Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

XIII. évfolyam. 204. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap. 1903. szeptember 1. (5—6. o.) Négyszemközt az orvossal Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepére Dobi István, a Magyar Nép- elvtársnak, a Vietnami Dolgozók köztársaság Elnöki Tanácsának Pártja Központi Bizottsága elnö- elnöke és Kádár János, a Ma- kének, a Vietnami Demokratikus gyár Szocialista Munkáspárt Köztársaság elnökének, Pham Központi Bizottságának első tit- van Dong elvtársnak, a Vietnami kára, a magyar forradalmi mun- Demokratikus Köztársaság mi- kás—paraszt kormány elnöke a nisztertanácsa elnökének, • Vietnami Demokratikus Köztár- Péter János külügyminiszter saság nemzeti ünnepe alkalma- Xuan Thuay-nak, a Vietnami bői a Magyar Szocialista Mun- Demokratikus Köztársaság kül- káspárt Központi Bizottsága, a ügyminiszterének küldött üdvözlő Magyar Népköztársaság Elnöki táviratot az évforduló alkalmá- Tanácsa, a magyar forradalmi kill. A SZOT elnöksége ugyan- munkás-paraszt kormány az csak táviratban üdvözölte aViet- egész magyar nép és a maguk . , _ , „ nevében távirati üdvözletét, jó- narru Szakszervezetek Központi kívánságait küldte Ho Si Minh Tanácsának elnökségét. A Legfelső Tanács külügyi bizottsága jóváhagyta az atomcsend-egyezményt Moszkva (TASZSZ): A Szov- légköri, magaslégköri és vízalat- jetunió Legfelső Tanácsa Szövet- ti atomfegyver-kísérletek eltiltá­ségi Tanácsának és Nemzetiségi sáról szóló szerződést és elhatá- Tanácsának külügyi bizottságai rozták, hogy azt a Szovjetunió együttes ülésén másfél órás vita Legfelső Tanácsa Elnöksége elé Után egyhangúlag jóváhagyták á terjesztik ratifikálásra, Gromiko kül ügy miniszter felszólalása Hruscsov és Tito mondott beszédet a veienjei nagygyűlésen Belgrád. (MTI). Pénteken dél­után a szlovéniai bányavárosban, Velenjében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyikita Szergejevics Tito t Hruscsov és Joszip Broz Tito be­szédet mondott. Elsőnek a nagy­gyűlés . résztvevőinek nagy tapsa kíséretében Tito elnök lépett mikrofon elé. Álláspontunk a lényeges nemzetközi kérdésekben azonos Moszkva (TASZSZ). A Szovjet- A Gromiko után unió Legfelső Tanácsa Szövetségi képviselők valamennyien a szer Tanácsának és Nemzetiségi Ta- ződés ratifikálása mellett foglal- nácsának külügyi bizottságai tak állást. Petrovszkij akadémi- együttes ülésükön az atom- kus javaslatára a két bizottság fegyverkísérletek részleges elül- tagjai egyhangú határozatot hoz- tásáról kötött moszkvai szerző- tak, amelyben javasoljak a Szov- dés ratifikálása mellett foglaltak jetunió Legfelső Tanacsa e nok- állást »égének a szerződés ratifrkala­A másfél órás vita során a sát. képviselők egyhangúlag megálla­pították, hogy a szerződés az első, rendkívül fontos lépés a nemzetközi feszültségenyhítés és leszerelés útján. Andrej Gromiko külügyminisz­ter a bizottságok tagjai előtt rá­mutatott arra, hogy -a moszkvai szerződést világszerte pozitívan ítélik meg. Helyesen értékelik a szerződés emberbaráti vonatko­zásait és politikai jelentőségét is. Gromiko közölte, hogy eddig a Föld országainak több mint két­harmada írta alá a szerződést. A nagyhatalmak közül csupán a Kínai Népköztársaság és Fran­ciaország nem írta alá a szer­ződést. Gromiko hangoztatta, hogy a kínai vezetők nem akarnak szá­molni a tényekkel és a logiká­val. „Kötelességünknek tartjuk, hogy a közlemény előtt továbbra is rávilágítsunk a valóságos hely­zetre és rámutassunk a Kínai Népköztársaság vezetőinek mély­ségesen hibás álláspontjára”. • „Úgy vélem — folytatta . Gro­miko —, a két bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány igen helyesen járt el, amikor előterjesztette ja­vaslatát a szerződés megköté­sére. A szerződés ratifikálása a Legfelső Tanács elnökségének részéről nagyjelentőségű lesz a szovjet külpolitika, a béke és a békés együttélés politikája szem- ggntjából^ — Jóleső érzés számomra, hogy előttetek, Velenje bányá­szai, dolgozói előtt üdvözölhetem azt az embert, aki a bányászok Soraiból emelkedett föl a nagy Szovjetunió, az első szocialista ország élére, kedves barátunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat — mondotta bevezető­ben Tito.- A szocializmus napjaink döntő erejévé vált. — folytatta. — Ezzel együtt növekszik a szo­cialista országok és minden szo­cialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett ésakis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvonalá­nak állandó emelésével lehet be- bizonyitani, nem pedig mesékkel és forradalmi szólamokkal. Ezért mi teljesen egyetértünk a szov­, , jet elvtársakkal, Hruscsov elv­felszolalo | társsal, akik teljesen indokoltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számá­ra most a leglényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági ere­jüket, megszervezzék a kor­szerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszín­vonalát, amilyent a kapitaliz­mus nem ismer. A szocialista országok egész háború utáni fejlődésükben szem­ben találták magukat kölcsönös viszonyuk és soraik marxista— leninista elvek alapján történő rendezésének problémájával. Ez nem könnyű dolog, és most sem megy könnyen — folytatta Tito. — Harcolunk minden olyan ki sérlet ellen, hogy a forradalmi nemzetközi munkásmozgalmat, le­térítsék’ a marxiztnus—leniniz- mus útjáról’, s az' álforradalmi ság. a rasszizmus, az anarchia útjára taszítsák. Örülök neki, hogy itt is, mint mindenütt hazánkban, ahol Hrus­csov elvtárs megfordult, a’ leg­közvetlenebb módon mutatjátok testvéri érzéseiteket a szovjet nép és személyesen Hruscsov elvtárs iránt *— mondotta a jugoszláv elnök. — Nekünk Jugoszláviá­ban a háború után sok nehézsé­get kellett leküzdenünk és sok problémát kellett megoldanunk, Utunkat körülményeink határoz­ták meg. 1956-ban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini álláspontot, hogy „a szoci „Az évszázad tüntetése“ alista fejlődés útjai különböző országokban és különböző felté­telek között különbözőek, és a szocializmus fejlődésének forma- gazdagsága hozzájárul erősödésé­hez”. Ezzel a kérdéssel kapcso­latban Hruscsov elvtárs spliti be­szédében hangsúlyozta eme állás­pont helyességét. Jóleső érzés számomra, hogy ebben a kérdés­ben álláspontjaink teljesen azo­nosak. Tito elnök így folytatta: Ami­kor a Szovjetunióban jártunk, alkalmunk volt meggyőződni ar­ról, hogy az utóbbi évtized alatt rendkívül nagy fejlődést értek el az építés, az ipar, a mezőgaz­daság, a kultúra, a tudomány és a technika minden területén, nagyszerű sikerek születtek a világűr meghódításában, a társa­dalmi viszonyok terén. Ez a szovjet párt és állam­vezetés és személyesen Hrus­csov elvtárs lenini politiká­jának az eredménye. Mindez lehetővé teszi, hogy el­érjék a kommunizmus építésének céljait, amelyeket az SZKP XXII. kongresszusán a párt program? jába iktatott. Mi most dolgozunk Jugoszlávia fejlődése új távlati tervének ösz­197.0-ig Washington: Az augusztus 28-i washingtoni hatalmas megmozdulás, amely a négerek politikai és gazdasági egyenjogúságáért szállt síkra, A képen: A hatalmas tömeg egy része. 'JÍételefoio ~ MTI Külföldi Képszolgálat) 1 Y szaállításán. A-z 1964-től terjedő új hétéves terv kidolgo­zásánál abból indulunk ki, hogy a szocialista Jugoszlávia gaz­daságpolitikájának lényege a gondoskodás az emberről, a gondoskodás dolgozóink élet- és munkakörülményeinek ál­landó javításáról. — Örömmel állapíthatom meg, hogy álláspontunk a lényeges nem­zetközi kérdésekben azonos — folytatta Tito elnök. — Tel­jesen egyetértünk azzal, hogy napjainkban a kommunisták, és általában a haladó emberek, kü­lönösen az államférfiak számára nincs fontosabb feladat, mint a háború megakadályozása, a vi­lágbéke megszilárdítása, és a né­pek közötti együttműködés erő­sítése. A különféle politikai kalando­rok és az építő jellegű nemzet­közi együttműködés ellenségei gyakran kiforgatják ezeket a né­zeteket, s úgy akarják feltüntet­ni a Szovjetunió és Jugoszlávia, valamint a világ többi haladó erejének együttműködését, mini. valamiféle „kapitulációt a kapi­talizmus előtt” a „forradalmi harc feladását” és így tovább. A világ azonban nem fog ezekkel, haladni és nem is haladhat ve­lük, mert kalandor elképzeléseik elfogadhatatlanok a nemzetközi munkásmozgalom számára, a vi­lág népei számára amelyek, tud­ják, hogy mi a béke és mj a háború; el tudják dönteni, hogy mi a forradalom és általában a haladó, és mi nem az, amelyek a sokoldalú fejlődés feltételeit akar­ják biztosítani és hisznek a szo­cializmus erejében. Hruscsov el vtá nasal alkalmunk volt ezúttal is ’ részletesen meg­tárgyalni országaink kapcsolatait továbbfejlődésének konkrét kér­déseit — mondotta ezt követően Tito. — Ezek a kapcsolatok már eddig is jelentősen fejlőd teli. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom