Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
XIII. évfolyam. 204. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap. 1903. szeptember 1. (5—6. o.) Négyszemközt az orvossal Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepére Dobi István, a Magyar Nép- elvtársnak, a Vietnami Dolgozók köztársaság Elnöki Tanácsának Pártja Központi Bizottsága elnö- elnöke és Kádár János, a Ma- kének, a Vietnami Demokratikus gyár Szocialista Munkáspárt Köztársaság elnökének, Pham Központi Bizottságának első tit- van Dong elvtársnak, a Vietnami kára, a magyar forradalmi mun- Demokratikus Köztársaság mi- kás—paraszt kormány elnöke a nisztertanácsa elnökének, • Vietnami Demokratikus Köztár- Péter János külügyminiszter saság nemzeti ünnepe alkalma- Xuan Thuay-nak, a Vietnami bői a Magyar Szocialista Mun- Demokratikus Köztársaság kül- káspárt Központi Bizottsága, a ügyminiszterének küldött üdvözlő Magyar Népköztársaság Elnöki táviratot az évforduló alkalmá- Tanácsa, a magyar forradalmi kill. A SZOT elnöksége ugyan- munkás-paraszt kormány az csak táviratban üdvözölte aViet- egész magyar nép és a maguk . , _ , „ nevében távirati üdvözletét, jó- narru Szakszervezetek Központi kívánságait küldte Ho Si Minh Tanácsának elnökségét. A Legfelső Tanács külügyi bizottsága jóváhagyta az atomcsend-egyezményt Moszkva (TASZSZ): A Szov- légköri, magaslégköri és vízalat- jetunió Legfelső Tanácsa Szövet- ti atomfegyver-kísérletek eltiltáségi Tanácsának és Nemzetiségi sáról szóló szerződést és elhatá- Tanácsának külügyi bizottságai rozták, hogy azt a Szovjetunió együttes ülésén másfél órás vita Legfelső Tanácsa Elnöksége elé Után egyhangúlag jóváhagyták á terjesztik ratifikálásra, Gromiko kül ügy miniszter felszólalása Hruscsov és Tito mondott beszédet a veienjei nagygyűlésen Belgrád. (MTI). Pénteken délután a szlovéniai bányavárosban, Velenjében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyikita Szergejevics Tito t Hruscsov és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Elsőnek a nagygyűlés . résztvevőinek nagy tapsa kíséretében Tito elnök lépett mikrofon elé. Álláspontunk a lényeges nemzetközi kérdésekben azonos Moszkva (TASZSZ). A Szovjet- A Gromiko után unió Legfelső Tanácsa Szövetségi képviselők valamennyien a szer Tanácsának és Nemzetiségi Ta- ződés ratifikálása mellett foglal- nácsának külügyi bizottságai tak állást. Petrovszkij akadémi- együttes ülésükön az atom- kus javaslatára a két bizottság fegyverkísérletek részleges elül- tagjai egyhangú határozatot hoz- tásáról kötött moszkvai szerző- tak, amelyben javasoljak a Szov- dés ratifikálása mellett foglaltak jetunió Legfelső Tanacsa e nok- állást »égének a szerződés ratifrkalaA másfél órás vita során a sát. képviselők egyhangúlag megállapították, hogy a szerződés az első, rendkívül fontos lépés a nemzetközi feszültségenyhítés és leszerelés útján. Andrej Gromiko külügyminiszter a bizottságok tagjai előtt rámutatott arra, hogy -a moszkvai szerződést világszerte pozitívan ítélik meg. Helyesen értékelik a szerződés emberbaráti vonatkozásait és politikai jelentőségét is. Gromiko közölte, hogy eddig a Föld országainak több mint kétharmada írta alá a szerződést. A nagyhatalmak közül csupán a Kínai Népköztársaság és Franciaország nem írta alá a szerződést. Gromiko hangoztatta, hogy a kínai vezetők nem akarnak számolni a tényekkel és a logikával. „Kötelességünknek tartjuk, hogy a közlemény előtt továbbra is rávilágítsunk a valóságos helyzetre és rámutassunk a Kínai Népköztársaság vezetőinek mélységesen hibás álláspontjára”. • „Úgy vélem — folytatta . Gromiko —, a két bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány igen helyesen járt el, amikor előterjesztette javaslatát a szerződés megkötésére. A szerződés ratifikálása a Legfelső Tanács elnökségének részéről nagyjelentőségű lesz a szovjet külpolitika, a béke és a békés együttélés politikája szem- ggntjából^ — Jóleső érzés számomra, hogy előttetek, Velenje bányászai, dolgozói előtt üdvözölhetem azt az embert, aki a bányászok Soraiból emelkedett föl a nagy Szovjetunió, az első szocialista ország élére, kedves barátunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat — mondotta bevezetőben Tito.- A szocializmus napjaink döntő erejévé vált. — folytatta. — Ezzel együtt növekszik a szocialista országok és minden szocialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett ésakis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó emelésével lehet be- bizonyitani, nem pedig mesékkel és forradalmi szólamokkal. Ezért mi teljesen egyetértünk a szov, , jet elvtársakkal, Hruscsov elvfelszolalo | társsal, akik teljesen indokoltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leglényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági erejüket, megszervezzék a korszerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyent a kapitalizmus nem ismer. A szocialista országok egész háború utáni fejlődésükben szemben találták magukat kölcsönös viszonyuk és soraik marxista— leninista elvek alapján történő rendezésének problémájával. Ez nem könnyű dolog, és most sem megy könnyen — folytatta Tito. — Harcolunk minden olyan ki sérlet ellen, hogy a forradalmi nemzetközi munkásmozgalmat, letérítsék’ a marxiztnus—leniniz- mus útjáról’, s az' álforradalmi ság. a rasszizmus, az anarchia útjára taszítsák. Örülök neki, hogy itt is, mint mindenütt hazánkban, ahol Hruscsov elvtárs megfordult, a’ legközvetlenebb módon mutatjátok testvéri érzéseiteket a szovjet nép és személyesen Hruscsov elvtárs iránt *— mondotta a jugoszláv elnök. — Nekünk Jugoszláviában a háború után sok nehézséget kellett leküzdenünk és sok problémát kellett megoldanunk, Utunkat körülményeink határozták meg. 1956-ban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini álláspontot, hogy „a szoci „Az évszázad tüntetése“ alista fejlődés útjai különböző országokban és különböző feltételek között különbözőek, és a szocializmus fejlődésének forma- gazdagsága hozzájárul erősödéséhez”. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs spliti beszédében hangsúlyozta eme álláspont helyességét. Jóleső érzés számomra, hogy ebben a kérdésben álláspontjaink teljesen azonosak. Tito elnök így folytatta: Amikor a Szovjetunióban jártunk, alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az utóbbi évtized alatt rendkívül nagy fejlődést értek el az építés, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika minden területén, nagyszerű sikerek születtek a világűr meghódításában, a társadalmi viszonyok terén. Ez a szovjet párt és államvezetés és személyesen Hruscsov elvtárs lenini politikájának az eredménye. Mindez lehetővé teszi, hogy elérjék a kommunizmus építésének céljait, amelyeket az SZKP XXII. kongresszusán a párt program? jába iktatott. Mi most dolgozunk Jugoszlávia fejlődése új távlati tervének ösz197.0-ig Washington: Az augusztus 28-i washingtoni hatalmas megmozdulás, amely a négerek politikai és gazdasági egyenjogúságáért szállt síkra, A képen: A hatalmas tömeg egy része. 'JÍételefoio ~ MTI Külföldi Képszolgálat) 1 Y szaállításán. A-z 1964-től terjedő új hétéves terv kidolgozásánál abból indulunk ki, hogy a szocialista Jugoszlávia gazdaságpolitikájának lényege a gondoskodás az emberről, a gondoskodás dolgozóink élet- és munkakörülményeinek állandó javításáról. — Örömmel állapíthatom meg, hogy álláspontunk a lényeges nemzetközi kérdésekben azonos — folytatta Tito elnök. — Teljesen egyetértünk azzal, hogy napjainkban a kommunisták, és általában a haladó emberek, különösen az államférfiak számára nincs fontosabb feladat, mint a háború megakadályozása, a világbéke megszilárdítása, és a népek közötti együttműködés erősítése. A különféle politikai kalandorok és az építő jellegű nemzetközi együttműködés ellenségei gyakran kiforgatják ezeket a nézeteket, s úgy akarják feltüntetni a Szovjetunió és Jugoszlávia, valamint a világ többi haladó erejének együttműködését, mini. valamiféle „kapitulációt a kapitalizmus előtt” a „forradalmi harc feladását” és így tovább. A világ azonban nem fog ezekkel, haladni és nem is haladhat velük, mert kalandor elképzeléseik elfogadhatatlanok a nemzetközi munkásmozgalom számára, a világ népei számára amelyek, tudják, hogy mi a béke és mj a háború; el tudják dönteni, hogy mi a forradalom és általában a haladó, és mi nem az, amelyek a sokoldalú fejlődés feltételeit akarják biztosítani és hisznek a szocializmus erejében. Hruscsov el vtá nasal alkalmunk volt ezúttal is ’ részletesen megtárgyalni országaink kapcsolatait továbbfejlődésének konkrét kérdéseit — mondotta ezt követően Tito. — Ezek a kapcsolatok már eddig is jelentősen fejlőd teli. (Folytatás a 3. oldalon)
