Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-03 / 205. szám
'-VG? ÍOLIÍA MEGYEI NEPÜJSAÖ 1963. szeptember 3. Oi nnyeárus Az első szeptemberi vasárnap a Balatonon .,.4-: Balaton vidéké,n< vasárnap a strandok gyér látogatottsága és a kirándulóhelyek nagy forgalma azt bizonyítja, hogy a fürdőidényt a kirándulószezon váltotta fel. A többnyire borús időben vasárnap napfürdőzésre sem kínálkozott alkalom, s ezért csak az edzettebb, bátrabb üdülővendégek és a Balaton mentén tartózkodó külföldi turisták fürödtek a 18 fokos vízben. Vasárnap szinte népvándorlás volt az északi part nevezetesebb soahol borkirándulóhelyein. Különösen kan látogattak Badacsonyba, ezen a napon értek véget a hetek. Csupán a déli part nyaralótelepeiről több mint harmincezren keltek át a tavon, hogy felkeressék Tihany és Badacsony nevezetességeit, de több tízezer volt azoknak a száma is, akik különféle■ járművekkel érkeztek, elsősorban a fővárosból és az ország távolabbi vidékeiről is a magyar tenger legnépszerűbb helyeire. Tudom, hogy erre az a válasz, könnyű ezt az íróasztal mellől mondani, hiszen a mezőgazdaságban zömmel ősszel és majdnem egyszerre van a betakarítás. Viszont azért vitatkozunk, hogy mindenre a legmegfelelőbb megoldást találjuk meg. Mi, a termelőszövetkezetünkben már úgy állapítjuk meg egyes takarításával. Akkor szabadulnak fel nagyrészt a gabonavetések alá a földek, amikor már a magágynak, de sokszor a vetésnek is készen kellene lenni. A GABON AVITA: A főkönyvelő véleménye Elnézést kérek, hogy mint tsz megfelelően elkészített intenzív való tervteljesítés az oka annak, főkönyvelő beleszólok a hetek óta búzák 20 mázsa körül hoztak. De hogy az átlagtermés rossz, tartó gabonavitába. az átlag a rosszul elkészített és Végeredményben a sok probléAz eddig megjelent hozzászóló- elvetett területek 3—6 mázsás ma mellett egyik legfontosabb az, sok úgyszólván minden fontosabb hozama miatt csak 10 mázsa kö- hogy úgy szervezzünk és tervez- részkérdést feltártak. Bár szerin- rüli termést mutat. Szerény vé- zünk, hogy az őszi vetéseknél tem a talajelőkészítésben részt- leményem szerint tehát ebben minimális legyen az a bizonyos vevő személyek (gépállomások) van a búzatermés alacsony átla- versenyfutás az idővel. A vár- hozzáállásáról is sokat lehetne gának igazi oka. ható betakarítás arányban legyen beszélni. Ezen a téren tsz-ünk- A koppányszántói elnök elvtárs a felhasználható munkaerővel, ben már komoly javulás mutat- azt írja „be kell vetni a meg- kozik. De most nem erről akar- kívánt” területet és azon kell fá- tam írni. Az országnak több bú- radozni, hogy rajta maximális zára van szüksége — ez vitán eredményt érjünk el. Ebben igafelül a legfontosabb. Mi az oka za van, de meg kell gondolni, annak, hogy átlagtermések nem hogy elsősorban a búza termése a emelkednek a világszínvonalra? fontos és nem a bevetett terü- A búzavetések, illetve az őszi let nagysága. Mert amennyiben kalászosok elhelyezése minden egy tsz a versenyfutást az idővel évben állandóan visszatérő leg- elvesztette, vagyis már kifutott nagyobb gondunk. Ez szorosan a talajelőkószítési és vetési időösszefügg az élő vélemények be- bői, akkor mind a népgazdaság- növényféleségek területét, hogy nak, mind termelőszövetkezetnek ezen elgondolást a jövőben megkért okoz, mert a meglévő és valósítsuk, de úgy hiszem ez már jól elvetett búza átlagát és ezzel a felvetett problémán kívül esik. a bevételét is rontja. Ezzel nem akarom mondani, hogy ne telje- Török Béla 6Ítsük a tervünket, de arra is az Alkotmány Mg. Tsz Ez megint egy külön vitapontot sok a példa, hogy a mindenáron főkönyvelője, Decs képezne, hogy megkeressük és-----------------------------------------------------------------------------------------------------------megoldjuk ennek az okát. Kétségtelen első és legnagyobb fékező ebben a munkaerő és főképpen a fiatal munkaerő hiánya, sokszor a rossz időjárás és nem utolsó sorban a szervezetlenség. A késés behozására megkezdődik a versenyfutás az idővel. Tehát a mezőgazdaságban is elkezdődik a nagy „hóvégi” hajrá. Következménye, hogy a trágyázás, a talajelőkészítés, a minőségi munka elmarad, illetve csak az a fontos, hogy menjen valahogy, mert jön a felelősségre vonás. Ehhez majdnem mindig hozzájárul az időjárás, mert vagy száraz az ősz, vagy nagyon vizes, vagy jön a korai fagy. Tehát az őszi gabona egy része már eleve rossz magágyba rossz vetéssel esetleg a régi módszerrel kézzel lóhátról jobb esetben, ha nagy a terület „repülőgépről” lesz elvetve. Vajos várható-e ilyen esetben megfelelő termés? Nem, ezt már mindannyian tapasztaltuk. Tegyük a szívünkre a kezünk és valljuk be, hogy ezeken a sokszor elég nagy területeken olyan a termés, hogy az össztermés átlagát alaposan lerontja. Az idei példa eléggé bizonyítja ezt: még a hagyományos búzáknál is voltak 14 mázsás kataszteri holdanként! termések, az előírásnak A várdombi kezdeményezés jó Az elmúlt vasárnap — szeptember 1-én — 35 erőgép sorakozott fel a szekszárdi Szabadság Tsz egyik földtábláján. A traktorosok a gépekkel szántani kezdtek, reggel 6 órakor kezdődött a munka, és a Várdombi Gépállomás igazgatója délelőtt 9 órakor már elégedetten indult a városba, mert látta, nincs semmiféle fennakadás: ezen a vasárnapon a Szabadság Tsz-ben az elmaradást teljes egészében pótolják. A vasárnapi műszak traktorosai Várdombról, Sárpilisről, Alsónánáról, Alsónyékről, Öcsény- ből és Decsről lettek ide irányítva azzal, hogy ebben a közös gazdaságban az elmaradás pótlása létkérdés és azzal, hogy a Várdombi Gépállomás körzetében ezen az őszön senki ne mondhassa, hogy a betakarítás, vagy a vetés a traktorosok miatt késik. A szekszárdi Szabadság a gyenge tsz-ek közé tartozik. Ilyen szempontból még értékesebb ez a vasárnapi műszak. Nincs kizárva, hogy a szövetkezeti gazdák éppen ezzel az erőbedobással fogják és tudják megalapozni a jövő évi bő gabonatermést. Egyelőre mindenesetre utolérték magukat, s mindez egy nap alatt történt, s mindez a tervszerű munkának, a felelősség- teljes elhatározásnak köszönhető. 4 Várdombi Gé'iáUmná< impozáns felvonulása ugyanis újabb bizonysága annak, ho ,u az őszi mezőgazdasági munkák sikere — ahogy mondani szokás — főleg elhatározás kérdése. A gépállomás vezetői úgy döntöttek, ha valamelyik tsz területén valamilyen előre nem látható oknál fogva erősítésre van szükség, akkor erre a vasárnapokat használják fel, úgy, hogy összevonnak 20—25, vagy ha szükséges 35 erőgépet, s azokat oda irányítják, ahol a gyors és nagyerejű beavatkozás egycsapásra megoldja a gondokat. Ez történt vasárnap. A kezdeményezés helyes. Indokolt lenne más gépállomások körzetében is alkalmazni. Olyan módon persze, hogy az érintett tsz-ek vezetői és tagjai felkészülhessenek erre a hatásos, vasárnapi beavatkozásra. Enélkül nem megy, mert hiszen még mondani is felesleges, a gépeket csak akkor lehet dolgoztatni, ha van terület. Ahol viszont van elegendő letakarított terület, ott érdemes összevonni a gépeket: jobb lesz a traktorok kihasználása, könnyebb az üzemanyagellátás, s a közös gazdaság jár legjobban, mert egy gonddal kevesebb. SZ. P. dooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooOoooooooodooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Öreg, mint a nagyapám Ezt szóról szóra tessék érteni, mert körülbelül vele egyidős. Elavult is, mint a nagyapám kalapja. Vastag falai a régmúltat idézik. Időközben a legkülönfélébb intézmények céljaira próbálták felhasználni és aszerint toldozták, toldozták, fúrták, faragták. Persze, sosem szolgálta tökéletesen a célt, minden szerv igyekezett mielőbb kiköltözni belőle. Tele labirintusokkal, rosszul elhelyezett szobákkal Kívülről ugyan még megjárná valahogyan, sőt, sokak szerint szépen beleilleszkedik a szekszárdi Béla-tér hangulatába. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy az épület tartalmában véve ósdi, elavult. És milyen érdekes kontraszt! Ebben a Bezerédj utcai épületben székel ez idő szerint a Tolna megyei Tervezőiroda, ahol éppen az újért, a korszerűért, a modernért fáradoznak. Sőt, hogy a kontraszt még élesebb legyen, az iroda dolgozóinak többsége ifjú ember, messze van a nagypapakortól. Modern, korszerű. Mennyit halljuk ezt! Úton, útfélen hangoztatják, csakhogy a mögötte lévő tartalom nem mindig szerencsés. A múltkor valaki ezt mondta egy éoúletre. — Ez igen, ez aztán modern! Mert az épületnek van egy érFriss levegő az ódon épületben dekes kiugrása, teljesen mások a vonalai, mint a régi épületeknek, meg milyen pompás színek keltik fel az érdeklődést. Ezt elmeséltem Szabiár Béla mérnöknek, a tervezőiroda vezetőjének. Meglehetősen rosszallóan csóválta a fejét: — Éppen az a baj, hogy sokan a modern alatt csak ennyit értenek. Egy épület nem azért modem, mert másszínű, mint a régiek, vagy mert furcsa „kiugrása” van. Előkerül egy dosszié, s belőle lepedőnyi műszaki rajz. — Nézd csak, ez a kórházi központi fűtés dokumentációjához tartozik. Az egész elgondolásban a modern mindenekelőtt az, hogy az új központi fűtés rendszere gazdaságosabb, célszerűbb lesz a réginél. Számolni kezd. — Képzeld el, eddig 22 kazánház működött a kórházban. Tehát 22 helyre kellett megfelelő személyzet, épület, tüzelő, stb. Most egyhelyről fűtik a kórház valamennyi épületét. Ez gazdaságosabb a régi rendszernél, tehát az elgondolás, modern. No, de hatoljunk egy . kicsit mélyebbre. Pillanatok alatt papíron. — Ilyen lesz nagyvonalakban a kazánterem. Ez olyan magas és tágas lesz, hogy a régi építési elvek szerint ide sorra tartópilléreket kellett volna tervezni. Ezek viszont megnehezítették volna a gépek elhelyezését, üzemeltetését, miattuk sokkal rosz- szabb lett volna a térkihasználás. Keretszerkezetes megoldással a kazánterem teljesen szabad, oszlopnélküli lesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ez az új eljárás sokkal kevesebb anyagot igényel, mint a régi, akkor a célszerűségnek újabb bizonyítékát látjuk. Ebben az épületben tehát ez a modem. Az külön kérdés, hogy az új tartalom új külsőben jelenik majd meg. Ez azonban függvénye a belső tartalomnak. Az épület tehát nem azért lesz modern, mert „olyan érdekes” a külseje, hanem a külső azért lesz olyan, mert a modern tartalom olyan külsőt tesz szükségessé. Szóba kerülnek a kártyavárnak nevezett éoületek. Ezt is halljuk úton, útfélen. És való igaz, az új épületek kártyavárnak tűnnek, ahhoz képest, mint amilyenben a tervezőiroda is székei. — Kártyavár? Mindegy, hogy minek nevezzük. Egy azonban bizonyos, ezek a „kártyavárak” sokkal jobban megfelelnek a követelményeknek, mint a régi, nem kártyavárak, az építésük pedig sokkal gazdaságosabb. Igaz, ez több szellemi munkát igényel, de ugyanakkor kevesebb az anyagfelhasználás. A számításoknál figyelembe v Te, hogy az adott anyagból m: ; en vastag fal kell a megfelelő hőszigeteléshez, stabilitáshoz és főleg nem építünk be feleslegesen anyagot, mint a régi épületekbe. Kevesebb az anyagfelhasználás, ez aztán sok mindent von maga után: kevesebb a fuvarköltség, gyorsabb ütemben haladhat előre az építkezés. A kedvező térkihasználás miatt aztán szükséges a legkülönbözőbb formákat adni az épületnek, a külső megjelenés azonban sosem lehet öncélú. Persze esztétikai szempontok is vannak, ezek azonban ugyancsak a tartalomnak a függvényei. A fiókból barnás, bogyószerű valamit vesz elő. — Ez például egy új építőanyag. Pécsről származik, most készült el egy új panelüzem. Emeld csak meg! Megemelem. Meglepően köny- nyű. — Emlékszel a hasonló nagyságú kavicsszemek súlyára? Igen? Nos, ez az építőanyag a kavicsot helyettesíti. Perlit- anyagból készül, megfelelő hevítéssel. Könnyű, ugyanakkor a szilárdsága megfelelő. Nagyszerűén alkalmas öntött fal készítésére, födémezéshez. Mivel a szilárdsága mellett jó hőszigetelő, az ebből készült épületrészek még kisebb méretűek lesznek. Kevesebb anyag kell, ez ugyancsak költségcsökkenést jelent, az egyéb előnyökről nem is beszélve. A perlit-épületek tehát ezért lesznek majd modernek. Persze, az új ™ghon0sí _________1_______: tasa nem m egy olyan könnyen, mint ahogyan azt az újságíró leírja. Sokszor kell küzdeni azért, hogy a modern, az új tért hódítson, örvendetes azonban, hogy a küzdelemből rendszerint azok kerülnek ki győztesen, akik az újért, a modernért szállnak síkra. Mée akkor is. ha az új szelek ez idő szerint még ebből az ódon épületből fújnak. BODA FERENC
