magasodik. A gyáriak általá­nos véleménye, hogy szamarak- a legpraktikusabb az anyag­, i ■ ,i j . ... mozgatás. Igénytelen állatok, tar­hogy a munka jellegéből adod.k tágu* ki(artásuk rendkivüll. ez, .az, itt végzett munka nem ki ván különösebb szakképzettséget. türelmük végtelen. Bizonyára len­ne ennél jobb gépi megoldás is. de sok minden _ megváltozott itt a gyárban. Legfontosabb vál­tozás az, hogy a kézi tiloíás a múlt emléke, emberek helyett gép végzi ezt á nehéz, testet rokkantó munkát. Akik a gép mellett- dől­-v?Jp \- Ismerkedési estre 1 késiülnek dz 505. iparitanuló-iskolában A szekszárdi MŰM. 505 ipari tanuló-iskolában elég élénk kulturális tevékenység folyik — írja levelében Andorka Sándor ipari tanuló —. amit mutatott a tavalyi év kulturális sikere is. Az első nagy készülődés, a mű­szergyári tanműhely ipari tanu­lóinak ismerkedési estjére szól. Kiss István tanai- vezetésével a színjátszók megkezdték a próbá­kat. November 7-én tartja első előadását a csoport. A közeljövő­ben egy kabaré-estet tartunk, A színjátszó csoport mellett szor­galmasan tanulnak a népi tánco­sok is Gácsályi tanárnő vezeté­sével. Szóba került az is. högy a későbbiek folyamán irodalmi színpad is létesülhet, amelynek tagjait a színjátszók, táncosok, valamint a szavalok alkotják. w/Avvvuvuvvvuvvwtw wuvw/tvi rtmeerenttret w.wvw/zawv Csak a mesterek, a brigádvezes egyelóre Toinanémedin elége­tek munka iá olyan, hogy szakképzettséget igényel. Ez ter­mészetesén fűrcáán Ha,ngzi.k;. Néni Uidwn. a > .törzsgárda kialakítású? banüá „bérek. vfs^qrfcylág ályc^ony színvonalában nem játszik-e szie* repel "ez az állapot? í^feh&en "élj képzelhető, hogy a kendet-gyárj munkásnak nincs szüksége szak- képzettségre. Mindenesetre érde­mes íenne komolyan megvizsgál- niok a hozzáértő szakembereknek, hogy kíván-e szakképzettséget a kendergyári munka. A gyár fejlődésével nem tartott lépést a szociális és kulturális lé­tesítmények fejlődése. Fürdő épült 1955-ben, de kicsi, öltöző meg egyáltalán nincs is. A vetők is a deltek a derék csacsik munkája val. Harminc igás szamár, napi 40 vagon anyagot -'mozgat. Leghí­resebb közöttük egv Szicíliából ideszármazott mén, amelyet egyik állami , gazdaság hozatott néhány évvel ezelőtt, s 46 ezer forintot fizetett élte. A szicíliai szamár nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket, s ki kellett selejtezni, így került ide a gyárba. Most bé­késen húzogatja a targoncákat. A kendergyár előtt van jövő, A tatárjárás után épült és ma is ép dunaföldvári várat hely- történeti múzeumnak alakítja át az elgondolások szerint a köz­ségi tanács. A leendő vármúzeu­mot nagyrészben dr. Zlinszky Vidor műkedvelő helytörténet- kutató értékes gyűjteményéből rendezik be. Zlinszky doktor ugyanis fél évszázadnál régebb idő óta gyűjti a helytörténeti és a határból előkerült régészeti emlékeket, néprajzi és népművé­szeti ritkaságokat. ..Házi múzeu­mában" négyezer éves bazalt kő­balta, kelta kancsó és bronz­szög. gabona tartó urna. Árpád - kori sarkantyú, kun harci csá­kány és egy százéves betyár- puskaportartó is látható. Az ér­dekes tárgyakat az idős rftű- gyűjtő felajánlotta a földvár­múzeum megalapozásához. Ritkaságokkal bővült a szekszárdi múzeum néprajzi kiállítása A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum állandó néprajzi kiállítását a nyáron átrendezték, s újabb ritkaságokkal bővítették. Két nagy teremben mutatják be Tolna megye folklórban gazdag tájainak jellegzetességeit. Külön sárközi és sióagárdi szobasarok szemlélteti a népviseletéről és népművészetéről híres tájat, il­letve falut. Kiállították a haj­dani céhek emléktárgyait, lá­dáit. a fennmaradt bonyhádi kék- festőműhelyt, a legöregebb szek­szárdi fazekas és az utolsó tolnai hajóács szerszámait is. a műanyag sohasem helyettesít­heti teljesen a kendert. Az eddig művelődési termet használják öl- ismert műanyagokkal szemben töző-nek olyan speciális előnyei vannak a A napközi otthon szép is, tágas kender-rostnak, amelyet nem le­_____ _ i s. berendezése megfelelő, de csak hét elvitatni. A tolnanémedi ken- négy—öt gyereket gondoz. A gyá- dergyár szerencsés helyen fekszik, riak beköltöztek a faluba, házat adottságai megfelelőek, további vettek, vagy építettek, elnéptele- fejlesztéseié jogos minden rémé- nednek a régi gyári lakások. A nyűnk, napközit maholnap be lehet zár- Gy. J. A Nadrág újra a Déryné Színház műsorán Az Állami Déryné Színház Molnár Ferenc: Olympia című vígjátékával befejezte Tolna me­gyei turnéját, a következő cso­port Dunai Ferenc nagysikerű vígjátékával, a Nadrág-gal ven­dégszerepei megyénkben. A tur­né. amely szeptember 24-én kez­dődik. október 6-ig fog tartani. Ennek során 13 községben tar­tanak előadást amelyeken össze­sen 3200—3500 látogatóra számí­tanak. A darabot egyébként már- ját­szotta a Déryné Színház az el­múlt évben is megyénkben és a sikernek tudható be. hogy a szereplőgárda felújításával újra műsorra tűzik. TOLLHEGYEN A bátai November 7. Termelőszövetkezetben 43 000 forintos költséggel, 600 köbméteres új siló- palánkot építettek. A képen: a lánctalpas már a friss silót tapossa az új palánkba. < (Kotos Erb János} Szemétügyben,.. Fertőző szemétdomb csúfítja el régóta Szekszárd egyik legszebb új városnegyedének képét, a Toldi és a Hunyadi utca sarká­nál. Az AKÖV Toldi utca felőli nyílt udvarán éktelenkedik a mocskos szeméthalom, amely el­kerülte eddig a közegészségügyi hatóságok figyelmét, de magára vonja a városba érkezők, sőt a gemenci erdő felől visszatérő külföldi vendégek tekintetét is. A légy- és bacillusf észek ki­fogyhatatlan volt egész nyáron, pedig akad az udvaron elég jármű, hogy elszállítsák. A sze­mét már túlterjed a néhány szál szögesdrótból eszkábált drótkerí­tésen is. Méghozzá újabban odahordják a mellette pár lé­pésnyire emelkedő bérház laká­sainak abla’cai alá, s az üzemi konyháról kivitt mosogatólével öntözik, ezzel is ápolva a kór­okozókat. A párolgó miazmás „illat" behatol a lakásokba, nem kis bosszúságára az érdekelt családoknak. Vajon, meddig veszélyezteti még a környék egészségügyét ez a bacillus-sarok? Ideje lenne el­tüntetni! is -óé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom